Szerintetek hol lehet szerezni Remix KCP-102 kondit? Olyanra érdemes lenne kicserélni a Wima MKP 10-et?

A csöves részre gondolsz van komplett?

Komplett mind kettőre kíváncsi vagyok.

Nem igazán.De ha mazochista vagy kipróbálhatod.
A Remix-től max a C248 PP kondik amik érnek valamit.

Azt tanultam hogy a csőnek van egy maximális rács ellenállása amit nem léphetünk túl. Meg hogy az értéke nem számolt, lényegtelen. Akkor mi alapján döntsem el mekkora az akkora?

A csőnek van egy maximális rács levezető ellenállása, amit nem léphetünk túl. (ez az egy szó hiányzott a mondatodból)
Minden csőnek van több kevesebb (vezérlő)rács árama, mert közel van a katódhoz, és tetszik nemtetszik azok a fránya katódból kiszabaduló elektronok (amiből végül is anódáram lesz) közül el eltalálják a vezérlőrács drótját. Ez az áram a rácslevezető ellenálláson keresztül a testre folyik. Ha egy ellenálláson áram folyik, azon feszültség keletkezik, minél nagyobb az ellenállás, annál nagyobb a feszültség, ami a cső munkapontját megváltoztatja, mégpedig az anódáram függvényében, ami azért igencsak nem kívánatos dolog. Ha nem lenne rácslevezető, a rács feltöltődne, és elzárná a csövet. Nagyáramú csöveknél ezért van a rácslevezető ellenállás korlátozva. (többnyire katalógus adat)
Ezt a pici rácsáramot szokás hasznosítani kis 1 mA alatti anódáram esetén munkapont beállítására is, ahol ez az anódáram változás nem nagy, ill több funkciós közös katódos csöveknél, ahol a katódnak masszívan testen kell lennie.

Nemrég elkezdtem komolyabban rámenni és hangmintát is mutattam. Ott 1 megás ellen volt kötve a rácsra de egy ötlettől vezérelve 470k-ra cseréltem. A fázis fordítónál is hasonló értéket terveztem berakni egy csöves verziónál.

ERO KT1801 vagy Orosz BMT-2 olajpapír esetleg?

Végcsöveknél általában sok az 1 megohmos ellenállás, pl az EL84 -nél az adatlap automatikus rács előfeszültség (katódellenállás) esetén max 1 Mohm -ot, fix rács előfeszültség esetén 0,3 Mohmot ír max.
A fázisfordító esetén számolni kellene, de jobb híján vagy a cső adatlapjában ajánlottat, vagy valamilyen már bevált kapcsolást építsd meg. Az ECC82 adatlapján találhatsz fázisfordító kapcsolásokat.
Bővebben: Link
Azért előbb egy SE kapcsolással próbálkozz, egyszerűbb is, azon gyakorolj.

Próbáltam belőni az egyik trióda munkapontját de az istennek nem megy. Ugyanaz az anód ellenállás de ugyanahhoz a katódáramhoz az egyikhez 1,6k kell a másikhoz a nulla is sok. A katód ellenállás egy trimmer így csak után kell állítani ugyanazon lábkiosztásnál.

Böngésztem a gépemen az évek alatt összegyűjtött EL84-es PP sémák között.
Egyrészt azt látom, nem nagyon van új a csövek alatt de egy érdekességre lettem figyelmes.
A sztereó 4 végcsőnek - oldalanként 2-2 - egyetlen közös katód ellenállása van.
Gondolom, a 4 végcső együttfutására szolgált az ötlet...
Csak érdekességként kezelem, monoblokkos terveimmel amúgy sem egyeztethető.
Bővebben: Link
A másik dolog, a végcsövek csatoló kondenzátor értékeként 47-470nF között már mindenfélét találtam.
Az itteni rajzon is kicsinyeltem a 100nF-ot, de a cső bemenő ellenállásától eltekintve a 100nF és a 330k
-3 dB-es pontja 4.8 Hz-n van. Persze a kondenzátor kívánatos értéke a cső bemeneti ellenállásától is és a lezáró ellenállás értékétől is függ.

Elkészültem a korábban már mutatott erősítővel.

A kézművesség jegyében minden a saját kezem által készült rajta, beleértve a dobozolást, panel tervezést és gyárást, a trafókat és a vezérlést is.

A kütyüt egy arduino alapú vezérlő működteti, a vezérlőt én terveztem, a programot én írtam hozzá.
Bekapcsolást, lágyindítást, hangerő állítást, némítást, elalvás időzítőt(1 óra) tesz lehetővé, táviráyító segítségével. A finom elindulás érdekében bekapcsoláskor, bemelegedés után az anódfeszt automatikusan kapcsolja, lágyindítással, így nem rúg akkorát a trafón a pufferek töltödése. Távirányítóval az anódfesz kikapcsolható, ez jól jött az átvitel beállításakor, ugyanis így kímélhettem a fűtőszálakat. Az anód újbóli rákapcsolásakor ismét lágyindítással kapcsol.

Érdekesség benne, hogy shunt típusú hangerő szabályozót alaklmaztam, ez korábban már bizonyított, így gondolkodás nélkül ez került kialalkításra.

Az alaktrészeken nem spóroltam semmit, ez a hangban vissza is köszön kellőképpen.

Belső elrendezése hasonlít a korábbi PP-re, törekedtem a rövid jelutakra, szimmetrikus kialakításra, bár ezt sajna a motoros hangerőszabályozó elhelyezése megtörte. Középre terveztem a napeleken szimmetrikusan a meghajtás szűrőkodijait, így emiatt ott nem fért el a potméter.

A hangja fantasztikus, különösen a basszusjátszó képessége, tere, megszólalása!
Aki nem hiszi szegeden megfülelheti..

Sajnos csak egyszer lehet értékelni.
Jó vagy nálam a kicsikével!

Gratula! Ha járok Szegeden, bejelentkezem.

Biztos jók a csöveid? Amelyikkel nem boldogulsz az valószínűleg hibás is.

Nagyon komoly munka. Szép lett!

Szépen megcsináltad!
Látom a FET-es tápot meghagytad, gondolom a kimenőket is újra tekerted (már egyformák).

"pucuka" korrekt módon leírta, hogy mire való a rácslevezető ellenállása egy csőnek.

Én annyival egészíteném ki, hogy ha egy erősítő fokozat anód munkaellenállása 220kOhm, akkor a következő csöves fokozat bemeneti ellenállása, vagyis a következő cső rácslevezető ellenállásának az értéke kb. 3-szorosa, 5-szöröse legyen az anód munkaellenállás értékének, hogy ne terheljük meg nagyon annak a kimenetét. Jelen példában ez lehet 680kOhm-1MOhm, vagy ezek között bármilyen érték. Ettől nagyobb ellenállás nem célszerű, mert az brummot is okozhat, rácsáramot is kelthet, ami zavart okozhat a működésben.
Katalógus adatok között ezt is meg lehet találni, mint g"-elnevezéssel, vagy valami hasonló indexszel jelölve.

Üdv!

Köszönöm!

Igen, a legjobb részeket átemeltem a másik pp-ből Ez a táp zseniális, köszönet érte!

Nem kis munkával a kimenőket is újra tekertem, más tekercs elrenezéssel, osztással, mert ez a végfok CFB-t kívánt. Tanultam a korábbi hibáimból..

A trafó fedekelet fémre akarom cserélni, ez csak ideiglenes, amikor majd ezt csinálom, akkor kiveszem a rendszerből az erősítőt és csinálok pár képet a kimeneti jelalakokról. Amikor beáligattam ez elmaradt.

Szerintem is jó, ARC alapkapcsolását használtam fel, nekem is bevált.

Gondolom sokan nem értenek egyet: kimenő minősége alapvetően meghatározza csöves erősítő hangzását, ha nem megfelelő, pakolhatunk jobb minőségű kondikat, ellenállásokat, nem lesz érzékelhető hatása. Végén a kimenő behatárolja az átvitelt, megfelelő kimenőtrafó alapvető, ha ez adott, akkor érdemes keresni jobb alkatrészeket és ízlésvilágunknak megfelelő kondikat, ellenállásokat.

