Nem tudom , hogy olvastad e amit írtam. Azt írtam , hogy hobby célú nem pedig fejlesztési célú ez a kis átalakítás. Bicikli meghajásokban is sokféle van, általában nem jobb mint a láncos fogaskerekes mégis megcsinálják maguknak a vállalkozó szelleműek és van hogy valamelyik még használható is.

Megnéztem a videót de ott csak a felépítése volt , amit tudtam eddig is mert szedtem már szét. Az elektronikus része amiben hiányt szenved a tudásom , ráadásul itt van végállás ami max 1 fordulatot enged , az meg nem elég az orsó meghajtásához , mert kb 3-5 fordulat kellhet. Ennek tudatában hogy indul vissza , vagy ha visszaindul , akkor azt milyen elektronikával érem el ?

Ha netán ( bocsánat a példáért) a gyerekedet kellene vinni biciklin akkor azt mondod neki hogy bocsi túlsúly vagy ? Egy ilyen rendszer véleményem szerint fél kilónál nem több mindedestül ha már megvannak hozzá az alapok ( fékkar, tárcsa, féktest) . Szóval mégegyszer jelezném hogy nem az az érdekes hogy mi értelme van , meg hogy mi bajom lesz, meg minek az , hanem hogy lehet elektronikusan megoldani. Bár erre a részére semmi konkrétat nem tudott mondani még senki

Konkrét: (Csakis saját felelősségre zárt magánterületen lévő tesztpályán!)

A jeladó oldalon egyszerű rugós kart tennék egy jeladóval. A rugó miatt az erő az elmozdulással arányos, és visszamegy, ha nincs rajta erő. A jeladó kritikus alkatrész, ha optikai, ha potméter, mindkettő érzékeny a koszra, vízre. Esetleg ilyen torziós mérőt is lehet tenni, vannak ilyenek, amiknek torzió hatására változik az ellenállása. Ennek a jelét méri egy mikrovezérlő.

A fék oldalon olyan aktuátor kell, aminek a nyomatékát tudod szabályozni. Így építeném fel:

* Alapból egy rugó - tehát passzív alkatrész - visszahúzza a fékpofát
* A féket mozgató aktuátornak az alkalmazott nyomatékát PWM-mel állítanám. Pl lehet DC motor, vagy lineáris aktuátor. A lényeg, hogy a nyomatékát szabályozni lehessen. A pozíciót vissza sem csatolnám, mert felesleges, ahogy kopik a pofa, mindig máshol kezdene el fogni a fék. Esetleg azért mégis visszacsatolnám, hogy a holtpontról való kimozdulás idejéig nagyobb nyomatékot adnék.
* Fékező állapotban az aktuátor erejét/nyomatékát a PWM kitöltési tényezője szabályozza/állítja be. Mivel elmozdulás nincsen, ezért úgy kell méretezni az aktuátort, hogy a "stall áramot" bírja a rendszer huzamos ideig. Mondjuk egy hegyről lejövés alatt is (a zárt tesztpályán ugye).

A motoroknál ugyanis ha nem forog a tengely, akkor lényegében rövidzárlati áram folyik. Az elektromos teljesítmény a tekercs melegítésére megy el. Plusz a fékpofán is hő keletkezik, ahogy hagyományos fék esetén is. Jócskán melegedni fog az egész.

Valami ilyesmi lehetne a megoldás.

Ha van agymotorod és elektromos hajtásod is, akkor ezt ki lehet egészíteni azzal, hogy amíg csak kicsit húzzuk a féket és viszonylag nagy a sebesség, addig csak generátorként használjuk az agymotort, azzal lassítunk. Ezzel el is jutsz egy hibrid autó fékrendszerének a komplexitásához.

Írtam hogy szerintem legegyszerűbben egy erős szolenoid elektromágnes, próbára talán egy autó önindító behúzótekercset javasolnék.
Ennek a hasznos útja több cm, minimum 1-2 centi és ezen az úton nagy, több 10kN nagyságrendbe eső ereje van. Ezt erőkarral, egyszerű kétkarú emelővel megnövelve, az áttétel függvényében több 100kN fékpofa szorítóerő is elérhető. Ez kerékpárnál több mint elég.
És ami szerintem a legnagyobb előnye, az árammal lineáris a nyomóerő vagyis sokkal könnyebb azonosulni a fékkar húzása/lassulás, engedése/oldás változóval.
Hátrány bármelyik megoldásnál hogy nincs visszacsatolás (feedback) a fékkarra. Ez szokható, tanulható. Autó gázpedálnál sincs visszacsatolás a motorteljesítmény és a pedál állása között mégis lehet finoman adagolni.
A tekercs hajtható PWM-mel, a kitöltési tényezővel arányos a nyomóerő vagyis a fékerő.
Nincs tehetetlensége a rendszernek, egy motor bármilyen gyors, meg kell indulnia előre és visszafelé.
Nincs fogaskerék vagy csigaorsós hajtómű, aminek az utolsó tagját mechanikusan eléggé combosra kell méretezni, a fellépő erők miatt, ezek kopnak, darálódnak, ezzel szemben
áll egy vasdarab ami 1 ponton van csapágyazva és a két végén nyomóerőnek kitéve.

