Nem volt, bemásoltam egyet, de a hiba még mindig ugyanaz...

Meg vagyok lőve, az eszközkezelőben pedig felismeri, hogy libusb...

Most átállítottam virtuális soros portra, és valami már van, de most meg valami eszközaláírás nem egyezik...

Érdemes megpróbálni a -F kapcsolót szerintetek?
Egyébként a [Go] és a [Program!] gombok közt mi a különbség?

Sziasztok!

Több szem többet lát alapján kérdezném szerintetek mi a különbség a kék meg a fekete uabasp programozó közt, és vajon a fekete miért drágább?

USBASP...

Sziasztok!

Megint én volnék, bár látom az előzőre nem sok válasz érkezett, kérdezek mást.

Az alábbi linken.:
Read pot and display value on display...

lévő programot betöltöttem egy arduino unoba, és az van, hogy az első három szegmens egyforma fényerővel világít, az utolsó meg sokkal erősebben. Az szerintetek miért van?
(Egyébként a fényerő értékfüggetlen amúgy...)
Még annyi feltűnt, hogy ha a reset gombot nyomvatartom, az utolsó digit akkor is világít,
és a reset pillanatában mutatott értéket kimerevíti (gondolom akkor a hiba oka is ez lesz)...

A "segment display" programban meg totál egyforma fényerővel világít mind a négy...

A programod nagyon kezdetleges demó fázisban van.

Nem foglalkozik a szegmensek közti időosztás optimálisan egyforma beállításával.

Gondoltam, hogy valami ilyesmi van a dologban...

Üdv!
Tudnal valaki segíteni egy HC-05-ös bluetooth modul konfigurálásában?
Ha igen, legyen szíves írjon!

Itt kérdezz.

Estét!

Nos elkészült a procivezérlésű "Smart Li-Ion cell balancer" SLAVE áramköröm egyik prototípusa.
Mint látjátok, van benne egy külső kvarc (7.3728MH), a kérdés pedig az volna,
hogy a külső kvarc használatához mit kell beállítani a programban?
Vagy elég csak az IDE -ben az órajelnél átállítani "External 8MHz" -re?
Kell -e változtatni vagy átállítani valamilyen FUSE bitet?

Egyenlőre csak egy sima három LED -es blinket raknék bele lássam mi van.:


Gondolom a 6 és 7 sorok nem mérvadóak, azt valahogy definiálni kellene de konkrétan hogyan is?

A másik kérdés pedigaz, ha átállítom a külső órajelre, tudom -e majd utánna programozni egy sima USBASP -vel?

Jól néz ki a nyák. Akkor ha jól látom, 3.3ohm-ot kapcsolsz tranzisztorral, és kb. 1.1A áram folyik? Ez biztosan elég lesz balanszoláshoz.
Kell változtatnod a fuse bitet is, belső oszcillátorról külsőre, csak nehogy rezonátorra állítsd, mert akkor kizárod magad az AVR-ből addig, míg nem adsz neki külső órajelet.
Ha ezt ki tudod választani : "External 8MHz" , ez csak azt jelenti, hogy az AVR már így van programozva, az IDE nem tudja a fuse biteket programozni soros portos feltöltéskor.
Második keérdésre: fogod tudni programozni.
Azt viszont nem tudom, hogy hogyan tudod az Arduino IDE-vel tudatni, hogy neked nem 8MHz-es kvarcod van, hanem kisebb. Talán az átírás elegendő, de a legjobb, ha leellenőrzöd.

Kb annyi igen.

Van itt nyolc féle külső oszcillátoros választási lehetőség (1kép), nem tudom melyík kellene nekem.
A FUSE biteknél (2kép) mit kellene még módosítani? (Egyébként én rezonátort nem látok itt sehol.)

Itt egyébként emlegetnek valami.:


ilyesmit is. Ilyen nem kellene az enyémbe? Csak mondjuk 7372800UL értékkel (vagy nemtudom)...

Bár ha jól megnézem, van ott olyan is ami 3.0-8.0 MHz között van, (abból is van nyolc),
esetleg az valamelyík?

Másik kérdés, ha a RESET lábat letiltom, mert használni szeretném bemenetként
(ide csatlakozik vagyis csatlakozna a hőmérő szenzor)
a PB5 portot akkor valóban ugrott az USBASP -n keresztüli programozás?
Mintha valami ilyesmit olvastam volna fél szemmel...

Akkor hogy lehet utánna programozni???

Amúgy ez a hőmérőszenzor szépen meg is viccelt. Persze, hogy beforrasztottam a panelre, és mivel a kimenő feszültsége kb 0.7xxV most itt szobahőmérsékleten, el sem indult a proci, mert gondolom beragadt a RESET állapotba. Én meg ettem a kefét, hogy miért nem megy, mire rájöttem végre.
De mostmár működik...

