A tápfeszültség mennyi az ECC85-nél?

Sajnos azt sem tudom.

OK. Mi az elérendő cél az ECC85-tel?

Hogy meghajtsa az LM3886-ot, ahogy az eredeti összeállításban volt. Mert valaki össze tervezte a kettőt, az ECC85 hajtotta meg az LM3886-ot.

Egy példa:
Vb=300V R4=120, R5=22k, R6=22k
Ez úgy összesen a katódkövetővel együtt úgy 35-40-szeres erősítés.
Ha jól csalódom, akkor az IC-nek elég 1V meghajtás, tehát 25-30 mV a csöves bemeneten kivezérli azt.
A bemeneti osztót ennek fényében és a jelforrás ismeretében kell (vagy nem) méretezni.
A második fokozat miatt a fűtést is fel kell húzni, mert a második csőfél katódfeszültsége 140V körül lesz, így meghaladja a Vkf max=90V értéket.

Én erre nem használnék ECC85-öt.

Mert:
Magasabb tápfeszültség kell neki. Inkább keress egy ECC88-as kapcsolást (mutatom is: FET Audio LM1876, illetve az oldal: FET Audio LM1876 + ECC88 cikk)*
Az ECC85 nem kifejezetten audio cső és túl sok lesz az erősítése. Mindennel túlvezérled majd. Lehet nyilván a bemenő jelet leosztani, de ez egy nagyon rossz ötlet, mert elkerülhető torzítást generálsz vele az első fokozatból.

Ezek az IC közvetlen jelforrásról vagy valamilyen előfokozatról járathatóak. Csak azért elé tenni egy ECC85-öt, hogy legyen, az gáz. Az ECC88 pedig eldöcög az IC tápjáról, ha a két "vége" közé kötöd.

*Nyilván csak egy csővel csináld és használd mindkét felét.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni tőletek hogy nem tud valaki valamilyen meg oldást arra a problémára, amikor bekapcsolom a kis csövesemet két darab (PCL82-es) fel villannak a fűtőszálak, ami természetesen nem jót tesz a csőben lévő fűtőszálnak.
Ha valaki tud valami meg oldást erre a problémára azt nagyon meg köszönném!

Keresgéltem egy kicsit az interneten a fűtőszálakról a problémámra, de eddig semmit nem leltem!, viszont leltem EZT ami igen érdekes lehet ha be válik a dolog, szerintetek ez lehetséges hogy egy rossz csövet ilyen módon meg lehet javítani?

Az E(P)CC88 sem audio, de ha csak az a lényeg hogy cső legyen benne, akkor mindegy is, egy ECC82 katódkövetőnek és kész.
Ha kis feszültségű cső kell, akkor ECC86 vagy a kis ruszki aprólékok, pl. 1Ж24Б és társai, de ezek is RF csövek.

Valami lágyan induló tápegység kell a fűtéshez.
A hideg fűtőszálnak sokkal kisebb az ellenállása, ezért nagyobb áram folyik induláskor. Ez okozza a "felvillanást".
Én úgy tudom, hogy ez már a fűtőszál végét jelentheti, de javítsatok ki, ha nem így van.

Lágyan induló tápegység a fűtéshez!? Javasolnám a villanyvasút tekerőtápos megoldását.
Nem hibás, és nem is a végét jelenti a csőnek. Egyszerűen nem kell foglalkozni vele.

Akkor meg volt a kijavítás
Nekem eddig csak egy em84-nél volt ilyen, de cserével megoldódott.

Szia mofesa!
Akkor azt mondod nem kell vele foglalkozni?, nem fog meghibásodni a cső fűtőszála hogy induláskor fel villan?.
Én is gondoltam egy lágy indító áramkörre a fűtésnek mint ahogy meg van oldva a toroid trafóknál, a lágy indítás, egy ellenállást gondoltam hogy sorba kötnek a fűtéssel, és egy idő relé áramkörrel az ellenállást kb 2sec után rövidre zárná a relé kapcsolója.
Szerintetek jó megoldás lenne, vagy teljesen felesleges!?, és nem lesz baja a csöveknek?.

