Fórum témák
» Több friss téma |
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
Bocsánat akkor elírtam 1200 fokos a hőlelem!
Erről kérdeztem: https://vi.aliexpress.com/item/1005007182526067.html?spm=a2g0o.prod...rom%3A
Hello!
A Maxim csapatában komoly szakemberek ülnek. A méréshatár nem véletlenül 1024 °C A K típusú hőelem, olcsósága miatt népszerű eszköz, de ismereteim szerint 1100°C-ig lehet vele mérni. 1300°C-t csak "tranziens módon" viseli el. Ha valóban 1200°C-ig szeretnél mérni, akkor arra Platina-Platinarhodium hőelem alkalmas. (Ami nem az "olcsójános" kategória.) Lévén, hogy a Platina olvadáspontja 1750°C. Így 1600°C-ig lehet vele mérni. Ajánlom figyelmedbe..
Üdv! Nagyon köszönöm a felvilágosítást tanulmányozom majd a linkedet. Nekem csak arra kellene, hogy megmérjem a kazán, és elmenő füstgáz hőmérsékletét. Tulajdonképen, csak tájékozódás miatt kellene, nem kell °C pontossággal. Azt hiszem akkor még is csak elég lenne nekem a MAX6675 modul ugye?
Hello! Szerintem ahhoz jó lesz, bár nem tudom milyen kazánról van szó. Egy "komoly kazán" tűztér hőmérséklete kb. 1300°C. De tűztér hőmérsékletet csak akkor érdemes mérni, ha homogén.
A kilépő füstgáz vegyestüzelésű kazánnál emlékeim szerint 165°C-nak kell lenni a kén kicsapódás megakadályozása miatt. Természetesen kondenzációs kazánnál ez 40 fok környékén lehet. Ott a kén a kondenzvízben lesz a kémény meg ventilátor rásegítéses és saválló betétes. Na de ez már nagyon eltér az Arduino témától..
Én MAX6675-ös IC-t és K-típusú hőelemethasználok füsthőmérséklet mérésére, rendben van.
Ebben a leírásban arra nem tudtam rájönni, hogy azonos szenzorhoz miért tartoznak több lépcsős hőértékek? Változik a pontosság, linearitás, vagy hiba?
Nekem pl elektromos pizzasütőhöz kellesz majd ilyen 0-500 °C-ig, de az a projekt még kicsit odébb van. A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2024
Igen, változik a linearitás, pontosság. Ezért bontják tartományokra. Meg ha logikusan nézed, a gyakorlatban szinte nincs olyan eset, ahol a teljes mérési tartományt szükséges a használni.
Én a TC mérést maximum +-2%-os pontossági tartományig hiszem el. De ha utána nézel, akkor láthatod hoz azonos típus között is vannak változatok, anyagminőség/hőkezelés szerint. Tehát ez egyben azt is jelenti, hogy használat közben is változni fog az anyagok fizikai paraméterei. A hőmérséklet mérés egyébként sem egy egyszerű pálya. Mind kérdés, hol méred, hogyan méred. Nem igazán vannak homogén terek. Az ember általában ideálisnak és állandónak tekintik a mért dolgokat. De közel sem erről van szó. A digitális világ cseppet félrevezette a szemléletet. De a világ ettől még analóg maradt, ahol nincs egyenes, egyforma dolog.
A világ digitális, csak a felbontás nagyon nagy, általában sokkal nagyobb mint amit vizsgálni tudunk. Pl. az áramerősség is csak adott értékeket vehet fel: az adott idő alatt áthaladó elektronok számából következik, nincs 0,5 elektron... Az elektromos töltés szintúgy (mennyi elektront halmozunk fel). Az anyagok fizikai méretei: 1 részecskényinél kisebb részre nem tudjuk szeleteni, tehát a felbontás véges. Fénymennyiség: fotonok számából következik (nincs 0,5 foton). Még a DNS-ünk is (véges nagyságú) digitális infót tartalmaz. stb...stb...
A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2024
Le tudnád írni a K-típusú hőelemed pontos típusát?
Egy határozott talánnal tudok felelni.
