Koszi a gyors valaszt, de ez nekem gorogul vagy Ó hindiul van... :d

Hol van ilyen rajz?

Hello!
Pld az adatlap 5. oldalán, az első ábrán.
De Google: "Amplifier LM386" vagy " stereo amplifier 1W"
üdv! proli007

Na ebbol se lesz felvetel keszites, latom mar....

Azert koszonom...

Sziasztok!

Nemrégiben utánépítettem egy két tranzisztoros LED-es villogót. (Kezdő kapcsolások közt megtalálható) Namármost a kérdésem evvel kapcsolatban az volna, hogy hogyan érhetném el azt, hogy pl. 4 LED-et 50 Hz-es frekvenciával villogtassak (mind a 4 led párhuzamosan lenne kapcsolva s mind egyszerre kellene felvillanjon.) Fontos lenne a pontos frekvenciaérték. A kondenzátor kapacitásának csökkentésével tudom, hogy lehetséges a sebesség növelése de arra természetesen nincs módom, hogy a kondikat végigpróbálgassam benne.
Azt szeretném tehát megkérdezni van-e valami módszer a kapcsolás frekvenciájának paraméterezésére? Ha esetleg más, jól bevált ötletetek van (pl. IC-s megoldás) akkor azt is szívesen fogadom.

Köszi!

Ha fontos az 5O%-os kitöltés akkor a 2 ellenállás helyére beraksz egy sztereó potenciómétert és azzal betudod állítani a kívánt frekit, ha nem fontos a kitöltés akkor pedig 2 trimmer potival vagy sima potival tudod szabályozni.

Üdv!

50%-os kitöltés alatt az 50 Hz-et érted? Azt mondod tehát, hogy a 10k és 150 ohmos ellenállás helyére egyetlen stereo potit tegyek? Ehhez milyen paraméterű poti kéne?

KOszi!

stereo amplifier 1W / GOOGLE segitett !!!

Akkor ennek nincs semmi specko magyar neve ?
Mert nem sima DC DC konverter, hanem izolalt... csak nem tudom, hogy kell ezt magyarul szepen irni... Azert koszonom a segitseget !

Sziasztok!

Ohm törvényével lenne problémám..
pl:

U=24V
I=500mA (0.5A)
u1=12V
_____________________

R1=?

R1=12/0.5=24Ohm

következő:

U=24V
I=0.5A
U1=18V

_____________________________

R1=?

R1=18/0.5=36Ohm


(tehát a magasabb feszültséghez nagyonn kapacitású ellenállást kell használnom?

ezt nem értem.. összezavarodtam..

magyarázzátok el kérlek.

Én sem! Hol van itt kapacitás? (Főleg az ohm törvényében!)

Szia!
Egyébként ha van U1, és nem azonos U-val, akkor kell lennie U2-nek is

Sziasztok!

Szeretném a segítségeteket kérni. Kinéztem egy
Apache AH-64 modellhelikoptert, 37 cm-es típus, Carson.

A bökkenő az, hogy ezekkel az adatokkal hatalmas árszórásban lehet kapni ezt a típust. Lehet-e különbség a gyártó esetében; milyen gép, mennyire való kezdőnek?

A kinézett típus

Hello
A kábelben eggyel több ér van, és más a szín rendszere.

Nem, az 50%-on azt értem, hogy ha 2 led villog felváltva, akkor mind a 2 ugyan annyi ideig marad égve. (Ebből adódik, hogy ha pl 30%-os kitöltést akarsz elérni mondjuk 1HZ-n akkor az 1. led csak 0,3s-t marad égve mÍg a másik 0,7s-t ) Amúgy én is megétettem csak úgy unalomból ezt az áramkört és én Így is csináltam és Így fokozatmentesen tudod állÍtani a frekit. Ha van kérdésed akkor Írj!

Sziasztok
Csináltam egy szimulációt, a célom az hogy 12v-os tápból rövidzár védett táp legyen 4.5 A-re korlátozva az áramerősséget. Valaki leellenőrizné, jó ez így? A FET-re kell hűtőborda?

