Nem tudom, de szerintem biztos vannak új fejlesztések.
Viszont egy kis érdekesség:
A 60-as években már lehetett volna lapos tévé. A körülmények adottak voltak Egy magyar feltaláló feltalált egy lapos képcső nevű csövet. Ugye a hagyományos képcső ebben az időben fél méter is lehetett. Ez viszont csak 15 cm körüli. Nem terjedt el. Ha érdekel előszedem a könyvet amiben a felépítését láttam.

Ez nagyon, de nagyon érdekel! Valamiről én is hallottam, de nem terjedt el. Ki tudja, még elterjedhet akár. Sajnos a mostani lapos technika nagyon nem felel meg TV-nek. Informatikai felhasználásra tökéletes az LCD, mert nem villog, a vonalak egyenesek, olvasni jó róla, de focimeccset, vagy filmet nézni katasztrófa. (Mivel TV-t gyűjtök, és felújítok, ezért is sokkal jobbnak tartom a képcsöves technikát, és semmi pénzért se cserélném le a Videocolor csöves Super Colort.) Ha ezzel a lapos képcsővel sikerülne elérni a rendes képcső minőségét, nagyon nagy dolog lenne!

Megkerestem, tessék:
Még amire nem emlékeztem, hogy ez már színes volt. Maga a könyv 1959-es kiadású. Szó esik benne a 3D tévéről is, terveket is közölnek benne. A könyvben meg vannak említve a műholdak is, viszont csak mint egy óriási álom.

Attól függ, milyen radarok. Radar egy elég általános kifejezés, a legkülönbözőbb felhasználásra. A radarok közül a rövid hatótávolságúaknál pl. csak a kisugárzott teljesítmény nagy, amit az antennák nyereségével érik el. A jelentős irányítottság miatt magas frekvenciákon az antennáknak jelentős nyeresége van, így a végfok csak néhány W teljesítméníyű, de nem ritka a 40 dB nyereségű antenna rendszer.
A távolsági felderítő radarok alacsony frekvenciásak (1 GHz alattiak), nagy nyereség nagy méreteket eredményez, ilyen helyeken használnak még magnetront, máshol már félvezetőseket használnak. A nagy nyeseség vételkor is jól jön.

Néhány W? Egy repülőgép radar kilowattos impulzusokkal is dolgozhat.
Ki is találtak egy olyan módszert, miszerint a radart egyfajta sugárfegyverként használják, hogy az ellenséges gép radarját, mikor az vesz, kiégetik vele.

A repülőgépeken is többféle radar van a fedélzeten. Viszont a tápláló energia elég korlátos.
A radarok adójának teljesítménye néhány, vagy néhányszor tíz W. Viszont mint már említettem az erősen irányítottságú antennák használata miatt az antenna nyereség meglehetősen nagy.
Az antenna nyereség nemritkán 30 - 40 dB közözz van, és így jönnek ki a kW -os kisugárzott teljesítmények.
Minden vevőberendezést meg lehet bénítani a saját, vételi frekvenciáján adott nagy térerejű jellel. Az a kiégetés dolog is lehetséges, de csak nagyon közelről, a megfelelően védett vevőbemenetet távolról kiégetni elég nehéz dolog.

Nem vagyok szakértő a témában, csak hallottam/olvastam ilyesmit, ha jól emlékszem, az orosz technikával (strapabíró ) meg lehetett csinálni.
A kilowattok természetesen nem folyamatos üzemben értendők, mert akkor a hajtómű a generátorra dolgozott volna, nem a gépet tolja. Bár egy sugárhajtóműnek van bőven tengelyteljesítménye is. De egy-egy impulzus lehet jó kövér.
Amúgy a radarok vevője - pont a jó nyereségű antenna miatt - igen érzékeny, ha közelről kap egy "pofont" jókor, azt nem köszöni meg. Vagy igen, füstjelekkel
Azt is hallottam, hogy a - azt hiszem a MiG23-as - radarja esetében a földi próbáknál bizonyos távolságon belül nem volt szabad tartózkodni előtte, mert csúnya eredménye lett volna... Mintha a kolbászolgató beült volna a mikrosütőbe

Akkor mar ketten vagyunk akiket nem lehet eltantoritani a csoves erosito epitestol

Segítsetek kideríteni, mi lehet ez?
Üvegcsőbe van, ezért ide tettem, de nyilván nem a klasszikus elektroncső.

