Katt nem írta fordítva. A fázisfeszültséget a nullához viszonyítjuk,a vonalit pedig a fázisok közötti feszültség különbségként értjük.

A villanymotorok esetében a 3x230V/3x400V azt jelenti, hogy a motor fázistekercsei 230V-ra készültek,ezért deltában 3x230V;csillagban 3x400V tápfeszültségről üzemeltethetők. Ez a kétféle feszültségszint igen hosszú ideje szabványos már, a 3x230V pl. a bányaipar szigetelt csillagpontú hálózatának a feszültségszintje volt. De az olajipar egyes (még az amerikaiak által épített)
üzemeiben is ilyen volt a hálózat. Egyes hegesztőgép gyártók a gépeiket(jobbára a hagyományos trafósat) alkalmassá teszik az ilyen hálózatról történő működtetésre, és ez azt sejteti egyes géptulajdonosokkal, hogy a gép alkalmas 1 fázisú 230V-os üzemre is , pedig nem. Ezért írtam korábban Grabbe fórumtársunknak,hogy írja le az általa birtokolt gép átalakításának a menetét, vagy csatoljon egy fotót, mert tudtommal egyetlen 3 fázisú gép sem alkalmas egyfázisú üzemre. A 3 fázisra készült gépek csak akkor lennének alkalmasak egyfázisú üzemre,ha kivezetett csillagpontjuk lenne. Ezt a szívességet viszont egyetlen gyártó sem teszi meg. Arról nem is beszélve,hogy 1 fázisú táplálásnál a gép szekunder feszültsége sokkal kevesebb lesz mint 3 fázisú üzemnél, mivel a fázisok közötti 120 fokos fáziseltolás megszűnik,ennek következtében 20ms-ként a feszültség a kimeneten 0V. Ezt viszont kezelni kell, pl. egy jó nagy kondi beépítésével,valamint a kimeneti fojtó átméretezésével.

Erbe írta fordítva és erre írtam viccesen, hogy ha mégis van ilyen akkor az mégsincs...
Fezsolt73 jól, írta, erbe megcserélve írta le a fázis és vonali feszültségeket.

Gyanítom, hogy te is fordítva írtad le, nem 3 x 127/110V, hanem 3 x 110/127 V...

Nem hiszem, hogy megzavarna a feszültség másmilyensége...a 3 fázis, az három fázis az összes jellemzőivel együtt.

De, mindegy, hogy mekkora az áram, 1 fázisban a nagyobb áram is kivitelezhető, ugyanúgy mint a kisebb. Három fázisra azért csinálnak gépeket, mert kisebb fojtó kell a kimenetre és ami nagyon lényeges, nem fog hálózati csillagponteltolódást okozni, hiszen szimetrikusan terheli a hálózatot, szemben az egyfázisú géppel. ( meg még van néhány oka biztosan )

Igen, valóban másképp néz ki. Minimum 3 oszlopa van. De a jobbaknak 5...

OK, értem én, de az adott témában feszültség értékekről írogattunk, és nem sorrendről. A problémával kapcsolatosan szerintem a felírási sorrend századrangú részletkérdés.

Nem századrangú, mert ez egy hivatalos írási mód. Az adott hálózat egyik jellemzője.Legyünk már precízebbek egy kicsit...

Rendben, legyünk precízebbek.
De akkor ilyen hálózat sincs: "Gyanítom, hogy te is fordítva írtad le, nem 3 x 127/110V, hanem 3 x 110/127 V..."
Olyan viszont van hogy 3x127V/220V...

Lehetséges, biztos vannak helyek, ahol valamiért nem jó a 400V vonali fesz. Egyébként én jobban örülnék, ha nem 230 V lenne a háztartásokban a fesz, hanem csak 127. Valahogy egyszerűbbnek tűnnének a tápok, amiket építeni kellene... Sokkal nagyobb teret kapnának a push-pull kapcsolások, egyszerűbbek.

én nem a sorrendre gondoltam, csak arra, hogy nálunk nem tudja bekötni 3x230V-ra (vagy mégis...?), mert itt 3x400V van 1x230V (ja persze, ha transzformálod- dehát akkor a bútor köré a házat?), meg arra hogy, ha azt gépet az árama miatt 400V-ra(3x400V-ra) építették, akkor nem sokra megy egyébként sem az 1 fázissal- egyébiránt az általam talált adattábla már nem is úgy írja, mint amiről elindult az eszmecsere!

Ha csökkentjük a feszkót, akkor növeljük az áramot- ugye? - P=UxI - bizonyos teljesítményeknél a megnövekedett áramokat is kell valahol vezetni - ez már szintén kapcsolódik az inverter építéshez.... élettani hatás miatt valahol 42V alatt kellene meghúzni a határt, de akkora áramokkal???- a hálózati bajt én abban láton(ez már nem változik), hogy a fázis a levegőben(vezetékben)koccol, míg a párja (o) tulajdonképpen a földön, ahol állunk......- így könnyű a brake dance

"ez már szintén kapcsolódik az inverter építéshez.... élettani hatás miatt valahol 42V alatt kellene meghúzni a határt, de akkora áramokkal???- a hálózati bajt én abban láton(ez már nem változik), hogy a fázis a levegőben(vezetékben)koccol, míg a párja (o) tulajdonképpen a földön, ahol állunk......- így könnyű a brake dance " Itt konkrétan mire gondoltál?

Köszönöm de mindezzel én tisztában vagyok.

Hát arra:
- alacsonyabb feszt tudnál elképzelni az építhetőség okán- (de más szempont az "élettani hatás")- csak aza a gondolat nagyobb fesz persze átütési gond/a kár a félvezetőben/ nagyobb áramnál vezetőképességi és melegedési probléma
- az inveter építő is árammal- hálózati árammal/feszültséggel dolgozik, az érintésvédelmi előírásokról, problémákról is kell némi említést tenni- ,mert szerintem néha kiderül a feltevésekből az is, hogy ilyenekkel sincs mindenki tisztában és néha mejdnem fontosak talán a szakmai kérdésektől- ezt remélem megérted.....
- brake danca: viccesen milyen könnyen megcsesz aza bizonyos áram-feszültség
- úgy gondolom hozzá nem értő lévén, ha az elektromos hálózat valahogy annak idején úgy kezdett volna kiépülni, hogy a 0 és a föld nem lenne azonos ill. összekötve, egészen konkrétan a földbe vezetve(hanem minmt a fázis önálló,független vezetéken)- ez által mondjuk nem tudna rajtunk keresztül záródni aza bizonyos áramkör, ...akkor kevesebben haltak volna/halnának meg áramütésben.........
inverter építéshez azért kapcsolódik,mert a rendelkezésre álló hálózati feszre méreteztek adott gépet- így az alkatrészek áramtűrése- nemcsak a névleges teljesítménye is számít,
- továbbá bármennyire is profi az építő emberke azért mégis egy "bírkózógép" születésén bábáskodik és bizony....
- viccesen: mi különbség van a tanga és a cirkula között?............Hát semmi, nem figyelsz oda és két ujjad mindgyá ap-ba vész!
Nem akartam én a szót szaporítani, meg játszani az okosat.......................................................

Tudod,nekünk itt Európában ez a fajta hálózati megoldás jutott,ezzel kell együtt élni. A villamos készülékek és berendezések érintésvédelme, érintésvédelmi megoldásai a gyakorlati tapasztalatok alapján alakult olyanná, amilyen jelenleg.Kérdezted,miért nincs a nullavezető a földtől elszigetelve. Hidd el,ezzel a megoldással egyszerűbben, és olcsóbban(ez sem egy utolsó szempont)kialakítható a hatásos érintésvédelem,mint a szigetelt hálózatoknál. A házilag épített kütyükre, -legyen az inverteres hegesztő,vagy villanymozdony,- ugyanazok a szabályok érvényesek,mint a gyáriakra. A különbség annyi,hogy a gyári készülék típusengedély nélkül nem hozható forgalomba. Ha viszont baj van, (maradandó károsodással vagy halállal végződő villamos baleset)akkor a balesetet okozó házilag gyártott készülék előállítóját elmeszelik. Ezeket az "apróságokat " is figyelembe illik venni akkor,amikor valaki egy villannyal működő szerkezet építésére adja a fejét :yes:

Pontosan így-így
..., mint említettem erről az öreg szakik elfelejtették(elfelejtik) az ifjú titánokat tájékoztatni, kik belefognak néha bárminemű képzettség nélkül valami építésébe....

Sziasztok!
Ismét volt időm foglalkozni a Macival, toroidról élesztettem csökkentett betáppal, előtét izzóval nem tapasztaltam semmi rendellenest, ráadtam a 230-at, a kimenet beállt 48-50V-ra, fényszóró izzókkal teszteltem, most nem adott kis semmi rendellenes sípoló hangot a Tp2-es trafó, nem melegedtek a táppanelon a 470µF-os kondik sem, most minden tekercskivezetés a helyére került.
Viszont az áramváltóhoz nem találtam olyan méretű ferritet ami a tervben szerepel hanem nagyobbat. Ennek a méretei:
magasság: 20mm, külső átmérő: 26mm, belső átmérő: 14mm.
Ez a ferrit használható-e a 80 menetszámmal? Vagy keressek a tervnek megfelelő méretűt?

Szia.Akkor most nincs benne az áramváltó tekercs?Akkor csökentett tápos terhelést hogy próbáltad ki?Pedig csak így tudnád biztonságosan letesztelni az áramszabályzást,és az áram irányt.Tekerd meg azt a vasat,ha nem lesz jó majd szerzel másikat.Ha beraktad,csökkentett táp,6voltos akármilyen izzó 2-300W legyen.A táp 40-50volt legyen.Az áramváltó tekercs irányát szkóppal tudod nézni,a jel alak balról jobbra kell hogy emelkedjen akkor jó az irány.

Van benne áramváltó, mert korában tekertem egyet PC tápból kiszedett sárga (egyoldalon fehér) vasra, azt javasoltátok az nem igazán jó ide, cseréljem ki ferritre. Most 230 betápot adtam rá, és 4db 12 voltos 40wattos izzót kötöttem sorba, csak ennek kicsi az áramfelvétele, így nem tudtam megnézni jó e az áram szabályozás. Akkor most megtekerem a ferritet, beteszem azt, leveszem a betápot akkorára hogy a kimeneten 12Volt legyen (ebből van több izzóm), párhuzamosítok belőle többet hogy mérhető legyen az áramváltó jele és dolgozzon a szabályozás és rámérek szkóppal.

Nem kell az a nagy ferrit gyűrű, jó az a tápból kiszerelt egy oldalon fehér is!
A méreteit írd meg inkább!
Az én áramváltóm is ilyenre van elkészítve!

Az egy oldalon fehér méretei:
Külső átmérő: 24mm, Belső átmérő: 13mm, Magasság: 8mm
Ez majdnem a tervnek megfelelő méretű.

Ennek a magnak tökéletesen meg kell felelnie.Az eredeti orosz rajzon ennél kisebb fizikai méretű toroid van (szerintem,nálunk olyat égen-világon sem találnánk),anno sokan építettünk be a PC tápból kibontottat és semmi gond eddig nem volt ezekkel.Azt a nagy ferrit (???) magot egyáltalán nem javaslom.Miért van azon a toroidon,ha jól látom,dupla kivezetés?Közel van a bordához a nagyfesz csatlakozó összecsavarozva,nem lesz zárlat véletlen?Alatta látom a kapcsolási rajz egy részletét,de nem teljesen.Ezért még egyszer leírom,hogy a meghajtókörben IRFD120 fet van eredetileg és a G lehúzó ellenállása 1K,ha valaki Pl: IRF630 fetet épít be akkor a lehúzó ellenállás értéke 2,2k.Nehogy felcseréljétek ( ),mert pukk lesz a vége! Amikor én ezen utóbbi megoldással kísérleteztem,azt vettem észre,hogy a poti felcsavarásakor,kb. 1/3 állás után,éktelen visításba kezdett a vezérlő rész,az IGBT-k is bent voltak,rajt volt a nagyfesz is.Izzott pillanatok alatt minden,szerencsém volt,nem halt meg semmi.Aztán cseréltem az ellenállást és helyre állt a rend.

Az a mag jó!

Bocsánat Már látom,hogy nem dupla kivezetés van az áramváltó toroidon,én tévedtem.

Jó akkor marad ez a mag. Nincs rajta dupla kivezetés csak a kéteres vezeték teflon szalaggal rögzítve van a gyűrűhöz, csak az összeforrasztás kint maradt, még nem végleges megoldás.
Nem szeretnék zárlatot csinálni, még csak az asztalon összeraktam a dolgokat az élesztéshez, semmi se végleges.
Igen olvastam a kétféle fettel való meghajtást és az ellenállásokról. Nekem az eredeti rajzon szereplő formáció van beépítve, IRF120, 1K lehúzó ellenállással, ahogy te is írtad.

