Sajnos ez Amerika. ( csak nagyon titkolják). Éppen a NASAnak mutattunk be egy uj kommunikácios mérömüszert amikor valamelyik voyager vagy mi volt neve, sok év hallgatás után felébredt. Ott hallottuk milyen kapkodás lett a cégnél, mert az eredeti programozot ( a 60-s évek beli computer) már régen elküldték a cégtöl, most meg nagyon kellene. Meg is találták valahol és nem tudni pontosan hogyan, de meggyözték ( csak suttogást lehett hallani), hogy lépjen ujra be és probálja átvenni az ellenörzést az elcsavargott müholdon valamelyik galaxisban. Már az is lenyügözö, hogy ez sikerült is azon a matuzsálemi talán 8 bites computeren, majdnem 50 éves berendezésen és ekkora távolságbol. Már is marha érdekes lehet, hogyan lehet egyáltalán ekkora távolságbol hibát javitani.

Nem tudom mennyi köze lehet a Boeingnek az F47-shez, de te biztos tudod.

Te is megtudhatod, ha elolvasod...
...csak par szazmilliard dollar, apro

Már tegnap olvastam, de ez nem tartozik nagyon a témához.

Szerintem csak rossz helyen keresik a terveket... Kérdezzék az oroszokat! Nekik biztosan megvan még a '60-as '70-es évekből.

Azt gondolom, azon nem kellene gondolkodni, hogy melyik galaxisban van...

Még a '90-es évek közepén történt... Tanszéki leltárfelelősként meg kellett volna mutatnom 4 db, teljesen egyforma (azt hiszem 386-os, de lehet, hogy csak 286-os) PC-t, de sehol sem találtam őket. Elkezdtem nyomozni, kérdezgetni a kollégákat, aminek eredményeképpen sikerült kideríteni, hogy a MIR-en vannak...
Sajnos, hiába kérleltem az illetékeseket, nem intézték el nekem, hogy odamenjek a leltárcédulákat felragasztani...

Milyen PC-s oprendszert használtak a MIR-en?

Már nem emlékszem pontosan, de azt hiszem elhagyta a Naprendszert. Olyan mélyen már nem érdekelt a dolog.

Nezopont kerdese.
Ha te arrol irsz, hogy a Boeing csod fele halad vagy abban van, erre pedig azt valaszolom, hogy most tettek zsebre tobb szazmillardot (dollarban) ero szerzodest, ez elegge hozzatartozik.

Nem új a dolog. Az Apollo 11 Holdraszállásának videó és fénykép felvételeit 45 darab mágnesszalag tekercsre rögzítették. Sok másik űrrepülés tekercseivel együtt lemásolták, évtizedekig tárolták kb 42996 dobozban (42ezer!), majd 1981-ben már 164220 tekercs (164ezer) tárolására volt igény stb, szokásos történet. Az eredeti szalagokat letörölték, újra felhasználták, évtizedek folyamán többször selejteztek. Két megszállott rajongó Apollo 11 utáni kutatása alapján, nem mindegyiket: egy régi NASA alkalmazott hölgy aukción megvett 2 darab tekercset a hozzá tartozó hűtőszekrény méretű olvasóval (Ampex VR-660C), amit a tyúkóljában tárolt (!) és 2006-ban szívesen odaadta, hogy megpróbálják visszaállítani a videó és kép felvételeket: Hasonló történetek, Az Apollo 11 adatvisszaállítási történet: NASA hivatalos riportja.

Azt sajnos nem tudom... De ha nem saját fejlesztésűt, akkor valószínűleg DOS-t, mivel akkor még nem volt Windows oprendszer.

Nézz be a gyárba, a hatalmas csarnokban 9 darab 787-s áll épités közben, darabonként több mint 100 milliot érnek. Kint meg van vagy 100 darab visszahozott 737-s a sorsukra várva. A minap kaptak uj vezért stb.
Ráadásul alapvetö struktura gondjaik vannak. A multkor már fuzionálni akartak az Airbusszal stb.

Szoval nem biztos, hogy most kellene Boeing részvényeket venni. S még azt sem tudjuk mikor fog az elsö F-47-es repülni.

A Voyager Naprendszer belső tartományát már elhagyta, de a Naprendszert még nem. ("A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév). A tudósok csak a 20. században jöttek rá, hogy a Naprendszernek nem a Kuiper-övnél van vége, hanem az Oort-felhőnél.")
A jelenlegi sebessége alapján kb. 17-18.000 év alatt tesz meg ekkora távolságot.
Más megközelítésben a Naprendszer határa addig tart, ameddig a Nap gravitációja erősebb, mint a környező csillagoké, ekkor kb. 2.5-3 fényévnek tekinthetjük. Ennek a megtételéhez kb. 40-50.000 év kell a Voyager-nek.
És akkor még csak a Naprendszert hagyta el...

Most olvastam a következőket. Ezek szerint nem egészen pontosak a számításaim (de már nem törlöm ki..), de a nagyságrend stimmel!

A galaxisunk átmérője kb. 100.000 fényév, de a vastagsága csak alig 16.000 fényév. Ha a Voyager a galaxisunk síkjára merőlegesen halad (nem tudom milyen irányban halad...), akkor is beletelhet 1-200 millió évbe, mire elhagyja a galaxist.
A legközelebbi galaxist az Andromédát úgy 43 milliárd év múlva érné el. De nem kell annyit várnia, mert az Androméda hamar ér ide hozzánk (és ütközik velünk).

Tehát egészen biztos, hogy nem kell keresgélni a Voyager-t, hogy melyik galaxisban van.
Az rendben, hogy nem követed a Voyager-t (bár pont azzal dicsekedtél, hogy a NASA embereinek mutattatok be valamit, vagyis az infód első kézből származó...), hogy merre jár, de azért nem kellene összekeverni a Naprendszert és a Tejútrendszer (galaxisunkat)...


Egyébként, hogy a topic eredeti céljánál maradjunk! a Voyager olyan távol van, hogy kb. 23 óra alatt ér oda az utasítás, és ugyanennyi, mire a válasz visszajön.
- hétfő délben: "Fordítsd a kamerát 1°-kal jobbra és készíts egy képet!"
- szerda 10 óra: megérkezik a kép ... a fenébe, a másik irányba kellett volna forgatni! "Fordítsd a kamerát 2°-kal balra és készíts egy képet!"
- péntek reggel 8 óra: megérkezik az újabb kép ...
(Ez csak egy elképzelt szituáció! Úgy tudom, a kamerát már lekapcsolták, de azt biztosan nem külön mozgatták, hanem az egész műholddal együtt! Meg a "jobb-bal" iránynak sincs különösebben értelme...)

Kösz a galaktikai felvilágositást, nem hiszem, hogy valaha is szüksegem lesz rá, de jo volt elolvasni.

S gondold el hogyan mehet a hibajivitás ilyen távolságbol, meg mi mindent kell a hibajavito informácionak tartalmaznia, hogy ott valahol 23 ora mulva maga döntse el a berendezés, hogy jo volt, vagy sem, mert ha nem, akkor akár ez lehetett az utolso üzenet.

Az a berendezés szerintem nem sok mindenről dönt maga... Legfeljebb egy dologban dönthet: ha az elsődleges rendszer meghibásodik, akkor átkapcsol a másodlagosra. Ha az is, akkor a harmadlagosra.

A '90-es évek elején, az egyetemen (BME) az egyik tanárom mesélte, hogy volt egy műhold (biztosan nem a Voyager...), amihez több különböző ország készített részegységeket. A magyarok (konkrétan az a tanszék, ahol a tanár dolgozott) a tápegységét csinálták. Volt olyan (talán francia?) egység, amiből már a kilövés után átkapcsolt a másodlagosra, majd hamarosan a harmadlagosra. A magyar tápegység a küldetés teljes ideje alatt az elsődlegesnél maradt. Persze, lehet mondani, hogy egy tápegységen mi romoljon el... De ha az elromlik, akkor az egész műholdnak annyi...

