Nem, ez nem de a mellékelt képen láthatók igen. Ezek lomtáramban talált alkatrészekből készültek.Egyik alkatrész sem detektorhoz készült. Amolyan barkács megoldás. Amire rákérdeztél azt csak a bronz rugó miatt tettem fel. (galenit kristályhoz a korabeli irodalom foszforbronz érintkezőt említ)

Igazad lehet, de valamikor villanyszerelőktől kaptam ilyet. A skínhatás igazán csak fémtiszta réz felületen jelentős és inkább a magasabb frekvenciákon, középhullámon még nem számottevő. Antennadrótnak is csak alapos csiszolás után használtam, általában erősen oxidált állapotban került le az oszlopokról.

Szép estét! A legjobb autó sem megy rossz benzinnel. Szerintem egy jó antenna létrehozása után már többet várhatsz ettől a detektorostól és akkor jobban fog érződni az előkör és a hullámcsapda hatása. A diódára csatlakozó 22 pF kondit lehet növelni 50- 100 pF-ra. A másik detektorosodnak a küllemét láttuk, de a kapcsolási rajzát nem. Azt megismerve magyarázatot találhatunk annak nagyobb érzékenységére. A szelektivitás és az érzékenység viszonyáról már kimerítő hozzászólásokat olvashattunk. A replika pedig nagyon emlékeztet a tulajdonomban lévő detektorra. Kép mellékelve.

A skin hatás már egészen kis frekvencián létezik. Néhányszor tíz kHz -nél is jelentős, hiszen 20 kHz -nél is csak 0,5 mm körül van a behatolási mélység. (500 kHz - cca 0,13 mm!)
Inkább talán az antennán folyó igen kevés áram miatt nem kellett számolni vele, ha elég nagy volt a huzal átmérője.

Ez csak vevő antennánál igaz.
Egy mondjuk 100kW -os RH adóra kötött tápvonalon / antennán igen szép áramok folynak, és a feszültség sem alacsony.
(pl.: Ha P=100 kW Z=300 ohm akkor U=5478 V és I=18A kerekítve)
Itt nagyon nagy jelentősége van a vezeték minőségének és méretének.

Vételnél a veszteségek csökkentése miatt érdemes a sodrott vezetéket használni.

De ha végigköveted, hogy miből jutottam e megállapításra, akkor meglátod, hogy egy detektoros vevőantennáról volt szó, ahol olvtársunk szerint középhullámon nincs skin hatás. Adó antennáról szó sem volt.

Azért nem kellene ilyen messzire menni. Több okból nem valószínű, hogy valaki otthonra 100 kW -os RH adót építene, a topik is detektoros rádióról szól.
Az antenna vezeték megválasztásánál valóban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy legalább a saját súlyát, de lehetőleg még a szélterhelést is el kell viselnie. Mivel a hosszal a súly harmadik hatvánnyal arányos, célszerű a lehető legvékonyabb huzal alkalmazása, már a szélterhelés miatt is, már 0.2 mm átmérőjű huzal is elegendő, (llaci56 szerint számolt behatolási mélységnek megfelelve), ha a hosszának megfelelő súly nem haladja meg a szakítószilárdságát. Szigetelni különösebben nem kell, elég a lakkszigetelés is, minden további szigetelés csak a súlyt növeli. Lehet sodrott vezetéket is használni, az előbb említett korlátok megtartásával.
Azért egy ilyen fajta magas antennának a vilámvédelméről is gondoskodni kell, legalább egy kb. 0.5 mm szikraközzel, vagy egy gáztöltésű patronnal.

Nem azt mondtam,hogy középhullámon nincs skín hatás, ' csak azt,hogy nem annyira számottevő. Közép hullámon a tekercseknél azért használnak Litze huzalt, hogy az egymástól elszigetelt vékony rézhuzalok össz felülete nagyobb legyen.

Minden korabeli antennaleírás kitér a villámvédelemre illetve a statikus feszültség feltöltődés veszélyére. Erre u.n. késes antenna kapcsolót alkalmaztak.(mellékelt fotó)
A középső karra ment az antenna és a szikraköz felőli oldalra a földelést kötötték. A másik oldali érintkezőről csatlakoztak a vevőhöz. Zivataros időben a középső kart a földelt oldalra kell átfordítani. Ez még most is megszívlelendő kiegészítője a jó antennának.

Való igaz, azt írtad, hogy "nem számottevő". Erre írtam, hogy 500 kHz -en cca. 0,13 mm - legalábbis a görbe ezt mutatja, meg azt is, hogy innen már lényegesen nem csökken a behatolási mélység.

