Na na, nem tudom, hogy Leach mikor fektette papírra az erősítője terveit, de ez a kapcsolás 89-ből származik. Hasonlóság persze lehet. Nagyon sok erősítő épül ezekre az alapokra.

Így van, általános, de nem azért mert az lenne a jó, hanem valaki kitalálta rosszul, az összes többi meg csak lemásolta. Én csak azt nem értem (nálad sem), hogy ha szerinted az úgy jó, akkor 1. miért kéred ki mások véleményét, 2. ha más azt mondja hogy nem jó, ugyanúgy ragaszkodsz hozzá, hogy szerinted de. Ne érts félre, engem az se érdekel ha mézeskalács formájú nyákot rajzolsz, csak a véleményemet mondtam el, de már látom kár volt.
Ha jól értem állítólag valami spéci minőségi produktumra törekszel (ami bemegy az jön ki) hát ez attól fényévekre van, de ehhez tervezni sem kell semmit, mert a szimulátor is mutatja. Az megint más kérdés, hogy vajon egy "tökéletes" erősítőt mennyire jó hallgatni (semennyire, mert döglött, nyers, élettelen) de kinek a pap kinek a papné. Részemről inkább kiszállok a további "tervezésből".
Ja, az, hogy valami általános az inkább a tucat, gagyi jelleget hordozza magában, mintsem valami követendőt. Más éppen attól lesz valami (nagyobb eséllyel), hogy eltérünk az általános szokásoktól.

Philips 22AH777 receiver 1979
(a végerősítő kapcsolása ismerős lehet))
TJ.

Kissé összekeverted a dolgokat. A jelen tervezés közel sem azért született, mert ez a kapcsolás esetleg meg tudná közelíteni az ideális erősítőt. Ezt a tervet azért csinálom, mert van egy ilyen erősítőm, amit nem mellesleg szeretek is, és azt szeretném ilyen formában megőrizni, illetve újraépíteni a mai félvezetőkkel. Ez egy rendkívül megbízható és strapabíró kapcsolás aminek az egyszerűségében van az ereje. Ezért nem is akarom bonyolítani. Az EF3 bázis ellenállásait, vagy a jelföld leválasztást szó nélkül megcsinálom, mivel tudom, hogy ezek egyértelmű előnyökkel járnak. Ez egy kifejezett PA erősítő, tehát főleg nem a minőségét szeretném javítani, hanem sokkal inkább az olyan kirívó hibákat akarom elkerülni amik esetleg még ronthatnak is a kapcsoláson. Egészen konkrétan, mint mondtam is, a kapcsolás elejét érzem ebben érzékeny résznek, az LTP-től a VAS alkatrészek, illetve vezetősávok elhelyezéséig. Teljességgel elfogadom, hogy a végtranzisztorok vezetékelése esetleg számíthat egy igen jó minőségű kapcsolásnál, de itt nem egy ilyenről van szó. Nem akarom túlszárnyalni a gyári erősítő minőségét, mivel az eredeti készüléket hallgatva nem is érzem ezt szükségesnek.

Egy ilyen dolog (hogy megőrizni) az normális esetben úgy kezdődik, hogy fogod a gyári nyákot, és mondjuk 0,5mm pontossággal egy az egyben visszarajzolod. Aztán amikor az kész van, akkor lehet azon agyalni, hogy mit lenne érdemes másképp rajzolni és miért.
Hogy mennyire egyszerű a kapcsolás az megint nézőpont kérdése, ha egy alkatrésztemetőhöz viszonyítom ahhoz képest egyszerű, de ha mondjuk egy HTA-hoz ami ha lecsupaszítom akkor összesen 2db tranyó meg a 2db darlington végtranyó, ahhoz meg bonyolult. Nem mellesleg, inkább hallgatnám a HTA-t mint ezt a Leach izét.
Az autós végfokok 80-90%-ában is ez a Leach szerű kapcsolás van, az okát nem tudom, szerintem nem azért mert annyira jó, mert nekem nem tűnik annak, nekem is porosodik belőle egy a polcon. Dupla differenciál bemenetnek eleve úgy lenne érdemes nekifutni, hogy a 4 tranyó 1 közös tokban (lapkán) van.
Valaha régen én is meg akartam építeni, de aztán lett inkább egy 400W-os VF2 mod, utána meg a 600W-os pwm. Ma meg már fillérekért utánad dobnak egy pwm modult, hangoskodni az a legjobb meg a legolcsóbb. Zenét hallgatni meg a csöves.

A 76-os Audio magazinban jelent meg az eredeti kicsi 100wattos verzió rajza, valahol talán meg is van a régi dolgaim közt.

Boldog új évet mindenkinek!
Igazad volt, tényleg 76. Köszönöm az infót. Ugyan sokszor belefutottam eddig Leach munkásságába, de a kapcsolását nem igen vettem szemügyre. A korai kiadásai tényleg ilyen egyszerűek voltak. Bővebben: Link

Egyszer elmagyarázhatná valaki, hogy ez a kapcsolás úgy egyébként mitől Low TIM? Teljesen a tankönyvi alapkapcsolás, csak szimmetrikussá van téve a VAS meg a difi erősítő. A szimmetrikus kialakításnak meg megvan az a hátránya, hogy az N és P típusú tranyók nem egyformák, ráadásul nincsenek is közös lapkán, szóval a végeredmény minden lesz csak nem szimmetrikus.
Fejből meg nem mondom, hogy létezik-e hasonló szimmetrikus belső kialakítással pl. OPA, lehet hogy igen, de hirtelen nem rémlik.

Itt egy kis szösszenet Bruno Putzeys-től. TIM, SID, Ottala, NFB, meg ilyenek. Sajnos, nem tudom feltenni ide, valószínű túl nagy a fájl.
Keresd meg, a Google le is fordítja, bár a képletek helyén elég zagyvaság lesz.

Bruno Putzeys: The F-word

Attól, hogy nem egyformák a PNP és NPN tranyók, még lehet nagyon jó. Ez attól függ, mennyi a hurokerősítés, meg a sebesség.

Pont, hogy nagyon szimmetrikus lesz, hiszen bemenettől indulva a + és - (N és a P) oldal gyakorlatilag párhuzamosan működik ( közel ellentétes karakterisztika torzulással ) a kimenetük a VAS kimenetén összegződik...ezért is képes a páros harmonikusok kiejtésére/drasztikus csökkentésére.

Még egy verzióval bepróbálkozom. A túláram védelmet ismét kukáztam.. Itt már a driver nem a végtranzisztorok vezetékelésének a végéről kapja a tápot. Többé kevésbé az egyéb fokozatok tápja is le van választva a többitől. Az LTP tranzisztorok egy csomóban, rövid vezetékeléssel. A VAS és a pre driver is optimálisabb helyen vannak. Az elkok csak kis értékű, helyi szűrések.

Inkább lerajzolom... egyszerűbb mint elmagyarázni.
Nincs benne az a két átkötés, nem kacskaringózik a jelföld.
A diff erősítő két bemenete közös GND potenciálon van, rövid jelúttal.

Nagyszerű. Valóban leegyszerűsíti a dolgot. A valóságban ez viszont valahogy így festene. Az a kondenzátor egy NP elko, szóval nem szívesen raknám be a differenciál csomó közepébe.

Kimenö számitás informácio

Üdv. Segitségeteket kérném. Pár éve egyik forumtárs elküldte talán Magyari egyik könyvét amiben benne van a csöves kimenötrafo számitása meg hasonlo dolgok is. Sajnos elveszett a fájl meg az is hogy kitöl kaptam.. Talán Rádioamatörök zsebkönyve volt de nem vagyok benne biztos. Ha valakinek beugrana melyik ez a könyv vagy megvan az nagyon jo lenne.
Elöre is köszönet.

Mi lenne ha így vinnéd a tápot? Felfűzve, a végtranzisztoroktól a meghajtók felé haladva?

Az volt az alap verzió. Ebből született a végtranzisztor láncról leválasztott driver táplálás. Mit szólsz ehhez? A visszacsatolás R-C tagjának a felcserélése kissé kérdőjeles a számomra, de találkoztam már ilyennnel is széria termékben.

Mi a kérdés? Szerintem a csöves topikban le van írva, de részint ugyanúgy számolandó mint bármelyik trafó, csak 50 helyett mondjuk 20Hz-re meg 1T helyett mondjuk 0,6-ra, bár a gyakorlatban sosem így vannak számolva, hanem úgy, hogy kell mondjuk 2000 menet primer, az soronként adott huzalból 125 menet 16 sorban, köré és közé a szekunder olyan huzalból amiből 1 sor épp kiadja a szükséges áttételnek megfelelőt.
Saját PP példám, EI84-re 2000 menet primer 0,25-ös huzalból, szekunder vagy 0,4-es ebből 83 menet fér egy sorba, vagy 0,45-ös abból meg 75 menet. Primer minimum 4 rétegben esetleg 8-ban, az UL leágazás pedig 25%-nál épp adja magát. Egy gyárit "másolok" le, nem lesz pontos, mert ahhoz 78-80 menetes szekunder kéne, de 0,42-es huzalt nem gyártanak így lesz benne némi kompromisszum.

Szerintem azzal már semmit nyersz ha külön vezeted a tápot a meghajtóknak. Én inkább azt a helyet a amit ez a fóliacsík elfoglal inkább a végtranzisztorok tápvezetékének megvastagítására használnám (de csináld úgy, ahogy Te jónak látod).
Az teljesen mindegy egy soros RC tagnál, hogy az R, vagy a C van a GND-n.

Viszont a Zener áramot előfeszítő 5k6 ellenállás 0.6W-ot disszipál. Vagy 2W-osra cseréled, vagy még jobb megoldás lehetne ha 4 db 5k6-ból rakod össze és a kettő közé tennéd a szűrőkondit. Hatásosabb így a tápszűrés, mint a Zenerrel párhuzamosan kötve a kondit.

Nekem a Ge Lee korábban felrakott nyákterve tetszett, mert ott valóban rövid utat kell megtennie a tápáramoknak a végtranyók felé. Ebből kiindulva egy hirtelen skiccet dobtam ide. A középső hat tranzisztor a legnagyobb áramokat vezeti, ezért ezeknek a lehető legrövidebb áramutakat kellene biztosítani.

Ha optimalizálnom kellene, akkor nem a szépség és a rend lenne a prioritás, hanem hogy minden végtranyó kollektor és emitter hozzávezetése egyenlő hosszú legyen, még annak árán is, hogy egy-két fóliaszakaszt szándékosan meg kell majd hosszabbítani.

Szerintem sem nyer vele. Mennyi lehet az ellenállása egy 6-8cm hosszú 8-10mm széles fóliacsíknak? Ha maximalista akar lenni, akkor ráforraszt egy 1.5-2,5mm2 rézhuzalt teljes hosszban. Az már uohm nagyságrendű értéket ad...

Konkrétan EBL 21 PP-t készülök összeállitani mert ilyen csöveim vannak itthon. Tekertem már kimenöt igaz csak egyetlen egyet az ecl hez. Az müködött.
Vasmag keresztmetszet meghatározás 10x gyök (2xP/f-also) ez igy jo? EBL21 PP adatlap szerint 13W. Akkor 15 el számolva meg 20Hz also frekire. 12,2cm2 jön ki a vas keresztmetszet. Jol számolok vagy máshogy kell.?

Milyen előnye van ennek? Mert a futási idő különbség még 25-30cm különbségnél is elhanyagolható. Egyszer valahol számoltuk, hogy 50cm 20kHz-en 0.1fok nagyságrendű fázishibát jelent.

Steve Jobs annak, idején egy telefon nyákját átterveztette, mert azt mondta, hogy egy telefon ne csak kívül, hanem belül is legyen szép.
Nézd csak meg Karesz nyákjait. Erre mondtuk azt a cégnél, hogy ősszimmetria.

Kétségtelen, ezek a fóliázások nem számítanak olyan nagyon, nüansznyi a hatásuk. De ha tudjuk, hogy hogyan kell csinálni, akkor miért ne csináljuk úgy? Legfeljebb egy órával tovább kell ülni a monitor előtt. Na és?

Bár az előnye valóban nem sok, de talán érdemes egy kicsit foglalkozni az áram utakkal is.

Ilyen szimmetriára gondoltál?

Konkrétan melyik áramra gondoltál? Én nem hiszem, hogy gondok merülnének fel az áramutakkal.

Az már a következő lépés hogy szépen és szimmetrikusan is nézzen ki a nyák. Karesz nyákjai valóban szépek, de sok munkát tol bele még előtte, hogy a jel utak és áram utak is rendben legyenek. Természetesen elegendő munkával el lehet érni hogy úgy legyen szép hogy közben jó is marad.

Visszatértek rá, csak elfogott a szabadidőm.

Nem is időről van szó, hanem feszültségről meg tranziensekről. Nyilván, ez nem egy pwm végfok, de azon pl. gyönyörűen látszanak ezek az apróságok, az analógon meg nem biztos hogy látszanak hanem hallatszanak.
Abban én a Karesz-szal teljesen egyetértettem, hogy ha egy végfok nagyfrekin nem viselkedik jól akkor az a viselkedés hallható lesz a hangfrekis sávban is. Hülye hasonlat, de mint amikor egy biciklivel tükör sima úton mész vagy murván.

A tranziensnek is az idő a lényege, nem? A tranzienseknél az lehet a probléma, ha nem elég gyors az átvitel és emiatt elkenődik, vagy rezonanciák miatt lengések keletkeznek. A különboző úthosszak inkább az elsőhöz sorolhatóak. Ha a vezetékezés ennyire lényeges, akkor a képen látható végfok hallgathatatlan lenne.
De eszerint a tökéletes megodás, ha csak egy pár végtranzisztort használsz. Akkor nincs úthossz eltérés.
Mert szempont a szerelhetőség és a hűtés is.