Ha jól emlékszem, a HEStore-ban vettem. Ilyen (M6-os menettel): Bővebben: Link. Szobahőmérsékleten talán 1.5 °C-ot tévedett és úgy ítéltem meg, ez a pontosság bőven elég nekem arra, amire használni szeretném. Arduino 3217 3224 UPDI bootloader, Arduino IDE 1.8.5Sziasztok! 3217, 3224 mikrokontrollert kellene programozni. Mindent megcsináltam a leírások alapján, mégsem sikerül UPDI alól látni. Már az is fura, hogy Gyári Atmel cucchoz úgy kell keresgélni minden töredék infót. Van valakinek tapasztalata, hogyan tehető fel tényleg egyszerűen egy bootloader és hogyan lehetne Arduino IDE alól programozni? A panel amin van egy ATtiny3217 Curiosity Nano. A TME-től.. 1.8.5 IDE, alaplap telepítve, minden amit csak a leírásból el tudtam érni. Megcsináltam a házi UPDI programozót is, ami külön kommunikál. Az is fura, hogy úgy kellett kihámoznom egy rakat leírásból melyik lehet az UPDI láb, mert a panelen nincs rajta a felirat.Arduino programÜdv mesterek!A követekző gondom lenne van itt ez a mellékelt kód ez egy arduino V/A mérő műszeré az a gondom vele már próbáltam mini Pon is meg nanon is hogy mikor feláll a program elkezd vibrálni a kijelző vadul mikor elindítom kb 1-2 ásodpercig jól mutatja a kijelzést majd elkezd villogni az L jelzésű led a nanón és a kijelző is vibrálni kezd és ez nagyon zavaró. Mitől lehet ez a jelenség. A tápot megkapja rendesen. Köszönöm!
mikrokontroller backup táplálásaSziasztok!Egy RP2040 backup táplálását szeretném megoldani, a lehető leg kevesebb módosítással, plusz munkával. Csak 1db USBC-t szeretnék az előlapra, a mikrokontrollerét. Emiatt valahogy meg kellene oldani a TP4056-os töltő bekötését, ill. a "visszatáplálást". Csatoltam a megoldás 1.0-át. Van valami hátránya ennek az üzemnek? Az, hogy két fesz. szabályozó dolgozik párhuzamosan bedugott usb-vel az nem hiszem hogy okoz gondot. Lenne jöbb ötlet? Köszi.
LDO-nál nézd meg (próbáld ki, ha van kézben), hogy mennyire szereti, ha bemeneti feszültség nélkül kap a kimenetére feszt. Van, ami röppen, van olyan, amelyik kibírja. A uC modulon, gondolom (?) megoldották ezt valahogy...(nincs USB táp, te meg táplálod kívülről 3.3V-al). Nekem nagyon lemerült aksinál szállt el TB4056 túlmelegedés miatt (de lehet, csak én voltam béna). Vicces dolog akkumulátoros rendszerben méregetni, mindig van fesz valahol.
Annyit tudtam mérni, hogy az usbc-re akksis üzemben kiül a 3.3V, gondolom az uC 3,3V-os szabályozójában van egy dióda ami nem hagyja hogy alacsonyabban legyen a bemenet mint a kimenet. Ez mindegy is, mert nincs abban az irányban terhelve. Nem melegszik semmmi, talán jó lesz.
Igen, kösz.
Még egy shottky belefér. Így legalább ismert úton folyik az áram ha valamiért mégis terhelődik visszafelé az USBC. Mégse body diódákon keresztül...
Hali! Ilyen előlről hátulról táplálós módit biztos nem csinálnék, egy csomó bizonytalansági faktor lesz benne, az alkatrészek nem ideálisak...
Az hogy az akksiról visszamegy az 5V bemenetre is pl lehet lesz ott felesleges áramfogyasztás... A Tp panel 3V bemenőről mit csinál ??? nyilván nem tölt, de biztos fogyaszt feleslegesen onnan is még ha pici áramot is... Ne adj isten, esetleg beoszcillál az egész... Szerintem a tiszta út - USB->TP->akku-> és egy ilyesmi konverter: https://vi.aliexpress.com/w/wholesale-s09-module.html ezt a modult használtam, és relatív pici az "önfogyasztása" szóval akkus üzemhez is jó. és ki tudja használni a li-ion akksi 3-4.2V tartományát, mivel lefelé+felfelé is megcsinálja a 3V3 tápot. Annak is nézz utána az RP panel 3v3 lábára mit mondanak power in is, vagy csak power out !!! Ha analóg 5V->3V3 LDO van az RP panelen lehet érdemes kihajítani és akkor a tápot az RP 3V3 lábra kötni. Egyébként meg az %v-lábra illik az 5V körüli tápot... A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2024
Szia! Köszönöm a válasz! A TP panel nem csinál semmit csökkenő feszre, labortáppal végig játszottam, nem mutat általam mérhető fogyasztást. A beoszcillálást nem teljesen értem, de mindenhol vannak legalább 10uF+100nF kondik a panelokon. Szerintem nem könnyű lengésbe hozni. A RP2040 panelen a 3,3V az kimenet, de kínai barátaink ME6217 LDO-ja van rajta. Ennél 0,3V lehet maximum a fordított fesz különbség, emiatt került be a shottky, az elvezeti az áramot ha kell. Így szerintem már alkalmas bemenetre is.
Egyébként ha a TP4056-os az első eszköz, hogy kerülnek az adatvonalak az RP2040-be? A fiókomban van hasonló charge pump ami megcsinálná az up-down konverziót: https://www.amazon.com/Boost-Noise-Regulated-Charge-Converter/dp/B0BQDWD677 Ezek saját fogyasztása 1ma legalább. Valamint legrosszabb esetben is, mikor 4,2V az akku 0,9V-ot kell elfűteni. Ez ~80%-os hatékonyság, nem hiszem hogy sokat nyersz a kapcsoló üzemű konverterrel. A tervem, hogy csak egy mozgásérzékelő fogyaszt majd(~50uA) ami ébreszti a kontrollert... Amit beépítek lineáris LDO-ra azt írják 25uA-t fogyaszt(RT9013). Nekem se tetszik teljesen ez a megoldás, ezért kédeztem vannak-e más könnyen kivitelezhető, jobb ötletek.
Szia! Hardverrel minden rendben? Mert egyes kijelzők gyári csatlakozásaival már gyűlt meg a bajom. Rossz forrasztások - akár a chipeken is, rossz minőségű panel stb. Volt, hogy 5db-ból 2 volt jó. Megkérdeztem a kódról a Chatgpt-t is:
1. Képernyőfrissítés optimalizálása: Az olyan funkciók, mint a tft.fillRect() és a tft.drawRightString(), amelyek a kijelző frissítéséért felelősek, gyakran vannak hívva a loop() ciklusban. Ez okozhat villogást, mert minden egyes iterációban újrarajzolod a teljes képernyőt. Próbáld csak akkor frissíteni a képernyőt, ha az értékek valóban megváltoznak. 2. Képernyő tisztítása: A teljes képernyőt minden egyes ciklusban újratöltöd, például a tft.fillScreen(TFT_BLACK) parancs segítségével. Ha csak a megváltozott részeket frissíted, az javíthat a kijelző villogásán. Javasolt optimalizáció a kijelző frissítésére: Az alábbi módosításokkal próbáld meg csak azokat a részeket frissíteni, ahol szükséges: Teljes képernyő frissítése helyett: Csak a kijelző azon részeit frissítsd, ahol valódi változás történik (például az aktuális mAh, feszültség, áramerősség stb.). Például a teljes kitöltés helyett:
Próbáld meg külön frissíteni a szükséges elemeket, amikor azok változnak, és ne töröld az egész képernyőt minden ciklusban. 3. Képernyő frissítési késleltetése: Az aktuális késleltetésed (delay(10)) talán túl kicsi. Próbálkozz egy nagyobb késleltetéssel, hogy a kijelző frissítése lassabb legyen, például:
4. Folyamatosan futó analóg írás: Az analogWrite(3, PWM) folyamatos hívása minden ciklusban felesleges lehet, ha a PWM érték nem változik. Ellenőrizd, hogy csak akkor írsz PWM-et, ha az érték változott. Próbáld ki ezeket a módosításokat, és nézd meg, hogy javul-e a kijelző stabilitása. Ha továbbra is fennáll a probléma, nézzük meg együtt részletesebben a hardvered beállításait is.
Hello!
Köszönöm megnézem ezeket a javaslatokat. Átviteli karakterisztika méréseSziasztok!Egy projektet gondolkozom : audio áramkör(ök) átviteli karakterisztika mérése. Amire gondoltam : egy frekvencia generátorral (automatikusa hangolású, esetünkben 20Hz-20KHz; 0dB vagy egyéb konstans beállított értéken) mindkét csatornára (bal-jobb) beadok jelet és a kimeneten a jelszintet és a frekvenciát megadott (beállítható) időpillanatokban megmérem. A kapott értéket fileba kiírva egy excellbe átrakva megkapon az átviteli karakterisztikát (Y jelszint, X frekvencia). A megvalósítás : - a jelszint mérését ADS1115-el oldanám meg. - az audio jelet egy 74LS14 ICn átvezetve közvetlen az arduinoba küldeném. Ez az elmélet. Szerintetek? A hozzászólás módosítva: Okt 15, 2024
Moderátor által szerkesztve
SML II inverter ModbusRégebbi napelemes inverterekből elég nehéz adatokat kinyerni,legutóbb az EHE inverteremnél sikerült kis szenvedéssel,RS485-el néhány fontosabb regisztert elérni.Most egy SML II hibriddel próbálkozom,erről sem érhető el semmi adat.Egy wifi modult adtak hozzá,mint kiderült RJ45 csatlakozón keresztül RS232-vel kommunikál a modullal.Ez semmire nem jó,nekem minden RS485-ön működik,egy ilyen átalakítóval sikerült Modbus kapcsolatot létesíteni a JSY 194 teszt szoftverével.Legalább a slave címét és az átviteli sebességet ismerem(az inverterről ez sehol nem derül ki),de visszaküldött egy hibás regiszter kódot a saját címével,ez már fél siker.A regiszterek kiosztása nem ismert,tehát csak próbálkozni lehet,keresek egy egyszerű RS485 USB teszter programot.Amiket találtam bonyolultak,fizetősek vagy rövid ideig ingyenesek,nekem elegendő lenne egyszerűbb változat.Vagy ha esetleg találkozott már valaki ezzel az inverter problémával.
Uh, kemény dió, én egy Easun inverterből próbáltam kinyerni az adatokat, de nem sikerült megérteni a bejövő adatokat. A legnagyobb baj, hogy sehol még csak egy nyamvadt demo arduino kód sincs.
Ugyan én PC-n próbáltam, de már arra sem emlékszem milyen programmal. Nekem valami soros terminál rémlik, de a nevét már meg nem mondom, én is próbáltam többfélét is. Végül beleuntam.
Ez is Easun inverter,mint említettem a másik inverternél is sikerült,a cím,sebesség és modbus ismeretében összeállítottam a lekérdező adatsort a crc-vel együtt.Most is ezt fogom csinálni,de az adatgyüjtő programba nem akarok fél ismerettel belenyúlni(az most működik),ezért kellene valamilyen külső tesztprogram.Azt szeretném tudni mennyi felesleges energiát lehet elvenni az inverter elől,a hálózati adatok megvannak az adatgyűjtőben,de mivel ez hibrid,az akkuval kapcsolatos adatok is kellenek.
A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2024
Szia. Nem tudom ,ez mekkora segítség? Bővebben: LinkÁllítsd át magyarra a nyelvet,és akkor érthető is lesz
ProgramÜdv Mesterek!A múétkor tettem fel egy Arduino kódot ezt: https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2619586.html#2619586 Azóta működik rendesen viszont arra gondoltam hogy a PWM és PID érték kijelzése helyett valami értelmesebbet kellene kijeleztetni. Megváltoztattuk ezeket a sorokat: float Amper; Amper = current_mA*0,001 ; showVal((loadvoltage * Amper), 10, 106, 4, 2, v2Col); // Watt kiírása showVal((loadvoltage / Amper), 130, 106, 4, 2, v2Col); // Ohm kiírása Így a számolás jó de az OHM értéknél sok számot akar kiírni sőt még egy plusz tizedes pontot is tesz a számsorba és kilóg a négyzetből és nem tudjuk mi okozhatja ezt a problémát? Itt van egy kép is a kijelzésről. Köszönöm! |
Bejelentkezés
Hirdetés |