Nyilvánvaló számottevő a bőrhatás középhullámon, ha a macerásan szerelhető, drága litze huzalt használják a készülékekben. A litzés tekercsnek nagyobb jósága miatt megéri.
----
Létezik antenna litze is.
----
A ?tábori könnyűvezetékről? mi a véleményetek? Ebben két acélszál mellett három réz van. Roppant strapabíró.

Kitűnő antennának (már ha lehet szerezni)

Én többnek is tudnék örülni!

Hellosztok.
Építettem én is egy detektorost.Ezt építettem meg. A ferritantennával párhuzamosan kötöttem egy forgókondenzátort. A ferritrúd ki be tologatásával és a forgó csavargatásával lehet hangolni. De ha az ereszcsatornát használom antennának, minden más adót elnyom a Kossuth. Nincs nagyimperdanciás fülhallgatóm, ezért egy kis elemes hangszórót használok erősítőnek. Egy 500ohm os primerjű trafóval és fülhallgatóval is szól, csak nagyon halkan.

Tisztelt hatvanasjocó...
Ha megnézed az április 4 én az első rádiómról készült fotókat, az utolsó kép feltárja a belső részeket is.
A rádió Zoltán 30 által közreadott és május 1 én közölt rajz alapján készült.
Valóban a replika detektor egy ugyan ilyen fénykép alapján készült.
Nincs mese:felkészültem az információk alapján egy hosszabb antenna elkészítésére.Tárgyalok a szomszéddal a kéményének igénybevételéről,nem lelkesedik érte.Majd még mondogatom Neki,hagy szokja a füle.
Bevallok egy eretnekséget.A fül hallgatót kicseréltem a TV. infra fül hallgatójára
Igaz, hogy ez hálózati feszültséget használ,ami egy detektorosnál elképzelhetetlen,de az így nyert mobilitás megéri.Ez a megoldás nem szabályos,de roppant célravezető!Üdv:Gőzgépész

A jövőben én is igyekszem úgymond a korabeliségre törekedni, valami hasonlót eszkabálnék én is össze, csak azt halottam, hogy piszok nehéz már kristályt találni. Szépek a detektoraid; az gondolom valami üvegbúra körülöttük, nem? Ha igen, miből hasznosítottad újra?

Ezt nem egészen értem, ha lehet légyszíves fejtsd ki bővebben.

Bővebben: Link Azért, itt-ott még előfordul és bányászni sem kell...

A szakító szilárdság a fellületen fellépő max. húzóerő, ami a súly függvénye. A fellület a vezeték átmérőjétől négyzetesen függ, a súly pedig a vezeték köbtartalmától. (henger, csak hosszú, v magas)
Ráadásul a veték átmérőjének növekedése a szél útjába eső fellület növekedését is jelenti, így nő a szélterhelés is.
ez a baj a modellekkel is, egy H0 -s modell esetében egy mozdonynak 1 t körülinek kellene lennie, ha ott is érvényes lenne az 1:87 méretarány

Sziasztok!

Az én nagyapám rengeteg detektorost épített! A kristályokat is maga csinálta, rézgálicból vagy timsóból, mikor mi volt otthon! Emlékszem, hogy működtek is ezek a készülékek, de amit én próbáltam 10 évesen összerakni, az nem sikerült! Az öreg szerint nem volt jó a tokozás. A régi befőttes üvegek nem csavaros kupakkal voltak, hanem gyűrűvel, és én abba próbáltam. Ma már tudom, hogy az alu oxidjai miatt nem volt jó, de azóta sem próbáltam. De ha lesz időm, meg energiám (talán a jövő télen ) akkor újra csinálok egyet!

Zsolt

Kösz igy már értem mire gondoltál!
A lehető legvékonyabb huzal mechanikai szempontból jó megoldás, de elektromosan sajnos nem. A vékony huzalban, (mivel a váltakozó áram csak a felület közelében folyik) jelentős a veszteség.
A hasznos keresztmetszet:
Ahaszn=sm*k (sm= behatolási mélség k=a vezető kerülete)

A behatolási (skin mélység) anyag és frekvenciafüggő.
Mindenesetre már 1 MHz nél is nagyon csekély a hasznos keresztmetszet a szokásos vezetékanyagoknál, ezért használnak sodratokat ezüst bevonatot és speciális anyagokat.
Vevőantennáknál sem elhanyagolható ez a hatás. Bár az áram csekély, de mivel a lehető legtöbb energiát kell juttatni a vevőbe itt is ajánlott sorott vezetékeket használni.