A vezérlés kimerül egy jeladóba (ez amúgy is kell az általad favorizált megoldáshoz is, fékkar szöghelyzete-PWM kitöltés), egy teljesítmény fokozatba (1-2 FET) és a szolenoidba+erőkar.
Ezzel szemben az az első egység az OK, a második minimum egy PIC, a teljesítmény fokozat egy komolyabb stepper meghajtó, és a végén egy bonyolult mechanikus áttételmű.

A vezérlés és mechanika 100x egyszerűbb=nagyobb üzembiztonság, hosszabb távon is.

Minezen leírtak az én szuverén véleményemet tükrözik, ettől bárki bármerre eltérhet, nem szentírás de ha én egy ilyet kapnék megvalósítandó feledatnak, az tuti hogy az általam vázolt kivitelt választanám.

Visszatolto fekezes lenne elonyos. Villanymotor csigaval szorit-old. Pneumatikus rendszer leghengerrel, bowden, hidraulika. Autoknal is alkalmazhatnak az arambol es fekezesbol vesztesegho rendszert, de altalaban nem alkalmaznak. A lejton gurulo rakott kamionoknal is a visszatolto fekezes a kivanatos.

Egyetértek. Ezeket a szolenoidokat nem ismerem, de az biztos, hogy mennél kevesebb alkatrész romolhat el annál jobb.

Valahogy rá lehetne tenni egy ilyen aktuátort egy standard fékre. Akár egy V fék bowdenházára. És akkor már lehet is kísérletezni a zárt tesztpályán.

A szervo tengelyén van egy poti,meg egy ütköző.Ha ezektől függetleníted a motort, akkor a motor addig fog forogni, amíg a kitöltési tényezőnek megfelelő állásba nem tekered a potenciométert. Ha ehhez eredetileg jobra forgatta volna, akkor hűségesen jobbra fogja forgatni, ha az eredeti irány a bal, akkor balra fogja forgatni folyamatosan ( az analóg legalábbis.A digitálisba nem tudom van e valami időzítő, ami megunja a felesleges forgatást). Ha a potival eltalálod a jó állást, csak akkor nyugszik meg. Az simán működik, poti a fékre, ha fékezni akarsz, akkor a PWM-el az egyik, ha kiengedni akarod, akkor a másik irányba vezérled. Ha a poti jó helyre kerül, akkor meg leáll a motor.

Az elektromos kerékpárok fékkarjában hal elem van, az érzéketlen a koszra.

Ezzel csak egy bökkenő van. Mi van akkor, ha a motor fordulatszáma nagyobb, mint ami a szervó által beállított értékhez tartozna. Ekkor ugye féküzem van, de mi lesz azzal az energiával, amit a motor ilyen esetben termel, hogy fog visszakerülni az akkuba?
Ez a visszatáplálós fékezés nem annyira egyszerű dolog.

Egy vasdarab 2-3 mm elmozdítása minimális erővel igen komoly teljesítményt igényel elektromágnessel. (pl bimm-bamm csengő a 10-20g -s ütőszeget 8V 1A transzformátor mozgatja.) Ezt kerékpáron biztosítani folyamatosan akár 10-20 sec idejéig is, komoly gondot okozhat. ( és akkor még a fékhatás nulla)

Igen. A szolenoid (az említett önindító mágnes) + az akku már több kiló. És az akkut tölteni is kell.
Én több mint 30 éve tekerem a pedált napi szinten, de nekem pl. a jelenlegi hidraulikus tárcsafékek helyett nem kell jobb, biztonságosabb. Erdőben, dagonyában is úgy fékez, ahogyan én szeretném.

Arról halvány lövésem sincs hogy a kolléga miről akarja az egészet működtetni.
1 ceruzaelemről biztosan nem, ennek a rendszernek szervomotoros vagy léptetőmotoros kivitelbe is minimum 10W nagyságrendbe fog esni az energiaigénye.

