Nos ez jelen esetben nem elektromos térerősség és annak származtatásáról van szó, az biztos. Nem egy nagy nevű cég pl. a Klipsch is így adja meg a hangdobozai érzékenységét. Tehát nem félreírás, van valami alapja ennek a 2,38V-nak, és ezt szeretném kideríteni hogy mi az. Erre várnék választ.
(Példának okáért a 0dB-nek választott faramuci 0,775V levezetése 600Ohm-on akkor keletkezik 1mW teljesítmény, ha a feszültség 0,775V. Tehát itt is van értelmes levezetés, bár ez elsőre nem látható.)

Hi!
A segítségeteket szeretném kérni egy számításhoz:

trafó 12V 1 Amper (graetz híddal)
égő 12V 0,2 Amper

hogyan kell kiszámolni, hogy mekkora kondenzátort kössek az égővel párhuzamosan, ami a lehető legszebben kisimítja a lüktető egyenáramot? (és ne pumpolja fel a feszültséget az égbe)

Köszi!
-xakk

A földhurok válasz arra, hogy az erősítése szinte nulla?

220 micro minimum de nem a konditól van a delej az égbe, javaslom a stabkockát v. téglalapot.

.Találtam egy fórumot ahol ezt írják magyarázatul.

"Mivel a hangdobozok impedanciamenete korántsem konstans (4,8 vagy 16 ohm csak a névleges impedancia), egy hangszóró ill. hangdoboz minden frekvencián más terhelésként látszik az erősítő felé így a frekvencia függvényében eltérő teljesítményt "vesz ki" a végfokból. A prof. hangtechnikában használt végfokok feszültséggenerátorként működnek (üzemi terheléstartományban nem változik különösebben a kimeneti feszültségük a terhelőimpedancia változásával) ezért kézenfekvő a konstans kimeneti feszültségre történő érzékenység-megadás. A 2.83V valóban 1W teljesítményt jelent névleges 8 ohm terhelésen. (Ergo: vehető úgy, hogy dBSPL 1W/1m = dBSPL 2.83V/1m, ha a hangszóró ill. hangdoboz impedanciája 8 ohmos)
A 2.83V valóban 1W teljesítményt jelent névleges 8 ohm terhelésen. (Ergo: vehető úgy, hogy dBSPL 1W/1m = dBSPL 2.83V/1m, ha a hangszóró ill. hangdoboz impedanciája 8 ohmos)
A 2.83V/1m hangnyomás megadást azért használjuk, mert a felhasználók számára informatívabb, mint az 1W/1m, ugyanis "ugyanarra a végfgokra rádugva a hangfalat, ugyanakkora hangerőállásnál" valóban azt a hangnyomás különbséget lehet mérni és tapasztalni amit a konstans feszültségű megadás jelez (ugyanis kisebb terhelőimpedanciánál nagyobb teljesítmény is jut a hangfalra)

A többiek kedvéért egy eccerű példával: van 2 hangfal az egyik 98dB/1W/1m érzékenységű (de 4 ohmos) a másik 99.5dB/1W/1m érzékenységű (de 8 ohmos).
Ugyanarra az erősítőre dugva, ugyanazzal a beállítással mégis a 98dB/1W/1m érz. hangfal lesz a hangosabb (kb.1.5 dB-lel), mert kb. kétszer akkora teljesítményt vesz ki az erősítőből...

Csakhogy érthető legyek:
P=U2/R
P=(2,83*2,83)/4
P=8,0089/4
P=2,002225W

És ezt nézzük 1méter távolságban. "

Sziasztok!

Szükségem lenne egy időzítőre, amivel kb 5-20 perc között tudok működtetni egy 40W-os izzót.

Tudnátok valamilyen egyszerű kapcsolást javasolni?

Köszi és üdv

Hello!

Nem tudom mit készítesz, de legjobban akkor jársz, ha semekkora kondit nem használsz.
- Ha csak a kétutas egyenirányítót használod, akkor a 12V-váltóból, közel 12V egyen keletkezik. (veszteségeket nem számolva)
- Ha kondit használsz, terheletlen esetben a váltó 1,42-szeres értéke lesz az egyenfeszültség, és ez fog esni a terhelés és kondi függvényében.
- Az izzónak semmi szüksége a "legszebben kisímított" egyenáramra. Hőtehetlenségével, úgy is áthidalja az egyenfeszültség lüktetéseit. Viszont a tápfesz nem fog lepkézni mint egy 30-40%-ot. (Ja, és a kondit is mespórolod)
- Ha tranyóval, vagy Fet-el vezéreled az izzót, annak is nagyon megfelel a lüktető egyenjel. Szűrnöd meg csak a meghajtóáramkörnek kell, ami általában már nem jelent komoly terhelést.

üdv! proli007

Hello!

És tessék mondani, egy kiló krumpli, hány liter hagyma, ha egy méter távolságból szagoljuk?

Ez az egész, úgy baromság ahogy van. Nem a tisztánlátást szolgálja, hanem a ködösítést!
(Főleg a vége, ott már kezdtem megkaparni magamat.)

üdv! proli007

A zúgásra lehet.

Áramkörszimulátoron müködött.(multisim)Csak inverter nélkül azt szabályozta hogy meddig legyen a kimenet 0 v on ezért raktam bele egy invertert.Ugye milyen jól megoldom a problémáimat .De akkor használom a másik kapcsolást.

sziasztok!

léptetőmotrot szeretnék vezérelni pic-el, kaptam egy kapcs raztot, de nem teljesen világít... pontosabban a MOSFET-nél a dióda kell -e egyáltalán? az védelem miatt van ott? én a következő tipust vettem:1N4007. jó lesz az oda?
köszönöm, ha valaki válaszol!!

Szerintem a motortekercsek önindukciója miatt van ott a dióda.

Konstans feszültség == állandó feszültség == egyenfeszültség.
(( Jobb erősítőkben van védelem, ami méri az egyenfeszültségű kompnenest és kikapcsolja az erősítőt. ))
Konstans feszültségnél a membrán nem mozog, a hangszóró hangot nem ad ki.
A kereskedő így gondolkodik: kapcsoljon a balek vásárló konstans feszültséget a hangszórójára, ha nincs elég magához való esze, a hangszóró egyszercsak leég és el tudok neki adni egy másikat.
Drága mulatság a fizikatár helyett kereskedőnek hinni.

Hello!

A konstans, csak állandót jelent. A váltakozó feszültség is lehet konstans, annak ellenére, hogy pilanatról - pillanatra változik. Annak csúcsfeszültsége-átlagértéke-effektív értéke is lehet állandó.

Az egyenfeszültségnél sem kritérium, hogy feszültsége állandó legyen, csak az, hogy a feszültség polaritása (az áram iránya) az idő függvényében ne változzon. Az egyenirányított váltofeszültséget is egyenfeszültségnek nevezzük.

Ha az elméleted elfogadnánk, akkor pld. nem beszélhetnénk váltakozó feszültséget mérő műszerről sem.

üdv! proli007

A konstans állandót jelent, valóban.
A konstans feszültségből következik, hogy egyenfeszültség, de az egyenfeszültségből valóban nem következik, hogy konstans feszültség. Tévesen "==" jelet írtam "->" helyett.

Nyilván nem váltófeszültségről van szó, hiszen akkor megadta volna a mérési frekvenciát ( pl. 1 kHz ), valamint a jelalakot ( színusz, négyszög, háromszög, fűrész, kiröltési tényező, stb. ), esetleg fehér- vagy rózsazajjal történik-e a mérés. Ha már más adatokat oly precízen körülírt.
Ködösítés.

Hello!

Nem nagyon értek az akusztikus méréséhez, de valamikor tesztelés céljából építettem a végfokomba 1kHz-es színuszos generátort. Hogy tesztelés előtt egyforma hangerőre állítjuk (méréssel) a hangfalakat. Ugyan is ha 0,2dB-el jobb volt valamelyik hatásfoka, mindíg azt hallottuk jobbnak.

Szóval az egész, egy nagy csalódás volt. A frekimenet olyan hepe-hupa, hogy azt el sem lehet mondani. Tehát két hanszóró között, előfordul, hogy egy frekin vizsgálva éktelen különbséget látsz. Pedig kis frekivel odébb megváltozik a helyzet. (Erősítőt lehet mérni így, de hangsugrzót szerintem nem!) A fázishelyzet, meg a váltási frekvenciákon még csúnyább képet mutat.

Még az is problémát jelenthet 1m esetén, hogy a hangsugárzó elméleti forráspontja nem ugyan oda esik két típusnál. (korrekten nem is határozható meg) És mint tudjuk a térerő a távolsággal négyzetesen csökken.

Gyanítom, hogy a gyártók is 1/3 oktáv szélességű fehérzajjal mérik (még az átvielt is), mert így kenik el a szörnyűséget amit látnál. (de lehet átlagolnak az oktávon belül, ami ugyan az, mint pld. a B&K spektrum analizátoros mérésnél)

Szóval "annyi bajnak, annyi baja van" hogy idézzem kendvenc slágeremet. Csak sejtéseim vannak a témában, de valószinüleg nem vagyok messze az igazságtól. A legtöbben meg csak eladni akarnak.

üdv! proli007

Azt én is tudom, hogy a zúgás lehet földhurok miatt, de a nulla erősítés szerintem kizárt, hogy amiatt legyen, amúgy meg figyeltem arra, hogy ne legyen földhurok, és szerintem nincs is, és ebben szeretnék segítséget kérni, hogy akkor ez mi miatt lehet?

Vacok!

Így a "levegőből" az életben nem mondja meg neked senki!

üdv! proli007

Esetleg a vak látnok?

Hahó proli007!
Akkor ezek szerint legjobb lesz ha megkérdezem shalafi-t.
Ha Ő sem akkor ki?
Üdv.