Ohmmérés mit mutat a lábak között?
Nekem üvegcsöves kondenzátornak tűnik. Vagy egyenirányító lenne?

Semerre nincs mérhető - MOhm-ban nézve.
Valami kisülőcsőnek gondolom. Szigetelésvizsgálóval adtam hol egyik 2 lábra, hol a másik 2-re 1000 V-ot, teljesen tudományos alapon.
Akkor az első fémgyűrű, ami az aktuális elektródákhoz közel volt, szépen világítani kezdett, mint a glimm lámpa. Jó lehet...Bocs, már 250V-nál is begyújt.

Jó napot.
Segítség kellene Orosz cr1p tip csőről nem találok semmit.
Előre is kösz.

Biztosan jól olvastad le a cirill betűket? Ha nem jól értelmezed, akkor lehet gond.
Érdemes a gugliban cirill betűkkel keresni, orosz oldalakon lehet találat.

Szia! Szerintem erre gondolsz.

Igen.
Köszönöm szépen ez az.

No, Uraim!
A két elektródapárt sorbakötöttem, majd a maradék szabad végekre a szigetelésvizsgálóból 500 ill. 1000V egyenfeszültséget eresztettem rá.
A csőben a két szélső gyűrű körül megjelent a "lidércfény" és a feszültség 315V-nál stabilan megragadt.
Tehát valamiféle stab cső, ami talán komoly áramokat is tudhat és a többi kis fémgyűrű körül akkor világít, ha nagyobb áramokat kell megfogni.
Reménykedem egy olyan segítségében, aki már látott ilyet és tudomása van a mibenlétéről, adatairól.
De jó lehet.

Lehet nem pont ide vág a kérdés: van egy PL50*(csillag/alatta h2; másik oldalán 307 és 16) jelzésű, oktál foglalatú, felső anódos csövem (ismeretlen gyártó); semmi infót nem találok róla (Frank's electron Tube Data sheets). Legjobban a PL60 jelű cső hasonlít rá.
Van még egy StV100/60Z jelű stabilizátor csövem is, de 4 csapos bakelit fejjel; adatait tudom, de ilyen fejjel nem találtam meg. Hogy kell bekötni? Tud-e valaki adatlap lelőhelyet?
Köszönöm: Kálmán

Szia!
Talán ez lesz az.

Szia!
Köszönöm, ez az. Hogy lehet ide regisztrálni? Az adatlap csak úgy látható. A másik csőről tudsz valamit?

Köszönöm, ezt a magnoválost megtaláltam a Frank's-on. Gondoltam, hátha van valami különbség (a fejen kívül). A PL50* továbbra is kérdés.Van már 6AL5-öm a csővoltmérőhöz (2 is).

A másik így néz ki?

Egyáltalán nem. Olyan mint egy PL500, csak oktál fejes. D=26mm, h_tot=103mm, búra 63mm. a tetején a csap vékonyabb kissé, mint az 500-asé, és majdnem egyforma lépcsős; d 5mm/8mm, 10mm hosszú.

Igen! Nézegettem a hasonló csöveket az említett helyen, és láttam ezt, de gondoltam, hátha valaki tud pontosabbat (Megtalálja pont azt.). Köszönöm.

Itt a kép (Fiam megcsinálta!).

Ezért hasznos a fényképmelléklet. Nélküle mi nem látjuk, hogy Te mit látsz.

Ezek szerint már nem is látok (nagyítóval sem). Szívás. Köszönöm a jó meglátásotokat.

Sziasztok!
Lombtalanításból sikerült megmentenem pár elektroncsövet, és egy kivételével be is azonosítottam őket. Viszont ezzel az egyel sehogy sem boldogulok. Egyrészről milyen cső ez?
Illetve a 2Z csőről kevés adatot találtam, összesen ennyit.
Nincs valakinek adatlapja hozzá?

Melyik fa az amelyiken ilyen cső terem? Nekem kell olyan fa!
Na vicc nélkül ez egy varázsszem. Feliratot nem láttam a képeken.

Ha látnátok miket dobáltak ki emberek, megszakadt a szívem, egy fél rádiómúzeum ott volt szétszórva.
Tényleg így utólag varázsszemnek néz ki, feliratot ezért nem látsz, mert nincs rajta. (Szám alapján azonosítani, az úgy túl egyszerű. )
Köszi az infót, magamtól eltartott volna pár hétig kitalálni mi ez.

Talán EM 11, annak van ilyen foglalata.