Fórum témák
» Több friss téma |
Hello valaki segitene nekem melyik a jobb multiméter ? . UT 20 B UNI-T multiméter vagy ez düwi 07976 multiméter előre is köszönöm
Én a düwit venném. Legalább cserélhető a mérőcsúcs ha megtörik. A tudásuk nagyjából egyforma.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogyan tudok megmérni multiméterrel egy LED-et, hogy az jó e? (vegyük úgy hogy nem látom a világítását). Nem tudok rájönni. A LEDet, mint diódát mérem: Rossz polaritással szakadás (nem sípol) 1et mutat, jó polaritással világít a LED (halványan, de határozottan) de a multimeter nem sípol és továbbra is egyet mutat. Mintha szakadást mutatna így is. HA sima mezei diódát mérek: Rossz polaritás, nem sipol, 1 a kijelzőn. Jó polaritással nem sípol, a kijelzőn 500 mV-ot mutat. (nem értem miért nem sípol, hiszen van kontakt) Ha összeérintem a két mérőzsinort akkor sípol. Nem értem a dolgot, és nem tudom hogy tudom megmérni pl egy optokapu LED oldalát, hogy az jó e. Tud valaki segíteni ebben? UI: hátha fontos: A multimeter a csodálatos KAITO BM8320-as készülék (hátha van jelentősége) A hozzászólás módosítva: Ápr 29, 2017
Használj olyan multimétert, amelyik a nagyobb nyitófeszültséget is kijelzi. Egyébként akkor sípol, ha rövidzárat vagy rövidzárhoz közeli értéket (mér 0-100 mV)
A hozzászólás módosítva: Ápr 29, 2017
Az olcsó multiméterek a nagyobb nyitófeszültséget nem jelzik, így ezekkel a kívánt mérést nem tudod elvégezni. LED esetében ugye látszik hogy az egyik irányban világít, a másikban meg nem. Az optó esetében meg azt tudod csinálni, hogy adsz neki tápot egy ellenálláson keresztül, és azt már meg tudod mérni a műszerrel, hogy folyik-e áram a nyitóirányban.
Sokkal egyszerübb, ha gyorsan összedobsz tesztert 1 ellenállásbol (kb 1 kOhm) meg egy 2 polusu konnektorbol (konnektorsor), amibe bedughato a LED. Ezt egy 9V-s áramforrásra kötöd minden LED-t igen kényelmesen és gyorsan le tudsz mérni.
Igy néz ki az enyém ahol a ledeket szinre is össze tudom válogatni.
Ha sok optokaput kell mérned, akkor érdemes az elöbbihez egy "leágazást" épiteni, ahol az optokapuval egy LED-t kötsz sorba, azaz ha bedugod a foglalatba az jo optokaput a külsö LED is világitani fog. A kimenetet hasonloan egy másik LED-l vizsgálhatod.
Köszönöm a válaszokat!
Ilyesmi nekem is eszembe jutott, de a helyzet a következő: (előbb is leírhattam volna) Az optokaput bekötöttem, és nem működött. Szeretném ellenőrizni, hogy a LED jó és, és hogy a fotótranyó (azt hiszem az van benne, vagy dióda?) jó e benne. A LED oldalt rákötöm TÁPra, folyik rajta áram (egy másik led-del párhuzamba kötve), de a kapu nem kapcsol. Szeretném tudni melyik oldala ment tönkre. Különösen azért mert kipróbáltam 4 optokaput is, amikkel ugyanez a helyzet. Bontott cuccok, így lehet hogy mind rossz.. de hogy mindegyik ugyanúgy?! Furcsálom, ezért gondoltam, hogy szigorúan méréssel, "vakon" hogyan lehet egy LED-et kipróbálni. (no meg az is felmerült bennem, hogy valamit nagyon rosszul csináltam és mikor kipróbálom tönkre is vágom őket, szépen sorban, ki tudja mire nem figyeltem...) Aztán majd jön a másik oldalnak a kipróbálása "vakon" Az a következő lépés.
Sorba kötve és nem párhuzamosan, valamint használj árambeállító soros ellenállást is.
Rossz! A másik LED-t ( külsöt) nem párhuzamosan hanem sorba kell kötni.
A kimeneti oldalra szintén egy LEDet kell egy ellenállással sorba kötni, csak igy látod, hogy müködik vagy nem és melyik oldala rossz. Mindkét LED-t ugy kell bekötni, hogy ha rövidrezárod az optokapu megfelelö lábait akkor világitsanak.!!!! A hozzászólás módosítva: Ápr 30, 2017
BOCSÁNAT, BOCSÁNAT!!!!
Természetesen sorba volt kötve a LED, nem párhuzamosan! Naná, hogy sorba, hiszen arra voltam kíváncsi folyik e az áram!
Mind a két oldalon akkor igy kösd be. A bemeneti oldalra rakhatsz egy kapcsolot amivel oda áramot vezetsz. Igy azonnal látod ha a kimenti oldal zárlatos (világit a kimeneti LED) bemeneti áram nékül is. Csak akkor szabad vilagitania, ha a bementi LED is vilagit.
Üdv!