Az igaz, de legalább alacsony feszültségre tervezett, nem mint az ECC85. Utóbbit az IC tápjáról biztos vagyok benne, hogy nem lehet kellően lineáris szakaszra tenni. Amúgy meg nagy számok törvénye: audió célra ECC85 kapcsolás: elenyésző; ECC88 kapcsolás: tele a net és hivatalos konstrukciók vele. Biztos mindenki hülye...
Minek görcsöljünk még egy nagyfeszültségű transzformátorral az erősítőben, végül is totál feleslegesen. Azt hittem itt valaki a legprimitívebb megoldást keresi egy kis cső becsempészésére...

Időlegesen biztos, de ez inkább szükségmegoldás. Varázsszemeknél bejön, kicsit kitolható vele az élet tartam, meg egyszerű túlfűtéssel/ nagyobb anódfeszültséggel.

Televízióknál is volt ilyen jelenség.. Az elsőként felvillanó csövek fűtése a többi cső bemelegedése után helyre állt. Egyes készülékekből kihagyták az NTK (Hőfüggő ellenállást), amely pont a lágy indítást hivatott megoldani. A csőnek valóban (elvileg, állítólag) nem tesz jót, de ennek ellenére egyes Orion tévékészülékek így mentek akár évtizedeken át.. A sor elején lévő csövek közül néha szakadoztak a fűtőszálak, az ilyen készülékekben ahol kispórolták ezt az alkatrészt. Ha esetleg a képcső akkor az ugye elég kellemetlen. De nem hinném hogy ez annyira jellemző probléma volt. Mivel televíziós csöveid vannak ezért egy ilyen 300mA-es mezei NTK ellenállás kellene neked.

PC tápokban is van ilyen alkatrész, csak nem így néz ki. Rossz tápokból nulla költségen beszerezhető.

Köszönöm a segítséget!

Köszönöm szépen! Ezt megfogom próbálni.

Szia!
Köszönöm a segítséget, meg próbálkozom PC-tápból ki termelni ezt az NTK ellenállást, csak annyi hogy nem így néz ki, de a szerepe ugyan az volna.

Sziasztok!
Az NTK ellenállás be vált, most már nem villannak fel a fűtőszálak, és 13,1-13,5V között ingadozik a fűtőfeszültség a 14,4V helyet, ez még elegendő feszültség a csöveknek?, ugyanis az alacsony fűtőfeszültség is károsítja a csövet azért kérdem.
A másik dolog ami igazán fel foghatatlan számomra!, írtam nektek hogy van egy kis alap bugasom a hangsugárzóimba, ami idegesített!.
Hát kísérleteztem egy csomót mire végre rá jöttem a meg oldásra!, a bugás a hálózatból került bele, és a tápegységet próbáltam kondenzátorokkal ellenállásokkal variálni hogy tűnjön el a bugás, de ez sajnos nem segített!, aztán kísérleteztem különböző transzformátorok primer tekercseit be kötni az erősítő és a tápegység közzé fojtótekercsként, de ez sem használt!, mire leltem egy régi csöves erősítőből ki operált kimenő trafót ami egy SE erősítőnek volt a kimenő trafója, ennek a primer tekercsét be kötöttem az erősítőm tápegységét el látó trafó egyik szekunder tekercse és az egyen irányító közzé, és lám el tűnt a búgás szinte teljesen, csak akkor halható egy picit ha nagyon fülelek és oda nyomom a fülemet a hangszóróhoz!
Ami viszont nem világos az a hogy ez a kis trafó ami a fojtó tekercs szerepét játssza légréses, és mikor be kötöttem az áramkörbe rettenetesen búgott a kis trafó mert persze a lemezek nem voltak le szorítva, szét szedtem és szakszerűen ahogy szokás a lemezeket sorba szépen be pakoltam a helyére úgy hogy egy E-lemez be csúsztatva a cséve testbe aztán a másik oldalra egy I-lemez, az I-lemezre rá egy E-lemez, és így tovább...., a lényeg az hogy így már nem volt légréses a kis trafó!.
Újra be kötöttem a helyére ezt a kis trafót és megint meg jelent az a fránya bugás!, mintha ott se lett volna a trafó, törtem a fejem hogy mi az ég lehet, és vissza csináltam a vasmagokat úgy ahogy volt légrésesre, és a trafó lemezeit le lakkoztam és leszorítottam lemezeket, újra be tettem az áramkörbe a kis trafót így már nem búgtak a lemezek, és a búgás is el tűnt a hangszóróimból!.
A kérdés az volna hogy mi ennek a jelenségnek az oka hogy mikor légréses a trafó nincs búgás mikor meg nem akkor meg ott van az a fránya búgás?, hogy is van ez, nem értem!.
Aki tudja a választ erre a jelenségre azt kérem írja meg. Teszek fel egy képet a kis trafóról.
Köszönöm!

