Sokféle oka lehet, hogy elpukkant. Lehet akár nyákterv hibája is - kapcsolóüzemű cuccoknál kritikus lehet az elrendezés, illetve az alkatrészek összekötésének módja (sorrendje) a nyákon.
A szórási induktivitás és a freki alapján meghatározható mekkora lesz a feteket terhelő csúcsáram zárlatban (induláskor az elkókat efel kell tölteni, tehát a táp lényegében zárlattal indul). Tartok tőle, hogy 60kHz/50uH környékén ez több mint az IRF840 adatlapján megadott 8A. 600....800W-ra jóval nagyobb áramú fet kellene.

A keresztmetszetétől függ mekkora áramra jó. Viszont inkább szoros csatolású trafóhóz jó. Nagy szórású trafóban, vagy tekercsként igencsak melegedne. Persze azért a felhasználástól is függ, DC-t például lehetne simítani ilyen tekerccsel is (pl. kapcstáp kimenetén).

Hali!
Transzformátorokban az áramsűrűség 2,5-3,5A /mm2 szoktt lenni általában. A tiszta réz keresztmetszetet megnézed, és máris megvan az alkalmathatósága. Használható nyugodtan kapcsitápban is.A minap bontottam szét egy gyári 200A hegesztőtrafót ami 100KHz üzemi frekin ment,és hasonló lemezszalag volt benne. 30V /menet votl a voltonkénti menetszáma.
Üdv.: Foxi

Köszi a válaszokat. Lehet hogy majd felhasználom, autóstáp primerjéhez.

Halihó valaki megtudná mondani, hogy ez milyen alkatrész?

Ez egy DIAK.

Hello!
Lenne egy kérdésem?
Cimopata tápjában szereplő ES1J dióda helyett milyet lehetne használni?
Üdv!

Most magadtól kérdezed, hogy tényleg van-e egy kérdésed?
Miért nem neki címzed? (Tudod, válasz gomb). Miért kell mindenképpen kicserélni? Egyébként nézd meg az adatlapját, abból kiderül minden paraméter, talán fel van tüntetve helyettesítő alkatrész is.

Teljesen jól leírja a cikkben, olvasd el.

Nem, nem magamtól kérdezem, attól kérdezem aki olvassa és aki tudja rá a választ.
Azért nem neki címzem mert nem csak ő van a fórumon.
Azért kell kicserélni mert egyszer nem szeretem az SMD alkatrészeket nekem nem jönnek be, másodszor pedig mindent egy helyen szeretnél megvenni és ez az alkatrész nincsen nekik.
Nézegettem az adatlapját, találtam is, de ások véleményére is kíváncsi vagyok!
Üdv!

Lomex listáját nézegetve ezeket találtam:
HER108
UF4007 ebből a sorozatból van több is
SF18
SF28 ebből a sorozatból van több is
BYV36

Én BYV 26C-t raktam be helyettük.

Sziasztok!
Nekem is kedvem támadt kapcs.üzemű tápot építeni, és mivel van itthon elfekvőben egy-két rossz PC-táp, így a trafó kérdése is megoldottnak látszott.
Csakhogy ezek úgy össze vannak ragasztva műgyantával, hogy nem bírom szétrobbantani. A szekunder tekercseket mindenképpen át kellene tekercselnem, ha még a primer meg is maradhatna.
Szóval aki már használt bontott tápból trafót, az segíthetne, hogyan szedjem szét, mert ezek a ferrit magok egy kis erőtől is megrepedhetnek.

Másik kérdés:
léteznek 230-as tápcsatlakozóval egybeépített szűrők (csatolt képen). Ugye ezeket is lehet használni a zajok hálózatra történő visszajutásának megakadályozására?

Persze, ezért vannak.

Én is így gondoltam, de láttam olyan PC-tápot, amelyben használtak egy ilyen szűrőt, de még a panelon is volt a toroid tekercs plusz két kondi szűrés.
Ezek szerint azt egy kicsit "túlszűrték".
Azért volt érdekes, mert egy mini-ATX tápban volt, és a dupla szűrés egy csomó helyet elfoglalt.

