Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Elméleti elektronika (kérdések)
Ott a pont, vagy oda a pontot?? Igen...
Sziasztok!
Tudna valaki segíteni az alábbi egyenlet differenciaegyenletének meghatározásában ?(diszkretizálni az egyenletet) T0=2s mintavételezéssel 
Sziasztok! Egy keresztmetszet számításban szeretnék segítséget kérni. nive.hu-ról letölthető vizsga tételben van egy ilyen feladat:
"Méretezzen tápvezetéket a megengedett feszültségesés alapján háromfázisú, váltakozó áramú motor energia-ellátására! Határozza meg a szabványos keresztmetszet értékét is!" A megengedett százalékos feszültségesés: ε = 3% A motor névleges feszültsége: Un = 3*400V A motor névleges áramerőssége: In = 30A A teljesítménytényező értéke: cosϕ = 0,85 A tápvezeték hossza: l = 100 m A vezeték fajlagos ellenállása: 0,0178 -A hivatalos megoldó kulcsban így számoltak: Uε = ε / l * Un / gyök3 = 6,94V A = ρ * l * In * cos fi / Uε = 6,54 mm2 Aválasztva = 10 mm2-es vezető -Az egyik tanárom viszont így: Uε = 12V A = ρ * l * gyök3 * In / Uε = 3,7 mm2 vagy A = ρ * l * cos fi * In / Uε = 3,7 mm2 Aválasztva = 4 mm2-es vezető -A másik tanárom így: Uε = 12V R = U/I R = 12/30 R = 0,4 Ohm R = ρ * l / A 0,4 = 0,0178 * 100 / A -mindkét oldalt szorozva A-val- 0,4A = 1,78 -mindkét oldalt osztva 0,4-el- A = 4,45 mm2 Aválasztva = 6mm2-es vezető Szóval 4 féle képlettel 3 féle eredményt kaptunk. Szerintetek melyik a helyes?  Válaszotok köszönöm előre is!
Sziasztok,
Valaki legyen olyan kedves és magyarázza el a villamos szög fogalmát, összefüggéseit. Vagy javasoljon egy oldalt ahol ezt érthetően leírják, lerajzolják. Hálás köszönet előre is. M
Azért a gondolataidat leírhattad volna.
Tanulságos elemezni, ki mit tett. A példatári megoldást hadd ne minősítsem a kérdés előtt, hogy valóban jól látom, a feszültségesés számításakor a hossz szerepel osztóként - vagy elgépelted? "Egyik" tanárodnál hogy lehet két sornak azonos eredménye, mikozben minden ugyanaz, kivéve a konstanst, ami egyik sorban 1,73, a másikban meg 0,85? "Másik" tanárod figyelmetlen volt, a 12 V az a vonali feszültségesés, míg a 30 A az fázisvezetéken folyó áram. Rajzban azért ez egyszerűbb lenne.
Üdv!
Lenne egy kérdésem a csatolt móricka rajzról. Ez egy hőelemet ábrázol, melynek melegpontja T1 hőmérsékletű. A kérdés az, hogy a hidegpontot T2 vagy T3 hőmérsékletnek kell venni? Szerintem a T2-t kell hidegpontnak venni, de nem vagyok benne biztos, ezért megkérdezem. A választ előre is köszönöm. Üdv.: mate_x
A T3 a hidegpont.
Szerk.: Bővebben: Link De izotermikus blokknak kell lennie, hogy valóban jól kompenzálható legyen.
Rendben, köszi, most vettem észre, hogy azt a vonalat rossz helyre húztam, a két fém végei a T2-ben vannak, tehát, akkor T2 a hidegpont.
Sziasztok!
Arra lennék kíváncsi, hogy veszélyes lehet-e egy 12 voltos DC motor? Egy VAWT tipusú kis szélerőművet szeretnék építeni. Tényleg kicsiben gondolkozok, 10Wh teljesítményt várnék csak el tőle, nyilván maga a szerkezet sem lenne túl nagy. Én az iskolában még azt tanultam, hogy az áramerősség öl, ami az Amper. W=V szorozva A. Így kijön, hogy 10W/12V=0,83A. Remélem ez idáig pontos. Ez nem halálos áramerősség? Olvastam, hogy a frekvencia is befolyásoló tényező lehet, erről viszont nincs bővebb infóm. Ha kiderül, hogy nem veszélyes eme szórakozásom, akkor esetleg tudna valaki ajánlani nekem egy jó DC motort vagy helyet ahol meg lehet venni? Előre is köszönöm a segítő válaszokat! János István
Hali
Az emberi testben a feszultseggel aranyosan alakul ki az aram (mashol is) A keplet I=U/R. Kb 50 voltig nem tud kialakulni egeszsegre karos aram a testben. Itt bovebben targyaljak. !2 voltos motort be lehet szerezni autobontokban olcson. Pl a futes motorok altalaban 100-150 W koruli motorok.
Köszi a választ!
Előző témához kapcsolódik a kérdésem.
Nincs-e véletlen valami olyan szerkezet ami megakadályozza, hogy túl sok áramot kapjon egy eszköz. Például mondjuk van egy szélerőművem ami már kis szélsebességnél termel megfelelő áramot, mondjuk 50 wattot, de az erőmű nagyobb szélsebességnél több energiát termel, amit gondolom a fogyasztó már nem lenne képes elviselni.
Ha már a szélerőműves példánál tartunk, ott pl. a lapátok állásszögét változtatják, valamit a gerjesztés vezérlésével lehet szabályozni a termelt energiát.
De az autók generátoránál is ez van, ott is kb. 14 voltot ad le akkor is ha alapjáraton van és akkor is a teljes fordulaton. És ezt a gerjesztés szabályozásával lehet megvalósítani.
Nekem ez a gerjesztés vezérlés nem teljesen világos.
Akkor ezzel lehet szabályozni, hogy hány watt jusson el a fogyasztóhoz?
A gerjesztéssel a feszültséget szabályozod. Mivel a teljesítmény a feszültség és az áram szorzata, az áram pedig a fogyasztód ellenállásától függ ami adott, ezért elég ha a feszültséget tartod stabilan. A generátor teljesítménye, (és általában bármilyen energiaforrás, teljesítménye)határ adat, kevesebbet ki lehet belőle venni, de többet nem. Azt pedig a fogyasztó dönti el, hogy mennyire van szüksége. Tehát a gerjesztéssel, vagy a forgási sebességgel, de akár mindkettővel a feszültséget kell stabilan tartani, a többit már elintézi a fizika.
Hali!
*** elektronikából középiskolás szinten! Főként az erősítő alapkapcsolásokból, félvezetőkből, négypólus elméletből és mágnesességből szorulnék segítségre. *** A hirdetésre tartozó részt kivettem, 2005 óta, csak elolvashattad volna, a használat feltételeit és a fórumszabályzatot !
Üdv!
Hogyha elméletben van egy tökéletesen kapacitív ellenállású kondenzátorunk, és rákötjük a hálózati feszültségre, akkor a kondenzátor nem fogyaszt energiát, mert amennyit felvesz, annyit vissza is táplál a hálózatba(töltés-kisülés....). Na most, ezért nekünk kell fizetni a szolgáltatónak? Mert az áram áthalad a villanyórán és pörgeti? Vagy tévedek? A választ előre is köszönöm. Üdv.: mate_x
Szia!
Az ideális kapacitáson eső feszültség és az átfolyó áram között 90°-os fáziseltérés van. Ez azt jelenti, hogy a hatásos (Wattos) teljesítmény 0 W, ugyanis P = U*I*cos(fi) és cos 90° = 0. A háztartási villamos fogyasztásmérők e teljesítmény alapján határozzák meg a felvett energiát, amely után fizetnünk kell. Tehát, ha ideális kapacitást kötsz otthon a hálózatra, akkor nem kell érte fizetned (Mivel azonban nem létezik ideális kondenzátor, emiatt annak valódi ohmos ellenállása miatt már hatásos teljesítményt is felvesz a hálózatból). Ipari fogyasztóként viszont már fizetni kell a felvett meddő teljesítményért is, mert a meddő (lengő) teljesítmény jelentős megterhelést jelent a villamos hálózatra nézve (itt főleg az induktív jellegű fogyasztók jelentik a terhelést-motorok).
Oké, köszi, csak azt hittem, hogy a villanyóra az áthaladt áramerősséget méri, és az alapján számolja a munkát.
Sziasztok! Tudna nekem valaki segiteni?? Idozitot kell csinaljak 555 IC-vel es a bevezetohoz nem kapok semmit. A bevezetobe kell irni az altalanos dolgorol, szuksegesseg,tortenelem es milyen szerepe van az elektronikaba. Elore is koszonom.
Akkor a bevezetőhöz gondoltál itt találni információt? Mert ezen a fórumon inkább az időzítőben tudunk segíteni. Amiket leírtál, azokat a google-ba is próbáld meg, millió jobbnál jobb anyag van a neten ezekről, bár egy időzítő szükségességéről, szerepéről fogalmazni pár sort, nem akarom elhinni, hogy segítségre van ehhez szükséged..
Gondolom meg kellene irni mint segitség
A villany óra az energia fogyasztást meri adott idon belul. Egy Wattmerő mely adott időn keresztül "integrálja" a fogyasztást úgy az áramerősség mint a feszültség fugvenyeben.
A Wattora nem teljesitmenyt mer hanem fogyasztast . A fogyaszto teljesitmenye az a fogyasztotol fugg illetve ennek a hatasfokatol. \vagis lehet hatalmas fogyasztasa de remessen kicsi teljesitmenye.
Először is tisztázzuk, hogy a kondinak nem kapacitív ellenállása van, hanem kapacitív reaktanciája. Az ellenállást kifejezetten a csak valós fogyasztókra használjuk.
Amit itt leírtál, az nem igaz. A fogyasztásmérő (mely otthon valós teljesítményt mér, vagyis csak a rezisztív összetevőt), az pontosan akkora teljesítményt fog mérni és ebből fogyasztást számolni, amennyit a berendezés felvesz és ebből amennyi munkát el is végez: A meddő teljesítmény ugyanis nem végez munkát, nem melegszik a kondi sem, pedig elfolyik benne akár több A áram is. A fogyasztás (Wh) és a mérés alapjául szolgáló valós teljesítmény (W) mértékegységeiből látod az összefüggést is. A meddő és a kettő vektoriális összege, a látszólagos teljesítmény nem keverendő ide, ahogy a hatásfok sem a meddő összetevőhöz. Erre a hatékonyság kifejezés használatos.
Mivel magyarázzuk, hogy ha egy motort és egy kondenzátort párhuzamosan kapcsolunk, akkor a fogyasztásuk jelentősen csökken, valamint a motor nyomatéka nő?
Legalábbis egy velük sorosan kapcsolt izzó fényerejéből következtetve. És ez a jelenség függ a kondenzátor nagyságától adott motornál, és van optimum. Viszont az irányvektoros balhéból nem ez következne, annál csak a meddő csökkenne tudtommal. (És az izzó gyakorlatilag ohmos alkatrész.) (Tán rezgőkör lenne ilyen alacsony frekin? ) A kapcsolás: 230 V, 40W izzó, 25W motor, vele párhuzamban 47n vagy 1u vagy 2.2u vagy 5u vagy 16u, test. Az effektus 1 és 2.2u-nál jelentkezik alatta semmi, felette az áramfelvétel nő és a motor ereje csökken. És ha ez így van akkor miért nem alkalmazzák motorokon?
Viszont eszerint lehet érdemes lenne otthon a hűtőkompresszort kompenzálni...
Miért akarod kompenzálni? többet akarsz fizetni?
Csak nagyfogyasztóknál kötelező a fázisjavítás, ahol sok nagyteljesítményű motor van. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