Egy autó behúzótekercs 15-20 ampert vesz fel 12 voltról.
Ezzel a 200W körüli teljesítménnyel 30-50 kN erőt képes kifejteni, 10-20mm úton.
Én eleve tárcsafékben gondolkodok, annak a fékpofa-féktárcsa távolsága 0,2-0,3mm.
20mm/0,2mm az 100x erőkarral 0,4-0,5 tonna nyomóerő a fékbetéten.
Mivel ez bődületesen sok, a tekercs áramát beállítva egy ésszerű értékre, a nyomóerő is megáll egy ésszerű értéken.
Erre saccolásom sincs, ezt csakis a deszkamodell sokszori áttervezésével lehet megmérni, ha beáll a szerkezet egy ésszerű 20-50W csutkafék értékre és ezzel satuzni lehet a kereket, az talán egy jó kompromisszum.
Arról még halványabb sejtésem sincs hogy az ennek megfelelő nyomóerőt léptetőmotorral mekkora teljesítménnyel lehet előállítani.
De hogy ahhoz is kell 10W nagyságrendű teljesítmény az hóttziher.
Mindenképpen kell egy akkumulátor, egy agydinamó képtelen lesz ezt a rendszert ellátni.

Mórickarajz, bal oldalt a szolenoid, a piros az erőkar, jobboldalt a fékpofa.
A nyilak az erők irányát és nagyságát hivatottak jelezni.

https://m.autoalkatreszonline24.hu/as-pl/12111447?gshp=1&gclid=...Lw_wcB
Erre a tekercsre gondoltatok ? Am igen ezeknek egészen nagy amper felvétele van. Az aktuátort is megnéztem végül is az elektromos ' pneumatika' henger , ez gyakorlatilag megoldja a motor , szervó, használatát és a mozgásirányt , kicsit nagyocskák de tekerő mozdulatot is meg lehet oldani vele és akkor egy régi damilos féktárcsapofára kell tenni de ott az odavissza irányt a fékkarhoz képest mivel oldom meg ? Gondoltam minimális mechanikával közbeiktatva egy billenőkapcsoló beépítése a fékkarhoz . Elbillentve előre mozog visszaállva pedig ellentétes polaritás, csak kell kis mehanika hogy bármilyen behúzott állapotból ha kicsit is engedem vissza a kart akkor vissza billenjen alap állapotra vagyis ellentétes polaritást tudjon adni.Nem igazán bonyolítanám a visszatöltéssel akkuba , otthon tudom tölteni esténként ha kell .

Ezt én is így gondoltam volna . Am egy 12 v 6 A -os aksim van , azt hiszem 6 db 18650-es akkuból áll össze .

És mennyivel jobb azt olvasni hogy ötletelnek az emberek mint azt hogy mi a f.sznak kell az nekem... Köszönöm az eddigi ötleteléseket

Kb ilyenre gondoltam Móricka rajzzal az aktuátorral kapcsolatban.

De végül is ehhez a bovdeneshez egy szervó is jó csiga tengellyel és könyökkel a végén.

Engem pedig érdekelne, hogy mire lesz ez jó! Ugyanis a tervezésnek mindig akkor van értelme, ha az új eszköz valamiben jobb lesz, mint a meglévő. Miben lesz ez jobb a meglévő mechanikus fékeknél? Mivel te találtad ki ezt a projektet, a te fejedben ott kellene lennie annak, hogy mi lesz ebben a jó?

Van bármi haszna, vagy csak azért mászod meg a hegyet, mert ott van?

Hogy megnyugtassalak mint írtam nem fejlesztés tehát sok haszna nem lesz , inkább más megoldás , bowdenek és bowdenházak nélkül meg ugye már nagyon trendi hogy minden elektromos ez csak egy próba lenne nem is igazán kitalálás, biztos már a világban sokat gondoltak erre mint sok egyéb ' marhaságra' de egyébként ezek a hülyeségek viszik előre a világot , nyilván vannak dolgok amiket nem kell vagy nem lehet tovább vinni Ez részemről csak egy project ami optikai tuningnak is elmegy a biciklin És abban is igazad van hogy ha már ott van akkor valahogy meg kéne mászni , kis kihívás hogy a szabadidőmet valamivel eltöltsem

Ismét a méréssel b*gatlak

Amit rajzoltál mechanikus féket valószínű megmozgatja egy egy ilyen szervo.
7,4 V táplálással 20 kg/cm nyomaték !
Mérd meg mekkora erő kell a féked működtetéséhez ! Utána lehet választani erőforrást, majd kitaláljuk annak a vezérlését ...