A táp felépítésétől is függ, hogy mennyi zavart termel. Lehet, hogy az említett táp, a nyákon levő zavarszűrés ellenére is túl sok zavart bocsátott ki, ezért további zavarszűrést is beépítettek. Persze lehet, hogy az a táp valóban megfelelt az előírásoknak, nem úgy mint némelyik olcsó verzió, amin csak a matricák vanank rajta (és a zavarszürő helyén sima átkötések).

Értem.

Skori!
Éppen a te önrezgő rezonáns tápoddal szemezgetek.
Egy labortáp alapja lenne, persze további szekunder oldali szűréssel.
Látod valami akadályát annak, hogy több szekunder tekerccsel egymástól független feszültségeket állítsak elő?
Ugyanis a tápba fesz. és árammérőt is építenék, amihez független tápfeszültségekre van szükségem.


Egyébként a PC-tápokból bontott trafó szétszedésére irányult kérdésemre megtaláltam a választ.
Nem műgyanta, hanem valamilyen lakkal ragasztották össze, így hőlégfúvóval melegítve előbb-utóbb elengedte magát az EI mag.
Az első mag széttört ( mert ügyetlen voltam, és elejtettem melegítés közben), de a második már sikerült.

Nincs akadálya. Sőt ha már úgyis áttekered a PC-táp trafót, akkor lehet laza csatolásúra készíteni, mert úgy meg lehetne spórolni a soros tekercset is.

Ferrit E vasmagos trafót korábban úgy szedtem szét, hogy vízbe raktam, és kb fél órát forraltam (simán felraktam a tűzhelyre egy konzervdobozban), ezután a mügyanta megadta magát, és probléma nélkül szétjött a két fél vas.

Nálam is így van megoldva. Az én rezonáns tápom előállít egy kb 70V-os főtápot és segédtápoknak +-20V-ot illetve még egyszer 20V-ot.

Érdekes, hogy így összejöttünk, pont a Skori féle rezonáns táp és a te labortápod kombinációján gondolkodom. Kicsit módosítanám: a műszer helyett inkább két LCD panelműszert használnék, de a többi szinte ugyanaz lenne. A 70 voltos feszültség kicsit sok nekem érintésvédelmi szempontból is, de 40 volt az jó lesz.
Még azon töprengek a NYÁK tervezése előtt, hogy kettős szigetelésű, vagy földelt legyen. Ez majd csak a dobozolásnál lesz lényeges. Mivel fémdobozba építeném jobb lenne a földelt megoldás, viszont a panelházakban nincs a konnektorokban földelés, ezért inkább kettős szigetelésű kellene.

Skori:
Ez a forralás még jobb, mint a hőlégfúvós megoldás.
Ezek a ferritek melegen sokkal törékenyebbek! Két vasmagot is eltörtem. Még szerencse, hogy maradt még mit szétszednem).
A laza csatolású trafóval az a problémám, hogy mérni kell a csatolás induktivitását készítés közben. Ugyan van egy barkács induktivitásmérőm, viszont az jóval kisebb árammal mér, mint a táp üzemi árama. Márpedig ezeknek a ferritmagos tekercseknek az induktivitása függ az átfolyó áramtól Tartok tőle, hogy jelentős eltérés lehet a mért és az üzemi értékek között. Vagy ez hülyeség?
A honlapodon megadott végső önrezgő kapcs. tápnál a 60uH értékű tekercs 10amperes árama nem sok egy kicsit? (Vagy azért szerepel ilyen érték, mert ilyet tudtál beszerezni? Vagy csak elírás?)

Ezen én is gondolkoztam már kb egy éve, azóta már meg is született egy majdnem teljesen kész labortáp:
Bővebben: Link
A 70V-ra (pontosabban 75V) azért van szükség, mert a rezonáns táp kimeneti feszültsége 10A-os terhelés hatására nagymértékben leesik. Ezzel javaslom hogy te is mindenképpen számolj, mert elegendő tartaléknak kell maradnia a szabályozó fokozatnak a megbízható működés miatt.


Teljesen mindegy, mert ha rezonáns tápot teszel a labortáp elé akkor a dobozban már amúgy is 300V-al operálsz, akkor meg szerintem mindegy.

Ha az A/D-t meghagyod, akkor nagyon macerás lesz LCD kijelzővel megoldani.

De nem offolok tovább, ha gondolod ugorjunk át ide:
Bővebben: Topik

Az előző hozzászólásodban szereplő oldalt még nem is láttam!
Hatalmas munka. Nemcsak a táp megépítése, hanem a dokumentálása is. Gyönyörű.

A javasolt topicot sem olvastam még. Azt hiszem, hogy most nem agyalok tovább, inkább nekiállok és átrágom magam ezen az általad javasolt két oldalon.

Az LCD panelműszer készen kapható, kb. 1200 Ft. Kiváltja a műszered, persze darabonként kell neki független táp. No meg nem is világít olyan szép zölden.

OK. mostantól a másik topikot is nézegetem, ha azzal kapcsolatos kérdésem lesz, azt ott teszem fel.

Üdv! Én a akármilyen összeragasztott ferritmagot berakok két pohár hideg víz közé a mikróban, max teljesítményen 2-3 perc után a műgyanta megolvad és egy vastag ronggyal, hogy ne égesd meg a kezed, finoman szét lehet húzni. Egyben marad a csévetest és a vasmag sem szokott sérülni.

Üdv.!

Én szeretnék épiteni egy 0-50v tápegységet már a kapcsolási rajz is megvan hozzá meg minden és nem szeretnék trafót tenni mert attól túl nehéz lenen a doboz ezért úgy gondoltam hogy egy rezonáns tápot teszek csak az a gond hogy még nem tudom hogy milyet? (hogy is kéne megépiteni, mert még kapcsolásom sincs hozzá)
Ezért kérnék egy kis segitséget ha lehet? Legalább olyan kellene ami elbir 4-5Ampert.
Előre is kösszi a segitséget mindenkinek.

Ezt a módszert én is alkalmaztam, egy dologgal egészíteném ki az előttem felszólalót, méghozzá a sok menetű tekercseket zárd rövidre egy darab szigeteletlen dróttal, mert előfodulhat, hogy szikraeső keletkezik. Azt is alátámaszthatom, hogy melegen nagyon törékeny a ferrit.

Jó napot mindenkinek!
Valaki meg tudná mondani, hogy ebbe a tápegységbe miért nem kell hűtés a tranyókra? Vagy nem is melegszik ekkora frekvencián vagy mi? Válaszokat előlre is köszönöm.

Mert kapcsolóüzemben ilyen jó hatásfokot lehet elérni. Ennek nem a frekvenciához van köze, hanem a tranzisztor vezérléséhez: Vagy teljesen nyitva van, ekkor nagy áram folyik, de minimális feszültség esik, szorzatuk így kicsi marad, vagy teljesen zárva,ekkor áram csak szivárog, hiába esik nagy fesz, a szorzat kicsi marad itt is, vagy átmenet van, éppen nyit, vagy zár. Na ez a nagy kihívás, minél meredekebb a nyitás/zárás, annál kevesebb ideig fog fennállni olyan helyzet, hogy feszültség is esik, áram is folyik az eszközön. Ha a meghajtást sikerül elég nagy meredekségűre alkotni, akkor annak eredménye ez lesz, a keletkező hőt a tok a levegőbe önmaga képes eldisszipálni. Az ennyire vad hatásfokok a Skori féle szabadonfutókra jellemzőek errefelé.

Dióhéjban, konyhaiul ennyi.

200W-ig, de még kicsivel afölött is, teljesen csupaszon elmegy minden.
Csak a feteket karikáztad be de ott van még a dióda is ami szinté csupaszon van.

Köszi az ötletet, de ha jól értem, akkor a mikróban nem a pohár vízbe rakod a trafót, hanem mellé. Így nem tudod kiszámítani, mennyire melegszik fel a ferrit. Ahogy írtam, a ferrit felhevülve nekem nagyon törékennyé vált.
Ráadásul a mikróban kicsit gőzölögni fog a gyanta vagy lakk, amivel összeragasztották. Utána nem lesz sok gusztusom kaját melegíteni benne. Nem beszélve a csillagok háborújás effektusról, ami a fém kontra mikró okozhat. Lehet, hogy semmi nem történne (esetleg a deguss féle lábak rövidre zárása megoldja a problémát), de először inkább egy konzervdobozban forralok vizet (Skori javaslata).