Ha multiméterrel megmérem a feszültségét egy elemnek, akkor tudja-e valaki, hogy mekkora számot kell mutasson, hogy még jó legyen egy elem? Azt olvastam, hogy a ceruzaelem 1,5 V felett kell, hogy legyen. Amit nem találtam meg, az az LR14 baby 1.5 V elem. Ennek az értékét 2-2.6 között mutatja. Illetve 6LR61 9V elem értékét 17.2-re mutatja. Köszönöm a segítséget! A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2020
Valamilyen hiba van a mérésben, ilyen értékeket nem kaphattál volna. Fényképezd le a műszert, milyen állásban méred az elemeket. Gyaníthatóan AC pozícióban. Esetleg nagyon gyenge a műszerben lévő elem, az is tud ilyen hibákat okozni.
A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2020
Nem lesz meglepő amit írok, de a 1,5V-os elemek, mindegy, hogy AA, AAA, C, D (mikroceruza, ceruza, bébi, góliát), stb. mind kb azt a feszültséget kellene mutassák, ami a névleges rájuk írt érték: 1,5V. Persze új korukban némileg többet, de ez mondjuk 1,5V-nál, 1,625V max, a 9V-osnál sem éri el a 10V-ot. Valamit nem jól mérsz. DCV 2V, illetve 20V állásban próbáld. A dióda mérés a nevéhez méltón dióda mérésére való és nem elem feszültséghez.
A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2020
A vadonatúj (nemr az ezer éve a polcon rohadó) 1,5V-os elemek akár 1,7V-osak is szoktak lenni, a 4,5V-os "laposelem" több mint 5V, a 9V-osat mindig elfelejtem megmérni, olyan ritkán veszek...
Na, elírtam, 1,725V-ot akartam én is írni....
Szia! A mért
értékek vadak. Vedd elő a tartalék műszered! Talán ebben elemcsere. Minden esetre egy műszer az elem lemerüléséig jól mér. LO BATT-nál is. Aztán off. A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2020
Olyan műszert használj amiben 9V-os elem van és ennek a feszültségével mér. A öV kapocsfeszültség a kisebb ledeket is kinyitja, IgBT-t, is. A 3V-al max egy 1N-tudsz kinyitni egy kisebb zenert se.
Nem bántásiból írtam, ezek tények. A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2020
Mindenképp próbálj meg másik műszert is referenciaként. Nekem van egy ilyen műszerem, hogy ahányszor mérek vele annyi féle értéket mutat. mindig kicsit többet mutatott ahányszor mértem vele mondjuk autóakksit (ott jöttem rá hogy csal). ha teszem fel egymás után tízszer mértem rá a 13V már 25 fölött járt. (ha kikapcsoltam egy napra, általában az első mért érték hibahatáron belül volt)
A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2020
Szia!
Kikeresed a táblázatokból a neked megfelelőt típust, aztán a megengedett feszültség környékén bekorlátozod az áramot pl. 10-20 mA-re és addig növeled onnan felfelé a feszültséget, ameddig nem ugrik fel az áram az előző értékre és rögtön le is kapcsolod.. Egyébként alul vannak diagramok, de azok már kicsit körülményesebbek lennének. Ez nem dióda.. A hozzászólás módosítva: Jan 8, 2021
Szia!
Amikor ilyet kellet mérnem, ellenőriznem (mondjuk az jóval nagyobb teljesítményű volt), akkor azt egy változtatható toroiddal, egy megfelelő transzformátorral (neked legalább 500-600Vac kell), és egy áramkorlátozó ellenállással mértem. Az és esetemben ellenállások sorbakötött izzólámpák voltak. A toroid tekerése közben szkóppal néztem a feszültséget és az áramot a nemlineáris elemen. Nekem szépen látszott mindegyik irányban, amikor "megszólalt".
Sziasztok.
Midea inverteres kliman se kep se hang. Tapegysegeben talaltam egy gyanus diodat. MBR3150Q. Kiforrasztottam,mindket iranyban 0.4 ohmot merek. Szakadasvizsgalattal csipog mindket iranyban. Ez hibas alkatresz? Azzal nem vagyok tisztaban,hogy ezt a Schottky diodat is ugy kell vizsgalni mint egy mezei diodat?
Igen, az a dióda halott.
Szia!
Ugyanúgy kell vizsgálni, de fele akkora eredményt kapsz, pl. "324" ( mV). Kis eltérések lehetnek típustól függően.
Egy AI301G alagút dióda átverhet egy DMM-t?
Arra gondolok, hogy DMM használva, dióda mérésre állítva rövidzárt mutat a műszer. Nem tudom eldönteni, hogy rossz a dióda vagy egyszerűen "átveri" a műszert. A Wikipediából idézve: Idézet: „Nyitó irányban a feszültség növelésével az elektronok átjutnak a keskeny kiürített sávon az üres vegyértéksáv felé. Az áram növekszik arányosan. Amint a feszültség tovább nő, az áram csökkenni kezd, ezt a szakaszt hívják negatív differenciális ellenállású tartománynak. A feszültség további növelésével az áram ismét növekszik. A dióda 100 mV…250 mV közötti szakaszában az ellenállás negatív. Ezt a szakaszt használják ki LC oszcillátorokban a rezgőköri veszteségek kompenzálására. Záró irányban az elektronok átjutnak a keskeny kiürített rétegen, a dióda letörik, és jelentős áram folyik.” |
Bejelentkezés
Hirdetés |