Sziasztok,

szeretnék készíteni egy AVR programozó áramkört vagyis kiegészítőt az STK200-hoz.
Az elektronikával készen is vagyok próbapanelen megy meg minden csak a chippet szeretném valami kényelmes módon ki-be tenni.
Van ehhez valami spec tok amiből nem kell traktorral kihúzni és úthengerrel betenni?
(egy videón láttam olyasmit ami hasonló a procik tokozásához vagyis könnyű ki-be tenni.)

Szia!
Erre a célra TEXTOOL foglalatot szoktak használni.
Hívják még karos foglalatnak is.
Ára nem túl kedvező, lábszámtól függően akár több ezerbe is kerülhet.
Bővebben: Link

Üdv!

Hát ez a cucc tényleg iszonyatosan drága... :eek2:
Engem is érdekel a dolog, de úgy volna jó, ha minél több fajta tokozású IC-hez fel lehetne használni...

A magamrészéről inkább abban maradok, hogy nem Precíciós IC tokot veszek, mert csak abból nagyon nehéz kivenni, hanem az olcsó kis rugós foglalatot. Egy IC kiszedő csipesszel biztonságosan használható úgy is, és fillérekből kijön.

Halgass rám, még mielőtt belekezdenél! Fejlesztési célra minimum precidip foglalatokat vegyél. Annál nagyobb szívás nincs, mint mikor egy kísérleti stádiumban lévő áramkörnél gőzöd sincs, Te szúrtál-e el valamit, vagy a spórolásból beépített gagyi, garantáltan "kontaktos" foglalat a hibás. Általam tapasztalt tartóssági értékek: hagyományos foglalat 1-10 ki-be rakást visel el maximum. Precidip több, mint 100 IC-cserét is kibír. A ZIF ( Zero In Force ) foglalatok, melyeket fentebb Textool-ként már említettek, több ezer(!!!) csere-berét kibírnak gondos használat mellett. Ebből az következik, minél jobb foglalatot választasz, ár-érték arányban annál jobban jársz. A döntés a Te kezedben van, de sok feleslegesen hibakereséssel töltött napot / hetet megspórolhatsz.
( Ez az IC-kiszedő is 1 jó nagy parasztvakítás, nekem remekül működik laposcsavarhúzóval, csipesszel. )

Persze, igazad is van, meg nem is.
Én egy olyan panelt képzeltem el, ahol 3-4 fajta IC is felprogramozható: DIP40, DIP8, DIP16, stb.

Úgy kialakítani a panelt, hogy egy DIP40 foglalat képes legyen az összes típust programozni, elég nehézkes lenne.
A Textool-os tok pont erre van kitalálva, tudom, de ha minden típushoz veszek egyet, akkor az egy vagyon. :S

A rugós DIP is sok mindent kibír, ha finoman bánnak vele. Ráadásul én csak felprogramozni szeretném ezen keresztül a procit, nem debugolni. Ha meg valamelyik szükséges láb ilyenkor nem érintkezne, akkor a programot sem tudná rátölteni és észrevenném...

Azért megnézem a lábkiosztásokat és utánanézek, hogy egy tokban mennyire kivitelezhető a dolog...

Üdv!

A feladat látszólag egyszerű: Szeretnék különböző típusú (de azonos kémiájú) akkumulátorokat keverni, hogy közösen "dolgozzanak".

Ez tehát NEM azt jelenti, hogy Li-ion-t akarok NiMh-el párba rakni.

Arra gondoltam, hogy ha van egy 500 mAh-s cellám és egy 1100-asom, akkor szeretném ha a készülék amit táplálnak mindkettőt használja egyszerre ezáltal megnövelve az üzemidejét, mintha Ő az egészet 1600 mAh órának látná. (- veszteségek)

Csak úgy párhuzamosan összekötve az erősebb elkezdi tölteni a gyengébbet, ez nyilván nem megengedhető.

Logikus megoldásnak tűnik egy dióda sorbakötése mindkét cellával, de gondolom ha ilyen egyszerű lenne akkor mindenki így csinálná.

A megvalósítás előfordul. Laptopokba, DSLR fényképezőgépekbe lehet tenni két különböző akkumulátort és így a használati idejük jelentősen megnő. Sőt, tudok egy példát (Canon D sorozat), amely képes használni Li-Ion és NiMh cellákat egyszerre.

Miként lehetne ezt megoldani minél egyszerűbben és jobb hatásfokkal úgy, hogy több cellát összekombinálva egy nagykapacitású csomag legyen a végeredmény?

DM

De a különböző cellák között mindig van feszültségkülönbség pár tized volt. Töltöttségi állapot, életkor, stb... függvényében. Ezt elhanyagolhatom?

Legyél szíves használni a "Válasz" gombot ilyen esetben!

Hali!

Ismét lenne egy nagyon amatőr kérdésem.
Van egy RY5W-K 5V-os relém, amire ez van írva:
0.5A 120V AC, 1A 24V DC, 0.3A 60V DC

Ezzel lehet működtetni egy 12V AC-s ajtózárat? Ha igen, akkor mekkora áramig?

Köszi és üdv

Lehet, ha az árama nem haladja meg az 1A-t.

-szerintem-