Sziasztok!
Ezen a heten hozajutok egy nagy trafohoz.
Ups-ben volt,a sulya 30 kg.En en ebbol tudnek csinalni egy jo hegesztot?
Ami a primer rajta van es ha jo akkor rajta is maradhat es csak a szekeundert kell ujra tekerejem?
Kell nekem egyeniranyito.Mekkora feszunltsegre kell tekerni kb?
Elore is koszi

Fotózd le szerintem, hogy lássuk a vasmag és tekercsek kialakítását, aztán mondhatunk pontosabbat, hogy ki hogy alakítaná át. A 30kg-os súly már jól hangzik. Valószínűleg a primer jó lesz rajta, esetleg kicsit kellhet majd visszatekerni, vagy pluszba rá. Váltóba olyan 42-56V közé kell tekerni, attól függően, hogy milyen elektródákat akarsz majd vele használni.

Most elhoztam egy dobozzal, a címkéjéből ennyi maradt. Érdekes, hogy a dobozon ER 11 van, az elektródákon meg ER 52 Fe, 80-150 amper van ráírva, szerintem olyan 120-140-től lehet vele hegeszteni... Tiszta vizes... megmostam, mert vizesebb már nem lehet, most szárad meg majd jön a sütő 250Ft-ért megérte kilója, nem? Van még vagy 1,5 doboz megmenthető, nemtudom, hogy hozzam-e el....

Örülj neki, hogy nem ER11 van benne. Az egy régi szemét. Sok hegesztő hálaadó imát mondatott amikor megszüntették a gyártását. Ritka volt az a széria aminek nem volt excentrikus a bevonata. Sarokvarrat készítésénél folyamatosan korrigálni kellet az elektróda tartásán. Nem mondok sokat, de kb. 10 dobozzal dobtam ki belőle. Ajándékként sem fogadta el senki.)

A kép egy "kereskedelmi"oldalról származik!

Csak az lenne a kérdésem hogy a dinamó üres járási feszültségét hány voltig tudtad emelni. Ha elolvasod Illés hozzá szólását meg érted miért kérdezem.

Nem egy malomba őrölünk. A dinamók üresjárati feszültsége bármelyik áramerősség beállításánál azonos, néhány volton belül. Ezt a hegesztő nem tudja állítani. A győri dinamóknál a motor állórészéből /meg volt csapolva/ kivezetett feszültség egy előtét ellenálláson keresztül ment a gerjesztőtekercsre. Ez az ellenállás állítható bennük. A hegesztők kérésére a műszerész állította. Ezt a beállítást üzem közben nem lehetett megváltoztatni.
Ha jól emlékszem, az akkori érintésvédelmi szabványok 100 V- ban maximálták az egyenáramú heg.gépek üresjárási feszültségét. Most nem tudom mi van érvényben

Bocs. a kérdésedre nem válaszoltam. Nem tudom meddig lehetett gerjeszteni, 100V körül mindig megáltunk. Emlékeim szerint volt még bőven lehetőség az ellenálláson. Nem elképzelhetetlen a 150V környéke sem.

Bocsi,hogy berobbantam,de nem tudom van e nálam öregebb vagy jóval öregebb aki a 70 évek előtt hegesztett dinamóval. Mert cégeknél két féle gyök köszörű létezett a flex előtt.az egyik a levegős és a másik ami úgy nézett ki mint a levegős csak egy kicsit nagyobb és 50 voltos volt kb 8000-et pörgött.A győri dinamóra meg a szímenszre is de a kellberggel is használták a gyökvarat tisztítására .azt nem értem akkor miért nem égett le gyök köszörű .én tudom hogy köszörűltem vele és nem égett le.A másik ha esőbe hegesztettünk akkor eléggé rázott.hali
ezt nem azért irtam ,hogy vitatkozzam csak gondolom a 100 volt sem kevés,de egyenáramnál az5-ős száraz bázikusnak az akkori EB2-nek 70-75 volt ,elég volt gyújtónak

