Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Hegesztő trafó
Azt hiszem 2,5mm2-es kábelból nem készítenek nálunk hosszabbítót. A legnagyobb keresztmetszetű 1,5mm2-es volt amit láttam gyári kivitelben. Mivel Németországban láttam gyári hosszabbítót 2,5mm2-es kábelból, vagy onnan hozol be,vagy készítesz egyet magadnak.
köszi
azaz veszek 2.5 kábelt szigeteltet 3db-ot és belehúzom az egészet vmi gumi bigyóba.
Nem,hanem veszel 3x2,5mm2 MT vagy gumikábelt, és teszel rá egy dugvillát és egy lengőaljzatot. De ha ennyire nem vagy képben a dologgal kapcsolatban,akkor sokkal jobb,ha szakemberre bízod a dolgot,mert még kárt teszel magadban vagy másban!
valóban nem vagyok képben annyira de az 100% hogy 220-as meg 380-al nem játszadozok magas szinten
(ez az amitől eléggé tartok hogy ne essen bajom és figyelek mindenre és kössz az ötletet
amugy a visszacsatolások amit az előző oldalakon olvastam ,azt megmondaná valaki mi az hogy merre meddig?
Kicsit bővebben fejtsd ki hogy mire gondolsz. Vagy add meg a hozzászólás számát hogy meg tudjam nézni. Ne kelljen mindent végigolvasni.
bocs mpisti
hüjén fejeztem ki maga lényegtelen az a visszacsatolás..... Szerintetek megéri egy kb 20 kilós trafó egyenirányitása? 
Szerintem nem. Akkor lenne értelme,ha a trafó üresjárási feszültsége 80V felett lenne. A váltóáramnak az az előnye,hogy lényegesen alacsonyabb feszültségértéken képes az elektródát begyújtani, és az ívet fenntartani.
Tehát szerintem nem éri meg a fáradságot,mert szinte biztos a rosszabb működés.
Köszönöm !
sokat filóztam ezen de szerintem sem érdemes egy tuti trafót elcseszni per pillanat annyi a hátrányom vele hogy a garázsba alu vezeték megy ki kb 40 m-en és nem az igazi mekkora lehet aveszteségé emiatt a trafónak
A trafónak semmi.
A veszteség a hálózati vezetéken keletkezik. Ezen veszteség miatt a trafódra csökkent feszültség jut akkor amikor a névleges terheléssel terheled(néd). És a teljesítmény az feszültség x áram (x cos fi, de ezt most hagyjuk). Magyarán a vezeték feszültségesése csökkenti a trafód teljesítményét.
Ezt a kapcsolást valaki ismeri? Szerintetek, működhet? Elméletileg nekem úgy tűnik, hogy jó, persze konkrét értékek (kondenzátor, trafók) nincsenek a rajzon, azt még ki kell találni.
Ez a kapcsolás még abból az időből származik, amikor még mifelénk nem volt lehetőség a félvezetős szabályozások elkészítésére. De ha egy kétajtós szekrény méretben akarsz hegesztőgépet készíteni, akkor megépítheted.
Szóval azt mondod, hogy ez túl nagy lenne. Köszönöm a véleményt, akkor azt hiszem nem kísérletezek vele.
Sziasztok a képen látható trafót találtuk mamáméknál a pincébe, amit a gamma művekbe tettek össze, állítólag hegeszteni is lehet róla. Erről kellene némi információ hogyan álljak neki ezt átalakítani. Mivel láttam már egész kicsi hegesztőket reménykedem benne, hogy ebből is megy. Amiket el tudok rajta olvasni azok a következőek: Egyenirányítók hűtésre vannak téve Kn(valamilyen hasonlójelű)2001-XII-84 (6os menet van a végén) a hátulján TIP34A 7410 (ebből2db van)aztán van benne kisebb egyenirányítók is de az is hűtőfelületre vannak rakva! Párszor meg van csapolva a tekercs és így jönnek ki a következőek:6V12V24V42V Segítséget szeretnék kérni hogy álljak neki. Előre is köszönöm!
Nem lenne ez nagy egyáltalán, de mint gyújtó 3kV nem elég, nem tudom, hogy ez most mire is jó ebben a formában. AC módban pedig magam is próbáltam ezt a konstrukciót, de az AC feszt nem gyújtotta be.
Szia Collektor!
A 3kV elég is lenne,ha garantálni tudod az rajzon szereplő frekvenciát. A"kétajtós szekrény"-nyi méret a nagyfrekvenciás áramkörben ilyen feszültség és frekvencia mellett használható alkatrészek miatt adódna. Ez az ábra szerintem csak egy olyan rajz, amely az elvet szemlélteti, és nem szerepel rajta minden alkatrész.Pl. a nagyfrekvenciás jel becsatolását végző áramköri részlet teljesen hiányzik. Ha ez egy komplett kapcsolás lenne mindenféle kiegészítő szűrők nélkül,akkor egy ilyen berendezés 10km-es körzetében nem működnének a híradástechnikai eszközök a hegesztési folyamat alatt.
Szia Hubo!
"Segítséget szeretnék kérni hogy álljak neki. "Ha akkutöltőről lenne szó, akkor még akár akadna is ötlet, de erről hegeszteni?? Ha klasszikus hálózati hegesztőtrafót akarsz csinálni-olyant, amivel dolgozni is lehet, akkor teljesen más típusú trafó kell neked, és legalább 5x ekkora teljesítmény leadására képes kell,hogy legyen. Ez a trafó ránézésre talán 400VA teljesítményű lehet. Akkutöltőnek kiváló, de hegeszteni minimum 2kVA szükségeltetik,megfelelő karakterisztikára méretezve.
A frekvencia garantált a tesla kör miatt (sőt, jóval nagyobb frekvenciát is elég egyszerűen el lehet érni kis méretben).
Miért kéne ehhez nagy méretű alkatrész? 100W-os nagyfesztrafó bőven elég ide, a szikraköz az méretben nem nagy, a primer oldali kondi lenne talán a legnagyobb belőle, de korántsem vetekedne egy szekrény méretével, a becsatoló légmagos tekercset pedig megint csak le lehet kicsinyíteni, ha nagyon szoros csatolást létre tudunk hozni, de manapság egy kis ferrit mag ezt tökéletesen megoldja. Ha az egész készülék egy földelt dobozban van, nyugodtan lehet tv-zni rádiózni, nem fog zavarni (a hálózat felé viszont kell zavarszűrő). A hegesztés folyamata alatt pedig nem szükséges, hogy működjön a gyújtás (ez viszont ostobán van a rajzon, mert bekapcsoláskor folyamatosan működik a gyújtás is, nem beszélve az egész annyira életveszélyes, hogy aki ezzel hegesztene, az lenne az utolsó munkája). Egyébként awinál és plazmánál is közel így van a gyújtás megoldva, de szigorúan csak DC áram gyújtásánál működik, és mégis elfér egy kis méretű inverterben az egész gyújtás, és 10 méteres körzetben ugyan bezavarja a dolgokat a nagyfreki, de ez nem okoz túl nagy problémát.
Hát amilyen HF gyújtós hegesztő gépekkel eddig volt dolgom, ott bizony a váltóáramú üzemmódban is működött a nagyfreki. Sőt, a váltóáramú üzemnél folyamatosan be van kapcsolva, a hegesztés alatt,mert alu hegesztésnél az oxid eltávolítás így biztosabb.
Erre példaként hirtelen a Viszék KND350 és 500 típusokat tudom említeni. DC üzemmódnál a nagyfrekvenciás gyújtás a hegesztőáram kialakulásakor kikapcsol. Az említett kapcsolásban egyébként a nagyfreki csak az ív stabilizálását végzi a leírás szerint. Én mindenesetre egy ilyen kőkori megoldáson nem gondolkoznék. Számtalan megoldás létezik az ív stabilizálására, régen lehet hogy csak ez a megoldás létezett. Egyébként a kétajtós szekrény méretet a mai technológiák által nyújtott méretekhez képest szemléltetésképpen írtam.
Igen, az valószínűbb, hogy csak stabilizálási szerepe van, mert gyújtani nem gyújt az biztos (ebben a formában).
Az ív stabilizálásnál ez valóban méretes darab, de először nem említetted, hogy mihez képest. A legegyszerűbb stabilizálás talán az, hogy DC-vel kell hegeszteni (kivéve alut, azt forrasztani sokkal jobb), illetve áramgenerátoros módban kell használni.
Egyetértek.
Valamikor,úgy 25évvel ezelőtt találkoztam én is olyan forrasztóónnal,amely kifejezetten alu forrasztására volt kitalálva. Neked talán van valami saját,jól bevált technológiád hagyományos ónra kihegyezve?
Hali.Van egy kör alaku vasmagos hegesztőm és az a gondom vele ,hogy nagy áramot vesz fel.Tudna e valaki segiteni,hogy mit lehetne vele kezdeni.A segítséget előre is köszönöm.
Üresjárásban? Zárlatban? Mindkettőben?
Hegesztes kozben nagyon megterheli a halozatot.A trafo egy regi kiegett darab volt.Leszedtem a meneteket es ujratekertem ahogy itt olvastam.Biztos aki anno gyartotta valamit nemjol szamolt ki vagy nem tudom.
Annyit meg hozza kel tennem ,hogy teljesen amator vagyok.Nem tudom ,hogyan kell lemerni.
"Hegesztes kozben nagyon megterheli a halozatot."
Egy dolgot még jó lenne tudni: Elkezdesz hegeszteni 1 pálcával, az elején normálisan dolgozik, a végére felerősödik, sőt felizzik a pálca? Lapos karakterisztikájúra sikeredett a trafó. Nem biztos, hogy a menetszámokkal van a baj, inkább a tekercsek elrendezésével. Hegesztőtrafónál nem jó az egyébként megszokott alul a primer, rajta a szekunder elrendezés. Itt külön-külön egységben kell tekercselni a primer és szekundert. Nem árt, ha kis hézag is marad köztük. Komolyabb trafógyártók ebbe a hézagba csúsztatják az áramszabályzó mágneses söntöt. Azért nem külön tekercstestekről írok, mert szó volt "kör alakú" szerkezetről, ami akár toroid vasmagot is jelenthet, ahol nincs tekercstest. Nem ártana néhány fénykép a trafóról.
Ok lefotozom es feltoltom.
Sajnos ez a kivitel nem hegesztőtrafónak való. Nagyon szoros a csatolás a tekercsek közt, légrés pedig ugye a toroid miatt nincs.
Az előző hsz-ben irottak szerint lehet jó trafót késziteni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
