Jó ellentmondó írásokat linkeltél, de ez így van rendben
Halgattassék meg minden vélemény, az olvasó meg dönt...

Ez a szép a tudományokban, mint a fizika, hogy teljesen mindegy hogy miben hiszel, mert ez nem hit kerdése

Szerintem azert ez eleg vicces. Ha lenne idom, akkor szivesen csinalnek par hosszabb tesztet (nehany commonly used csovel). Termeszetesen 'csak' fizikai parametereket lehet merni, amit viszont a hardcore audiofil ugye nem vesz figyelembe

Boldog új évet.
Köszönöm a választ, elolvastam a cikket úgy döntöttem marad úgy ahogy a tervező megalkotta, nem építek bele semmit.

Üdv. BUÉK. Csak a tisztánlátás miatt.
1. A STB kapcsoló NEM a csövek kímélése miatt volt beépítve, hanem az akkori zenekarok szokásai miatt. A cső már akkor is drága volt, (manapság még drágább) Tehát hosszabb koncerteken, szünetekben!! 10-15 percekre lekapcsolták az anódfeszültséget, addig sem kopjon a cső, és RÖGTÖN, a következő szám kezdésekor már mehetett is tovább a zene. Nem fűtött órákig, ugyanis nem ez volt a szerepe
2. Tranzisztoros zenekar erősítőknél is van STB kapcsoló általában. Ott nincs is anód.
3. A gyári jó minőségű (nem zenekari) csöves erősítőkben sincs általában STB kapcsoló
4. Vannak viták a késleltetett anódfeszről, de ezekhez semmi konkrét adat nincs! Tehát szerintem ez is egy "urban legend", ráadásul nagyságrendi különbségek vannak egy erősítőn belül is a különböző csövek anódlemez felültének nagyságán....Miről beszélünk??

En foleg olyan esetben (kapcsolasban) latom ertelmet, ahol a csovek joval a gyari ajanlas felett vannak hajtva. Ha valaki kimelni akarja a csoveit, akkor egyszerubb es talan celszerubb kicsit alatervezni vagy tartani a gyari ajanlast.

Szia! Ahogy írtad, a zenekar szünetben csak az anódfeszt kapcsolta le.Főleg azért, hogy a szünetbe ne zúgjon búgjon a hangszóró.A hangerőt nem tekerték le, hogy ne kelljen újra állíttani!

Üdv! Véleményem szerint is ez az igazi oka az STB (zenekari) alkalmazásának.
Bár van egy rakás késleltető panelem (bontva lesznek) nem tervezem ilyen beépítését.
Bár jól elvan vele az ember...

Én úgy tanultam, hogy bekapcsoláskor, amikor elindul a cső felfűtése, először a fűtés/katód komplexum közepe éri el a megfelelő hőfokot. Ha bekapcsoláskor már rajta van az anódfeszültség, akkor ezen a kis 1cm-es részen próbál átfolyni az egész anódáram. Mivel a csövet úgy tervezték, hogy a teljes katód felületén egyenletesen elosztva folyjon a teljes áram, így ez a fenti mód nem tesz jót neki. A jelenség elsősorban a végcsövelet érinti.

Ha már itt tartunk...

Mekkora zaj az elfogadott ami kijöhet egy erősítőből? Azaz poti letekerve?
Én a 6C33C-nél még 10-12mV (effektív) zajjal küzdök.

Ez teljesen igaz, ezért kell felfűteni, és kivárni az időt amit előírnak. Nem kell neki sok idő, főleg kisebb csöveknél. Ha nincs felfűtve, akkor az a terület károsodik, azaz "megsüketül" az a rész, és csökken a hasznos terület.
Kisebb csöveknél (6P1P, 6Sz19P) én 20-30s-ot szoktam beállítani. A 6C33C-nál 120s-ot állítottam be, azt írja az adatlap.