Itt egy másik "csodabogár" ezen a tekercsek mozgatásával szabályoznak:

Azért nem égett le a gyökköszörű, mert a dinamók feszültsége meredeken esett terhelés hatására,ha a kefehíd megfelelő állásban volt. Elég volt neki a gyökköszörű által felvett 16-18A ahhoz hogy 100V-ról 45-50V-ra essen vissza a feszültség. Egyébként voltak olyan dinamók, amelyeken volt 48V DC csatlakozás a kéziszerszámok részére. A dinamóknál is két típus terjedt el, a kefehíd szabályzós (EVIG) és a gerjesztés szabályzós (pl. MEZ; WEM;Siemens egyes típusai). A kefehidasnál a gerjesztőtekercsek tengelyvonalához képest mozgatták a kefehidat. Ennek a hátránya az volt,hogy a kefehíd pillanatnyi állásától nagymértékben függött az üresjárási feszültség, amíg a gerjesztésszabályzósnál ez csak néhány Volt különbséget jelentett.

Igy már értem.de most ahogy irtad Inotán az erőműbe volt a nevemen egy kellberg dinamó.ez egy hatalmas volt,négy kereke forgózsámollyal .És annak a végén volt egy kar kivezetés kb.100-120 fokba ivesen volt egy kar a szénkefét valahogy forditani lehetett.mondjuk én nem foglalkoztam vele csak az áramerősséget állítottam mert 3,25 és 5-ös EB-sel dolgoztam.Igy világos köszi az infót oszkár

Szia!
Mpisti megelőzött a köszörűvel. Az gyújtófeszültséggel kapcsolatban igazad van. A cégünknél rengeteg ventillátort hegesztettek, ahol nagyon sokszor szűk helyre benyúlva, nem éppen ideális szögben tartott elektródával kellett kellet ívet "fogni". Ezeket a varratokat kizárólag bázikus elektródával lehetett hegeszteni. Sok rövid varratot kellett készíteni. Az első gyújtás még könnyedén ment, a grafitozott elektródavég miatt. Ezekben az esetekben jól jött a plusz 20-25V feszültség.

A Tigris tank töltődinamójából készült hegesztő a fölül lévő elenállásokkal szbályozzák a hegesztőáramot-/70 éves és mőködik!/

Még egy érdekesség:

Ha arra godolsz,hogy fűtenek az elenállások-nem vészes-a gerjesztést szábályozza velük-mert ugye a fordulat állandó -/és midjárt egyenáramú a cucc/

Ma a primerből csináltam egy leágazást 40 menettel visszább, az üresjárási feszültség 70V-ra emelkedett, és mostmár egész jól megy a bázikus pálca, nem mondom, hogy nagyon könnyen lehet az elején stabil ívet felvenni, de meg lehet csinálni. 60V-nál még alig-alig lehetett elindulni. Már csak a szabályzóval van problémám, a szabályzós topik első oldalán linkelt kapcsolást csináltam meg, és azzal nem igazán tudok ívet fogni rutilossal se, és ha leragad a pálca a biztosíték kiold.

Hegesztések:

Csak ez a fojtó a legjobb! Eddig ez működik a legjobban, és ebbe kell a legkevesebb anyag, nem csinál feszültség esést, király.

Ma csináltam méréseket.
Pár szó a konfigurációról: A dologhoz hozzá tartozik, hogy a mérő (hangkártya) egy közel 1:100 feszültség osztón kapja a jelet, és valószínűleg kapacitív csatolású, ezért ha egyen áram van(nem változik a feszültség), olyan képe van, mintha nem lenne jel, a mérések 20ms-os tartománnyal készültek.

