Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Jó lesz az elképzelésed. Elég lesz a 0,2-es huzal ha szimmetrikus szekunder lesz, kétutas csöves egyenirányítással.
És egy kapcsolásod esetleg lenne?
Mégiscsak vitatkoznék
Utánaolvasgattam több könyvben , és nem említik sehol, hogy egy féltekercsnek csak Iki(max)/2-t kellene "tudni" ... Sőt : Idézet: „A kétutas egyenirányítók transzformátora az egyutas egyenirányítók transzformátorához képest kétszer akkora feszültséget állít elő ugyan, de a teljesítmény szempontjából lényeges különbség nincs közöttük” [U.Tietze - Ch.Schenk - Analóg és digitális áramkörök] És a párhuzamos kapcsolás sem olyan egyértelmű, mármint, hogy két egyutas egyenirányító kapcsolódik párhuzamosan, de külön-külön kapcsolódnak egymás után, egyszerre csak az "egyik" működik, tehát tudnia kell Iki(max)-ot, mindkét féltekercsnek ... a pufferbe az energiát "gyorsabban" tudja pótolni, mint az egyutas, de a nagyobb terheléshez való alkalmazás miatt is gyorsabban "fogy el" , mondjuk ez csak a búgófeszültség szempontjából fontos ... Ráadásul régen a szervizesek csináltak egy olyan cselt, hogyha megszakadt az egyik szekunder, akkor az egyencsövet két szilícium diódával kiegészítették hídkapcsolássá, és egy tekercs is "elvitte" a rádiót gond nélkül :nemtudom: Idézet: „„A kétutas egyenirányítók transzformátora az egyutas egyenirányítók transzformátorához képest kétszer akkora feszültséget állít elő ugyan, de a teljesítmény szempontjából lényeges különbség nincs közöttük”” Kétszer akkora feszültség és feleakkora áram esetén lesz a teljesítmény kb. ugyanannyi... :nemtudom:
de továbbra sem értem, miért kellene fele akkora áramot tudnia, és nem is jelzi egy szakirodalom sem, hogy a tekercsek terhelését a névleges ( DC ) áram felére, vagy valamilyen tört részére kell méretezni
két egyutas egyenirányító, amik nem egyszerre, hanem egymás után töltik a puffert, mindkettő csúcsfeszültségre, és Imax-szal kell tölteniük :nemtudom:
Már megválaszoltad saját megad! mindkettő tölti a puffert, és úgyis a kondiból szedi az erősítő a tápot, hiszem a szűrés után sincs brumm, ha nem onnan szedné (a nagy részét), akkor brummos lenne, de ha tovább gondolkoznál, ezt Te is tudod. A másik meg, sturbi hogyne tudná..
Hinnye !
Persze, "onnan szedi", azért puffer .. búgófeszültség mindenféleképpen van, mert a diodának vannyitófeszültége, a kondenzátornak, és a terhelőellenállásnak egy időállandója, a transzformátornak belsőellenállása, így hiába simítja a puffer a lüktető egyenfeszültséget, teljesen "sima" sohasem lesz, mert a kondenzátor feltöltése "idővel jár", bár a búgófeszültség minimalizálása elérhető egy olyan optimális szintre, ahol már nem zavaró ! Szerinted miért van az, hogy ha nem megfelelő teljesítményű trafót használunk, azaz "csúcsra" járatjuk, pufferelhetünk világnak, mindig brummos marad, illetve erősítő esetén ( (A)B-osztálynál jobbára ) fullad is ... de a kérdésem nem ez volt ... ez egyértelmű, a kétutas egyenirányítás előnye, is egyértelmű az nem egyértelmű, miért kellene a féltekercseket Imax/2-re méretezni ? Bár újra belegondolva a két egyenirányító valóban párhuzamosan kapcsolódik, még ha egy időben nem is vezet mindkettő, de a belső ellenállásuk replusz értékét adja, így azonban még nagyobb árammal kell számolnunk mint egy egytekercses graetz hidas megoldásnál, de ebből kiindulva a tekercseket "szétbontva" valóban feleződik az áram, szóval Sturbinak tényleg igaza van - egyébként nem megkérdőjelezni akartam, csak nem teljesen értettem. Tehát Imax/2-nél nagyobb áramot kell szolgáltatni egy teekrcsnek, de Imax értéket nem :nemtudom: Már annyira belekavarodtam, hogy megyek is csirkepörköltöt enni, nokedlivel
Lapozd fel a könyvedet az 501.oldalon és olvasd el alulról az 5. sor harmadától, alulról a 4. sor kétharmadáid taró mondatot. Ugye-ugye.
Na, megsemmisültél ?
Pedig nagyon egyszerű a dolog, minden félperiódusban csak egyik tekercsen folyik az áram, a másik meg "pihen"... Eltekintve attól, hogy a folyási szög ugye bőven 180 fok alatt van :yes: Minél nagyobb a kondi kapacitása/minél kisebb a terhelőáram, annál kisebb...
Idézet: „Ekkor a tápfeszültségforrás Q=CUt töltést ad le. Ha a kimeneti feszültség L szintre vált át, [...]” 17.3.8. Komplementer MOS-logika :nemtudom: Idézet: „Pedig nagyon egyszerű a dolog, minden félperiódusban csak egyik tekercsen folyik az áram, a másik meg "pihen"...” Persze, ez oké, de épp ezért kell(ene) tudni mindkét tekercsnek egyenként a csúcsáramot nem ?