Hello!
Hát a szimulációnak az a hibája, hogy nem tud füstöt csinálni!
Ennek a kapcsolásnak az égvilágon semmi értelme nincs. Ha megnézed, az áram, amit "mértél" a kis áramú Jfet-en keresztül menne (ráadásul a nyitott Gate-en). Ennek maximális árama emlékeim szerint kb. 30mA. Hogy jön ott ki a 4,5A?
Nem tudom, hogy honnan vetted a rajzot, vagy az ötletet, de áramköröket csak értelemmel lehet tervezni, ötletszerűen nem.
Amúgy akármit teszel bele, annak hűtőborda kell, mert a felesleges teljesítményt annak kell elvezetnie ami az áteresztő tranyóban képződne.
Amúgy milyen kapcsoláshoz szeretted volna,mert itt tápegységről még szó sincs a kapcsolásban.
üdv! proli007

Hello!
Olvasom a hozzászólásokat ezzel a témával kapcsolatban, és ellentmondások vannak.

Nos, később már kettő - kettő Led-et akarsz villogtatni.
- Párhuzamosan kapcsolni, egyébként is illetlenség, mert az áramok nem jól oszlanak meg rajtuk. Tehát a célszerűbb a soros kapcsolás.
- Ha "pontos frekvenciát" szeretnél, akkor inkább NE555-el készítsd el a villogót. Sokkal jobban kézben tartható a dolog. De ha pont 50Hz-kell akkor ajánlom a hálózati feszültséget (kivétel, ha telepes a készülék). Egyébként elárulhattad volna mihez lesz, mert akkor jobb tanácsokat lehet adni. (Mert az 50Hz villogását, a szem már alig látja, és igen zavaró is.)
üdv! proli007

Üdv

Elektro Tanyára nincs valakinek meghívója? Szeretnék letölteni 1-2 dolgot, de a limit miatt csak egyet tudok naponta... Köszi

Gondoltam hogy nemlesz jó, de amivel csináltam (EWB), szerint majdnem 4.5 amper van a kimeneten, akkor a progi az rosszul tudja vagy mi? Ahogy változtatom az ellenállás értékét úgy változik az áramerősség is. Igazság szerint A123 aksit töltenék vele (LiFe4 vagy milyen), 1100mah-ás az aksi, és 4C-vel lehet tölteni miden gond nélkül, ezért a 4.5 amper, persze lesz hozzá építve egy feszültségfigyelő is ami lekapcsolná a csúcsfeszültséghez érve. De ez csak terv még egyenlőre, modellrepülőhöz használnám, persze kapható hozzá megfelelő töltő de mindegyik 10000 környékén kezdődik, ami meg valóban képes arra hogy 4C-vel töltsön az meg mégdrágább.

Sajnos az EWB nem vizsgálja az alkatrészek teljesítmény tűrését, azt a tervezőnek kell.

Hello!
Pontosan úgy van, ahogy Watt írja, sőt, gondolkodni is a tervezőnek kell. A szimulátor csak a számolásban segít.
- Áramot korlátozni (vagy szabályozni) általában úgy szoktunk, hogy egy shunt ellenálláson figyeljük a feszültségesést, ami arányos az átfolyó árammal. Ha ez a feszültségérték meghaladja az általunk meghatározott értéket, akkor leszabályozzuk, a soros áteresztő tranzisztort.
- Legegyszerűbb esetben egy tranzisztor bázis-emitter feszültsége figyeli a shunt ellenálláson eső feszültséget. A tranzisztor kb. 0,65V bázis-emitter feszültségnél kinyit (azaz a bázis emitter nyitó irányú diódáján ekkora feszültség már áramot hajt át) és a bázisáram hatására létrejövő kollektoráram elszívja a soros áteresztő tranzisztort vezérlő bázisáramot. Természetesen, mivel a bázis-emitter dióda nyitófeszültség pontja hőfokfüggő, az áramkorlátunk is az lesz, de ez a legtöbb esetben megfelelő. (Sőt ha ezt a "figyelő tranzisztort" is a hűtőbordára fogatjuk, akkor egyfajta hővédelemmel is rendelkezünk.)
- Nos ez a megoldás, mindössze két megfelelő tranzisztorból és két ellenállásból már felépíthető.

