Azt nem tudom mit akar Skori eladni, és Metcal pákához sem tudok viszonyítani. De nekem van Skori-s állomásom, és vannak hozzám JBC pákáim, tehát a használhatóságot meg tudom ítélni. Minden korábbi pákámhoz képest óriási előrelépés a JBC. Még nem volt olyan forrasztási feladatom, amihez ne alkalmazkodott volna azonnal a páka.
Próbálod mellékes körülménnyé tenni a felfűtési sebességet, pedig nekem ez kulcsfontosságúnak tűnik, hiszen nem a bekapcsoláskori felfűtés a lényeg (én szeretem ha gyorsan felfűt), hanem hogy mennyire tudja pótolni a forrasztáskori hőelvonást. Ebben nekem a JBC maximálisan teljesít.

Nem versenyzek forrasztás közben, és nem is órabérben csinálom. Ennek ellenére soha nem kell várnom semmire, mert bekapcsolom a pákát és meleg mire forrasztanom kell. Nincs rajta alvó (készenléti) állapot sem, pont ezért. A kezembe veszem és meleg. Forrasztok ha kedvem tartja, vagy hoznak javítani valót, és nem forrasztok ha nem. Ennyi. De sok embert ismerek aki napi szinten ebből él, vállalkozásként, vagy csak feketén, munkanélküliként, de ők is elvannak még egy kattogós wellerrel is, és a hajuk sem amiatt hullik, hogy nem fűt fel fél másodperc alatt a páka...
Nem hajtja őket a tatár.
Amit "eladni" próbálsz mint tulajdonság, nos ahhoz meg a JBC alapból kismiska, azt rendesen csak a Metcal tudja, a hagyományos elvű pákák közül egyik sem, akármilyen szabályozóval sem.

Magamon is észreveszem, hogy változik a hozzáállásom a dolgokhoz. Régen utáltam az SMD alkatrészeket, mert nem látom jól - csak szemüveggel. Aztán sok éven át különféle elektronikákat - paneleket terveztem, és az évek múlásával egyre több SMD alkatrész került fel a panelekre, nem csak a munkahelyen, hanem a saját áramköreimre is. A minap a suliban volt 4...5 lyukas órám. Bevittem a mikroszkópot, és nekiálltam 25db egyforma kis panelt beültetni. Utólag megszámoltam: ez alatt az idő alatt panelenként 25db SMD alkatrészt forrasztottam be. Azaz összesen 625 alkatrészt. Ebben benne van az alkatrészek kicsomagolása és előkészítése is. Alkatrészenként 2...3 forrasztás, tehát egy forrasztásra mindössze néhány másodperc jutott (még akkor is, ha a "holtidőket" nem számolnám - pl csipesszel felvenni az alkatrészt odailleszteni stb...). Ha arra kellett volna várnom pl., hogy a páka átmelegítse a felületet, vagy, hogy a tartóból kivéve újra üzemi hőfokra melegedjen (a 150°C-os standby-ból), akkor ennek csak a töredéke ment volna. Amikor ráteszem egy hideg felületre a pákát, a PID már tolja is fel a teljesítményt, kis mértékben - de előre "megsaccolva", hogy mennyire lesz szükség a hőfokon tartáshoz. Ez annyira rövid idő alatt zajlik le, hogy nem tudom olyan gyorsan tolni az ónt, és egy pillanaton belül át is olvadt az egész, jöhet a következő forrasztás.
Ha valaki ezt mondja nekem 10 éve, hogy néhány óra alatt több mint 600 alkatrészt "felszórok" a nyákokra, úgy, hogy utána mindegyik működik is, talán el sem hiszem.
De ehhez igenis kell egy olyan páka, amivel lehet ilyen tempóban dolgozni, úgy, hogy közben mégsem akkora a hőfok, hogy elégeti az ónt.

Én lerágnám a kezem ha több mint 10 másodpercet kellene várnom. Manapság, mióta a nagytöbbségben a 210-es pákát használom, kb örökkévalóságnak tűnik az a 3-4 másodperc amíg felfűt a 245-ös. Én sokszor cserélek hegyeket is, és nyilván akkor én várok a pákára, hogy felfűtsön. Az idő meg drága ahhoz, hogy azzal menjen, hogy várok a pákára. Meg miért is várnék többet, ha felfűt sokkal hamarabb is??? Nyilván nem a páka felfűtése viszi el az idő nagy részét, csak számomra sokkal kényelmesebb, hogy a lehető leghamarabb felfűt. Az új állomás már kb 26V-al fog felfűteni, hogy kompenzáljam a 245-ös páka vezetékén eső feszültséget is.

Mondjuk én el nem tudom képzelni, hogy mitől lenne az jobb nekem ha 10 másodperccel gyorsabban fűtene fel, amikor a munkafolyamat amúgy is jóval tovább tart, de ez legyen az én bajom.
Az illető nem forraszt 6 de még 2 rétegű nyákot sem, mezei 1 rétegű, jobbára gyári bakelit nyákokon javít. Ha jól emlékszem valami olyat mondott hogy kereken 5V-ról hajtva lesz 340 fokos a hegy, kipróbáltam egy itthoni heggyel és tényleg úgy van. Mondjuk ő tesz még oda egy kis nyitófeszű shottky-t is, mert a bakelit nem szereti a 300 foknál melegebbet mert elenged a ragasztója és feljön a fólia. Egy mezei 5V/3A-es táp a "forrasztóállomása".

Tudom, nyírtam már ki 245-ös hegyet is. Én viszont szeretem ha gyorsan felfűt, amúgy sem a fűtőszál fog tönkemeni előbb, hanem a bevonat, meg ugye a páka van értem, nem én érte, hogy jajj szegénynek jó legyen....

Kinek a pap/kinek a papné, nekem nem jó, már a tudat sem, ennyi erővel lidl-es forróvégű eszközzel is forrszthatnék. De nyilván az illető nem 6-8 rétegű nyákokon forraszt 0402-es smd-t a teliföldre

Nem ismerem a 210-est, de a 245-ös hegy fűtése 2,25 ohm, azt nem nehéz 24V-tal kinyírni. Eleve ezért is használom alacsonyabb feszről, nekem nem kell hogy 4-5s alatt felfűtsön, ki tudom várni azt a 18 másodpercet. Nem is barnul meg feketedik tőle a hegy. Üzem közben 6A-es csúcsáramok folynak csak, a kezdeti felfűtéskor még annyi sem, mert olyankor jobban beesik a táp.
Egyébként másnál láttam olyat, hogy semmiféle szabályozót nem használ hozzá az illető, hanem csak simán DC-ről fűti, nincs hőfokszabályozás sem. Alkatrészeket ki be forrasztani úgy is jó, ott nincs nagy hőelvonás.

Ez a 3500 fok / sec nyilván akkor van, ha 24V-ot ad ki a szabályó. Ez kb 200W teljesítmény azon a kb 2mm vastag és 1 centi hosszú pákán. Nyilván eszméletlen gyorsan melegszik. Kb 1 másodperc alatt vörösizzásig lehet hevíteni. 2-t sikerült is kinyírnom a fejlesztés alatt.

A pid már nyilván működik, mert anélkül ez az egész teljesen használhatlan lenne. De pid-t nem most kellett kitalálnom, mert már az előző pákákba az elég jól ki lett találva, itt csak átmásoltam, és a végén gyököt vontam a pwm értékből, mert ugye most feszt szabályzunk, előtte meg kitöltést.

Szerintem ott valami durva hiba lehet a tesztedben! El nem tudom képzelni azt, hogy 3500C/sec sebességgel fűtődjön fel valami, aminek meg kell állnia mondjuk 350C-on. Egy pákahegynél ez fizikai képtelenség! Még a wolfram szálas izzóknál sem megy ez, max a kisebbeknél. De ott ugye nem kell hirtelen megállni 350C-on sem...
Adatlap van erről a pákahegyről valahol? Mert ha legalább a 2sec-et tudja, már akár invesztálnék én is egy ilyen hegybe...


A PID nem ezt mondja meg, hanem fokozatos közelítéssel tippeli meg, milyen irányba, és mennyit kellene szabályozni! Tehát nagyon nem mindegy a dinamikája a szabályozásnak sem! És ugye, minden ilyen szerkezetnek van egy hőtehetetlensége is, ami fázistolást okoz a szabályozásban! Nem annyira triviális, hogyan lehet mechanikailag kialakítani egy hegyet, hogy a fűtőbetét és az érzékelő annyira merev hőkapcsolatban legyen egymással, hogy egy ilyen gyors fűtést/szabályozást meg lehessen valósítani vele!

Működik már a PID szabályozás a pákával?

Igen, így van.

Nekem is, de tényleg ennyi idő alatt felfűt, sőt 24V-ról sokkal gyorsabban is, úgy kb 100-150ms elég 25 fokról 350-re fűteni.


Ugye erre való a PID szabályáz. Két mérés közötti hőmérékletváltozából meg tudja mondani, mennyi legyen a pwm, hogy utána jó legyen... Nyilván a 30 fok változás a maximum fűtőteljesítményre vonatkozik, amikor már kezdi elérni a hőfokot, akkor jóval kisebb teljesítményen megy. Hogy számszerű adatokkal is tudjak szolgálni, a 210-es páka kb rms 2V-ral tartja a 350 fokot. (kb 1,5W)

Szóval, ha jól értelmezem, lényegében a hőmérséklet mérés miatt van a trapéz(sin) jelforma(azon túl, hogy ne legyen sok felharmonikus tartalma ennek a folyamatnak)


Nem ismerem azt a hegyet..., de amennyire láttam, egy elég kisméretű hegy, ami így elég gyorsan fűthetőnek tűnik! Na de hogy 400msec alatt 300C-ot változzon a hőmérséklete..., az számomra elég futurisztikusnak tűnik
De ha képes is lenne rá..., hogyan tudnád ezt kicsit is kordában tartani egy 20msec-es mérési gyakoriságú szabályozással??! Két mérés közben 30C-ot is változhat a hőmérséklet..., ezt lekövetni szerintem inkább 1-2msec-es gyakorisággal lehetne megoldani szerintem....

Azért, mert akkor ugyanúgy van egy meredek feszültség ugrás a jelben, mivel meg is kell tudni mérni a páka hőmérékletét, ezért 20ms-onként ki kell kapcsolni a dc feszültséget. Nyilván enneka
felharmónikus tartalma sokkal több mint a trapéz jelnek. Természetesen már ez is sokkal jobb mint a sima pwm szabályzás, de a kikapcsolgatás végett úgy is lehetne hallani pici pattogó hangot. Ez főleg a weller forró csipesznél hallatszik (WXMP).


Nem elírás, a 210-es jbc páka ennyi idő alatt fűt fel, szkóppal mértem meg.

Nekem egy dolog nem világos itt, ha nem a fűtőbetét az integrátor, hanem kimeneti szűrőt alkalmazol a PWM jel után, miért kell a sin, trapéz, akármi egy egyszerű szabályozott DC jel helyett?!!

Idézet:
„így is kb 0,4 másodperc alatt felfűt.”

Gondolom ez valami elírás lehet....

160kHz-re kell hangolni a lyukszűrőt, mert az LC szűrő után már csak egy viszonylag kis amplitúdójú 160 khz-es sznusz lesz. A másik szűrőt meg a kiadott frekvencia minimum 5x-esére illik méretezni, nálunk ez jóval feljebb van, mert nem akartam nagy tekercseket.

Még ízlelgetem ezt a trapézjel dolgot. Ha lyukszűrőt alkalmazunk, és maradunk a 160 kHz-es PWM frekvenciánál, akkor a lyukszűrőt erre a frekvenciára kell hangolni? Vagy esetleg egy felharmonikusra? és az aluláteresztő szűrőt az 50 Hz és a 160 kHz közé hova érdemes hangolni?

Na majd erre gondolj, ha valamilyen zavarra érzékeny szerkezetet fogsz épiteni/javitani bekapcsolt pákával. Volt már olyan eset, hogy a méröberendezés kapcsitápja hamisitotta meg a mérés eredményét.

Az, hogy a csavart érpár mekkora csillapítással bír milyen frekvenciákon, az a digitális forrasztóállomás témájának szempontjából teljesen irreleváns, mivel itt ezekhez képest szinte DC-t viszünk át.

Kisebb ( de nem lényegesen) és nem tünik el, különben mire találták volna fel a koaxiális kábelt.

A csavart érpár sugárzása lényegesen kisebb, mint a sima érpáré - ez közismert tény.

A sugárzás frekvenciafüggő. A páka vezetékébe csak alacsonyfrekvenciás jel megy, mert a nagyfrekvenciás komponenseket, a PWM után szűrő igen nagy mértékben csillapítja, mivel nem csak aluláteresztő szűrő, hanem a legnagyobb amplitúdójú összetevőre lyukszűrő is van benne.

Azért ne ess abba a tévedésbe, amit a France Telekom müszaki igazgatoja probált nekem eladni, hogy a náluk használt telefondrotokban a drotok sodorva vannak, ezért nincs ( nagyon kicsi) kisugárzásuk, amikor én komoly müszerrel a kezemben bizonyitottam be, hogy az akkoriban bevezetett ADSL technologia milyen nagyfrekveciás szemetet visz minden lakásba.

Az esetleges nagyfrekvenciás termékeket (amit le tudna sugározni a páka és vezetéke) a kimenőszűrő meg hatékonyan kiszűri.

Skori barátom már meg is válaszolta a lényeget. 160kHz-es PWM frekvenciát használok, így egy 15uH-s és egy 1uH-s tekerccsel gyakorlatilag pár mV rms-re ki lehet szűrni a zavarokat. A trapéz FFT-jét nem néztem meg, de biztos vagyok benne, hogy maximum pár kHz-es a legnagyobb felharmónikusa, amit a páka kábele nem fog tudni kisugározni, már csak azért sem, mert szorosan egymás mellett megy a két vezeték. Az egész nyák kb 8x8cm-es, 4 rétegű, szóval nem oly vészesen nagy. Igaz nagy részben smd, sok 0402-vel, de 1-2 óra alatt összerakható.

Zavar szempontjából lényeges, hogy ne legyen meredek fel/lefutású feszültség/áram a pákán, ez nem csak alacsony frekvenciás szinusszal érhető el, hanem kis felfutási meredekségű trapézjellel is. A trapézjelnek két előnye van: azonos effektív értékhez alacsonyabb csúcsérték tartozik, könnyebben leprogramozható. A felharmonikus tartalma valóban nagyobb mint a szinuszjelé, de itt 50Hz-es szinuszról (100Hz abszolútérték képzett szinuszról a graetz miatt) és/vagy 25Hz-es trapézjelről beszélünk, és egyiknek sincs komoly nagyfrekvenciás tartományba eső felharmonikus tartalma.

Mivel a PWM fix frekvencián üzemel, így a kimeneti aluláteresztő szűrő hatékonyan kombinálható lyukszűrővel is - így összességében fizikailag kisebb méretű L-C elemekből állhat, ugyanakkor hatékonyabban szűri ki a PWM impulzusait.

Engem érdekel, izgatnak az érdekes megoldások. Azt viszont nem egészen értem, hogy a trapéz zavar szempontjából megegyezik a szinusszal.
A kimeneti szűrőhöz pedig jó nagy doboz kell ezen a teljesítményen, bár ez a PWM frekvenciájától is függ. A fotók alapján annyira nem is vészes.

Sziasztok! Akit érdekel, leírom milyen tapasztalatok gyűltek össze az új állomással kapcsolatban.
Az elmélet működik, mi szerint pwm-el lehet a szinusz amplitúdóját állítani, így egy "viszonylag egyszerű" áramkörrel. Gyakorlatilag ez egy PWM végfok, ir halfbridge driver ic-vel, melyet a mikrokontroller vezérel.

Azért lett kitalálva ez, mert a sima pwm-es vezérlők nagyon meredek és nagy amplitúdójú négyszögejelet kapcsolgatnak a pákára, amik zavar formájában jelentkeznek. Ez jobb esetben nem jár semmilyen problémával, rosszabb esetben a vezetékeken eső feszültség érzékenyebb áramköröket tönkre tehet. És van egy számomra mégegy idegesítő dolog ezzel kapcsoltban: hallani, ahogy "kattog" a páka... A gyári állomás ugye ezt úgy oldja meg, hogy a hőelemen keresztül fűti a fűtőbetétet, perióduscsoport szabályzással, ennek viszont az a hátránya, hogy a szabályzási tartomány nagyon kicsi felbontású lehet.

Ezért jött az ötlet, hogy maradjon szinuszos vezérlés, csak mi ne perióduscsoport szabályzást készítsünk, hanem a szinusz amplitúdóját állítsuk. Annyi könnyítést tettem magamnak, hogy végül is ez nem szinusz, hanem egy abszolútértékképzett szinusz, de ez a gyakorlatban nyilván nem számít.

Ezzel a megoldással több legyet is ütünk egy csapásra. Mindig a lehető legkisebb áram folyik a vezetéken, fűtőbetéten, ez mindennek növeli az élettartamát és nyilvánvalóan a zavarkisugárzást így szinte nullára le lehet redukálni. Mivel mi állítjuk a szinusz feszültségét, ezért többféle páka típushoz is tudunk vezérlést csinálni ugyanazzal az állomással. (pl. 12V-oshoz is)

Közben jött egy ötlet, hogy sima egyenfeszről is működhessen az állomás, így a processzor állítja elő a vezérlőjelet, és kb. a szinusszal egyenértékű effektív értékű trapéz jelet generálok. Azért trapézt, mert ezt egyszerűbb leprogramozni és zavar meg egyebek szempontjából megegyezik a szinusszal.

A tesztek során az alábbi tapasztalatok gyűltek össze:
245-ös, 210-es pákáról teszteltem 24V-os beag trafóval. Zavarkisugárzása szinte 0 (nem tudtam detektálni), és mivel ez nem perióduscsoport szabályzásos, nagyon finoman tudjuk a feszt állítani a kimeneten, így rendkívül precíz szabályzás érhető el. A páka teljesen csendben van, nem kattog, még a fülem mellett sem hallom. A 210-es pákánál betettem egy fesz limitet, hogy 16V fölé ne tudjon menni a fűtőfeszültség, így is kb 0,4 másodperc alatt felfűt.

Sajnos egy nagyon nagy hardveres hibát sikerült elkövetni, mégpedig azt, hogy ha a proci nem ad pwm vezérlőjelet, vagy lebeg az a lába, akkor a végfok 100%-on megy, vagyis a maximális kimenőfeszültséget adja a kimenetre. Mondanom sem kell, 2 pákahegyem bánja ezt eddig, ráadásul 210-es... Most erre már kitaláltam megoldást, csak még le kell tesztelni. De a korrekt az lett volna, ha a végfoknál fázist fordítok a pwm jelen.

Közben minden szoftveres rész is elkészült a kijelzőhöz is, kijelzőről teszek fel egy félkész videót:
Kijelző videó

Gondolom ez a projekt nem sok hobbistát hoz lázba, hisz az egész egy brutális alkatrésztemető egy "sima" pákaállomáshoz képest, de szerintem nagyon érdekes technikai megoldásokat tartalmaz, és mindenképp el szerettem volna mesélni, hátha páratokat érdekel és valami érdekeset is olvashat ki belőle. Még az is lehet, hogy nemsokára a rajzát is publikálom...

Július 4-e óta, most volt egy pici időm szoftvert írni az állomásba. Már teszi a dolgát. Sajnos egy-két dolog el lett rontva, de ezek könnyedén orvosolhatóak, így már szépen használható az állomás. Most már csak a "Júzerinterfészt" kell leprogramozni.

A működésről teszek fel videót ide:JBC soldering station

JBC DDE forrasztó állomás peripherials csatlakozó bekötést keresek, vagy egyszerű , economy megoldást a füstelszívás bekapcsolásra. Gyárilag az említett csatlakozón keresztül csatlakozik az FSE egységhez, ami a ventilátort kapcsolja. Magyarul, ha kiveszem a pákát a tartóból, induljon el az elszívás.

Itt tudsz Microchip-es IC-ket paraméter alapján keresni:
Microchip IC's

Email-ben kaptam a kérdést, de itt is válaszolok, mert mást is érdekelhet, aki a JBC pákához készült forrasztóállomásomat építi éppen:
De! Lehet kapni:
A Farnellnél éppen van MCP6V76T-E/OT raktáron 2640db
Bővebben: Link
Az FDH.hu-n kereszül is meg lehet rendelni tőlük (így olcsóbb a szállítás).
Bővebben: Link

A Chipcad-nél van MCP6V86T-E/OT és MCP6V96T-E/OT ezek pl. jók helyette, csak kicsit drágábbak:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Sajnos a Chipcad-nél nincs paraméter szerinti kereső, mert lehet, hogy még más alkalmas tipus is lenne...