Fórum témák
» Több friss téma |
Mondjuk annyit tudok segíteni, hogy az itthon fellelhető anyagokból beollózok ezt-azt hogy ne kelljen annyit körmölni, meg segítenék a tartalmi szerkesztésben, de nyilván azt a részét nem szeretném ecsetelni amihez már nem értek.
" ... egyszerűen nekem ez nem megy! "
De ugye mindjárt egy akkora tápot csinálgatsz, ami még nálad sokkal mélyebb ismeretekkel rendelkező haladónak is komoly kihívás... A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2013
Idézet: „Melegszik? Mekkora frekin megy? És lesz ott akkora Qgt...” Hajaj, ha jól számolom, akkor most a tranyó bekapcsolsái ellenállás 2-3 Ohm körül lesz. SZóval ha odajön a FET gate bemeneti ellenállása, meg az én gate ellenállásom, az kb 3 Ohm. Szóval fele ennyire fog melegedni. Most 130kHz-en ment, 250kHz-e kell bírnia. Persze ha megnövelem a padeket, akkor több disszipációt fog bírni a SOT-23. A cuccot úgy akarom megtervezni, hogy aki nem tud beszerezni csili-vili MOSFETeket, azok is tudják használni. Most SPafitól vettem néhány CoolMOS FETet, amik Rdsonra nagoyn jók, de a gate töltésük nagy (effektív gate kapacitás kb 22nF) Idézet: „nem teljesen jók a modellek” Legutóbb énis csinátlam a model makerével tranyó modellett, egy adatlap alapján. Általában a Hfe-hez három-négy pontot kell betáplálni, és úgy közelít. Ha úgy tápláltam be, hgoy direkt a angy áramú részéről, akkor eégsz jó modelltt kaptam (visszaadta a mérséi eredmény). Gondlom az FMMT549 modellje az a 0,1-2A áramok között érvényes. Idézet: „1A folyamatos, 2A peak” Ha nincs megadva akkor a folyamatos 1 s végtelen hűtésre vonatkozik, a peak pedig 1 ms-ra. Nekem itt <100ns-ig kell prrodukálnia, nem csoda, hgoy nagyobbat is tud. Az átlagos áram nem sok, szóval bírni fogja. Valamint ahogy írtam, élesben nem fogom ekkora áramnál használni, hanem csak kb a felénél. Megelégszek ha 100ns alatt átkapcsol. Idézet: „Van ennek a tranyónak NPN változata?” Van FMMT449, de a LOMEXben nincsen. Ellenben mst a farnelltől rendletem egy rakat olcsó (30 ft alatti) pici tranyót, amiket majd le fogok tesztelni. Lehet hogy még jobb lesz mint ez. Idézet: „Az a baj hogy csak nagyjából van elektronikai alapismeretem viszont ahhoz hogy értsek a kapcsitápokhoz pedig már nagyon mélyen kell érteni nem elég csak alapértelmezetten érteni.” Ahhoz, hogy érdemes legyen nekiállni kapcsolóüzemű tápokkal foglalkozni, egy igen erős közepes elektronikai tudás kéne alapnak (ne kelljen már magyarázni, hogy a tranzisztor meg FET hogyan működik). És akinek ez megvan, az általában már "érzi" a kihívást jelentő problémákat itt, ezért kisebb eséllyel ugrik a mélyvízbe, hacsak nincs meg benne egy nagyon komoly elszántság és/vagy kísérletezőkedv. Tudatlanul az ember sokkal könnyebben kerget álomképeket - a tudás ott kezdődik, hogy rájön az ember, hogy mennyi mindent nem tud... A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2013
Persze, hogy nem. De talán már nem kérdeznék meg, hogy mi az a buck konverter... meg talán azt sem, hogy mi a különbség a lágy- meg a keménykapcsolás között...
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2013
Reméljük lesz még HE-találkozó (igaz sokára), és hozod a cuccot. Teszem hozzá; 4 év Szki, 5 év BMGE, és még ~60 év gyakorlat, aszt' csak tanulod (juk)!
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2013
A Q... Pedig biztos elmentettem volna.
Most erre nem tudok mit mondani, elő kellene szednem a rajzot amire ezeket felírtam, de pont ma tette tönkre haverom az 5 éve hibátlanul működő alaplapomat egy hibás vinyóval, ezért amíg nem veszek másikat addig nem férek ezekhez hozzá.
Idézet: „(ne kelljen már magyarázni, hogy a tranzisztor meg FET hogyan működik).” Nagyjából tudom hogy működik, de nem értem egy jobban hozzáértő honnan tudja hogy az a FET nem lesz jó ez meg jó lesz,és honnan tudja hogy hmm hát oda kell még egy dióda is meg oda egy kondi meg ide egy ellenállás. Na ezt nem értem! ??
Számolj be majd az eredményekről. Lassan én is odajutok, hogy a házépítésen kívül másra is lesz időm...
[off]Szoktál aludni is, vagy állandóan a bütykölőasztalnál ülsz? Hogy is van ez?[/off]
Most nincs előttem a rajz, de a trafó az trafó. Ha a primerjén az első képen látható ábra van (olyan kell hogy legyen), akkor a 4, vele egyforma szekunderen is ugyanolyan, de legalábbis nagyon hasonló jelnek kell lenni, a középső ábra nagyon nem illik a képbe (ha mV nagyságrendű az más tészta).
Idézet: „hogy mi a különbség a lágy- meg a keménykapcsolás között...” Tényleg nem tudom, még most se.
Pedig ez aztán egyszerű... A FET-et az adatlapjából, a többit meg abból, hogy ismeri az adott áramkör működését...
Ismerni, hát igen ez az ami nekem nem megy és addig nem is lesz megérhető amíg meg nem értem másnak mi az hogy ismerni? Ismerni az annyit jelent, hogy valaki megértette vele nem jöhetett rá saját magától vagy igen?
Egy tipp:
A félhidak közepét kösd le a földre egy ellenállással (mondjuk 100 kOhm majd 1kOhm), és csak a vezérlésnek adjál tápot. (lásd cimopata cikk rezotáp élesztésnél) Akkor is megvannak ezek? Ha már 100kOhmnál eltűnnek, akkor szimplán a lebegő pontok felszedik ezt a zajt. Ha 100kOhmnál nem tűnik el, de kb 1kOhmnál igen, akkor hosszúak a gate és a meghajtás source hozzávezetései, és ez reális hibaforrás lehet a későbbiekben.
Értem, vagyis felfogtam, de ilyenkor jön az hogy tudom mi az a félhíd, nagyjából. Vagyis az nem lett még régebben megbeszélve, hogy mi az a félhíd közepe? Ahol az 1-4-es FETek közös source össze van kötve a másik 1-1 FET meg a főtrafón keresztül van összekötve source-source? Oda tegyek egy 1k-s ellenállást a 12V-os kis tápnak a földjére? Vagy itt valami más föld van? Természetesen a tápon kívüli másik kis próba tápnak a 12V-járól beszélek. Semmiféle 230V nincs a közelében...
A félhíd közepe az a félhíd kimenete, vagyis a felső FEt soruce, és az alsó FET draine.
Oda megy a trafó. A 12V-os táp negatív pólusa, az a közös pont ("föld" megnevezés tudom nem korrekt), ez közös az alsó FETek soruce-ével, és persze a nagyfesz táp negatív pontjával.
Már jó régen küldtem egy privát üzenetet, ahhol megadtam egy helyet ahol van rengeteg könyv, amik közül ajánlottam egykettőt, amit elolvashattál volna. Én is azokkal kezdtem (persze az alapokat én már tudtam (BJT FET felépítése, működése, Műveletis dolgok...)).