mérések

1-2: 50Hz váltó 45V, a trafó szekundere
3:a diódák utáni jel, mindenféle fojtó és kondenzátor nélkül
4:minden szűrő nélkül az egyenirányított árammal hegesztés, a munkakábeleken mérve
5:a trafó szekunderén mért feszültség, szűrők nélkül, hegesztés közbe
6:19menet szekunder méretű huzalból 21cm^2-es mikró trafó magon fojtóval a munkakábeleken mérve
7:6-os résznél leírt fojtó, 2500µF fojtó elé kötött kondival (nem sikerült hegeszteni bázikussal)
8:7-es résznél leírt konfiguráció, nagy nehezen sikerült ívet fogni, a végén pedig leesett a kondi
9:karlikandras leírása alapján készített, bekötött fojtóval, bázikus elektródával, egész könnyen ívet fogva
10: újfajta fojtóval, átváltva böhler fox ev 50 2,5-ös elektródára egy szál lehegesztése, egész könnyű ívgyújtással (eddig 2-es eb11 volt)
11: ugyan ez, csak a pálca egy fél szál rutilos omnia 46
12: az újfajta fojtó után, kikötött kondikkal mért feszültség

Érdemes a hangot is hallgatni közbe, mert gyakorlatilag a jel, ami a képen van(lenne) az hallatszik is.

Én úgy láttam, hogy a 6-os videón a mikrótrafós fojtó után hegesztés közbe jó megközelítéssel egyenáram folyik, mert leesik 0-ra a jel, viszont bázikus elektródával nem sikerült vele hegeszteni, csak (8) kondenzátorok bekötése után, de akkor is csak nagyon nehezen.

Jól látható az is, hogy amikor már egész könnyen lehet ívet fogni, hegeszteni bázikussal (10), akkor még nagyon is pulzál az az egyen feszültség.

Vélemények?

Ezek szerint hegesztés szempontból nem a "tökéletes" egyenáram az ideális? Volt szerencsém hegeszteni dinamóval, otthon pedig van egy invereterem, és egy egyenirányított trafóm - ezek után kíváncsi lennék ezek jelalakjára is. Már csak azért is, mert van két különböző elektródám otthon / az egyik régi Csepel Művek által gyártott bázikus, a másik pedig egy aluminium elektróda / amiket csak és kizárólag az egyenirányított trafóval tudok leovasztani - hozzáteszem kiváló minőségben. Az inverternek egyébként a 3.25-ös Böhler Fox EV 50 nem okoz gondot, 120A-on gyönyörűen viszi, és más elektródákat is gyönyörűen olvaszt a két mumus kivételével.

Bocsi próbálj pólust forditani cseréld meg a test kábelt a földeléssel,hátha nem fröcskől úgy hali oszkár

Üdv mindenkinek! Van itthon egy "nagy teljesítményű ív gépem, amivel elég nagy problémám van. Az esetek 70%ában bekapcsoláskor levágja a biztosítékot. Na most ezt szeretném elkerülni, és tegnap ajánlották műszerész kollégáim hogy tegyek bele egy lágyindítót. Az lenne a kérdésem, hogy amit a kapcsolásoknál meg lehet találni Bővebben: Link az alkalmas lenne az én gépembe is. A gép oldalán annyi van, hogy indító áramfelvétele 230V-os üzemnél 33,2A utána alapjárati 10,2A. Másik kérdésem, hogy tegyek e rá valahova bordát (mondjuk ellenállásra), vagy kell a valamit módosítani rajta?

Hali! Én is csinálni akarok hegesztőhöz egy lágyindítót, szerintem ez jó is lesz, csak elég izmos relé fog kelleni bele, meg lehet hogy kisebb ellenállás fog bele kelleni, de nagyobb teljesítményű.

AZ alapjárati áram több mint 10A??? :wow1: Akkor mennyi a maximális árama 2000A? Az 500A-es 3 fázisú Co gépek a legerősebb fokozatban sem kérnek többet, mint 2-5-2,8A-t üresjárásban. A WEMI 8000 (800A 60% Bi) üresjárási áramfelvétele vízhűtővel ventilátorral, vezérlő-szabályzó trafóval együtt 4,1A. Csak számolj utána, a 10,2A több mint 2300VA látszólagos teljesítményt jelent. Némelyik barkácsgép csutka terheléssel nem tud ennyit.

