Köszi. A triak eleve hűtőbordára szerelt de könnyen nagyobbra is tudom cserélni, a típusra meg majd rákeresek. Már csak az a kérdés, legegyszerűbben a fűtőszál maximális teljesítményét hogy mérhetném meg, ugyanis bontott a fűtőszál és sajnos így már nem tudom beazonosítani. Olajsütő volt eredetileg.

Az nem lesz jó. A hideg ellenállás sokkal kisebb mint a meleg. Inkább feszültség alatt áramerősséget kell mérni.

Oké majd inkább rászámolok egy keveset, biztos ami biztos alapon.

A fűtőszáltól vagy 80cm-re lesz az elektronika, illetve a kettő között egy szénkefés áttét cseppet vészes. De maximum elég minden.

Ha lehetne, mondanám, hogy az elektronika és a fűtőszál közé tegyél egy azbeszt lapot, és az elektronikát hagyd jól szellőzni. Dehát az azbesztet már kikiáltották közellenségnek.

Hello!
Megmértem egy kenyérpirítón. 72ohm-ról 85ohm-ra nőt az ellenállása, miközben a hőmérséklet kb. 800°C-t emelkedett.. Ez kb. 20% emelkedést jelent. (Azért ez nem olyan mint egy volfrám izzó, és a hőmérséklet növekedés sincs akkora.)

Az azbesztet valóban száműzték, viszont egy pala lap is kb. olyan jó. De egy vékony fényes függőleges alumínium lemez 1-2cm-es távtartóval is jótékonyan tud hatni a hőszigetelésre.
üdv! proli007

Hello! Köszi mindenkinek! Megpróbálom, így. Üdv! zoka

Szia! Ha értesz hozzá annyit, hogy szétszedd, én a helyedben megpróbálnám megnézni, az ilyen típusú hifik kimenete általában passzív hangváltóval van szétválasztva magasra+mélyre, így ha a hangváltó előtt megcsapolod a hangszórókimenetet, akkor teljes sávszélességben élvezheted a zenét. Viszont itt hívnám a figyelmedet fel arra, hogy fokozottan ügyelj a minimálisan megengedett terhelő impedanciára, az alá ne menj, a hifik elég rosszul tűrik a hibásan illesztett hangfalakat.
Üdv

Szia!
Köszönöm a válaszodat!

Sziasztok!
És azt szeretném kérdezni hogy a 74LS07-mit csinál?

Ha elolvasod az adatlapját, (amihez hozzájuthatsz, ha rákattintasz a pontozottan aláhúzott típusszámára) és a fejlécben oda van írva, hogy mire lehet használni.

Köszi, ezt olvastam csak nem voltam benne biztos hogy az-az...

Hello mindenkinek!

LM7805 el szeretnék 5 V stabilan előállítani mekkora hűtőbordát nézzek rá? 1A a max. terhelhetőség!

Az attól függ mekkora feszt kap a stab ic.

Jaja, én mondjuk úgy alkalmaztam a tápomnál (amit most sem tudtam bedobozolni, mérethiba miatt) , hogy ott 9V-ból lesz 5V, és egy 14*7-es ~2mm vastag al. lemezt kettőbe hajtottam.. De arra pl 2 ráment simán (7805)

Hello.
Hogy mérjem le egy trafó maximális teljesítményét (ha lehet)? a feszültséget nem gond lemérni, csak nem tudom hogy hány amperrel terhelhetem.
Ha túl sok áramot akarok belőle kihúzni akkor csökken a feszültség és így megkapom a maximumot, nem? (feszültség x áram)

Hello!
12v kap!

Jól gondolod. De a maximális árammal csak rövid ideig terheld, mert ki jön belőle a füst.

Elkészült a fesz. stabilizátorom halál pontos 5V mérek! mosmár csak a dobozolás vár!!!

akkor megközelítőleg 7W-ot fog disszipálni, egy ilyen hűtőborda szerintem elég lesz rá, bár nem kell aggódnod mert 7805 teli van védelmemmel.

Ez tényleg bonyesz kapcsolás volt..

Sziasztok! Az izzólámpa működése során keletkező elektronok át tudnak lépni az eszköz üvegbúráján?

Sziasztok lenne ey olyan kerdesem hogy a Bat85-os diodat lehete helyetesiteni 1n4148-al?S ha nem lehet akkor esetleg mivel lehet helyetesiteni?
Udv

Attól függ, mihez. Mindkettő más áramot preferál és más az U_max-a.

Kris

Attól függ szerintem, hogy mihez kell. Ha nagy frekvenciát kellene egyenirányítani, akkor nem. Ha sima hálózati egyenirányítás, akkor szerintem nincs akadálya. Mindenképp az dönti el, hogy elég -e a lassabb 1n4148 kapcsolási sebessége a gyors schottky-é helyett.

A schottky-knak 0,3 körül mozog a nyitófeszültségük, és kicsi a záróáramuk. Tehát ismét: mihez???

Az elektronok nem tudnak kijönni a drótból, mert a drót külső felülete íves, és visszapattannak róla az elektronok. Tehát mindíg a drótban maradnak. Aminek mégis sikerül kijönnie, azokat össze lehet terelgetni a lámpa búrájával, ami szintén íves és elég kemény.

Na hát ezt nem hittem volna. Mondjuk nem egészen értem, hogy miért nem tudják elhagyni az izzószálat pusztán amiatt, hogy az kör keresztmetszetű.... Javíts ki, ha félreértelmeztem a szavaidat! Én arra voksoltam volna, hogy az elektronok elhagyják az izzószálat (fém, hevítjük, miért ne? ) , és az igazi barriert a számukra az üveg jelenti, vagy az se teljesen. :S Most akkor hogy is van? ( Bocs ha sík vagyok.)

A tranzisztoros kivezerlesjelzohoz kellene.Elnezest csak kivetett a net .

Mondjuk annak, hogy a vezető gömbölyű, annak szerepe nincsen az elektronok kilépésénél. A fémek molekulái szilárd állapotban erős rácskötésben vannak, és ezekről az elektronjaikat csak jelentős külső (pl hő) energia bevitelével tudjuk leválasztani. A fém fellületén az az érdekes helyzet áll elő, hogy a kiváló elektronokra több erő hat, egyrészt a hő által bevitt energia, ami az elektront kirepíti a fémből, (kilépési munka), másrészt a fémben maradt elektronhiányos atomok vonzása, harmadrészt a már kilépett elektronok taszító hatása. Ennek az egyensúlyi helyzetnek megfelelően a fém fellülete felett egy elektronfelhő alakul ki. Ennek nagysága függ a fém típusától, és ha szükséges (pl elektroncső katódjánál) a kilépési munka csökkentése, akkor ötvözéssel, különböző bevonatok alkalmazásával (pl thórium) meg is teszik. Ha nincs a közelben olyan erő, (pozitív potenciál, anód) akkor az elektronok nem is mennek sehova.
Az üvegbúra pedig nem azért állítja meg az esetleg elszabadult elektronokat, mert az is gömbölyű, hanem azért mert nincs hova beépülnie az elektronnak. Mint a katódsugár csövek ernyőjén sem jönnek keresztül, csak becsapódnak, gerjesztik a fénylő bevonatot, majd az anód, ami vékony grafitréteg a cső oldalán összegyűjti.