Én közvetlenül XLR-t noymtam rá, és a jelet DI-box-szal küldtem rá. (szóval trafós átalakítás).

Én végig teliföldet használtam, de úgy hogy a teljesítményoldal jobb odlalt, a jeloldal bal oldalt van, így azért az megvalósúlt, hogy a telejsítményárom ne mozgassa el a földet a jeloldalnál. Mindenképpen teliföldet ajánlok neked is.

Lassan haladok az ucd-mmel, végre sikerült elérni hogy nem melegszik, nem nyitnak össze a fetek, nem torzít mint a fene (kissé átalakított philips ucd). Viszont valamiért nem lehet rendesen kivezérelni, csatoltam szkóp képet (1khzes jel), de nem látszik rajta rendesen. 32V tápfesznél kb 25V-ig lehet kivezérelni rendesen, utána elkezd torzulni meg remegni a negatív ág. Megnéztem egyenfesszel. 25V körül 100Hz (vagy50 azt nem néztem) kis amplitúdójú négyszögszerű jel ül az egyenfeszre, ha tovább tekerem akkor eltűnik.(aztán kiül a tápra). A pozitív ággal semmi gond sincs, kb 30Vig megy. Hidegítettem a tápágakat RC snubberekkel próbálkoztam, de nem segített. Arra gondoltam hogy a philips rajzon van két nagy ellenállás ami az invertáló bemenetre megy a tápágakról és állítólag a pssr javítására szolgál az hiányozhat. (ezt most nem tudom kipróbálni).

Az R14 és R15-re gondolsz az Eredeti Philipsh UcD-ben?
Nincs a jelnek véletlenül offsetje? Mekkora üresjáratban a kimeneti egyenfeszültség?
Mert valószínű, hogy ez az R14 és R15 hiány a baja, de akkor szerintem offsetje is van a dolognak.

+80mV. Igen az r14-r15re. Egyébként ha a másik csatornára rákapcsolom a negatív tápfeszt akkor lehet látni hogy együtt remeg a táp "brummjával" a színusz alja.Terheléstól nem függ mert 20 Ohmmal és 10 Ohmmal is ilyen. Egyébként tpa3122-t honnan lehet rendelni (én nem találtam sehol)? Két híd bőven elég lenne és akkor nem kellene vacakolni az ucdvel.

A TPA3122 egy Texas Instruments IC, a rendelés részleteiről látogatsd meg a TI honlapját
Próbáld ki, hogy berakod az R14-et és az R15-öt, annyit szerintem megér. Az áramérzékelő ellenállásokat beraktad?

Köszi, én magyar boltokban kerestem. Holnap szerzek két ellenállást, ilyen nagy nincs itthon. Egyébként hogy segítenek ezek a tápzavar elnyomásban, ezt egyáltalán nem értem.
Söntök még nincsenek.

ITT kapható az ára bőven 1000Ft alatt van.

No pont erre a gyors diszkrét meghajtóra lennék én kíváncsi... Esetleg némi infót tudnál Írni rolla ha nem titok?

Több fajtát is lehet csinálni, pl: nézd át az áramtükrök, differenciálerősítők működését. De lehet egy tranyóval is csinálni, a kimenetét meg kellőképpen teljesítmény erősíteni emmitterkövetőkkel. Valójában nem elemenként kell tervezni, hogy milyen legyen a szinteltoló, miből legyen a komparátor, mi legyen a teljesítményerősítő, hanem meg kell találni azt a megoldást, amelyek pontosan összeillenek. Akkor egyik részlet automatikusan következik a másikból.

Csak egy ilyen fajta tervezéshez kell egy baromi nagy villamosmérnök gyakorlat.
Én is építőelemeket nézek még csak, mert azokat tudom csak megvizsgálni, pláne hogy d-osztályban még nem vagyok állat.
Itt beraktam péládul a HIP4080A, az még minden egyben. De csináltam olyan tervet, ahol van külön egy komplementer kimenetű ultragyors komparátor, utána pedig TI-nek a 4A-es félhídmeghajtói. Elemenként baromi jó, szóval garantált a nagyon alacsony prop-delay, de persze a te gyakorlatoddal nagyban le lehetne egyszerűsíteni, olcsóbb, kapható diszkrét elemekből megvalósítani.

Én nagyon nem szeretem a cél ic-ket. Biztosan jók, meg minden, de ha valami mást is szeretnék, akkor már jönnek a gondok. Egyszer csináltunk TDA4716-tal egy nagyobbacska tápot. Két év múlva rendeltek még belőle 10-et. Akkor már nem tudtuk beszerezni ezt az ic-t, lett helyette TDA4718. Ugyanolyan, csak teljesen más... Új nyák, stb. Aztán megint eltelt néhány év és megint rendeltek ebből a tápból még 15 db-ot. Nagyon nehéz volt az ic-ket beszerezni... Akkoriban kezdett az a meggyőződésem lenni, hogy megy ez diszkrét alkatrészekkel is... a CMOS sorozat mindig elérhető lesz, opamp biztos lesz mindig, meg tranyó is... bár most kissé érzékenyen érint, hogy állítólag nem sokáig lesz LF357... a másik meg az alkatrésze ára. Ami igazán jó, az drága! Elég, ha a főáramköri elemek drágák, a többi legyen filléres dolog.

Igen, kell hozzá gyakorlat. Sok-sok tanulás, kísérletezgetés, szimulálás és még több idő, mire eljut az ember a tudáshoz. És utólag meg olyan a dolog, hogy csak legyintek rá és azon csodálkozom, hogy annyira nyilvánvaló, hogyan lehetséges, hogy nem jutott hamarabb az eszembe... De hát ez is olyan dolog, hogy utólag már minden könnyű... meg nem szabad túl sokáig foglalkozni egy adott dologgal ( kivéve, ha az adott dologból él meg az ember gyereke ) mert egy idő múlva csak körben-körben forog az ember, új már nem jut az eszébe, szóval, akkor ki kell kapcsolni és jegelni a témát. Aztán olvasok valahol valamit és máris jön az ihlet... most is jegeltem a BD modulációt, mert nem tudok megnyugtató megoldást a digitális megoldásra. Szóval, várom az ihletet...

A BD moduláció a hagyományos módon a legegyszerűbb:
- fogsz egy egyszerű háromszöggenerátort (nem kell túl jó legyen)
- fölépíted ebből a blokkvázalt szerint BD modulációs véget, szóval két komparátor, mindkettőbe a háromszögjel, de az egyikbe a jel invertálva
- sávszűrve visszacsatolod, hogy kijavítsd a nem lineáris elemeket (plusz, hogy csökkentsd a kimeneti impedanciát)
Persze ez byonolultabb lesz, mint egy UcD, de itt például lehetőség van az ízlés szerinti kialakításra.
Én például az elejére nyomnék egy opampot, utána pedig két darab komplementer kimenetű extragyors komparátort használnék, utána pedig teljeshíd, így nem kell szinteltolás.
A visszacsatolás természetsen problémás, ugyanis úgy kell visszcsatolni, hogy egyszerűen fogalmazva ne legyen UcD
Persze lesz hátrány is, hiába van visszacsatolva, ez jobban meg fogja érezni a modulációs határt (ezért kell baromi gyors komparátor és delay nélküli meghajtás).

(az előbbi dolog mondjuk nem igazán katt-nak szól, hanem az ifjabb titánoknak)

Az az igazság, hogy én sok-sok éven keresztül invertereket fejlesztettem, még a tirisztoros korszakban. Ott nagyon nem volt mindegy, hogy mekkora a vivőfrekvencia, ezért már a kezdet kezdetétől önrezgőt csináltunk, egyszerűbben megfogalmazva, csak akkor kapcsoljon a híd, ha muszáj, nem pedig akkor, amikor a háromszögjel kijelöli. Ugye, a kommutációs veszteségek nagyok, ezt meg kellett spórolni, különben nem fér el a berendezés a szekrénybe. Tehát, önrezgő. Ez valahogy annyira belém ivódott, hogy később, a tranyós időszakban is ilyeneket csináltam, tehát, a háromszögjeles megoldások eszembe sem jutottak. Most meg már egyáltalán nem tetszik, nem is érzem kihívásnak, nem is érdekel.

Egyébként, el kellene olvasni, hogy valójában mik az igénypontok az UcD esetében. Mert attól, hogy van egy kondi a visszacsatolásban, még nem lesz védett megoldás. Ezt egyébként legalább három helyen láttam, különböző szabadalmakban. Egyébként, nagyon sokféle módon lehet erősítőt ( invertert ) csinálni, a '60-as évektől kezdve gyakorlatilag az összes szabályozóköri megoldást szabadalmaztatták. Ha ilyen probléma van, a megoldás az igénypontok elolvasása és máris ki lehet találni egy teljesen újat...

Nos kipróbáltam a legegyszerűbb megoldást, általában az szokott az üdvözítő lenni. Most nem lett az. Teleföld, az IR-ek ellenfázisban hajtva, így megspórolva az egyik komparátor és a fázisfordító. A végfok sokkal jobb lett, a zaj már minimális (van, de már telefon hangerőnél sem zavaró), de a fetek jobban fűtöttek, szerintem azért mert rövid az IR holtideje. Kicseréltem a gate ellenállásokat kisebbre (6,8 ohm), így most jó. Viszont most előjött egy hatalmas probléma (ill. kettő). Ha terhelés van a kimeneten egyáltalán nem indul el a végfok, hiába fogdosom a bemenetet. Üresen elindul, de ha túlterhelem és leáll, utána szintén nem hajlandó elindulni. A másik, hogy néha "kiakad" valamelyik IR, és elindulás után kiül a kimenet a + tápra.

Most kiegészítem újra a másik félhidat is, beteszem a fázisfordítót is a teleföldes nyákra, és ha úgy sem lesz jó akkor tényleg hagyom a fenébe. :yes:

Ha a gate ellenállást csökkented, akkor pont hgoy csökken az effektív holtidő, de ha ezzel javult a melegedés, akkor nem a túl nagy hotliddő, hanem antiparralel dióda vezetése okozhatta satöbbi....

Katt tett korábban egy javaslatot beindítás segítésére, ami ha jól emlékszenm egy diódából és egy ellenállásból áll, keress vissza, hátha működik.

A kiakadást nem tudom mi okozza. Az IR2110-nek van egy olyan hátránya, hogy a szintetolt meghajtásánál kimerül a kondi, de kikapcsolnia akkor is tudnia kellene.

Sose foglalkoztam az IR ic-vel, csak tippelni tudok. Ha olyan irányban akar elindulni, hogy a felső FET vezet, akkor nem indul el, mert a booster kondija nincs feltöltve. Ennek ellentmond az, hogy akkor miért nem indul el akkor, amikor a bemeneti jel polaritást vált? A másik, hogy az ic hajlamos ( állítólag ) nagyon keskeny bemeneti impulzusnál egyik irányban ott ragadni, de akkor bekapcsolva tartja a felső tranyót...

Ha, ahogy írod, kiakad az egyik tápra, akkor onnan vissza kellene jönnie, hiszen a negatív visszacsatolásnak ki kellene kapcsolnia azt a tranyót... Bemeneti jel nélkül is el kellene tudnia indulnia, hiszen a komparátor valamelyik irányban el van billenve. Egy idő múlva a visszacsatolásnak át kellene kapcsolnia, hiszen nem jó a kimenet. ( ezért szeretem én a diszkrét meghajtást... ) Még az is lehet, hogy kicsi a negatív visszacsatolás és nem elég hatásos, hogy visszakapcsolja, illetve, hogy bekapcsolja. Próbáld meg azt, hogy az egésznek lecsökkented az érzékenységét, vagyis ne 1 V vezérelje ki, hanem mondjuk 10. Tehát, csökkentsd le a visszacsatoló ellenállást, meg hozzá növeld meg a mellette levő kondit. Ha így sem indul el, akkor ... akkor lehet tovább gondolkodni...
Nem tudom mi volt az a dióda, ellenállás " indítókör", nem emlékszem, hogy tőlem származna.

Valahogy én is úgy vagyok ezzel. Bár van 1-2 ic ami létfontóságú tud lenni mint cmos ne5532-34 vagy tda7293 például de van ami csak nyűg tud lenni. Tudásról meg annyit hogy sok mindenre azt hiszi az ember hogy bonyolult, én az élet területén úgy érzem hogy csak egy valami bonyolult.

Hali! Itt másról van szó...

A diszkrét megoldás nekem is sokkal jobban tetszik mint a cél áramkörök, de amikor a philips-est megcsináltam még olyan sem lett mint ez ( a négyszögjel sarkai lekerekedtek és a tető is inkább púp volt mint egyenes). Ezért döntöttem úgy, hogy inkább ebből próbálom meg kihozni a maximumot. Az IR egyébként bizonyos esetekben csinál furcsa dolgokat, erről azok tudnának mesélni akik 2db IR2110-el próbáltak hegesztőhöz vagy táphoz hidat csinálni (néhány FET és IGBT bánta, ezért is lett az enyém annak idején trafós meghajtású).

Tegnap egész este azzal szórakoztam, hogy beraktam a hiányzó alkatrészeket és a fázisfordítót, majd próba. Úgy néz ki, hogy ez lesz a végleges megoldás. Így már elindul normálisan, és visszakapcsol rövidzár után is. A zaja egy hajszálnyival nagyobb mint az ellenütemben vezérelt IR-ek esetén, de ha megfogom a földet akkor szinte teljes csend van. Ha be lesz dobozolva, és a kapcsitápot nem 70cm-es lógó kábeleken kapja mint most, akkor szerintem tökéletes lesz. Most már csak annyi gondom van vele, hogy az EI vasak a csévéjükkel nagyon sok helyet foglalnak (nem tudom hogy a T106 bírná-e, mert a ferrit is 46 fokos). A másik, hogy még nagyobb borda kéne rá (vagy ventillátor) mert most kb. 110 cm² van rajta (4 FET + 2db segédtáp áteresztő tranyója) ami 1 óra szobahangerős zenehallgatás után 53 fokos.

A philips meghajtót kiegészítettem egy emitterkövetővel, és valamivel jobb lett, kevésbé melegszenek a fetek, meg a kivezérelhetőség is jobb lett.

Én arra a négytranzisztoros meghajtóra lennék kíváncsi ami Bruno egyik cikkében van megemlítve. Végigolvastam az összes ucd-s témát a diy audion, de nem találtam semmi konkrétat erről sajnos.

Lehet ilyet is csinálni, bár azt a 27 ohmos ellenállást keveslem. Az első tranyó az egy baker clamp-es megfogás a tranyó telítése ellen. Ez az egyetlen gyenge pontja ennek a felépítésnek, ez még kb. 30 ns késleltetést okoz. ( de van a szinteltolónak is.)
A Zetex-nek vannak nagyon jó emmitterkövetős meghajtói és mintha nem is lennének drágák, bár lehet, hogy rosszul emlékszem. De ha az emmitterkövetőkben az utolsó tranyó pl.: ZTX751, ez a pnp, vagyis ez zárja rövidre a gate-source elektródákat, már nagyon jót lehet csinálni.
nem tudom, melyik lehet az a meghajtó, amiről Bruno ír, de kiváncsi lennék rá.

Én ZETEX integrált NPN-PNP párokat vettem nemrég, kb 100ft nettó darabja a farnellben. (az IRS27951 bikázására tervezem őket használni a jövőben)
Hihetetlenül gyors és nagy áramúak.
Lacika001: valószínűleg azért nem közlik ajobb meghajtást, mert szerintem azt használják az NCore-ban. (a doksiban megemlítik a meghajtó áramkör fejlesztését)

220ns késleltetést írnak az egész erősítőre, amit az lm311 önmagában képes alulmúlni

Gate kisütő tranzisztornak a bcv46 vált be, véletlen vettem és akkor már gondoltam kipróbálom, biztos nem a legjobb megoldás, de a bc857nél jobbnak tűnik, Zetexem akkor lesz ha majd a hestoreban is árulják.

Igen, ezekre gondoltam. Már hozzá is írom a beszerzendők listájához. Már 15 ezernél tartok... de ez nem tétel, hanem forint. :wilting:

A "Würth Elektronik"-tól rendeltél már csak magokat, vagy üres trafókat? Mert az 1P2400 anyagú ferritjeik elég igéretesnek tűnnek.
(csak amiket kész trafókat árulnak, azok számomra használhatatlanok)

Nem, ferritet még nem. Inkább csak a nagyteljesítményű eszközöket szoktunk, utoljára böszme nagy tárcsatirisztorokat. Most is kellene még nagyobb, de egyik cég sem ad még ajánlatot sem. Még a Jeenda sem, pedig az kínai. Úgy látszik, hogy 10 db 3kA-es tirisztor nem tétel. Még a Distrelec megkeresésére sem válaszolnak. ( Van gond rendesen... )

Én igazság szerint még nagyon régen, amikor az első rezonáns tápomat építtem, rendeltem tőlük termékmintaként egy-két ilyen 6 tekercsű trafót, amit aztán átalakítottam.
Most jutott eszembe, hogy meg kellene nézni mit is tudnának ezek, és az oldlaukon lévő számolónál azt találtam hogy ezek a sjaát 1P2400 nevű anyagukból készülnek, aztán találtam egy grafikont, ahol az SMD trafóikat reklámozzák, amin rajta volt a magveszteség a frekvencia és az indukció függvényében. Ezek alapján a cucc olyan EPCOS N97 körüli tulajdonsággal bír.
Holnap lehet felhívom őket, tudtommal van magyar képviseletük, hogy lehet -e tőlük csak amgokat, vagy üres trafót rendelni.
Az EPCOS magyar képviseletével meg váltottam prá levelet, aminek a vége az volt, hogy állítólag rendeltek egy-két TDK PC47 termékmintát nekem, de aztán azóta nem írnak, pedig kérdeztem is, hogy mennyibe kerül, meg hogyan tudnám átvenni.

Kíváncsi vagyok mire jutsz...

Az előbb kaptam:

http://www.silabs.com/Support%20Documents/TechnicalDocs/Isolators-i...%3D%3D

Felhívtam a Würth-öt. Nincs lehetőség csak ferrit vagy üres trafó rendelésére. Valamint megkérdeztem akkor, hogy egyedi készítést vállalják -e, és azt mondták kis számban nem.
Szóval ez eddig nuku, azonban azt mondták a ferritjeiket ők is rendelik máshonnan. Paraméterre jobbak az N87-nál, olyan N97 körül vannak, annál egy hajszálnyit jobb, így jó lenne kideríteni, hogy honnan szerválják (nekem nem mondta meg).