Semmi célprogramom nincs hozzá.
A nyáktervezők egy része, eleve tud 3d-s megjelenítést, de nekem mindig hiányzott néhány alkatrész onnan, ezért rá se léptem arra az útra.

Egy sima, jó régi AutoCAD programot használok. Egyenként létrehozom az alkatrészek térbeli képét. Miután minden megvan, már csak kellő számban sokszorozni kell őket, és egymás mellé pakolászni.

Alkotó

Értem, azt hittem van valami spéci nyákterveződ

Szia!

Megpróbálok válaszolni sorba a kérdésekre, bár részben CHZ már fentebb válaszolt.

1. Az egyes láb az hővédelem. Ahhoz még kéne építeni egy áramkört és az csatlakozna ehhez. Azt ne kérdezd, hogy az az áramkör milyen, mert én még sosem láttam olyat. A gyártó igazán közölhette volna az adatlapon. A kezdők így rögtön hátrányban vannak, de valaki biztos pik-pakk tudna ehhez kreálni, egy megfelelő kapcsolást.
Az adatlapból annyi azért kiolvasható, ha erre a lábra 110uA-nél nagyobb áram esik, akkor a relé egyből old. tehát valószínűsítem, hogy egy olyan kapcsolás kell, amiben hőmérséklet hatására az áram növekszik.
2. Késleltet, figyeli az offsetet, rá van kötve a trafó szekunderére, így a ki és bekapcsolást is érzékeli, így kikapcsolásnál gyorsan old a relé.
Aztán még olyat tud, szerencsére én ezt még nem tapasztaltam, hogy ha megtörénik a baj (offset, vagy túlmelegedés), akkor a rélé old, ezután két lehetőség van: ha megszűnik a "baj" automatikusan visszakapcsol azaz behúz a relé, vagy csakis újraindítás után fog behúzni a relé, azaz le kell kapcsolni az áramkört a tápfeszről és újból be kell kapcsolni. (resetelni kell) Ezt az utóbbi funkciót úgy érhetjük el, hogy a 3-as láb és a GND közé teszünk egy 22nF-os kondenzátort. Én ezt tartom ésszerűbbnek.
3. Nekem 1100-ohmos 24V-os relém van, azzal kicsit sem melegszik. A gyári kapcsolásban 650ohm-os relét ajánlanak. CHZ-szerint 500ohm-ig lehet így használni.
Ha mégis szükséges az alábbi kapcsolási rajzban ezt is megoldották. Én ezt fölöslegesnek tartom. Egyszerűen olyan relét kell használni, ami 500ohm-nál nagyobb ellenállású. Ha meg nincs olyan, akkor pedig íme a kapcsolás. és a nyákrajza.

Esetleg még ki lehetne egészíteni egy ledes kijelzéssel, ha fesz. esik a relén, akkor világítana egy led, ha nem akkor nem világítana. + lehetne még egy állandó led, ami az áramkör bekapcsolását jelezné.

Számomra ez a kapcsolás is sok. Ha rajtam múlna mechanikus koppanásgátlót használnék csak. De aztán rábeszéltek, hogy érdemes megépíteni egy "rendesebbet". Ha befejezem a kapcsolási rajzot a ProfiCAD-ben, felteszem, hátha vannak még hozzám hasonló "lusta" emberek.

Hát.... Az AutoCAD kb. mindenben legalább 10x spécibb, mint a nyáktervezők, csak nem célprogram. Erősen érteni kell hozzá (de azért más is van még így az életben).

Köszi, kezdek tisztán látni.
Alkotó

Annyit tenék hozzá , hogy az 1-es kivezetés eredetileg túlterhelés érzékelésére kialakított bemenet , de más funkcióra is alkalmazható , kiegészítő áramkörrel .

Sziasztok!

Sikerült elkészítenem az IC-s hangszóróvédelem általam megépített és kicsit továbbfejlesztett kapcsolási rajzát. A pdf- ben találtok némi kommentárt is.
A dokumentum végén lévő nyákot még nem építettem meg, az csak egy elképzelés!!! Azon még valószínű fogok is változtatni. Felelősséget nem vállalok érte!!!

Örülnék, ha megnéznétek és megvéleményeznétek az egészet! Előfordulhat, hogy valamit elnéztem!!! Minden észrevételt szívesen fogadok!

A kapcsolás megértésében és pontosításában CHZ fórumtársam segített amit itt is köszönök neki!

Remélem ezzel a kapcsolással sokunknak érthetőbbé válik ez az egyszerű, de nagyszerű védelem.
Tudom, hogy létezik ennél jobb is, de nálam a fő szempont a kevés alkatrész és relatíve nagy tudás volt.
Hátránya, hogy az IC-t nem mindehol lehet beszerezni és kb. 380Ft-ba kerül. A kapcsolás nem tartalmaz világító jelző ledeket, de akinek ez fontos, az könnyen pótolhatja eme hiányosságát.

Vendel

Nem bíztál semmit a véletlenre...

Csak annyival had egészítsem ki, hogy egy védelemmel kapcsolatban nem az alkatrészminimum, hanem a megbízhatóság a lényeg. Ehhez csak pozitív mellékhatásként társulhat a kevés alkatrész, vagy az ár-érték arány.

Alkotó

Ez az IC kiváltható a TA7317P -vel , sajnos kicsit drágább , de ez is kapható még .Bővebben: Link

Szerintem jobb és egyszerűbb megoldás mint sok tranyóval összehozott más hasonló kapcsolás .

Igen, szeretem az egyértelmű dolgokat! Nem komálom, ha egy kapcsolási rajzból nem derül ki minden, de gondolom ezzel te is így vagy. Biztos még így is lesz pár dolog, ami valakinek nem lesz egyértelmű, de majd azt pótolom.
Az egész úgy kezdődött, hogy én mechanikus kapcsolós koppanásgátlót szerettem volna csak. Nem értettem, hogy minek ez a sok bonyolult kapcsolási rajz. Közben kiderült, hogy a hangszóróvédelme (főleg) nem csak erről szól. A többiek rábeszéltek, hogy ezen nem szabad spórolni.
De ahhoz az álláspontomhoz továbbra is ragaszkodom, hogy csak koppanásgátlónak fölösleges elbonyolítani a dolgot, és elég egy kapcsoló, esetleg. egy késleltetett relé.

Gondolom ismered ezt a kapcsolást.
Tényleg csak pár tranzisztor kell bele, 5 éve ezt használjuk, a Rádiótechnika 92/12/591 oldalán van egy cikk róla. Olcsó és megbízható. Szerintem.

Nem ismertem még ezt a rajzot, és amit ide feltettél, az is nagyon rossz minőségű. Nálam olvashatatlan.
Viszont 14 tranzisztor, meg ennyi alkatrész, már nekem kicsit határeset. Persze (ugyan nem látszik a típus) valószínű, hogy a tranyók 10Ft/db áron vannak, ami azért nem nagy beruházás, de mégis túl bonyolultnak tűnik ez a rajz.
Ettől a Sanyó védelem is egyszerűbb, a Majki féle meg még egyszerűbb, pedig az még a túlvezérlést is figyeli. ÉS akkor még nem is említettem az előbbi IC-s védelmet.
Alkotó

Sziasztok!Szerintem tök felesleges ilyen túlbonyolított áramkörökkel foglalkozni, amikor a szokásos védelmi funkció 3-4 tranzisztorral is megvalósítható

Az egyértelműség igénye az vitathatatlan.
Amit itt összehoztál, az minden szempontból kimerítő.
Nálam az ellenállásértékek táblázata kapcsolta be a vészjelző kürtöt.

Ennek ellenére, tartok tőle, hogy sokak most látják így először ezt az értéksorozatot. Ők áldani fogják a precizitásodat.

Már másodszor említed a mechanikus védelmet. Én úgy látom, hogy itt a koppanásgátlás és egyéb társai csak mellékfunkciók. A lényeg a szimmetrikus feszültségről működő erősítők kimenetének az egyenáram figyelése. Ha ott valami tönkre megy, akkor csak a védelem óvja meg a hangszórókat a leégésétől. Ide semmilyen késleltetés nem jó, ehhez ofszet figyelés kell!

Alkotó

Nos érdemes az említett lapszámban megnézni a kapcsolást. Sajnos rajzot ennyire tudom kimásolni. Tranzisztorok bc182,bc212 , de tényleg bontott tranzisztorokkal is meg lehet építeni. Mindenesetre nálam már vizsgázott a kapcsolás.

Igazad van jó az a kapcsolás , de nem jobb az IC-nél , nem is olcsóbb , nagyobb helyet foglal , tovább tart megépíteni , meghibásodása esetén nehezebb a javítása stb...

Igen nagy helyet foglal, de megbízható, tesztelésnek elég volt pár év. Bár az ic-s kis helyet foglal, de ezt helyesen megépítve -a cikk szerint- 18,23 ms elvi kapcsolási időt érhetünk el vele. Nem ismerem az ic-s védelmet, így nem tudom azt mondani miben jobb/rosszabb miben több/kevesebb a két áramkör összehasonlítva.
Nos eddig megépített erősítőkben összesen négyszer lépett működésbe az áramkör, megvédve a hangszóróinkat a leégéstől.
Sajnos elég drága javíttatni hangszórót (és elfogadható minőségben kevesen csinálják), nekünk belefért plusz áramkörként az erősítőbe.
Baráti körben csak ezt a kapcsolást használjuk, igaz az ic-s kapcsolást nem ismerjük.

hello.lenne egy kérdésem.megépitettem a tda1652vel az erősitöt,be is tettem a kocsiba de mikor jelzek vagy kibe kapcsolom az ablaktörlöt hallatszik a hangfalakba(vagyis pukkan eggyet).ha valaki tudna javasolni valamit elöre is megköszönöm.

Puffer kondi van előtte? Lehet kéne elé egy zavarszűrő...

Hello!
Két helyről jöhet a pukkanás. A föld felől és a tápfesz felől.
- Ha az ablaktörlő árama áthalad a földvezetéken, az egy fajta "földhurkot" jelent. Meg kell nézni, nics-e több helyn földelve a rendszer, vagy a földelési pontot megváltoztatni.
- Ha a tápfesz felől jön, akkor valami LC zavarszűrőt kell beiktatni.
üdv! proli007

Hello!
Ez a 18,23ms nagyon penge! a 27Hz-es jelnek, ekkora a félperiódus ideje.
üdv! proli007

Töprengtem ezen az idődolgon.
Szerintem tök mindegy hogy 18,23ms vagy akár 500ms (ez is csak fél másodperc). A hangszóró simán kibír ennyit, ez alatt az idő alatt abszolút biztos, hogy nem károsodik. Épp az a védelmi funkció lényege, hogy a tartós egyenfeszültséget nem engedi a kimenetre jutni.

Alkotó

Szerintem gyakorlatban nem ennyi az idő, ez csak egy számított idő, a cikkből vettem. A relé is meghatározza természetesen, tehát gyakorlati idő ennél biztos nagyobb. Szerintem a relé választásánál fontos szempont a pogácsák mérete, ha netalán összeég mit sem ér a védelem attól ugyanúgy kijut a meghibásodásnál a hangszóróra az egyenfeszültség és leég. A kapcsolás 12 V reléhez van, múltkor barátomnak 24 V shark relé volt csak otthon, 16 V ról működtette az áramkört változtatás nélkül (mindketten csak után építünk) biztos hogy nem 18,23 ms a kapcsolási ideje.
Ez is csak egy a használható áramkörök közül.

Elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség. Gyakorlatilag van

Sziasztok!

Érdeklődnék, hogy sztereo vf2 erősítőhöz gondoltam védelemnek a "majki" féle védelmet, nálam +- 28 V a tápfeszültség kellene e valamit változtatni? Mivel az eredeti kapcsolás, ha jól emlékszem +- 35 V-ról üzemel. Ellenállás értékekre gondolok! Előre is köszönöm!

Hello!
Szinte inden számítás menetet végig tárgyaltunk. Légy oly kedves, ne csak kérdezz, olvass is vissza.
üdv! proli007

"Elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség. Gyakorlatilag van" Ez a mondatod nagyon tetszik.
Más: Hogyan lehet letesztelni a hangszóróvédelmet? Most arra gondolok, hogy az offset funkciója rendben működik-e. Természetesen hangszóró és erősítő nélkül. Ti ezt megnéztétek, mert én az IC-s védelmemnél, csak bízok benne, hogy működik. De azért jó lenne meggyőződni, hogy tényleg működik.

Hello!
Elég egyszerű. Rákötsz egy szabályozható tápot a bemenetre (vagy egy tápot és egy potit) majd lassan szabályozod felfelé. Ahol bont ott a kapcsolási pont. Aztán megfordítod a feszültséget és megismétled. A reakció időt ugyan így meg lehet mérni, csak kapcsolni kell a jelet és a relé bontás közti időt megmérni.
üdv! proli007

Köszi a gyors választ! Valami ilyesmire gondoltam én is. Kb. hány voltos fesz. szintnél szoktak ezek a védelmek kapcsolni? Úgy is tervezem, hogy a DoZ-be is teszek egy védelmet, annál mindenképpen le fogom tesztelni ez a dolgot. Igaz ott van kicsatoló kondenzátor és nem az offset jelenti a fő veszélyt, viszont a kikapcsolásnál mindig van egy nagy pattanás, ami felettéb zavaró.

Hello!
2..5V között szoktak működni, kapcsolástól függően.
üdv! proli007

Sziasztok.
Azt szeretném kérdezni, hogy a Majki féle koppanásgátlóba a C1 polaritása melyik kapcsolási rajzon helyes, a Majki, vagy az Alkotó által csatolt file-okba?