Egy jobb, (nem jó) erősító kimenetén a jel/zaj viszony legalább 60 dB -nek kell lenni. (stúdió berendezéseknél ez az érték 100 dB felett van) Rövidrezárt bemenet, és teljesen feltekert hangerő szabályzó esetén.
Egyegyszerű végfok (vég-, és meghajtó csövek) zajszintje normális esetben is 100 dB körül van, ezen tudnak rontani a további elő fokozatok.
Az sem mindegy, hogy milyen jellegű a zaj, brum, sistergés, fehérzaj jellegű, típustól függően más más hibára utal.

Szép az elméleted, de nem igaz. Ahogy előbb is írták, ennek az anódfesz késleltetésnek (a zenekari esetet kivéve) akkor van jelentősége, ha az anódfesz igen nagy, 10 kV -os nagyságrendű, és a fűtőteljesítmény is igen magas. Ilyen általában csak nagyteljesítményű adócsöveknél fordul elő.
Még a 6c33c sem tartozik ebbe a kategóriába, a nem túl magas, 1 kV alatti anódfeszültségek esetén sem lesz különösebb katód károsodás, ettől nem kell aggódni. A hosszabb felfűtési idő a viszonylag nagy fűtőteljesítmény miatt van, és csak azért adják meg, hogy az előírt felfűtési idő után teljesíti a cső a katalógusban megadott paramétereket, de nem jelenti azt, hogí előtte tönkremegy. Ha ez így lenne, a katalógusban erre nézve lenne adat, (ahogy az adócsöveknél van) és akkor azt be is kéne tartani.

60 dB már elég hangos, otthoni viszonylatban.

Mihez képest? 60 dBm az elég hangos, de én 60 dB -ről, azaz a max hangerő alatti - 60 dB zajszintről beszéltem. Azt meg már alig alig hallod. Egy kommersz (kazettás) magnónak 40 - 50 db jel/zaj viszonya van. Ez azt jelenti, hogy 50 mW kimenő teljesítmény alatt 40 - 50 dB -el van a zaj szint.
A dB, dBc -vel jelölt érték mindíg relatív érték, az abszolút értékeket dBm, dBu, stb. -val jelöljük.

Én a bekapcsolási áramlökés korlátozására gondoltam, a most készülő erősítő fűtőtrafója külön lesz amit magam tekertem meg, sajnos néhány tized volttal kevesebb terhelve mint a névleges, ezért azt találtam ki hogy a fentmaradó meneteket nem a fűtőtrafóra tekerem hanem az anódfeszt előállító trafóra a kettőt sorba kötöm és az anódfesz trafót néhány másodperc késleltetéssel kapcsolom be, addig is korlátozza az áramot a nem bekapcsolt trafó az induktivitásával, de még nincs kész meg nem próbáltam csak elmélet, az egyenirányító is csöves lesz.

A fűtőszál fűti a katódot. Abból termikus emisszió révén kilép valamennyi elektron. Az gyorsul az anód felé. Ha csak egy pontban melegszik eleinte a katód? Akkor igen, azon a ponton, vagy kis területen fog emittálni, tehát az áram nagyja is azon keresztül megy. És zavar ez bárkit? Nem. Ha nem kapcsolsz rá anódfeszültséget is ugyanannyi elektron fogja elhagyni a fémet azon a ponton. (Feltéve hogy nincs akkora elektromos tér, hogy hidegemisszió lépjen fel, viszont azesetben eleve mindegy a hőmérséklete a katódnak)

Zenekari motyóknál másik ok: egy kicsit változnak a csövek paraméterei ahogy felfűtenek - akár percekre is szükség van, hogy beálljon minden. Ha egy szünetben lekapcsolnák, majd folytatásnál / köv zenekarnál újra fel, akkor az első 1-2 szám alatt még változna a hangzás is (igaz, kicsit)

Mondjuk én alapból Ueff-et kérdeztem, ami megengedett a hangszórón...