Nekem se volt hajlandó senki elmagyarázni, így kénytelen voltam önmagam tanulni, rengeteget olvasni (ugyan azt többször is). Mire oda kerültem, hogy ezeket tanították én már tudtam... És valami egyszerű kicsi dologgal kezdj! A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2013
Próbáltam, rátettem egy 1k-s ellenállást a félhíd közepére, ide is oda is. Nem változik picit talán betorpan a négyszög, de ugyan úgy ott marad. Amúgy a sima gate szekunderek kimenetein váltó áramot mérek 5.0V-ot az 1-2 és a 3-4 között 10.0V-ot, viszont ahol nem kéne lássak elvileg semmilyen jelet, de mégis ugyebár jelen van az a gyanús és pici négyszög, ott meg 0.15V egyenáramot mérek.
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2013
Amúgy a főtrafónak a primerjét leszedem és ott mérek, akkor ott is ugyan ilyen négyszögjeleket látok csak mind a két irányba túllövésekkel. Mégiscsak tán kéne valami MKP hidegítés?
Sajnos nekem az "itt"-ek és "ott"-ok sokat nem mondanak.
Tehát ha a félhiak közepét méred egymáshoz képest, akkor ugyanezt a 0,12V-os jelet látod. Amikor a gate-eket meghajtod, akkor a gate meghajtó áram átfolyik a gate-en, mint kondenzátoron és kondezátor másik pólusa a source (persze a drain felé is van egy kondenzátor!). Mivel a source-ok bekötésének is van valamennyi parazitainduktivitása és persze ellenállása, ezért a gate áram ezeken feszültséget fog ejteni. Valemennyi esés mindig van itt, de a lényeg hogy kicsi legyen. További macerát csinálmég a drain felé megyő kondenzátor, ez okozza a miller platót. Most csak segédtápot (12V) kapcsoltál a vezérlőre, vagy a hídon is van valamekkora feszültség?
Nem a félhidakat mérek hanem egyik FET gate-je másik FET gate-je hez képest mérek. Megszámoztam 1-2 és 3-4. az egyes és a kettes gatejei között 2x nagyobb trapézjelet látok és kerek 10V mérhető. a 3-4-es FETek gatjei között is ugyan ezt mérem. Ez így idáig elvileg smakkol. Viszont a 1-4 es között és a 2-3as gate lábak között nem kéne mérjek semmi koszt és valamit még is össze szed méghozzá 1-4 felfelé a 2-3 meg lefelé túllőtt négyszögjelt produkál a kettő együttese meg megjelenik a főtrafó primerjének a csatlakozásánál. (Persze mind ezt semmiféle plussz táp rákötése nélkül mérem) Még mindig csak külső 12V kap a vezérlés is. Nem kötök rá 230V-ot, hogy majd onnan kapjon 12V-ot) Külsőleg kap 12V-ot és csak a vezérlés a fő kör 0V) Vagyis nem kap a híd semmit.
A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2013
Kösd le a félhidakat teljesen a negatív tápre. (ideiglenesen)
Akkor még megmarad vagy eltűnik?
Na várjunk csak, most megint bele bonyolódtam. Tehát a 2db felső FET amik +300V tápfeszt kapnának D-D át, elvileg meg a másik két alsó fet amik meg a S-S -300V tápfeszt kapnának, oda kössem a segédtápnak a testjét?
Azért írtam hogy csak kapnának, mert nincs benne még semilyen feszültség, egyik próba alatt se kötöttem rá még +5V-ot se.
Ezt most nagyon összekeverted Voodoo, gondolkozz először mielőtt hülyeséget mondasz.
A hálózati feszültséget feszültségkétszerezve egyenirányítod? Ha nem, akkor honnan van neked +300V-od é -300V-od a közöshöz képest.
Jó igazad van. Nem azt akartam írni hogy -300V hanem negatív betáp.
valaki tudna mondani huzal átmérőt a Ge Lee féle nagyteljesítményű tarfóhoz a menetszámok meg vannak, csak az átmérőket nem tudom.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |