Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Köszi szépen a segítséget! Azt szeretném még kérdezni, hogy ekkora impedanciás kimenővel nem lesz nagy a teljesítményveszteség? Azért kérdem, mert ez a 6N13SZ egy kis imp.-ás cső, 3-500 Ohmos. Ennyire felül szokás illeszteni a triódákat? A torzítás biztos szuper lesz ha ennyire felül illesztenénk.
Idézet: „A 6C33C-nél feltételezem jobban ügyeltek a két trióda egyezőségére, ha már a búrán belül összekötötték...” Na erre azért ne vegyél mérget. . Az egy csőfélre és két csőfélre megadott disszipáció és megengedett feszültség közötti hatalmas különbség valószínűleg pont azért van, mert nem helyeztek túl nagy súlyt az egyformaságra.
Ez a doboz lenne, némi átalakítással az előlapon. (egész más előlap lesz...)
És ez a kapcsolás. Idézet: Sokkal könnyebb egy újat csinálni mint ezt átalakítani ! Ezek olyan vékonyka lemezből vannak hogy még a kimenő trafót sem fogja el bírni . „Ez a doboz lenne, némi átalakítással”
Akkor elfogytak az érveim...
Ennek ellenére mégsem hiszem hogy ezen az úton fogok járni, ha egy újabb munkába kezdek...
Nem lesz gond, én 2 K alá nem mennék mert az alacsony tápfesz miatt (kisebb terhelő impedancia- nagyobb nyugalmi áram, kisebb anódfesszel-rövidebb karakterisztika) túl nagy lesz a teljes karakterisztikában a görbült rész, a teljesítmény növekedés már zavaró torzítással párosulhat. Érdemesebb nagyobb fesszel, nagyobb kimenő impedanciával próbálkozni.
Erre már gondoltam, de eléggé jó a tető kialakítása, van egy kb 1cm-es peremezés, ami rendesen erősíti a tetőt, plusz a hátlaphoz is hozzácsavarozható, de ha ez sem elég, akkor kap két merevítőt, 15X15mm-es alu zártszelvényt. Amúgy is ez lenne a távtartó a többi szerelvénynek. (A benne rejtőző elektronika már halott úgy is, legalább a doboz reinkarnálódik.)
A benne lévő elektronika meg jöhet hozzám reinkarnálódni.
Főleg az a fincsi wincsi, nem? 80GB-os talán?
Sturbi: Nekem a (6N13Sz) P-PP dolgozik majd 1250 Raa-ra, 230V anódfeszültséggel.
Egyébként én is ezen gondolkoztam, hogy nem 90V-os anódfeszről kéne járatni, hanem hosszabb karakterisztikával nagyobb feszről, nagyobb imp.-ás kimenővel. Van itthon két EAG AE-782/A erősítőm, EZ81 egyenirányítással, fojtós szűréssel. kb. 330V DC jön ki ebből a tápegységből, és kb. 110-130mA-ral terhelhető. Szerinted jó lenne a 6N13SZ-hez ez a tápegység? Ekkor már elég hosszú lenne a karakterisztika. Persze csak ideiglenesen, mert majd ECL86PP-t fog hajtani.
Nem akarok, a témába beleszólni, de nem fogja elbírni, hiába olyan erős a lemez kiképzése. A kimenők, és a táptrafók dög nehezek.
Természetesen van erre is megoldás. A alapvázra építesz, egy kis trafótartó konzolt, hogy ne a lemez viselje a trafók súlyát. Erre már rátudod rakni a burkolatot, és a helyére tolni, majd csavarozni. Egy járhatóbb út lenne ez az ötlet. Nekem is tetszik a dobozka.
Hát igen valami merevítést mindenképp tegyél bele, mert be fog rogyni a teteje. Valami erős keret kéne, mert ez a dobozka az illesztéseknél sem túl erős. Könnyen kiszakad az a kis lemezcsavar. 2x arrébb teszed az erősítőt, és már meg is csavarodik.
Nem lesz rajta táptrafó, csak a két kimenő.
A táp külön lesz.
Értelek, akkor meg a kimenő transzformátoroknak csinálj két tartó konzolt.
Szerintem két "villa" is elég, amit hozzátudsz csavarozni a vasmagleszorító lemezhez. Egyszerű, és anyagtakarékos megoldás.
Ok. Én is valami hasonlóra gondoltam.
Nem lesz sok a 330V a 6N13SZ-nek?Adatlap szerint a max.anódfeszültség 250V.
A 300V körüli anódfesz több szempontból sem ajánlható.
Az első fontos szempont, hogy túllépjük az Ua határértéket. Másrészt, ha CSAK 200V anódfeszültséget alkalmaznánk, a 13W-hoz tartozó max. anódáram pontosan 65 mA lenne. A karakterisztikán ehhez a munkaponthoz pontosan -100V rácsfeszültség tartozik. Tehát, a teljes kivezérléshez 200Vpp jelet kell a meghajtásnak szolgáltatnia... Ez azért nem olyan kis feladat szerintem :yes: Természetesen ha az anódfeszültséget tovább növelnénk, még nagyobb rácselőfeszültségre/vezérlőjel amplitudóra lenne szükség... Végül, ha berajzolunk a karakterisztikába egy munkaegyenest (a kiválasztott munkapontot metsző, terhelőimpedancia meredekségű egyenes), a rácsfeszültség görbék metszéspontjait az anódfesz tengelyre levetítve sajnos erősen látszik a nonlinearitás az alacsony és a magasabb anódfeszültségek tartományában is. Én annakidején ezzel a csővel PP-t építettem, de a kimenő a katódkörben volt. Mindössze 170V tápfeszültséget használtam, 50-70mA körüli árammal. PP-ben "szépen" szólt...
Láttam olyan kapcsolást, ahol a 6n13s-ek srpp-ben üzemeltek /egymás tetején ültek / és a közös pontra csatlakozott a kimenő kondenzátoron keresztül
CHZ tervezte.
Rajz
Szerintem nem arra gondolt , az én tervem hidalt ..
Próbáltad már ezt a kapcsolást ? Azért kérdem mert szerintem az SRPP hidalása nemigen járható, ha a kimenőtrafó impedanciájával sorbakötődik egy vele összemérhető nagyságú ellenállás, mert ugye keresztben az átlós csöveken folyik az áram...
Még nem próbáltam . Doboz elkészülésére vár .
De én másként látom , katódban lévő ellenállás szerintem nem értelmezhető sorosan a kimenővel. Majd a próba eldönti , hogy használható-e . Amennyiben nem váltja be reményeim , akkor simán PP-re alakítható , kivitelezése ezt a lehetőséget is adja .
-Hát nem tudom. Tételezzük fel azt a pillanatot, hogy a bal alsó és a jobb felső cső telejesen átvezet, a bal felső és a jobb alsó telejesen lezárt. Az áram útja ekkor a bal oldali katódelenálláson keresztül megy. Fordított esetben ugyanez a helyzet, csak a másik ellenállás kerül az útba. Az SRPP elvesztette a kicsi kimeneti impedanciáját a hidalás miatt... ha a trafó közepéről lenne egy kondi a testre, akkor jó lehetne.... szimulátor szerint jó ?
Szimulálva jó , de ez még valóban nem garancia .
Én a felső csöveket kizárólag katódkövetőként látom . Az SRPP önmagában is ellenütem , ezért értelmezem másként . Az alsó csövek nem végeznek teljesítmény erősítést .
Én régebben próbálkoztam egy ilyen kapcsolással (CHZ-tol függetlenül) de gyenge volt a meghajtó fokozat, és nem sikerült rendesen kivezérelni.Viszont 6N8SZ-szel(persze kisebb teljesítménnyel)működött rendesen.
Én is ezt mondom, eggyetértek, de hova folyik a trafó árama ? A katódkövető kimenetéről át kell folyni az áramnak a kimenőtrafón hogy szólni tudjon, de a kimenőtrafó másik fele el van emelve a testről (váltóáramúlag is), az nem tud stabil pont lenni a trafó áramával szemben, az ellenállás statikusan bekerül az áram útjába, hatalmas veszteség keletkezik rajta...
Én is próbáltam 4 db 6C19P-vel tavajelőtt, de én sem tudtam meghajtani, igaz nem sokat foglalkoztam vele, mert arra jutottam, hogy az ellenállás mindenképpen statikusan bent lesz a dinamikus áram útjában, ezért az elvárt teljesítmény nem lesz meg.
Nem sokat foglalkoztam vele én sem(idő hiány miatt).De 3 db 6N8SZ-szel(egy cső katodin fázisfordító)és ZK kimenővel kb 1-1.5w kijött belőle.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |