Pont ennek a mérését csatoltam kb. 8 órával ezelőtt. Semmit sem használt. Gondolom, mert nincs hősugárzó rajta. Vagy hűtőborda.

Ne szögezz le semmit, mert alapból rossz helyen van a szeg, és előbb-utóbb ki kell majd húzni. Már ha valaha szeretnél akusztikával foglalkozni, legalább alapszinten.

Télleg lehet az a baj

Bassz....us

Leírtam hol a hiba, tényleg elég sokszor. Szépen is, csúnyán is. Ha egy mód van rá, szerintem nem kéne tovább offolnod a témát.

Pont te dumálsz aki a sajátját se tudja használni? de mástól az okosságot nem képes elfogadni?

Amúgy meg minek gépelgessek? ha itt szépen le van írva, és grafikonok is vannak.

A kedvedért főleg nem tenném meg.

A mésik dolog, hogy segítsen rajtad tudod ki. Tanuld meg magadtól, és ajánlom neked a hősugárzós elvet, mert azzal azt bizonyítod, amit magadnak akarsz, és rég nem is érdekel az igazság.

nem keresgélek a hüly ... ségeidben hibát, mert akkor úgy nézne ki, hogy elfogadom azt amit írtál, de nem!

Elolvastam.

ezt találtam.

"Tehát egyrészt a dupla teljesítmény miatt 3 dB növekedést vártam, másrészt a kettőzés miatt újabb +3 dB-t. Az eredő görbének összesen tehát 6 dB növekedést kellene mutatni. Lássuk"


A leírt kísérletben a két hangszoró ugyanakkora feszültséget kapott egyenként ( párhuzamosan voltak kötve), tehát ugyanakkora kapocsfeszültséget mint egy darab, de mivel kettő volt, ezért kétszeres teljesítményt kaptak.

Viszont a kvadrátba kapcsolt hangszórók mindegyikén csak fele akkora feszültség van, mert kettő-kettő sorba van kötve, tehát nincsen se dupla teljesítmény, se négyszeres teljesítmény.

Következésképpen nincsen se dupla hangnyomás, se négyszeres hangnyomás.

Na mentem aludni.

Óh, még az olvasás is nehezedre esik, nemhogy az értelmezés. És ahogy látom, azt sem tudod, mi az a dB. Pedig anélkül erősítőt sem lehet építeni.

Szóval lent a lap alján ott a kiegészítés a négy darab hangsugárzóra vonatkozó mérésekkel, Gilszki Józsi ugyanis később megcsinálta érdekességképp azt is, bizonyítandó a nyilvánvalót, és természetesen négy hangszórónál 6dB-vel többet, vagyis négyszeres hangteljesítményt mért.

Erre aludni kell szerintem is. Remélem, későn szoktál kelni.

ÓÓÓember!!

Itt amit te mondasz abban 2 hangszóró van, tehát +3dB-t várt a 2 hangszóró miatt, és +3dB-t várt a kétszeres teljesítmény miatt..

De a roppant éles szemed elkerülte a folytatás úgylátszik, mert azt írta, hogy:

[quote]Igen, valóban, a felső görbe kb. +6 dB javulást mutat. Hogy szemléletesebb legyen a dolog, a két hangszóró átvitelének átlagolt értékét ellenkező előjellel belekalkuláltam a mérési eredményekbe. Az így kapott (normalizált) grafikonok:Igen, valóban, a felső görbe kb. +6 dB javulást mutat. Hogy szemléletesebb legyen a dolog, a két hangszóró átvitelének átlagolt értékét ellenkező előjellel belekalkuláltam a mérési eredményekbe. Az így kapott (normalizált) grafikonok:


Bakker hogy tudsz te így bármit is megtanulni? ? ?

Különben kísérleteztem 10db 16centis hangszóróval is.

Itt egy képtár róla nézd meg :yes:
képtáram

ezek a hangszórók 4000Wot kaptak, de természetesen előbb belepusztultak, mint sem rájuk került volna a max terhelés. Ez egy monszter kategória volt, ahol semmi sem szab határt a dolgoknak.

145.5dB-t csináltam autóban ezekkel a kis 16centisekkel

Aha, ismerem a hangszórót. Nem az az érzékeny fajta pedig.

Mivel nem hagyott nyugodni az ellentmondás a saját és támadhatatlan logikám ( és laikus is, mert ahogy jeleztem, nem vagyok egy ász, hangszórókban), továbbá mások mérései és mélyebb hozzáértése között, hát egy kicsit fizikáztam a dolgot.

Abból indultam ki, hogy mi van, ha sem én nem tévedek, sem a tisztelt opponenseim, mert hát miért is tudnák rosszul azt, amivel foglakoznak.

Gilszki Józsi cikkíró jót és jól mért, viszont rosszat írt, mert összekeverte a hangtani fogalmakat, utána mások is természetesen rosszul használták azokat, bár jól gondolták a dolgokat.

Igyekeztem magam is megérteni végre, mit magyaráznak nekem és most megpróbálom leírni úgy, hogy lehetőleg ne maradjon ellentmondás.

Szóval: A hangszórók duplázásával nem nő sem a hatásfok, sem a hangnyomás, de nő viszont az intenzitás, továbbá nő a hangnyomásszint.

A hatásfok azért nem nő, mert egy mértékegység nélküli viszont fejez ki, vagyis azt, hogy hány watt elektromos teljesítményre hány watt hangteljesítményt produkál a hangszóró.

A hangnyomás megint csak nem nő, mert ez a hangszóró által létrehozott nyomás gömbfelületre vonatkoztatott integrálja és ez nem változik, mert a hangteljesítménytől és a gömb sugarától függ csupán.

Az intenzitás és a hangnyomásszint ezekhez a mennyiségekhez úgy viszonyul, hogy az adott felületre vonatkoztatjuk a nyomást, illetve a teljesítményt, vagyis bevezettük a nyomáshullám irányba fordítását.



Hát, ha a hangnyomás nem is lesz nagyobb, de a hangszórók síkjára merőleges irányban megnő a hangnyomásszint! Magyarul, ha egymás mellé tesszük a hangszórókat "fókuszálni" kezdenek a főirányba, legalábbis ha a hullámhossz felénél közlebbről mérjük, ha pedig pont a tengelyben maradunk a messzebbről is. Viszont ha kicsit kimozdulunk oldalra, a hatás lecsökken, majd eltűnik.

Minél mélyebb a hang, minél hosszabb a hullám, annál messzebb "ér el" a hangnyomásszint növekedés. Ezért van az, hogy a hangosító berendezésektől nagy távolságban a mélyek hallatszanak jobban, a magsabb hangok pár hullámhossznyi út megtétele után "szétterülnek" azaz nő az áthatott felület, csökken a hangnyomásszint növekedés hatása.

Tehát nem volt igazam akkor, amikor abból a helyes kijelentésből, hogy több hangszóró összekapcsolásával nem nő sem a hatásfok, sem a hangnyomás, levontam azt a következtetést, hogy nem lesz hangosabb a hallott hang, mert a sugárzási kúp leszűkül és a főirányba, vagy közeltérben igenis hangosabb lesz.

Magyarul pl13 és emmzole is jót mondott, csak rossz kifejezéseket használtak, mert a forrásuk is rosszat használt.

Na most már tényleg alszom.

Nem, ez az egész egy hatalmas butság. Nyugodj meg, nekem nem Gilszki a forrásom, hanem Olson 1950-es keltezésű elméletei akár, vagy az utánakövetkező módosítások tökéletesítések. Az egésznek semmi köze ahhoz amit Te írsz.
Nem bánnám, ha csak akkor térnénk vissza rá, ha már legalább az alapfogalmakat ismered. És addig azt sem bánnám, ha nem próbálnál meg okos lenni olyan témában, amihez nem értesz. Ez nem logika kérdése, ugyanis hiányoznak a kellő ismeretek, és addig nem tudsz helyesen gondolkodni.

Ember, nekem ebből elég volt. Abszolúte nem tudtál választ adni, az amúgy teljesen indokolt és logikus kérdésre, hogy 4 db hangszoró mitől szól hangosabban, ha egymás közelébe viszik azokat, mert csakis akkor szólnak hangosabban.

Az első alkalommal feltett kérdésre mindenféle légrés, meg vas és egyéb hablatyot adtál, holott, ha tudtad volna a válasz, csak annyit kellett volna válaszolni: a sugárzási karakterisztika...és nem azt erősítgetni tévesen, hogy nő a hatásfok.

A helyzet az, hogy tudtad, hogy nő az érzékelhető hangérzet, de nem tudtad, hogy mitől és nem tudtál magyarázatot adni, de neked nem tud kijönni a szádon az, hogy "nem tudom".

Az meg, hogy letagadod azt, hogy mit jelöltél meg forrásnak pár posttal korábban, az sajnálatos.

Te főleg emberi hiányosságokkal küzdesz.

Téves. Teljes sületlenség. Már számtalanszor választ adtam rá.


Mert amit te hablatynak tartasz, az a Valóság. Ezzel szeben amit igaznak gondolsz, az egy hatalmas marhaság. Nem az iránykarakter változása miatt lesz nagyobb a hatásfok, a nyalábolásnak semmi köze hozzá, mélytartomáényban nem is jelentkezik, pedig ott nő csak igazán az érzékenység.
A helyzet az, hogy igen, a hangszórórendszer hatásfoka nő, a leírt képlet szerint. Úgy tűnik az osztás és szorzás sem megy neked.


Én tudom. Te viszont teljesen hülye vagy hozzá, semmit sem értesz az egészből, de a vicc az, hogy ennek ellenére erősködsz. Végülis nekem mindegy.

Hatalmas önellentmondásaid vannak folyamatosan, nem vagy tisztában a fogalmakkal és használatukkal, még a dB jelentésével sem, nemhogy az intnzitáséval.
Egy példa:

Közlöm veled, hogy az intenzitás az a hangteljesítmény, ami a hatásfok P1/P2 képletébe helyettesíthetünk be, szóval ha az I nő, akkor a hangnyomásnak is nőni kell (ahogy a hatásfoknak is), mert az intenzitás a hangnyomás négyzetével arányosan változik (I=p^2/ró*c).


Én nem tagadok le semmit, légysziv rólam ne hazudj nyilvánosan. Mindösze annyi a helyzet, hogy nekem ebben a témában nem Gilszki a forrásom, előtte régen tudtam már, hogy hogyan is működik a hangszóróduplázás.

Nyomatékosan megkérnélek, hogy ne vitatkozz tudás, és háttréismeretek nélkül, senkinek nincs végtelen mennyiségű ideje rád, és az értetlenségeid javítgatására. Ha nem vagy képes megtanulni, megérteni, legalább fogadd el a nyilvánvalót. Amit én írok, azok az ismeretek jelenleg messzemenőkig pontosak, és nem hiszem, hogy okosabbnak kéne tartanod magad mondjuk az AES összes tagjától. Kössz.


Ui: az emberi kérdéseket meg inkább hagyjuk, mert semmit nem tudsz rólam egy fórumhozzászólás alapján, szóval ez a kijelentésed is kb. annyit ér, mint a többi eddigi.

Zoli!

Köszönöm a levelet, de amit most már írtam, azt azután írtam, hogy átnéztem a témát és válaszoltam a saját kérdésemre.

A hangintenzitás az a felületegységen áthaladó hang teljesítményét jelenti, a hangnyomás szint pedig ennek és a viszonyítási alap arányának a logaritmusa.

Definíció szerűen, két egyenlő hangforrrásból származó hangintenzitások eredője 3 dB-lel nagyobb mint egyenként, mivel teljesítmények arányáról van szó.

A kvadrátba kötött hangszórókon egyenként 1/4 -ed teljesítmény van, azaz egyenként 6 dB-lel kisebb az általuk keltett hangintenzitás szint.

Tehát 4 db egyenlő hangforrásból származó hangnak az eredője csupán 6 dB-lel nagyobb, mint egynek tehát csak azt a 6 dB-t kapjuk vissza, ami a kvadrát egy-egy hangszóróján "elveszett" az 1/4 teljesítmény miatt.

Ez tehát önmagában nem magyarázza meg, hogy miért nő a hangosságérzet, illetve miért nő a mérhető hangintenzitásszint.

Azért nő, mert amikor a hangszórók egymás mellett vannak, akkor nem egy pucér féltérbe sugároznak, mint amikor egyenként szólnak, hanem egy haladóhullámmal telített térbe, ahol azonos a haladó hullám fázisa és frekvenciája is.

Szóval egyszerű ez, ha már az ember feldolgozta.

Ember nyugodtan abbahagytod.

Most már minden világos, és nélküled az.

A hablaty, az hablaty barátom.

Huhh gyerekek szép kis vita kerekedett az én kis impedancia problémámból........

Nem, nem igaz, ez is hülyeség.

Nincs olyan irányítottság a négyszerezés miatt, amitől nőne a hangnyomás mélytartományban, a térszögviszonynak semmi köze ehhez, csak annyi kapcsolódási pont van, hogy a baffle-step hatását módosítja az előlap mérete miatt.

Továbbra is elhibázod, mert a négy hangszóró nem külön hangforrásként tekintendő, mint ahogy gondolod, hanem egy új rendszert alkotnak, és így is kell kezelni őket. A rendszer T-S paraméterei pedig aképpen változnak, ahogy már 10 nappal ezelőtt is leírtam: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_512975.html?highligh...512975[Link][/url]

A kvadrát kifejezésről pedig jó lenne leszoknod, mert az megintcsak nem azt jelenti, mint amit Te írsz, hanem a négyszögöl másik elnevezése: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvadrát[Link][/url]

Dehogy világos, nálad még mindig sötét, mint az éjszaka.

Van még kérdésed?

Üdv. Megkérdezhetem, hogy a több oldalas értekezés a négyszerezésről mi célból alakult ki? Ugyanis visszaolvasva nem találtam semmit. Építeni szándékozik valaki, vagy csak érdeklődés. Ugyanis kicsit furcsálom ennyit rágódni egy témán amikor olyan világban élünk, ahol se szeri se száma a jobbnál jobb erősítőknél és hangszóróknál.

Bocs, h. beleszólok, de ha jól látom, itt más gondok voltak.

hova kerul a JBL W15Gti MKII es difum??! egy Opel Vecra A szemelygepkocsi csomagtartojaba (500 liter), csak azt nem tudom milyen ladat kell csinaljak neki.

Én már befejezném...

Attól méghogy lenémították,mert azt mondta ,hogy hülye , nem biztos ,hogy igaza van highand nak... , ez csak egy moderátori döntés.

Nem az a baj ,hogy nem tudnánk segíteni.

Nem értem!:eek2:

Miért vásárol valaki egy ilyen méreg drága Hsz-t ,hogyha nem ért hozzá? (156.000 Ft)

Thielle-Small paraméterek kellenek ,vagy gyári adatlap. Azok alapján lehet tervezni. A legjobb az lenne ,ha bejáratás után lenne megmérve a T-S, és az alapján tervezni.

Egyébként én az ilyen viták elkerülése végett írom mindíg óvatosan a hozzászólásaimat, ami annyit tesz, mindíg beleírom, hogy "én úgy tudom", vagy "azt hiszem", vagy "ha nem így van, javítson ki valaki". Mert tuti én is tévedek sokszor, még az elektronikai vonatkozású hozzászólásaimban is, (az elektroakusztikai témákban főleg), ezért vagyok szinte mindíg óvatos. Ha valaki pedig a válaszom cáfolatát forrásokkal, nevén nevezett elméletekkel támasztja alá, megnézem azokat, és elgondolkodom, hogy lehet igaza van az illetőnek.
Még egy gondolat.. véleményem szerint ezt a nyílt vitát hihgand kezdte, ő kezdett lekicsínylő megjegyzéseket tenni.. és pl lett némítva.. szerintem ez provokáció. Mintha egy néhai pártelnök kicsi fiának azt mondta volna valaki, hogy nincs igazad.. és ő erre válaszaival felhúzza a tanárt.. a tanár meg a végén: "te hülye vagy fiam.." és másnap este a tanárt meg elviszik az ávósok..