Eredetileg fojtótekercsként működött, aztán meg elektromágnesként, mint ha ott sem lett volna kb.
A fojtós trafó, fojtó, légréssel készül.
Az SE kimenők is!

Az (fűtő)áramot mérd meg, az számít ezeknél a csöveknél (beállhat 13V-nál is, de 15-nél is).

Csak valószínűsítem, hogy alapból elégtelen a volt a szűrés. az esetleg nem lehet, hogy az asztalon pakolgattad is közbe a trafókat? Arra gondolok, hogy "véletlenül úgy helyezted el a módosítgatások közben a hálózatit, hogy az már nem szórt rá a kimenőkre?

Ami még hirtelen eszembe jutott, az a HTA30 bemenő fokozata csővel. ez ha jól emlékszem erősít is kicsit, de lepróbált. Anno én is építettem egyet.

Kikerestem, nem erősít, de hát igazából nem is kell.
Cirok Laci féle HTA30 rajz (CHZ tervezte, ha jól tudom)

Gabi, nem lehet, hogy nem látod! Egyszer "elektromágnest" csinált, eredetileg és utoljára fojtót használt/csinált. Arról nem mondok tippet, hogy a vezetékezés és a kötések egyébként hogyan voltak brummérzékenyek, de azért a fojtó és az "elektromágnese" nem ugyanaz...

Sziasztok!
Köszönöm a helyreigazítás!
Tehát akkor a fojtótekercsek is légrésesek kell hogy legyenek!, akkor ma is okosabbak lettünk! Még egy kérdést azért fel teszek hanem baj!?, hogyan szokták meg választani ezt a fojtótekercset, számít hány henry-s?, általában hányas cséve testet szoktak alkalmazni ennek a tekercsnek és milyen vastagságú drótból?, számít a tekercs ellenállása is?. És még egy utolsó kérdés, mindig E+I-is vasmagokból készülnek a fojtók?, (nem tudom hogy másfajta vasmaggal lehetne légrést alkalmazni egyáltalán?). A vége fele mindig eszembe jut még egy kérdés, tehát nálam ez a fojtó tekercs csak a trafó után, az egyenirányító előtt tehát AC-feszültséget szűr, és sok erősítőben a DC áramkörben használják, legalább is én a rajzokat nézve így van fel használva!, akkor nálam miért nem működik akkor ha a kondenzátorok után teszem be?, úgy nem csinál semmit, meg marad a brumm a hangszórókban!.

Ha az egyenirányítás után egy pici (pl.100nF) és utána fojtó, majd szűrőkondi, akkor a kimenő feszed 0.9-el szorozandó. Itt is számít a fojtó huzalának terhelhetősége, hiszen soros elem!
Ha az egyenirányítás után puffer és aztán a fojtó, megváltoznak a dolgok, a kimenő feszültség 1.3-al szorzandó kb. és itt is számít az ellenállása, a drótjának tudni kell átengedni melegedés nélkül a terhelő áramokat.
Ezzel eljátszadozva sok mindenre rájössz!
Van M vassal is fojtó, annak a középső nyelve kicsit rövidebb, nem ér össza a másikkal, van valamennyi hézag.

Köszönöm a programot, csak nem mindent értek benne, az a baj!

Csak nézegesd, rá fogsz jönni leírás nélkül is. De ha kérdezel, tudunk segíteni...
Elsőre azért...? Szóval próbálgatni kell, elemek beállítását, értékét, fajtáját, szűrőláncokat beiktatni, kiíratni a kimenő feszültséget, áramokat/feszültségeket az elemeken. stb. Jó lesz, meglátod. Nem öt perc, dolgoztasd az agyvelőt...