Szerintem elmérte a kolléga, az induló áramfelvétel se hinném, hogy 33A lenne, szerintem simán kialakulhat 50-100A-es csúcs is bekapcsolásnál. Ettől függetlenül a lágyindító jó megoldás lehet.

Egyetértünk. A bekapcsolási áramlökést csak a primer tekercs ohmos ellenállása és a hálózat impedanciája korlátozza.

annó a 70 évek elején szert tettem egy hatalmas GANZ trafóra amin fölűl egy kerékkel lehetett beállitani az áramerősséget.de nem szerette a 220 voltot a bekepcsolásnál a 16 -os automatát sűrűn lecsapta.de amúgy elvitte a 3,25 pálcát, váltó áramú volt.egy villanyszerelő rátett a betápra egy olyan kondit ami az utcán az oszlopok tetején lehetett néha látni.nem biztos de ha jól emlékszem akkor azt mondta 4 kilóváros -os mai napig nem tudom mit jelent.de többet nem csapta le és jobb volt az iv is. Hali oszkár

Az egy fázisjavító kondi volt. Valóban segíthet egy ilyen megoldás,ugyanis a kapacítiv áram ellenkező előjellel van jelen a vektorban mint az induktív. Ebből következik,hogy a hálózatot terhelő áram a két áram(kapacítiv és induktív) képzetes és valós értékek összegének eredője. Kicsit bonyolultan hangzik így leírva, de a valóságban valahogy eképpen kell elképzelni.

Gyóvanna akkor rosszul olvastam le. Írtam már korábban is, hogy nem értek a lovakhoz, csak hobbizom, de egy ilyen lágyindításra szükségem lenne, mert eléggé kiakasztó az eset. A további félreírásaimat elkerülve leképeltem a gép adattábláját, hátha az segít valamit, illetve ha vagytok olyan kedvesek, és megírjátok, hogy mekkorára módosítsam az ellenállásokat, illetve a relét, nagyon megköszönném. Képet csatoltam, remélem olvasható.

Reléből akkorát, hogy 0,7cos fi körüli induktív terhelésen tudjon kapcsolni 16A-t minimum, de 20-25 jobb lenne, ez nem hiszem hogy olcsó lesz. Ellenállásból....lehet azok is bírni fogják, ami a rajzon van. Sok számolás lenne ezt pontosan megmondani, hogy mekkora ellenállás kell Meg azt is csak akkor lehetne kiszámolni, ha lenne rá valami diagram, hogy mekkora áramot visel el milyen hosszú terhelésbe a ellenállás. Próba szerencse, ha összerakod és nem old le a kismegszakító, akkor jó, legfejebb az első indításkor elszáll az ellenállás. De lehet hogyha van kéznél egy rossz szendvicssütő fűtőszál(vagy hasonló) az lenne a legjobb csak valamivel biztosítani kellene, hogy ne maradhasson tartósan bekapcsolva, mert akkor ugye lehet szendvicset sütni.

Ha ellenállást veszel, szerintem úgy kellene méretezni, hogy megméred a primer tekercs ohmos ellenállását egy sima multiméterrel, meg mondjuk kiszámolod, hogy mekkora ellenállásnál van 220V-ról 16A áramfelvétel, ami mondjuk olyan 13,5ohm, ebből kivonod a primer ellenállását, és a kapott eredményhez közeli ellenállást vásárolsz, akár több darabból, és nem ártana mondjuk 10-20W, de ha tudod hogy mennyi idő után húz meg a relé, nagyjából ki tudod számolni az első egy másodpercre eső átlagos teljesítményt az ellenálláson, ez már akár jó közelítés is lehet ellenállás érték és teljesítmény választáshoz.