Adatlap 23. oldaltól van szó erről (Link).
Az így beültetett elkó lábára én tennék valami szigetelést, nehogy rövidzár legyen.

Az órajelen nagyjából már túl vagyok, mint írtam megy külső kvarcról.
Egyébként majd a sorozatban gyártott panelben szerintem elforgatom az elkót, nem lesz csupasz lábú.
Ez csak az "indoor" tesztpanel lett...

Ezt kérdezted:

Az adatlapban pedig ilyen van:

De ha megy akkor megy

És a reset-es kérdésed: szerintem a Pb5 "runtime" jelentése (reset, adc, stb) és bekapcsoláskori jelentése két külön dolog. Legalábbis így tartom logikusnak.

Ha letiltod a resetet, akkor nem tudod USBASP-vel többé programozni, csak párhuzamos programozóval (már ha létezik ilyen az AVR-hez), vagy soros porton keresztül bootloader segítségével.
Az órajelnél bármelyik 3-8MHz-et kiválaszthatod, csak az induláskori késleltetést tudod személyre szabni. Válassz a közepéről, legyen is késleltetés, de ne túl sok.
#define F_CPU 1000000UL - ezt kellene átírnod, meg a board tulajdonságainál is. Aztán hogy felülírja-e valahol az IDE, azt nem tudom. Atmel Studioban beírod a program elején, akkor mindent azzal fog számolni.

Akkor ha jól értem, kellene nekem egy BOOTloader, és ha azt telepítem a prociba
(bár kevesebb program tárhelyem marad emiatt), képes leszek használni a RESET lábat is ki/bemenetként, valamint egy sima USB TTL Rs232 kábellel tudok feltölteni rá programot?

Ahogy elnézem kb 1.5-2kb között találtam BOOTloader -t, bár ez elég nagy, azán rátaláltam erre is.:
TinySafeBoot...

Ha jól értelmezem, ez csak kb 550byte így nagyobb tár marad a programnak...

Mivel nem vagyok egy perfekt angolos, akkor elvileg ez is képes arra, ha feltöltöm egy Atiny85 -be, akkor képes leszek programozni USB -n keresztül, és még a RESET lábat is felhasználhatom bemenetként?

Ahogy mondod. De a reset laáb kikapcsolása előtt állíts be mindent (FUSE BIT), mert utána nem tudod. A reset láb kikapcsolása előtt próbáld ki a program feltöltést soros porton, az órajel megfelelően van-e beállítva, alacsony feszültség védelem, bootloader engedélyezve legyen. Legrosszabb esetben veszítesz egy AVR-t. Sok sikert!

Hát míg nincs benne bootloader, hogy próbáljam ki? Anélkül nem lehet programozni a soros porton, vagy én nem értek valamit? Ha már itt tartunk, melyík lábra kell kötni az Rx/Tx pineket?

Egyébként meg még nem is jött meg az "USB to Rs232" konverterem sem, úgyhogy várnom kell...

Anno volt egy PL23xx konverterem is, de szépen eltettem, hogy ha kell meglegyen.
Na azt most nem találom, úgy eltettem...
De nyugtassatok meg, ugye mással is előfordult már ilyen, nem csak velem...

A reset láb kikapcsolásán kívül csinálj meg mindent, bootloader feltöltés, fuse bitek, teszteld, és ha minden ok, csak akkor jöjjön a reset disable fuse bit. Így gondoltam.
Rx Tx bootloader függő, talán még be is állítható.

Hát ez nem éppen RS232, még ha soros is. Ha Pesten járnál adnék kölcsön.
Amúgy ha sürgős, akkor ebay-en érdemes bal oldalon bepipálni a Europe pipát, valamivel drágábban kapod meg (300 helyett 1000 Ft), de itt van egy héten belül. Legalábbis tapasztalatom szerint...

Egyébként ha van egy arduino-d, akkor azon van usbttl konverter, használhatod azt is.

Nem a szó szoros értelmében vett Rs232 -re gondoltam, hanem USB TTL soros konverterre.
Egyébként meg nem járok pesten, de kivárom mire ideér, nem halok bele...
Amúgy meg van egy arduino unom, csak épp smd felületszerelt, úgyhogy az atmega328 -at nem tudom kivenni belőle...

Én rendszeresen Arduino mini pro-t programoztam fel UNO kártyával. Az RX és TX vonalak voltak csak összekötve. Az a lényeg, hogy az Arduino mini pro SMD, az UNO pedig normál tokozású, így más az eszköz azonosítójuk, és csak az válaszol feltöltéskor, akit szólítanak. Lehet nálad is menni fog mivel teljesen más fajta AVR-t használsz.