A teljesítmény tranzisztort a töltőáramnak és az eldisszipálandó teljesítménynem megfelelően kell megválasztani.
- Az áram egyértelmű, csak olyan eszközt kell választani, ami ekkora kollektoráram mellett még rendelkezik áramerősítési tényezővel is. Szóval ne 1..10 között legyen, hanem inkább 20..100 között.
- A tranyón eső feszültség, a tápfeszültség és az aksi feszültség közötti különbséggel lesz egyenlő. Ha ez már ismert, akkor a teljesítmény már számolható. (P=(Ut-Uce)*Imax) (Kérdés, hogy eltekintünk-e attól az esettől, ha a kimenetet rövidrezárjuk, mert ebben az esetben a teljes tápfeszültség a tranyóra jut, és ez lesz a maximális disszipációs igény.) Ez alapján már meghatározható a hűtőfelület nagysága is. (Ha ismert a hűtőborda K/W hőleadási képessége)
Az eldisszipálandó teljesítményt csökkenthetjük, ha a tranzisztor kollektora és az aksi közé egy ellenállás teszünk. Akkor a fűtőteljesítmény egy (számított) része, ezen fog eltávozni. Természetesen ezt akkor alkalmazhatjuk, ha nagyobb feszültség különbség van az aksi és a táp között, mint amit a működés indokolttá tenne. Ez bizonyos fokú védelmet is ad a végtranzisztor meghibásodása esetén.
- A végtanzisztor bázisellenállását az Ib bázisáram ismeretében tudjuk meghatározni. Ha a kimenőáramot elosztjuk az áramerősítési tényezővel (ezt az adatlapból nézzük ki), akkor megkapjuk a minimálisan szükséges bázisáramot (Ib=Ic/béta). (Darlington tranzisztor esetén jobban járunk, mert annak erősítési tényezője nagyságrenddel nagyobb lesz, de a tranyó maradék feszültsége is több. Azaz több feszültség kell az aksi és a tápfeszültség között a működéshez. Ha ez amúgy is meghaladja az 1..2V-ot akkor nincs gond.)
Rb=(Ut-Ush-Ube)/Ib (Ahol az Rb a bázis ellenállás, az Ut a tápfeszültség, az Ush a shunt ellenálláson eső feszültség Imax áram mellett, az Ube a végtranzisztor bázis-emitter nyitófeszültsége, az Ib a tranyó bázisárama.)
Az ellenállás teljesítményét a feszültség és az bázisáram szorzata adja. Pb=(Ut-Ush-Ube)*Ib (ekkora kollektoráram mellett, a végtranzisztor nyitó bázis-emitter feszültsége már 0,7..0.8V értékű)
- A figyelő tranzisztornak, csak a végtranzisztor bázisáramát kell elszívni annak kb. kétszeres bázis emitter feszültsége mellett. Így annak teljesítménye kicsi lehet, mindössze a bázisárammal kell "megküzdenie". A figyelő tranzisztor bázisáramának a shunt-re gyakorolt hatása, már elhanyagolható, mert mindössze a végtranzisztor bázisáramának bétányi része.
- A shunt értékét, a figyelő tranzisztor bázis-emitter nyitófeszültsége és a korlátozandó áram határozza meg. Rsh=Ube/Imax Teljesítményét a maximális kimenőáram és a bázis-emitter feszültség szorzata határozza meg. Psh=Ube*Imax

Szóval, valahogy így kell gondolkodni a tervezéskor.
És egy kis rajz kiinduló alapnak.
üdv! proli007

Azta... Köszönöm szépen ezt a remek leírást, így már egy kicsit egyszerűbb dolgom lesz. Építettem már egy pár dolgot, de mindet meglévő kipróbált kapcsolási rajzról (ezek sikeresek voltak egytől egyig), de hogy saját kútfőből, tervezzek valamit az nagyon nehéz, mert nem sok ismeretem van, de igyekszem pótólni a hiányt, mégegyszer köszi

PIC programozó. Szerintetek működhet? Ha igen a két pnp tranyó tipusa milyen legyen? A c1 c2 c3 100n.

Üdv!
Olyan kérdésem lenne hogy a fekete hűtöbordákon miből van a fekete bevonat, ha jól tudom ez valami hőleadást segítő festék, lehet ilyet kapni van ennek neve?

Az nem festés hanem eloxálás
Oxidréteg az alu felületén, a jobb hőleadás végett.
Elektrolízissel csinálják, ha jól tudom.

üdv

Kár na mindegy akkor hagyom is.

elszívja

Ez olyan szépen van megfogalmazva, hogy megérdemeli, hogy kiemeljem.

Szerintem nem, mert a pnp tranyók nem tudnak lezárni, mert az LPT porton jó, ha 5V kijön. De ehhez hasonló kapcsolást találsz a WLPT cikkemben ami igaz, hogy kézzel kapcsolós, de jól működik, ha az LPT port is jó!

Igen már megnéztem csak a Vcc és a Vpp kapcsolását akarom megoldani.Akkor rakok relét földelt emitteres npn re.

Relét!? Inkább tegyél még két tranyót, ha bonyolítani akarsz egy olyan áramkört, ami azért jó, mert egyszerű. Több erénye nincs is! Lerajzoljam?