Várjuk a méréseid is, mérésekből tanulhatunk ..

Ha a cső már elhasználódott, akkor nem lesz katódáramod, és jobban ki kell nyitni a csövet. Most ezt próbáltad ki, jó úton haladsz. Ha használt a cső, akkor gyengül a katód, és kisebb áramot tud biztosítani neked.

A Te fordításodban, ha nem jók a védők, kár a csatárokkal foglalkozni.

Hasonlatod rossz!
Minőségi alkatrészek hangminőséget előnyösen meghatározhatják.
Viszont, ha az erősítő végén van egy jelentősen korlátozó tényező, ami minőségével nagymértékben rontja az erősítő átvitelét, akkor rakhatsz bele szuper alkatrészeket, apróbb részletek nem érvényesülnek amit egy jobb csatolókondi hozhatna. Remélem így már érthetőbb...

Egyszerűen fogalmazva: amit a leggyengébb láncszem elbír, az határozza meg az egész lánc jóságát. Ez érvényes a teljes átvitelre is. Hangfelvételtől, a hangsugárzókig, egészen a szoba akusztikáig. S, persze az erősítőn belül is érvényes.

Tényleg szükséges ez a rengeteg OFF-topic hozzásólás?!

A csöves dolgoknál ez némileg másképp működik mint a félvezetősöknél. Jártam még a 90-es években egy amolyan szegény emberek audiofil találkozóján, zömében olyan résztvevőkkel akik szintén az épített csöves dolgaiktól vártak valamiféle hangzásbéli megváltást. Nem csak PCL86-ok voltak ott, hanem attól komolyabbak is, de nem a csillagászati alkatrészárak jellemezték a konstrukciókat.
Volt is nagy rácsodálkozás, mert a többségnek mind közül annak az erősítőnek a hangja tetszett, ami 2db gyári, Vermona Regent 60-ból lett összeépítve.

Attila lebeszélt az ebl projectről mert a hangja khm. Olyan csövet szeretnék választani ami 6,3-ról megy és az anódja közelebb van a 300 volthoz mint a 200-hoz. Van pcl84, 85, 86 de mind nagyobb fűtőfeszt kér mint ami már van. Mit javasoltok?

EL84. Vagy az orosz megfelelője a 6P14P. Meghajtására pedig ECC83, vagy 6N2P orosz cső.
Még olcsóbb a 6P1P, ami az EL90 orosz megfelelője. Újonnan kb 4-500Ft. Egy 6P1P meghajtva 6N2P-vel sokkal olcsóbb, mint a kétes eredetű ECL/PCL86, vagy EBL21, ami ki tudja mennyire gázos, gyenge.
Vannak itt jól bevált, többször utánépített kapcsolások, ne szenvedj saját tervezéssel. Szerintem.

Szerintem sem kellene kínlódnod a saját tervezéssel, amíg nem látod át, hogy működik egy jól megépített kapcsolás. Attila is az EL84-et javasolta Neked tegnap, higyj neki érti a dolgát. Én is azt javaslom, hogy válassz ki egy bevált kapcsolást, EL84-el, és ECC83-mal (vagy az orosz megfelelőikkel) és pontosan azt építsd meg, azzal a kimenővel ami a kapcsoláshoz van. Akkor lesz sikerélményed, és ezen építés során sokat fogsz tanulni, megérted a működést is. Az EAG/BEAG csöves erősítői ilyenek. Pl javasolnám neked az EAG AE-782/A utánépítését. A Békéscsabai talin hallhattad szólni az én erősítőm, tudod az a mahagóni fa dobozos volt, na az pontosan ez az erősítő volt. Annak a teljes doksija megvan nekem, csak csinálni kell.

A 84-nek milyen foglalata van? Mert nekem novál van azt hiszem. Előfoknak 6n1 és 2 p van de bármi mást betudok rakni helyette.