Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Úgy már talán van sansz, hogy elbírja. Az EM80 a 2 db ECH anódáramának összege már tekintélyes, és talán kiteszi egy EL84 anódáramát, a fűtések pedig ugye egy EL 84 az 0,8 amp. az EM80 0,3, a két ECH is 0,3az már 0,9 amp. Az ECC fűtése bajos, továbbá az anódáramnál rezeg a léc. Ha ECL86 ot teszel bele vagy börzén könnyebben kapható ECL82-t, akkor a meghajtó triódád is benne van egy fűtésből. A végpentóda meghajtását megpróbálahtnád félvezetős áramkörrel. Egyébként az ECH anódárama 10 mA körüli. Azé a legnagyobb az EL után. A fűtást meg nem illik túlterhelni.
csak úgy fűtöm, 12,6 Volttal sokkal brummosabb !
Egy kicsit off, de hová máshová ?
Nem tudja valaki hol lehet cső adatlapokat letölteni ? Pl ECC 813 baromi erős kettöstriódának látszik. Meghajtónak biztos nagyon jó lenne Ezenkivül égen földön kerestem,( keressem) egy Telefunken szkópcső adatlapot, bekötést G 14 621 GH a bújkáló tipus Egy HTSZ gyártmányu HO 20, TR 4364-es szkópban van. A gépkönyvben D14H-250GH van feltüntetve Minden infoért hálás köszönet előre is
Ezt hamarjában: Bővebben: Link
pl. itt:Bővebben: Link
Köszi
Jól sejtettem, hogy combos kettöstrióda 4W/anód, és ideális meghajtónak, singlinek, és fázisforditónak is Hogy találtad , A gugli nekem nem hozta, a datashet se
Tudom, sőt a Syn7h37ic által javasolt adatbázisban sincs. Több lelőhely ismerete előny. Amúgy az ECC85 combosabb megfelelője lehet, Viszont kb fele akkora belső ellenállással.
Huh
Ezt a linkcimet nem értem. Látom a magyar szineknél a Szabó Zoli nevét _ismerem_, de nem tudom miről van szó
Valaki tudna segíteni? :hide: NEM türelmetlenkedni akarok, csak szombattól 2-3 hétig nem lesz netem, és jó lenne tudni addigra valamicskét kimanó ügyben, mert pl vasárnap neki fognék a füles erősítőt megcsinálni!
Szevasz.Kipróbáltam 6.3 voltal fűteni párhuzamosan az Ecc-t úgy tűnik simán birja a hálózatim csak eggy kicsit megijesztett mert eggy pillanatra felvillant a cső azt hittem leégett a fűtőszál de hamarosan beállt normálisan a fűtés.Ez normális?
Általában nem normális, de páran már találkoztunk hasonlóval. Mást nem tehetsz bele kell törődni hogy ez a cső ilyen. Attól még kihúzhatja egy darabig, hogy ilyen jelenséget produkál.
Köszi birja ameddig birja utánna csere ez van.
fűtőszál menetzárlat, nem normális, de ez van. Baja nem lesz tőle, ECC-knél gyakori
Azért egy NTC-vel csillapítható a megfutás.
Én úgy tudom, olyan hőellenállás, ami hidegen csak pár ohm, de ha a rá jellemző, pl 300mA-nél nagyobb áram folyik, akkor ettől felmelegszik, s számottevően nő az ellenállása. S ettől visszaesik az áram, ő is kihűl, s a cső is közben lassan felfűt. Régi TV-kben van ilyen.
Mint a PolySwitch Amit magassugárzók védelmére találtak ki. Csak az hidegen rövidzárként viselkedik, ha nagyobb áram folyik rajta, mint kéne, akkor felmelegszik, és megnő az ellenállása - ez egy spec szénlánc.
Az nem így működik. NTK, és hidegen nagy az ellenállása. Bekapcsoláskor a nagy ellenállása miatt rajta is jelentős feszültség esik, ezért elkezd melegedni. Ezáltal lecsökken az ellenállás, egyre kevesebb feszültség esik rajta. A fűtőáram pedig szinte állandó marad. Tehát, üzem közben végig forró marad.
Ez - vagy bármi - trafós fűtésnél csak akkor használható, ha van feszültségtöbblet. Ilyen a rádiótrafónál nincs beletervezve.