Hát sajnos ez nem igy müködik az ilyen esetekben. Az embernek már meg kell irnia elöre azt is mi történjen, ha nem jo a javito kod. Pl ott nem lehet megengedni, hogy lefagyjon a gép, azaz mielött sor kerül a javitásra elöször be kell biztositani , hogy hiba esetén mi történjen. A mi berendezéseink pl elöször csináltak egy backupot, majd jött egy csomo ellenörzö pont stb s csak azután indult a javito kod ( frissitö) amit minden kritikus pontban ellenöriztek a betöltött pontokon s ha ott nem stimmelt, valami akkor azonnal indult a visszaállito algoritmus valoszinü a másik hardware segitségével. Igaz, hogy a mi gépeink, csak a müsorszoro kommunikácios müholdakat kezelték, de oda sem jutott soha ember és mennie kellett. Nyilván, hogy ehhez több hardware kellett meg sokkal bonyolultabb procedura, de más megoldás nincs.
A voyager esetében is valami hasonlo történhetett mert évekig nem müködött és utánna mégis fel tudták ébreszteni. Azaz a tervezöje a 60-as években már gondolt egy ilyen opciora.

Mi látható a képen?

Valaki felismeri esetleg, hogy mik lehetnek azok a kis ellenállás formájú alkatrészek? Valóban ellenállások?
A két darab 10 kΩ-os ellenállás csak szemléltetés a méretarány miatt.
(Én tudom mik, csak érdekességnek raktam fel. )

Induktivitások, vagy nem?

Szerintem is induktivitások. Régebbi 5,25"-os merevlemezek paneljain akadt néhány. De még a floppymeghajtókon is. Kisebb tápegységekben is használnak ilyent. Mágnessel ki lehet "szűrni". Ellenállásnak a lábát fogja a mágnes, ennél a törzsét.

Akkor nektek is újdonság és érdekesség, amit látok. Mert nekem az volt.

Nem újdonság, csak már olyan rég láttam, hogy nem voltam biztos benne.

Ne légy benne biztos!

Na jó Zener-diódák. Ilyen típusúak.
Tápegységben voltak. Színkódosak.

Az a fura, hogy van 3 csíkos is, meg 2 csíkos is. A 3. csík jelöli a nagyságrendet?

Érdekes a színkód, a 10V alattiak a 3 csíkosak.

Én azért nem lennék benne biztos...
Bizonyára te forrasztottad ki őket, és ha a pozíciószáma nem "L"-lel, hanem "D"-vel kezdődött, akkor valóban azok. Én több ilyet forrasztottam ki "L"-lel kezdődő pozíciószámmal...
De nekem nagyon gyanús, hogy az utóbbi linkeden a színkódok a kivezetésekhez közel, szinte a szélén vannak (bár elég rosszul látszanak és a nagyítás sem segít), míg az első képeden másképpen, és némelyiknél több is.

De egyszerűen el tudod dönteni: mérd meg Ohm-mérővel!
- Ha polaritásfüggően kΩ <-> MΩ értékeket mérsz, akkor valóban dióda és igazad van.
- Ha polaritásfüggetlenül néhány Ω-nál nagyobb / sokkal nagyobb értéket mérsz, akkor simán ellenállás.
- Ha polaritásfüggetlenül Ω nagyságrendű / alatti, miközben a színkód alapján más nagyságrendben kellene lennie -> induktivitás vagy valóban dióda és igazad van, de nem mész velük semmire, mert zárlatosak...

A pirossal bekarikázott rész határozottan hiányzik az eredeti (kiforrasztott alkatrészeket ábrázoló) képről...

Csak az L, M, H, ( Low, Mid, High ) kategóriákon van jelölés. A névleges értékeken nincs.
De ha jobban ránagyítasz a képre a bal oldaliakon a megfelelő oldalon látszik némi festék maszat, ami simán lehet az általad hiányolt jelölés.

Amúgy meg sany megírta, hogy miket fotózott. Vagyis a további találgatás felesleges.

Nem újdonság, mert úgy 30 éve találkoztam ilyennel először.
Nyomtatópaneleken találkoztam Zenerekkel is. Csak 2 csík volt rajtuk. 27 V-osak voltak.

Igen, jó az észre vételed. Talán csak a 10 V alattiak 3 sávosak.
Lemértem őket. A színkód adja a várt értéket. Pl. a 20 V-os Zener-dióda. A műszer a vezeték miatt kicsit csal. Mind működik.

Én azt mondom legyél benne biztos.
Igen, D pozíciószám volt, először azt hittem kondenzátorok.