Ja,volt benne áramváltó,ráadásul sárga fehér,annak jónak kell lennie.Én úgy értettem amit írtál,hogy nincs benne.Akkor csökkentett táppal próbáld az áram szabályzást hogy működik-e.
Gábor nekem van több darab kisebb is ebből a fajtából,sárga fehér,de a nagyobbat használom,mert abból több van.

Toroiddal beállítottam a betápot (kb 95V) hogy a kimeneten a feszültség 19V lett, ráakasztottam kb 280W teljesítményt (12 Voltos izzók párhuzamosítva), ekkor a kimeneti feszültség visszaesett 10V körülire. Az áramváltón megmértem a jelet. A poti tekergetésekor semmi sem változott, a kimenetet legalább 20A-al terheltem.
A poti min állásában az izzóknak alig szabadna világítania, ha a szabályozás lekorlátoz 5 A-ra, ha jól gondolom, vagy nem így kellene működnie?
A szkópfotó nem valami jó minőségű.

Akassz rá több terhelést ez még kevés,legalább 500W .Én 40volton 300W tolok rá,akkor szabályoz.

Igen igazad volt, 400W körüli terhelésnél a poti min. állásának közelében már kezdi az áramot visszavenni. Még az antistick működésére ránézek ha az is rendben akkor kipróbálom pálcával is. De majd csak holnap, köszönöm eddigi segítségeteket.

Gee gépének építése során merült fel bennem egy "ötlet",ami végül is nem új keletű,mi lenne,ha a "Maci" gép áramváltója egy gréc hidra csatlakozna és a híd pozitív pontja ezután kapcsolódna csak az eredeti rajzon szereplő helyére a két 1N5819 diódák közös pontjára.Ha beválna,megoldódna a helytelen áramváltó bekötés lehetősége.Ehhez meg kellene mérni,hogy az UC3845 harmadik lábán mennyit változott a feszültség az eredeti megoldáshoz képest,mennyit módosított a gréc alkalmazása,esetleg kell e módosítani az áramváltó menetszámát.Ha életképesnek tartjátok és valaki vállalná ezen módosítás kipróbálását,mérését s közzé is tenné azt nagyon megköszönném. Mellékelem az elgondolás konkrétumát.Nem biztos,hogy jó az elképzelés,mert nem csak a be,de a kikapcsoláskor keletkező áramok is beleszólhatnak a gréc miatt,jól nézzétek meg,számítok katt és mások véleményére.

Szia Gábor!
Szerintem sokkal lassúbb lenne a szabályozás,mivel a pufferkondenzátorok kisülésének kezdetekor az áramváltó még nem érzékel a trafó áramfelvételének megfelelő áramváltozást,csak akkor,amikor már a hálózati feszültség effektív értéke alá esik a kondik kapocsfeszültsége.Valamint az üresen járó gépnél is lenne minimális áramérzékelés a töltési áramcsúcsok miatt. Az áramváltó áttétele egy érdekes kérdés. Ugyanis elméletileg nem kellene változtatni rajta,ha csak az áram áttételt nézzük. De mivel a rajta átfolyó áram frekvenciája sokkal kisebb,ezért az áramváltó villamos teljesítménye is sokkal kisebb lesz, ennek megfelelően a mérőkört elektromosan is újra kellene mindenképpen méretezni. Ez az én véleményem. De remélem a nálam lényegesen nagyobb elméleti tudással rendelkező fórumtársak is kifejtik a véleményüket pro vagy kontra.

Bocsánat,de most homályban vagyok.Miért lenne kisebb a frekvencia az áramváltón,ha eddig kb 35kHz volt (vagy akármennyi) az ezután is annyi marad,hiszen a gép alapfrekvenciája nem változik.A pufferkondik gondolatát sem értem,mert az áramváltó maradna az eredeti helyén a főtrafó vége kivezetésen.Szerkezetileg annyi lenne a változás,hogy az áramváltó nem simán a kezdetével csatlakozna a mérőkörbe hanem egy gréc hídon keresztül.Most vagy elbeszélünk egymás mellett vagy én nem tudtam érthetően elmondani,amit szerettem volna,vagy ennyire tudatlan vagyok,ez utóbbit el is ismerem,de ...... de nem értem.