Én megismételtem az alap kísérletet.

Ezt javaslom azoknak, akik a témában érdeklődtek, esetleg hozzászóltak.

Néha nagyon hasznos az, ha saját magunk ellenőrzünk valamit, ahelyett, hogy elfogadnánk más véleményét. Ez persze senki számára sem kötelező.

Szóval:

Egy mp3 játszó rádióját úgy állítottam be, hogy ne találjon adót, így egy viszonylag egyenletes intenzitású zajforráshoz lehet jutni. Ezt bekötöttem egy erősítőbe, aminek a hangszínszabályozóján a mélyeket teljesen kiemeltem és a magasakat leszabályoztam.

A két hangszórót szorosan egymás mellé illesztettem. A bal csatornára (lehetne a jobb is) rákötöttem a mérőjelet és az egyik hangszórót. Beállítottam egy magas, de torzítás mentes hangerőt és a sustorgást meghallgattam, továbbá egy mikrofon segítségével egy magnón is rögzítettem. Ezt követően a kimenetre rákötöttem a két sorba kapcsolt hangszórót, ügyelve arra, hogy a fázisok helyesen, azaz AB-AB sorrendben legyenek bekötve.

A kísérletet több hangszóró és mikrofon elhelyezéssel is megismételtem, de egyetlen olyan eset sem volt, amikor a két hangszórós elrendezésben ne csökkent volna a hangerő. A legtanulságosabb mindezt egy másik szobából meghallgatni.

Egy olcsó zajszintmérő szerint DIN A és DIN C súlyozással is és anélkül is mindig kb 3 dB-el csökkent a hangintezitásszint, ha a két sorbakötött hangszóró szólt.

Aki most erős kétségeket érez, az megkérhet egy hölgyet arra, hogy segítsen neki azzal, hogy elmondja, melyik elrendezést hallja hangosabbnak. Az én segítőm ugyanazt hallotta, mint a zajszint mérő.

Én nem zárom ki, hogy lehet találni kísérleti körülmények között olyan pozíciót, ahol az elképzelés igazolható, de ahogyan azt az elméletből előre jelezni lehetett, ez csakis közeltérben és abszolút tengelyben jelentkező effektus.

A témát a saját érdeklődésem miatt vetettem fel, és eljutottam ahhoz a lényeges kérdéshez, hogy vajon 4 kvadrátba kötött hangszóró miért szólna hangosabban, ha egymás közelébe visszük azokat? Ugyanezt a kérdést tesszük fel, amimkor azt kérdezzük, hogy 2 sorbakötött hangszóró vajon miért szólna ugyanolyan hangosan azonos kapocsfeszültségről, mint egy, hiszen csak fele a betáplált teljesítmény? - ennek alapján bárki hiheti azt, hogy a hétvégi házibuliján ezzel a módszerrel tudja növelni a hangerőt a meglévő erősítőjéről.

Nos, hogy tudja-e, azt bárki kipróbálhatja, ellenőrizheti 10 perc alatt.

kossz tenyleg sokat segitettel

Üdv!
Nekem 2db 8ohmos sugárzóm van.
Sztereóban kapnak 2-szer X wattot 8ohmon, egymástól kb. 1m-re. Egymás mellé raktam őket, és párhuzamosítottam őket, így a leadott teljesítmény ugyanakkora lett, csak egy végfok által, ergo 4ohmon 2-szer X watt. Ezen osztozott a két hangsugárzó. Személyes tapasztalat szerint nagyobb lett a hangnyomás. Nem mértem, füllel hallgattam. Üdv!