Igen igen a mérés azt nem tudnám lemérni de ezért méretezném rúl, ezért lehetne állítani feszültséget stb és próbával derülne ki mi a megfelelő érték. Van ilyen fémfogaskerekes szervóm , az gyakorlatilag 7,4 volttal majdnem eltörte az ujjam mikor le akartam fogni .... De csigás áttéttel még lehet növelni az erejét azzal meg egyúttal az irányt is megváltoztatom 180 fokkal és kevesebb helyet is foglalok. De ugyanez vonatkozik az aktuátorra , csak az gyorsabb talán na majd valahogy belekezdek , caak előbb letervezem gépen , hogy kb mi hol lenne .

Sziasztok!

Nem is tudom igazából kinek címezzem a hozzászólásomat.
A szolenoid ellen szolnék. A jelenlegi projektben amin dolgozunk (illetve két hete én másikba kerültem) éppen egy ilyen szolenoiddal nyitnánk egy zárat. Nézzétek meg a méreteit a csatolt képen ~10mm elmozdulásnál tud 20N erőt 12-20 Amper felvétellel 12V -on. küzdünk vele.
Kerékpár fékhez nagy, de az ereje kicsi. Az energia igénye akkora, hogy LiPo aksiból is sok kéne.

Hát az szép ... Akkor ez az irány itt lehet hogy nem menne, ekkora amperokat azért nem is akarnék és tényleg bivaly nagy akksi kéne hogy működjön , hosszabb távon. Az autókban van hely és súly kapacitás ...

Igen.
Nagyobb erőt tudsz egy áttételes motorral elérni. Azt viszont vedd számításba, hogy a nagy áttétel nem csak az erőben jelenik meg, hanem a mozgás sebességében. Én úgy gondolom, hogy egy szervó motor karja nem tud olyan sebességgel reagálni a változásokra ahogyan azt te használat közben szeretnéd.

Tudom hogy lassabb a reagálása , viszont felpörgethetem egy kis plusz feszültséggel áramkorlát beiktatásával , mert ugye ezek a kis szervók nem túl nagy teljesítményűek , nem is égnek le könnyen , viszont marha nagy a fordulatszámuk , na de akkor csak maradok a bowdenes pofánál , am is csájnából lehet kapni olyan bovdeneset nem is drágán aminek mindkét pofája mozog, és akkor mindenki boldog de még mindig a bármilyen helyzetből visszafele engedett fékkar motorra vetitett visszafele mozgást hogy oldjam meg ? Tételezzük fel hogy a szervót szét kell szedni mert nem elég az alap akárhány fokos elfordulása , hanem 1-2 egész fordulat is kell.

Valami olyasmi kellene ami azt figyeli hogy a fékkar elmozdul befele, akkor forog mondjuk jobbra, de mindig csak addig míg a fékkar mozog ha fixen tartom akkor nem kap áramot a szervó.( Ugy se tud lazulni mert akkora az áttét ,hogy fixen marad az is) És ugyanez lenne visszafele is csak ugye bármilyen helyzetből a kar visszafele engedésével visszafele forog . Ilyen az aktuátor is csak boztosabban tart mert ott menetes orsó van ami húzó vagy tolóerőre nem mozul meg a belső áttétek miatt( gondolom én).

Lehet valami túl bonyolultan látok de azt akarom elkerűlni hogy fékkar búzásával addig forogjon a szervó míg tökig meg nem állítja a tárcsát visszafele engedve a kart meg addig forogjon míg alap helyzetbe nem kerül.

A szervó alapvetően úgy működik, hogy ahogyan a PWM kitöltést állítod 0-100% ig , úgy áll be minimumtól maximumig.
Itt a pozíciót összehasonlítja a benne lévő potenciométer állásával.
Tehát :
Ha a PWM jelet 40% kitöltésre állítod, akkor a szervóban lévő elektronika addig tekeri a motort amíg a rajta lévő ellenállás 40/60 osztás arányt nem vesz fel. Általánosságban a potik többsége 270° -ban elforgatható. Ebből az következik, hogy a végpozíciókat nem tudod megszüntetni.
Ellenben ha a PWM jelet bármerre is változtatod, a motor felveszi az új pozíciót, ezért nem kell a vissza forgatással külön manőverezni.

A korábban linkelt videóban látszik, hogy a szervó karja szinte egy az egyben követi a poti pozícióját. ( mivel az is 270°-os )

A túlfeszültség - áramkorlát beiktatásával nem érsz el semmit, mert alapvetően az áram korlát azt jelenti, hogy annyi feszültség esik rajta, hogy a motor az előírt feszültséget kapja. Azonban ha a motor éppen nem üzemel, nem folyik annyi áram, ezért a rákapcsolt feszültséged magasabb lesz. ez tönkreteheti a benne lévő elektronikát.
A motor működését amúgy is ez szabályozza, a magasabb kapocsfeszültséggel nem érsz el semmit.