Vagy ami még járható út szerintem az, hogy egy ellenállást sorbakötsz a fűtéssel, ezen valamekkora fesz. esik, aztán a csövek szép lassan elkezdenek melegedni, és amikor már nagyjából bemelegedtek, akkor egy relével rövidrezárni az ellenállást, hogy veszteség nélkül megkapja a cső a fűtőáramot. Szokták ezt a megoldást az anódfesz bekapcsolás késleltetésnél is alkalmazni. Ez egyfajta lágy indítás, megvédi a csövet a nagy bekapcsolási áramlökéstől. Az ellenállás nagyságát illetően nem tudok értéket mondani, ki kellene kísérletezni, hogy mekkora az az ellenállás érték, ahol a cső már felfűt egy picit, de nem villan fel.
Azért ne bonyolítsunk el mindent. Egy cső 20-100 másodperc alatt fűt fel. Mit kell ezen késlelteni?
Az anódfesz késletetésnek is vannak hívei és ellenzői. Szándékosan nem írtam hozzáértőket. A felvillanás leginkább rossz csöveknél van>kuka. Vagy sorosan kötött 2 x 6,3 V-os fűtésnél, de itt sem lenne szabad, ha jó a csö, (sajnos nem mindig szimmetrikus, ezért a kisebb ellenálású felízzik bekapcsoláskor) de segit rajta egy soros ellenálás, amin kb 1-2 V esik. Vagy a normális páruzamos 6, 3 V-os fűtés.
Hibrid tévéknél nem varisztrot használtak erre ?
Amúgy az NTK, az angolul NTC, ugye ilyen "angoldivat" van manapság, mi tanultuk NTK-nak, meg NTC-nek is ( meg PTK, PTC) .. meg termisztor, meg thermistor :nemtudom:
Embörök!
A kérdésem az: hogyan lehet megállapítani azt, amikor a csőröl levan kopva a felirat, pontossaban PCL-86?-85? stb, hogy milyen csű,lehet? Van ECL86-om az is nagyon hasonlít, kinézetre!
A belső formavilágát veszed szemügyre, aztán a bekötését. Ezek az árulkodó jelek.
Nem, erre pontosan az NTK (azért se angolul) felelt meg a legjobban. Hidegen a csövek ellenállása kicsi, az övé nagy volt. Mikor az egész kör felmelegedett, a fűtőszálaké megnőtt, ezé meg lecsökkent. Így védte a fűtőszálakat.
Ez nekem ilyen távolba tünő varázslatos. Sajnos nem vagyok festőművész, hogy a belső fomavilágát szemügyre vehetném, de nagyon szépen köszönöm a választ, sajnos már a szemem sem a régi,mindent nagyítózok és írígylem azokat az ömböröket akiknek még jó a szeme!
Idézet: „Amúgy az NTK, az angolul NTC” Ismerem a többféle elnevezést, AkcióLaci viszont nem jól "vezette le" a működést. Ha a megnövekvő áramra növelné ez ellenállását, még több feszültség esne rajta, és még inkább több teljesítmény keletkeznék rajta. Ez további melegedést vonna maga után. Pontosan így működik viszont a színesek lemágnesező tekercsének a gerjesztése. Bekapcsoláskor a hideg PTK kis ellenállást képvisel, ezért a lemágnesező tekercsen nagy áram folyik. A tekerccsel párhuzamos NTK (ami a PTK-val termikus egységet képez), is hideg, neki nagy az ellenállása, a söntölő hatása elhangolható. Mikor az egész felmelegszik, a soros PTK ellenállás növekszik, a párhuzamos NTK viszont csökken. A feszültség (áram) osztás megváltozik, mégpedig úgy, hogy a tekercsen egy nagy értékről induló, de folyamatosan csökkenő áram folyik, mely végállapotában már elhanyagolható mértékű. A PTK egész a kikapcsolásig forró marad, hisz a csekély áram mellett szinte az egész feszültség rajta esik.
Azért ne művészi, hanem technokrata módon közelítsd a kérdést. Az anódlemez formája, a lyukak, kivágások mérete, helyzete, a trióda anódlemeze feletti elválasztó lemez (fényes) mintázata (aPCL85-nél egy kb. 4mm-es lyuk, a P(E)CL86-nál tele, négyzethálós), szóval azért vannak markáns különbségek. A bekötést megfigyelni már macerásabb, de nem lehetetlen.
Arra is rá kell világítanunk, hogy különböző gyártók eltérő belsővel is készíthették ugyanazt a csőtípust. Természetesen a bekötésük megegyezik az azonos, más gyártású típussal. |
Bejelentkezés
Hirdetés |