Sziasztok! Atmega128 bootloaderrel van problémám. A MegaCore megfelelő órajelű bootloaderét külső programozóval feltöltve, az Arduino IDE látja, és egyszer írja is. Másodszorra már hibát dob, "nincs programozó, vagy alaplap". Ha újra feltöltöm külső programozóval, minden kezdődik előről. Olyan, mint ha törölné a bootloadert az IDE feltöltéskor, vagy lecserélné egy nem megfelelő verzióra. Hogyan tudnám kivédeni ezt a hibát?

Sziasztok!
Vettem, egy MI 2 10.000mAh-s power bankot.
Kiderült ez is olyan, hogy kis terhelésnél lekapcsol.
Ha az alkalmazásomban minden erősebben terhelő dolgot lekapcsolok (ledek, ventilátorok, kijelző), az neki már túl kevés.
Most úgy csináltam átmenetileg meg a hétvégére, hogy az úgymond "alvó mód"-omban az egyik ventilátort 10%-on pörgetem.

Hogy lehetne ezt könnyen megoldani?
Ne kapcsoljon ki, vagy mivel gondolom a powerbank tesztelgeti a kimenetet, az elég legyen az teljes újra élesztéshez (a másodikhoz persze az kell, hogy kiírjam a beállításokat valahova).

A powerbank kimenete az arduino 5V/GND lábaira van kötve (előtte van leválasztva a mosfet sor ami a nagyobb teljesítményű dolgokat választja le az arduinoról).

Előre is köszönök minden segítséget.

Nem úgy gondoltam, hanem így (link).

Ha beírod a gugliba a "programming attiny with arduino uno" kifejezést, akkor ömlenek a találatok, nálam ez volt az első. (Régebben valahol olvastam már erről, de még sose csináltam ilyet.

Nem tiszta, hogy mit szeretnél.
1. A powerbank elektronika átprogramozása -> ez nem ide tartozik
2. A powerbank cseréje -> ez se
3. A powerbank kikapcsolási áramának meghatározása és a megfelelő nagyságú terhelés folyamatos biztosítása -> ez se

De olvastam régebben olyanról, hogy bizonyos "kikapcsolós" powerbank-eket pulzáló terheléssel is bekapcsolva lehet tartani, pl. 2 másodpercenként rákapcsolsz 50 ms-re egy párszáz mA-s terhelést, ez lehet hogy energiahatékonyabb, mintha folyamatosan fűtenél mondjuk egy műterhelést.

1. nem volt szándékom
2. most vettem, nem szándékom
3. azt kn is kb ki tudom egy USB teszterrel mérni

Itt olyan megoldást keresek aminél az arduiono segítségével (vagy kiegészítővel) ezt meg lehet oldani. Jó lenne külön lábakat nem pazarolni ha nem kell.

Mivel teljes terhelésen is megy 7 órán át, viszont a ventit azért nem szeretném: nem szeretném, mert a venti kis fordulaton nem nem biztos hogy jó pörgetni akkor is mikor nincs szerepe.

Mondtak valami kondit, meg ilyeneket, de nem tudták megmondani nekem, hogy hogy is kéne.
Vagy az arduino előtt valami plusz elektronika. De erre se tudtak konkrétumot mondani.

Én azt látom, hogy talán a legegyszerűbb lenne, ha nem is kapcsolna le a bank.
De nem tudom lehet hogy az arduino is leküldhető valami olyan energia takarékos módba, hogy pl. egy bemeneti kondival annyira életben lehet tartani, hogy ha jön egy jel, hogy éleszteni akarom akkor valamire ráadná a terhelést, hogy a banktól rendes feszültséget kapjon.
Mosat az élesztés az A1-es bemeneten hosszan nyomom a rákötött gombot ("OneButton.h" libet használva)
A bankok kimeneti tesztje nem tudom hogy működik. Ha a kimenetre tesznek kis feszültséget, akkor ezt felhasználva lehet a kondit fel lehetne tölteni ami az alvó módhoz kell.
De lehet nagy hülyeségeket írok, mivel nem tudom, hogy ezt egyáltalán így működik -e.
Zoli

Ha a powerbankod lekapcsolt állapotban kiadja a nyers 3.5-4.2V közötti akksi feszültségét úgy, hogy 10-50mA-rel terhelhető, akkor semmi dolgod nincs. Elküldesz mindent aludni, és mikor fel akarsz ébredni, rövid ideig egy FET-tel megterheled a powerbankot (ellenállás a legegyszerűbb). Ha nincs a kimeneten feszültség, fogsz két diódát, egyiket a nyers akksifeszültségről, másikat az 5V kimenetről. Így mindig van tápja az AVR-nek. Ha megterheled az 5V-ot, lesz 5V-od, ha elmész aludni, csak az akksifesz-t méred. Ezt hívják "step up converter with bypass operation"-nek, csak mi most manuálisan oldottuk ezt meg.