Bővebben: Link

A mechanikai méretezésnél mindenképpen figyelembe kell venni a téli jegesedés tömegnövelő hatását és nem árt odafigyelni az esetleges lengések csillapítására is.

A korabeli detektorok készültek üvegbúrával, üvegcsővel de celluloid(film) lap hengerítésével is. Ezeken is celluloid van, de már sikerült megfelelő üvegcsövet is szereznem, a feldarabolása van hátra.

Én pld. sajátkezűleg gyűjtöttem kristályokat egy erdélyi túra alkalmával. Hazai viszonylatban rendszeresen rendeznek ásványbörzéket ott is lehet vásárolni. Nagyobb városokban ásványboltban, de kirándulások alkalmával is gyakran lehet találkozni ásványárúsokkal. Jó tipp a vatera is. A mellékletben képek a gyűjteményemből.

Pucuka!
A modell esetében az 1:87 csak 2 dimenzió, a súly pedig 3 dimenzióhoz tartozó adat!

A természet a legjobb kristálygyáros de ólomszulfid kristályt (galenit) mesterségesen, házilag is elő lehet állítani. Egy kémcsőben kénport azonos mennyiségű ólomreszelékkel kell összekeverni. cca 1-1 köbcentit. Hőálló csipesszel(fogóval) rögzítve a kémcsövet, azt alulról izzítani kezdjük. viszonylag heves reakcióval a két elem egymással reacióba lépve egy kristályos salakszerű anyag keletkezik. Lehülve az üveget letörjük. a kapott anyag ugyanúgy használható kristálydetektorként mint a természetes PbS(ólomszulfid). A megfelelő védőszabályokat be kell tartani ! Védőszemüveg, cca 1 m távolság , hőálló kesztyű stb. Kémcső helyett üveg szemcseppentő vékony üvegcsöve is megfelel, hiszen egy detektorkristálynak elég 2-4 köbmilliméter a "gyártott kristály"-ból.

Érdekes dolog amiről írsz. Te készítettél már ilyen kristályt?
A kristály készítés e módjáról én is olvastam "A kezdő rádióamatőr" című könyvben. Persze ma már ez sem olyan egyszerű. Gyerekkoromban a "vegyesárú boltban" fillérekért kaptam kénport, ez kellett a puskapor készítéséhez is . Akadt ólom is. Ma már, ha lehet is kapni valamit csak nagy kiszerelésekben és egy helyen nem lehet beszerezni a kellékeket. Nézzük csak a kristálykészítés kellékeit! Kénpor, ólom, kémcső, védőszemüveg, hőálló kesztyű, megfelelő kialakítású csipesz a kémcső megfogásához, gázláng vagy bunsen égő, ha villanytűzhely van a háztartásban. Fontos a megfelelő hőmérséklet tartása és szerepet játszik a hűlés ideje is. Nem biztos, hogy elsőre sikerül, próbálkozni kell esetleg többször is. Minden esetre tényleg érdekes kisérlet. Nekem tetszik.

Már régen de csináltam én is. Gyerekként én is abban a könyvben olvastam. Ma már nincs rá szükség mert galenit és megfelelő germánium dióda is könnyen beszerezhető. Igazad van, nem minden próbálkozás volt sikeres, néha túl puha "salak" keletkezett és akkor próbálkozni kellett más keverési aránnyal. Bár az így nyert termék nem hasonlított a természetes galenit kristályhoz de meglepő módon mégis működött. Ha valaki megpróbálkozik a készítéssel az alapanyag beszerezhető:kénlap a gazdaboltokban(borászati kellék), ólom pedig a horgászboltokban. Reszelni az ólmot faráspollyal célszerű, normál fémreszelő eltömődik.

Ja, a jó öreg vetera... Vicsys, erre nem is gondoltam, és nem is drágák. Kösz az ötletet.

Az üvegcső esetében a vágás biztos, hogy nem könnyű és megfelelő szerszám kell hozzá. Te mivel vágod, kb. milyen vékony a cső fala?

A másik hozzászólásodra válaszolva: ez nagyon jó ötlet, szerintem ezt kéne kipróbálnom, írtátok, hogy a melegítés ideje, hőmérséklet-tartás és a hűtés ideje is szerepet játszik a későbbi funkcionalitásban. Ezeket csak kísérletezéssel lehet meghatározni?

Kíváncsian várjuk!