Mivel nem értesz a szép szóból megismétlem, amit előbb mondtam:
Szekunder oldali zavarszűrő olyan tekercs kell, ami nem telítőd be a legnagyobb előforduló áram során.
Van erről a tekercsről adatlapod? Ha van nézd meg, benne kell hogy legyen a telítési áram.
Ha nincs benne, nincs adatlap, akkor veszett ügy, nagy valószínűséggel nem lesz jó.

De először jó lenne, ha megértenéd a működést, mi mit csinál. Mi is az a tekercs egyáltalán. Alapvető mágneses számítások. Anélkül nem fog menni.

Sziasztok!
Nincs valakinek valami jó doksija erről a témáról?
Szeretnék építeni magamnak egy kapcsolóüzemű tápegységet a fórumon lévő cikkek egyikéből.
Leginkább a trafó tekerés érdekelne mert abban nincs tapasztalatom.
Köszönöm!

Szia!
Hát jó doksi eről a témáról -nem igazán van. Ha minden zeg-zugba belemélyül a témaíró- az a baj, ha pedig csak felszínesen akkor meg az. Szóval nehéz, főleg ha érdekli az embert, mert minél több infót szerez róla annál jobban kitárulkozik elé az a valóság, hogy mennyire is keveset tud a témáról. (Mint a csillagászok)
Minden témaíró saját meglátása, szájíze szerint írja majd le gondolatmenetét. Ha "szállsz" vele akkor az Ő logikai síkján kezded építeni. Közben lehet, hogy sok olyan kérdésre nem fogsz választ kapni amire máshol kaptál volna. Ha pedig elkezd kínai lenni, belegabalyodsz abba amit ír akkor ott kell hagyni, máshol kell választ keresni.
Én személyes tapasztalatom szerint ezt megtanulni -már amennyire sikeresen- csak úgy lehet, hogy innen is-onnan is szedsz egy kis tudást hozzá, és sok gyakorlat, szimuláció.
1. tudás, infó
2. szimuláció
3. gyakorlat (!feltétlen biztonság!)

Az előző kérdéseidre a válasz:
1. Nem lesz jó a sima PC táptrafó áttekerés nélkül. 2.Ha pedig van induktivitásmérőd, netán valami más módszer szerint tudsz induktivitást mérni: csak akkor lehet neki állni.

Üdv!

Oszcilloszkópom van (100mhz 4csatorna), azzal elvileg tudok mérni induktivitást is ha építek hozzá olyan előtétet. Ezt a módszert az egyik cikkben olvastam ezen a fórumon.
Így is jó ezzel a módszerrel?

Jó doksi száz, elég csak felnézed bármelyik IC gyártó honlapjára (IRF, TI). Persze ki mit nevez doksinak. Ezekhez nyilván a szakmai angol nyelv magas fokú ismerete kell.
Cikkek eggyikéből? Ott van maga a cikk, az nem jó? Vagy nem érted?
Ha értesz az elektronikához, akkor mennie kell. Ha meg nem megy, akkor lényegében az elektronikához nem értesz eléggé. Van ez így, én is így voltam vele 5 éve. Sók fórum olvasgatás, és a legjobb ha az Application Note-okat böngészed. Én ezt tudom mondani. Voodoo is mondott egyet.

Induktivitásmérőt vegyél, vagy csinálj, rendesen. LCM3 szintű legalább ajánlott. Lehet trükközni, de nem érdemes, mert egy hibás induktivitásmérés végzetes hibát okozhat.

Először a feladatot kellene meghatározni, mert olyat érdemes építeni ami az adott alkalmazásban leginkább megfelel. A trafó tekerés ezek után már adja magát.

Nos akkor a konkrétumok: +-45V -ot szeretnék 4A terhelés mellett. Erősítőt hajtanék vele.
Ezt a rajzot szemeltem ki magamnak
A trafó pctáp trafója volna, áttekerve.
Kérdés, hogy megoldható e így ezzel a rajzzal a feladat?

Meg, a célra jó lesz.
De ebben elég részletesen le is van irva a trafó elkészítése. Az EI33 mag jó is lesz.

Okés, köszi! A trafó tekeréséhez volna valami tanácsod? (ragasztás stb., a szétszedés már megy)

Ha nem fog a csúcsteljesítmény közelében járni a végfok, akkor jó lesz. "Buli" erősítőkbe viszont nem jó, mert nagyon nagy feszültségesése van. Ahhoz olyat kell csinálni aminek kicsi szórású trafója van (mint a PC trafónak gyárilag), és jó gyors védelme, ami az ebből eredő nagy áramot megfogja. Ezt nem minden kapcsolásban egyszerű megvalósítani, mert néha átesik a dolog a ló túloldalára. A táp nem tud elindulni, mert a kimeneten lógó töltetlen pufferek miatt folyamatosan lekapcsolgat.

Nem buli erősítő lesz, csak szobai. Maximum 80-100w-al lesz terhelve a táp általában illetve inkább kevesebbel.
A célom ezzel, hogy ismerkedjek ezeknek a tápoknak a "lelkivilágával".

Nincs olyan, amit nem írtam volan le én, vagy Ge Lee, vagy Katt már huszonötezredszer IDE!

Használd a fórum kereső funkcióját!

Igen, de kérdezni sokkal egyszerűbb...

Sziasztok!

Kicsit átdolgoztam lorylaci fórumtárs mini rezonáns tápját, teljes furat szereltre.
Nekem nem volt szempont a méret, van helyem. Mivel az eredeti terv alapján a hely takarékosság miatt a forrasztási oldalra is kerültek alkatrészek.
Mellékelek két képet, szeretném ha átnéznétek, hibáztam-e valahol. Több szem többet lát!
Kapcsolási rajz a cikkben.

A plágiumra az vitt rá, hogy a szóban forgó cikkben letölthető a nyákterv. Ha az engedély nélküli átdolgozással esetleg sérteném sakmaiságában lorylaci fórumtársat, akkor töröltetem a képeket!

Ellenben minden segítséget szívesen fogadok!

Számomra eléggé kifogásolható a nyákterved,
főleg a primer erősáramú részt kéne sokkal jobban átgondolnod,
de több dologra is ráférne a finomítás. Nézz meg több kipróbált nyákot és hasonlítsd össze a tiéddel, próbálj rájönni a különbségek miértjére.

Szia!
Szedd ki azt a teleföldet a primer oldalról és tarts nagyobb vésőtávolságot a trafó két oldala között.

Volt régebben egy téma a kapcsolóüzemű nyáktervezés szempntjaival, lehet, hogy azóta beolvadt valahová. Keresd meg, mert ez a nyákterv rossz, gyakorlatilag jelen pillanatban nem tudsz kapcsolóüzemre alkalmas nyákot tervezni - de ezen még változtathatsz!

Nincs plágium. Megjelelölted a forrást, és nem csináltál belőle üzleti dolgot. Az átalakítás megengedett. A cikkel nyilvánosságra hoztam, bármiféle felhasználás (módosítással vagy anélkül) hobbi célra megengedett.

Több dolog is hibás a nyákon kapcsolásilag, és egyéb szempontból:
- a félhíd kimenete nem megy sehova
- a a trafó másik lába rossz helyre megy
- primerre ne rakj teliföldet, símán át fog ütni, nagyfesz és nagyfrekvencia van
- satöbbi..

Nézd át újra a kapcsolást, aztán meg az én nyáktervemet. Most ez így robbanásgyanús.

Köszönöm mindenki segítségét!!
A nyáktervet átnézem, és javítom a javasoltak szerint!

Szerintem a felsoroltakon felül van még egy halom szempont, amit figyelembe kéne venni. Pl. a nagyáramú vezetékek hosszának minimalizálása (ezek a fél panelen körbevezetett vezetékek kapcsolóüzemnél "nem menők" ), a kondiknál a "betáp - kondi lába - fogyasztó" sorrend helyes kialakítása, a FET gate vezérléséhez tartozó hurok hosszának minimalizálása, ill. hogy ez a hurok nem haladhat nagyáramot hordozó vezetékszakasszal egy nyomvonalon, a vezérlő IC érzékeny, kisáramú alkatrészei/vezetékei nem lehetnek nagyáramú hurkon belül, hogy csak egy párat említsek. Ha az összes szabályt be akarod tartani, egyoldalas panel esetén biztos lehetsz benne, hogy lesz rajta átkötés (amit "természetesen" nem a nagyáramú vezetékekbe kéne berakni, ha egy mód van rá). A méretminimalizálás pedig nem azért kell, mert nem volt hely a dobozban, hanem azért, hogy működjön a kapcsolás.
Szerk: ja, még egy megjegyzés: ha Európában akarod használni az áramkört, akkor a 330V-os kondik kevesek lesznek a primer oldalra, minimum 400V-osak kellenek. Amerikában elég lenne 330V-os is.

Akkor rosszúl értelmeztem a cikket.
Sokkal keményebb dió ez a kapcsolóüzemű táp tervezés.

Ennek jobban neki kell ülni, mert ezek szerint így hirtelenjében nem tuom kijavítani, az össz felsorolt szempontot figyelembe véve.

Eghy dolgot legalább megértettem, hogy a kisseb "egyszerűbb" tápokat pl. laptop tápegység, ipari táp.. és nem pc táp, miért építik smd szerelten a vezérlő áramkört.
A vezeték rövidítés miatt.
Nem is gondoltam, hogy ennek ekkora jelentősége van!

Az értékek mind a forrás értékei.

Minden egyes centi nyákpálya az 4nH, ez nem tűnik soknak, de én csináltam oylan gate meghajtó panelt (ha visszalapozol sokat, lehet meg is találod, IRS27951 és NPN+PNP pár), ahol csak ez lassította le a gate meghajtást jó 20-30%-kal.

Érdemes elsajátítani az SMD forrasztást. Kezdj mondjuk a 1206 tokú elemekkel, azokat elég könnyű forrasztani. Persze egy hőmérsékletszabályzós páka elkell hozzá. Utána jöhet a SOIC, meg esetleg SOT-23. Ezekkel már nagyon sok mindent meg tudsz valósítani.

Meg lehet csinálni SMD nélkül is. Pláne ha nem kell nagy teljesítmény. Ha szépen megcsinálod a nyákot, SMD nélkül is jól működhet. Rezonáns táp, így nincsenek tüskék meg durva tranziensek. Gate meghajtás gyorsaság sem számít annyira, ha jó FETet használsz (ha nem bírsz mást beszerezni, akkor IRF730 jó lesz).

Nem tudom írta-e már valaki, de szerintem jobb lenne az egészet úgy ahogy van újra húzni ! A szekunder rész és a trafó poziciója -mondjuk úgy- nagyjából jó, csak hát ott is feleslegesen hosszú kunkorodott sávok (a negatív pontban a kondi fordítva bekötve például) meg amiket a többiek is leírtak már.

Kicsit változtattam a tpográfián, és a huzalozáson.
A nagy hurkokat meghagytam, mert a forrás panelen is fellelhető, bár igaz más topográfia mellett.
Talán úgy tűnhet, hogy figyelmen kívűl hagytam a tanácsokat, de szeretném tudni, hogy jelen állása szerint mennyire lehetne üzemképes a táp, vagy mindenképp más topográfiát dolgozzak ki az egyoldalú szereléshez?
Utóbbi esetben inkább jobban utána olvasok, és megnézek több tápot, mini telebombázzam félkész nyákok képével a topikot.
Ha valaki konkrét forrást tudna megjelölni amiből tudást meríthetek, annak nagy hasznát látnám.

Az a gond, hogy bizonyos irányelvek csak úgy nem lelhetőek fel a neten sem, mert bizonyos ismeretek elsajátítása adja meg a szükséges képességet, és ezen ismeretek olykor felső oktatási tananyagok...

Semennyire. Nem csak az elrendezés rossz, hanem több helyen a kapcsolási rajznak sem felel meg a nyákterv... azaz durva hibák vannak.

Igen, valóban, pl.: az ic és fet összekötése. Hirtelen én ennyit véltem felfedezni, de biztos van több hiba is.

lorylaci nyáktervén több dolgot nem értek. A két 10 Ohmos gate ellenállás nincs a nyákon. ezek elhagyhatóak akkor? Gondolom áramkorlát lenne... (?)
A bemenő pffert értékét párhuzamos kapcsolással hozza ki. Ez tudom, hogy annyiból jobb, hogy kisebb a hálózat felé a látszólagos ellenállása, normál tápegységeknél (50Hz) is preferáltabb a több kisebb értékből kihozott névleges érték, de jelen esetben mennyit változtatna a működésen, ha egy kondit használnék?

A tervezőprogramod hogyhogy nem szólt érte, hogy hiányzik valami összeköttetés? Vagy talán nem használsz kapcsolási rajzból tervező programot? Láthatóan elkelne...

Ez a program nem kapcsolási rajzból "dolgozik".
Nem néztem meg tüzetesebben, de lehet megtaláltam volna a hibákat.
Megoldás lehetne a légkötés használata, de jobb szeretem magam huzalozni rögtön direktbe.
SP-t használok, rajz szempontjából nagyobb szabadságot ad. Pl nem kell alkatrészt keresgélni, ha tudom a méretét, meg rajzolom.
De ez nagyon off.

A kondenzátorok csatlakozásai a körön kívülre esnek, mind a szekunder mind a primer oldalon....
Kajak nem változott semmit csak a primer kondikat felülre raktad !

És mi az a 3n3 jelzésű tekercs a pufferek lábai között?