Azért látom, hiába kettő jobban hozzáértő is ír Neked, csak nem hagyod magad.. Pedig ebben nincs igazad, de én nem kötekedek, végülis miért is lenne kötekedés, megvitatjuk a dolgokat, azért van a téma..
Én azt mondom, hogy nem értem miért, és kész, és még nem kaptam - számomra - érthető magyarázatot ..
nem a brumm érdekel engem ... Te félreolvastad az egészet ...
Oké, megvan, Sturbi első válasza a megoldás ! Mivel az egyes tekercsek nem folyamatosan "terhelődnek", mint graetz esetén, így nagyobb áramsűrűséggel lehet számolni, ami ugyanakkora áramsűrűség mellet kisebb áramot jelent ...
megkavart az ellenfázis, de itt most nincs "szerepe" Elnézést Mark-tól, hogy rosszul tudtam, majd nem értettem valamit, és utána mertem kérdezni, gondolni, olvasni, míg saját magam megértem, azt amit mondanak, még ha tudom is, hogy olyan Ember mondja, aki jobban ért nálam hozzá, de sohasem fogadtam el az "elém tálalt" kész tényeket, amíg nem fogtam fel, a saját primitív agyammal, és nem fogadok el mindent axiómaként ... Különben jogásznak mentem volna .... Bocsánat !
Én kérek elnézést. Az egészet újra átolvasva, tényleg megoldást vártál, csak először kicsit kötekedésnek tűnk, hogy kiálltál a tekercsenkénti Imax mellett..
Pedig ott a válasz a Tietcze könyvben, amit te is felemlítettél. Látom nem teljesen egyezik a könyvünk (az enyém 5. kiadás), ezért bemásolom az ide vonatkozó részt.
"Az is előnyös, hogy az áram mindig csak egy diódán folyik át és nem kettőn, mint a Graetz kapcsolásnál. Ezért a diódákon keletkező feszültségesés is csak fele a korábbi kapcsolásénak. A transzformátor belső ellenállása viszont megkétszereződik, ezért a tekercseket csak fél teljesítményre kell méreteznünk. Emiatt viszont a feszültségesés megnő. A kimeneti feszültség és a diódák nyitófeszültségének arányától függ, hogy melyik a döntő hatás. Kis kimeneti feszültségnél kedvezőbb a középleágazású kapcsolás, nagy kimeneti feszültségnél pedig a Graetz- kapcsolás jobb."
Megkérnélek Márk, hogy bárkivel kapcsolatban, érvként ne állíts szembe vélt vagy valós tudásszintet egy másik ember vélt vagy valós tudásszintjével.
Hát nekem 3. átdolgozott kiadás van, és 50-51. oldalakon taglalja a kétutas egyenirányítókat, viszonylag szűkszavúan .. (nekem az 500 körüli oldalakon MOS kapuk vannak ) közben egy középiskolás tankönyvben is megnéztem, ahol bővebben, de - számomra - nem egyértelműen van leírva, a megoldást a Te hozzászólásod újragondolása, és Lamoth Emil majd félszáz éves "Kis hálózati transzformátorok" könyve adta
Most már világos minden, mint a vakablak
Semmi gond, de nem kiálltam a vélt igazam mellett, hanem a saját gondolatmenetem "dobtam fel" - ami, mint kiderült hibás volt - egy másikkal szemben, mert nem volt világos !
Az erősítő legfontosabb része a tápegység, a tápegység legfontosabb része a trafó. A kétutas középleágazásos vákuumdiódás egyenirányítót nem igen használja más, csak aki csöves erősítőt épít, és abba szánja ... Így a "csöves erősítő készítése" topikcím témáján belül maradtunk bőven .... ráadásul én pl. nem is nézek nagyon más topikokat a fórumon ...
ennyi erővel a többiek sem tehették volna fel a még el nem készült erősítőik dobozát, pl Jani, vagy CHZ ... , mert az még nem erősítő és a "doboz készítése", vagy nem tudom milyen topikba való :nemtudom: :no: nem értem én ezt ....
Még egy utolsó hozzászólás, hogy mennyire valós dolog kocos barátunk aggodalma az ügyben. Beteszek egy gyakorlati EL84-es PP hálótrafó számítást, ahol a féltekercseket teljes áramra méretezték, ahogyan azt Ő is az elején felvetette, tehát a gyakorlatban alkalmazott dologról van szó, ha nem is feltétlenül szükséges.
Benthagytam a grafikus tervezést is, hátha valakinek segít hálózati trafót tervezni csöves erősítőhöz.
Szia.
Meg tudnád mondani ennek a könyvnek a címét? u.i: Ja EZ az?
Nem, ez egy régi (1963-as) MHSZ kiadvány Zillich Páltól, "Rádióamatőr fözetei" sorozat (70. szám, Zrínyi Nyomda), "Amit a rádióalkatrészekről tudni kell (VI) (Hálózati transzformátorok)". Nem túl elterjedt kiadvány, csak 5970 példányt nyomtak belőle.
Ezekszerint eljutottunk oda, hogy minden dolognak az ellenkezője is igaz??? Érdekes módon a szekundertekercs ohmikus ellenállása (aminek pedig minimálértéke az Ei csőnél meg van határozva) nem igazán kerül elő... Vagy csak én nem találtam a leírásban ... ...
Itt a topikban a keresővel megtalálod. CHZ PCL86 PP kapcsolásához nyákrajz is van. Az én EL84 SE kapcsolásom meg számtalanszor be lett már linkelve.
Köszönöm
Akkor meg csinálok egy ilyet is. És a kimenőhöz a menet számokat le tudnád írni? Sm74 hipersil. |
Bejelentkezés
Hirdetés |