Szóval, számoljam is ki.
Nem írtad, hogy SE, vagy PP, és azt sem, hogy hány fokozat, de SE esetén (vég-, és meghajtó cső) a max kimenő teljesítmény kb. 25 W, ez nagyjából 14 V a 8 ohmon. 60 dB az 1000 szeres, tehát ez ~14 mV -ot jelent, természetesen teljesen feltekert hangerőszabályzónál, rövidrezárt bemenetnél.. És ez nem egy túl jó érték, egy egyszerű végfokozatnál. Letekert hangerőszabályzónál ennél némileg jobbnak (kisebbnek) kell lenni, mert akkor nincs benne a potméter ellenállás zaja.

Készülőben a saját célra készülő - ki másnak? - EL84-es monoblokkos pépé.
Ilyen esetben semmi sem drága, csak ne kerüljön sokba.
A kép némi anomáliában bővelkedik, de jól lesz elkészítve, 2 x 105 mikronos nyákra.

Elég furán néz ki így a nyákterv, pedig nálam jó szokott lenni: Bővebben: Link. Az elkok lábát a teliföldhöz ilyen esetben csak furatgalván esetén lehet beforrasztani.

Jól vetted észre. A csövek adják a látványt felfelé, alkatrészek lefelé. Így a kondikat elemelhetem a teliföldról néhány mm-ert, hogy forrasztható legyen az a láb is.
Furatgalvánnal lenne az igazi, de nem éri meg megcsináltatni.

Akkor esetleg meggondolandó lehet a másik oldalon is nagyobb föld szigeteket kialakítani, és több viával átkötni a teliföldre, aztán forrasztáskor vagy így kötöd be, vagy úgy.

Köszönöm, megnézem a lehetőséget. A cső oldalán nem lehet a kondi, mert nem fér a trepni alá...

Remekül sikerült! Így utólag milyen egyszerű már...

Üdv mindenkinek!
Köszönöm a sok segítséget amit az E130L PP tápja kapcsán kaptam ,ma elkészült az egyik oldala, szépen indult nagyobb problémák nélkül egy kis visszacsatolás forgatás azért beugrott , de nem panaszkodom.
Összedobtam egy deszkára ,hogy ne legyen szanaszét.Most már csak még egy táp és még egy erősítőmodul megépítése marad azután pedig mehet a dobozolás.
Még egyszer köszönöm szépen a segítségeteket

Sziasztok,

A csöves végfokomban cserélnék tápkondikat. Igazán nincs baja, de már közel 30 éves és a tápban még az eredeti elkók vannak. A fólia már kezd felhólyagosodni a tetején, nyugodtabb lennék ha egy új pár kerülne bele. Eredendően egy 680µF / 385 DCV kondik vannak benne. Találtam méretre majdnem megegyező Wishay elkókat, a kapacitása is megegyezik, de 450V-os. Okozhat gondot, ha nagyobb feszültségértékű elkókat raknék a tápba?

Ha jól számolgattam, akkor 16%-kal lenne nagyobb a feszültség értéke. Úgy tudom, hogy az ESR érték a mérvadó, de azt nem tudom, hogy az eredetinek mennyi.

Én nem cserélném ki, amíg rendben működik. (nem növekedett meg a brumm)
Az nem baj, hogy nagyobb feszültségű, mint az eredeti, az azonban elgondolkodtató, hogy a nagyobb feszültség ellenére nagyjából azonos méretű.
Az ESR érték akkor válik fontossá, ha az egyenirányítandó feszültség magasabb frekvenciájú, pl kapcsolóüzemű tápoknál. 50 Hz egyenirányítása (kétutasnál 100 Hz) esetén nem kritikus.

Azt a 680µF-ot biztosan jól olvastad le?
Egyébként meg ahogyan Pucuka mondja...

Igen, 680µF a kapacitása.

A fizikai mérete valóban kisebb egy kicsit az újnak, de letöltöttem a Wishay adatlapját, lecsekkoltam, ezekkel a paraméterekkel rendelkező kondik is ugyanekkorák. Amit kicserélnék, az nem Wishay. Márkajelzést nem találtam rajta, hacsak nem a bilincs alatt van. Valami régi angol cucc.