Köszönöm A fizikai effektusra emlékeztem, csak a névre rosszul.

Sikerült kibontanom egy Colortron tévéből egy tápegységet, elvileg van rajta 6,3V 10V 15V -15V 17V 146V és 200V is.
A kérdés az, hogy ha üresjáratban elindítom, akkor nem-e szaladnak nagyon meg rajta a feszültségek, indíthatom-e így? A fűtés miatt lenne érdekes.
Nézegettem a diódákat is 1A-t bír mindegyik, gondolom a transzformátor is kibír annyit.
Illetve van itt még egy komolyabb csövem aminek 25V-os fűtés kell, gondolom betehetem a 10 és a -15 közé?
Valamint van a tápegységen egy potméter is az a feszültséget vagy a frekvenciát szabályozza? Azt, hogy kell beállítani? Mert a bontás, rakosgatás során nem tudom, hogy elállítódott-e?

Colortron 4100 a tévé?
Mellékelem a tápegység modul és a főpanel idevágó részét (forrás: Elektrotanya).

Ahogy nézem, a szekunderek egyenirányításából az adódik, hogy ez flyback-topológia, azaz üresjárásban magasak a kimenő feszültségek - a szűrőkondik feldurranhatnak, ha erre nem méretezték.
A biztosítékokból megnézheted, hogy az adott ágat mennyire lenne célszerű leterhelni, megfelelő értékű ellenállásokkal (a teljesítményükre is ügyelj) terheld le a nem használt ágakat, mondjuk a biztosítékra írt áram felére.
Arra figyelj, hogy a csöved mekkora áramot igényel és az adott trafóágak biztosítékai engedik-e! Mindig a leggyengébb láncszem a döntő!
Mérj feszültséget a megfelelő kivezetések között és eldöntheted, jó lesz-e.
Arra is figyelj, hogy a szekunder tekercsek egyik fele fixen földelt (a rajzból nekem így tűnik, ez a 13-14-es láb).

Nem biztos, hogy ez a táp minden célodra jó lesz, hiszen egy célra, az adott tévéhez készült, ehhez igazodik.

Az a lényeg, hogy változzon az áram az idő függvényében. Köszönjük a pontosítást!

Igen, Köszönöm ez lesz az. Mellékeltem képet is róla, én biztit csak kettőt látok a hálózat felől. De a diódákon van valamiféle henger, először azt gondoltam, hogy talán hűtés.
Illetve a TV a flyback kigyulladása miatt ment tönkre, úgyhogy lehet, hogy lesznek vele még gondok.
Valamint a Tápegység modulból hiányzik az R12-es 4,7 Ohmos ellenállás, a legszélső a jobb oldalon. Vajon az mennyi wattos lehet? 2db 10 Ohmos 0,4W-os megfelelne helyette?

A kondikat néztem a két legnagyobb 250V, 1db 35V, 25V-ösök és egy 16V-os.
20%-nál többet csak nem csúszik meg a táp? Mert a leterhelésekhez is több wattos ellenállások kellenének.

Bárhogy is nézzük, kapcsitáp. Van egy ilyen tévém, onnan tudom. Bár a rajz is rengeteget árulkodik.

Szia!
Ez a táp könnyen megöli magát, ha nem teljes terheléssel indítod!

Lehet, hogy nem is váltót használt hiszen a szaggatott egyent is lehet transzformálni, lásd gépkocsi gyújtás, ami kb. 20-25kV-ot ad. Ezen a módon lehetne magasabb feszt is előállítani, ha szükséges.

Igen, gondolom ezt még Teslával kapcsolatban írtad. Itt megtalálod a szabadalmai között, hogy milyen generátort használt:www.tesla.hu
Egyébként a gyújtásnál is váltóáram jön ki.

Gondolkodtam az aláfűtéssel kapcsolatban amit írtál. Igazából, szerintem indításkor mindig aláfűtés van. Egy időnek el kell telnie még a katód teljesen felmelegszik.
De ilyenkor, miért is megy tönkre a katód?
Illetve olvasgattam még és állítólag ha a fűtést kapcsolom ki előbb és utána a nagy feszt. akkor is tönkre megy a cső. De miért, mi történik olyankor?

Ha az anódáramot nem csökkented drámaian, akkor az aláfűtött katód melegebb pontjaiból jóval több elektron távozik, mint ami normális szintű lenne, a hidegebb részek viszont alig emittálnak. Ha az izzószál nem melegíti kellően át és fel az emittáló réteget, akkor ilyen egyenetlen, gyorsan kimerülő emissziós pontok alakulnak ki.

Kadarist válaszát kiegészítve: fűtés nélkül bekapcsolni a csöveket nem jó, erősen csökken az élettartamuk, plusz ha magas a tápfeszültség és ilyenkor az ejtőellenállások hatástalanok, átütés is bekövetkezhet. Vannak olyanok, pl. a higanygőzös egyenirányítók, amik igen rövid idő alatt elpusztulnak. Előírják a felfűtési időket.
A telepes csöveket (közvetlen fűtés) meg túlfűteni nem szabad, mert megsüketülnek. Ezek viszont bírják az aláfűtést, mert pont a változó feszültségű fűtőtelepekre (amik csak újonnan tudtak 1,5 V-ot) tervezték őket, de leghosszabban 1,3-1,2 V körül adtak le, pedig a telepes csövek pl. 1,4 V-osak voltak...

Nem kellene ennyire túllihegni lerágott csontokat. 1. Az elektroncsöveket anno úgy tervezték, hogy normális kapcsolásban mindenféle hókusz-pókusz nélkül induljanak, működjenek. 2. Be kell tartani az 5%-os IPARI csövekre előírt 6,0-6,6 V-os fűtőfeszültséget a leggyakrabban használt E sorozatú csöveknél, és nem lesz semmi baj Szerintem ez nem egy nagy feladat manapság. A sima csöveknél amúgy is +/-10 volt az előírás (5,7-7,0 V) Az anódfeszültség automatikával/manuálisan (pl. régi hangszererősítők) bekapcsolása kicsit javíthat a cső élettartamán. Mint egy két apróság..Például optimális munkapont beállítás Ennyi!!

Üdv skacok! Van pár Tungsram csövem! Mit lehetne velük kezdeni?? ecl86, ech84, pl36, pl504, py88, em82, ef184, ech81, eaf801, em87, ef80, ebf89, pcf82... stb...

Az EF184 -el, úgy látom, már semmit. ECL86 erősítő elő-végfok, pl36 és pl504 végfoknak, az EM87 -el "villoghatsz", és az EF80 -at sem dobnám ki. A stb. csövet nem ismerem.

em87 el villoghatok? Hogy érted? írom mik vannak pontosan... pl36, pl504, py88.. 3darab, em87.. 2darab, ebf89, ecl86, pcl86, ech84.. 2darab, ech81.. 2darab, e7056.. 2darab, pcf82, ef184, eaf801, ef80.. 2darab, az utolsó ismeretlen lekopott felirat... most leírtam mindet... a képen sorba van ahogy írtam...

Az EM87 varázsszem, itt láthatod mire is gondoltam. Az EF184 törött, az már nem lesz jó. Az E/PCL86 egy előfok-végfokcső egy búrában, a két cső csak a fűtésben különbözik. Az EF80 -at lehet használni hibajel erősítőnek. A PY88 egyenirányításra való, bár én sosem használtam még. A PL36, és 504 végfokhoz lenne jó, igaz PP -ben inkább. Az E7056 -ot nem ismerem, a többi nekem csak szekrénydísz lenne.

oksa köszi! nemhiszem, hogy sokmindent csinálok velük nincs akkora trafóm amivel nagyfeszt tudok adni nekik... De jó tudni mire jók... Am bocsi elirtam rossz oldalát néztem az e7056 az valojában pcf82

EM82 -őt én még nem láttam. Ha a 7056 egy miniatűr cső, akkor az egy nagy meredekségű pentóda, mobil komunikációs berendezésekbe. A fűtése speciálisan a 12 V -os akkumlátoros tápláláshoz kialakítva, és nagy rázásállósággal.

Sziasztok!
Létezik csöves kapcsolóüzemű táp? Ha igen, milyen csövekkel?
Bocsánat a hülye kérdésért, csak a félvezetők mellett érdekelnek a csövek is.

Hogyne. A csöves TV -k soreltérítő generátora egyben előállítja a képcső számára a 220 V -nál nagyobb feszültségeket is.
De építhetsz (nagyobb teljesítményű) csővel blocking oszcillátort, aminek a kimenetét egyenirányíthatod.

Hát persze! A sorvég. Pedig tavaly rengeteget bajlódtam egy csöves Videotonnal, mire megjött a nagyfesz. Aztán kiderült, nem bele való a trafó, amit vettem. És olyan létezett, aminek csak a feszültség átalakítás a célja? Pl egy egyenáramból nagyobb feszültségű egyenáramot csinálni.

Általában nagyfeszültség (térerősség) előállítása, akár egyen, akár nagyfrekvenciás. Terápiás készülékek, műa. hegesztők. Ma már félvezetőkkel egyszerűbb.

Jut eszembe, a Solti adó végfoka is csöves. Az egy mozdonyt is elhajtana.
Én konkrétan olyasmire gondoltam, mint egy DC-DC konverter. Tehát pl. 12V-ból 300V-ot.

Mivel ne túl jó a hatásfok, nemigen terjedt el.
De kedvenc témádnál maradva, a BraunBoveri épített csöves (tirátronos) frekvencia váltót villanymozdonyba. De ebből sem lett sorozat.

Az nem lehetett akármi. A Brown Boweri sok nyugati mozdonyba csinált trafót.
Igaz, a magnetron is cső, de nem lehetne félvezetővel felváltani?

Olyan félvezető még ma sincs, ami a GHz -es tartományban több kW -ot elő tudna állítani.

Valóban létezik tirátronos kapcsolóüzemű táp, kb. olyan, mint egy multivibrátor. Láttam is kapcsolását valahol, persze csak elvit, értékek nélkül.
Azért jobb a tirátron, mint az elektroncső, mert kisebb a vezetési ellenállása, így kisebb rajta a veszteség.

Ezek szerint a mai radarok is csövesek?

Szerintem elvileg igen, a katonaság ha jól tudom mind a mai napig előnyben részesíti az elektroncsöves technikát, ugyanis a csövek a félvezetőkkel ellentétben kibírnak egy esetleges atomrobbanást is, mivel nincs bennük finoman felépített kristályszerkezet, ami a sugárzástól felbomolhat.

Értem.
Ezek szerint a repülők beépített radarja is csöves. Egyébként a hangfrekvenciás csövekből fejlesztenek új típusokat is, nagyobb teljesítmény, stb, vagy a régen kifejlesztett csövek annyira "tökéletesek" hogy nincs szükség újak fejlesztésére?