Fórum témák
» Több friss téma |
Én majd most próbálom! Ma pakolok be! Én is olyan 38 körüli értékeket mértem 39 fokos légkeverésnél.
Sziasztok!
Miért kell ezt ennyire túlkomplikálni? A tojásokat körülvevő LEVEGŐ legyen állandó 37,8 fokos, akkor a tojások is "automatikusan" az optimális hőmérsékletűek lesznek! Egyébként sem szerencsés a tojást méricskélni, mert a nagy hőtehetetlensége miatt csak lassan követi az esetleges változásokat. Ez pedig megnövelheti a hőlengést. Érdekességképpen mérheted a tojások hőmérsékletét, de a szabályzód a levegőt "igyekezzen" a kellő hőfokon tartani. Kontrollálni is ezt kell elsősorban!
Ezt most talaltam a neten.
Az ideális héjhőmérséklet 37.8°C (100°F), bár az előgépben eltöltött idő vége felé gyakran eléri a 38.3°C-t (101°F), többnyire káros következmények nélkül. Az ennél is magasabb héjhőmérséklet azonban már hátrányos lehet, és a 39.4°C-t (103°F) is meghaladó hőmérséklet már kifejezetten káros a keltethetőségre és a csibeminőségre. Bővebben: Link Erdemes olvasgatni.
Hol írja, hogy a szabályzó érzékelőjét a tojáshéjhoz, vagy a tojásban kell elhelyezni? Szabályozni még az ilyen nagyüzemi keltetőkben is a levegő hőmérsékletét szabályozzák.
Amit idézel az az önhő megjelenésének a jele. Ilyenkor már az élő tömeg elkezd, az idő előrehaladtával egyre jelentősebb hőt termelni Ekkorra a levegő hőfoka a keltetőben 37,2-37,5 kellene legyen. Ellensúlyozásképpen a hőmérséklet csökkentése mellett a szellőztetés mértékét is nagyobbra kell állítani, a napi hűtés hosszát is meg kell növelni, elkerülendő a tojásbelső túlmelegedését. Idézet: „Erdemes olvasgatni.”
Szerintem azzal semmi gond nincs ha felul ellenorzod az erzekeloket. Mert en ugy gondolom a tojasnak kell megfeleljen a homerseklet, nem az erzekelonek. Igaz elegge uj vagyok az elektronika vilagaban, lehet azert nem bizok a "munkamban", az erzekeloben.
A masik meg az hogy legkevereses gepeknel en ugy tudom 37.8C az idealis, amit a tojas at is vesz addig amig nem kezd hot termelni, tehat szerintem egy jo viszonyitasi pont lehet, hogy kikapod a keltetobol es gyorsba lemered.
Természetes, hogy nem a hőérzékelőnek, hanem a tojásoknak igyekszünk a keléshez szükséges megfelelő komfortot biztosítani.
Nem mindig igaz a 37,8 C sem. Ez csak a keltetés első néhány napján ennyi. Az idő előrehaladtával fokozatosan csökkenteni kell a hőmérsékletet. Ennek egyik oka pontosan a tojások önhőjének a megjelenése. A keltetési hőfok az időben is és a keltetett fajok szerint is változik. Az ajánlott értékeket különféle táblázatokból kiolvashatod. A tojások túlmelegedésének a kivédése összetett folyamat. Amint már írtam, a hőfok szabályozásán túl a folyamatos szellőzés és a napi hűtés mértékét is variálni kell. Magyarán, ha azt tapasztalod, túlmelegedik a tojás, nem feltétlenül biztos biztos, hogy (csak) a hőmérsékletet kell megváltoztatni.
Megvolt az elso lampazas. 150 Tojasbol 17 volt rossz. 2-be elindult a fejlodes, de leallt, meg az errendszer sem alakult ki. 1-t pedig en neztem el az igen sotet szine miatt. 35 van kerdojeles allapotban. A tobbi ugy nez ki el is virul idaig.
Koszonom mindenkinek a segitseget. Beszamolok majd a kovetkezo fejlemenyekrol.
Megint egy kerdessel jovok. Az ejjel kifagyott az arduino es a tojasok lehultek. Olyan 6-7 orat voltak futtes nelkul. 5 napja vannak beteve. A tojasok kb 25Cra hultek, szerintetek foge kelni? Erdemes-e tovabb jarassam a gepet? Valakinek tapasztalat errol?
Koszi elore is a valaszt.
Szia!Szerintem mindenképp hagyd még bent! Figyelni kell ,hogy fejlődnek e tovább. Nekem négy napja megy,megnéztem párat lámpával de még várok két napot a selejtezésig. 2x30 van bent a felső tálcán szerintem nem lesz sok minden az a tojás nem jó szerintem. Az alsó 30 másik helyről való az viszont ígéretesnek tűnik.Te milyen hőmérsékleten keltetsz?
A gepem "legkevereses". A hatan van a futes+alul ami a vizet parologtatja. A futes elott 1 propeller kevergeti a levegot. 4 homero van benne, 2xdht22, 2xlm35DZ, a homersekletet 37.2C-ra allitottam. Igy tojasok homerseklete egy hartman infra homerovel merve 37.4-37.8 C kozott van.
A dht22 nagyon lassu ahogy a tojasok is bekerultek, gondolom a legellenallas miatt. Mert uresen nem volt gond. Ezert volt szukseg levenni a homersekletet mert amire a dht utoleri az lm35-t arra mar tulfutes van. Ugy hogy a kovetkezonel ki fogom venni a dht-t az egyenletbol. Csak most igy tojasokkal nem akarok kiserletezgetni. Amugy tudom sok hibaja van a gepnek, de ez az elso elektronikas/arduinos projektem. Nezzetek el.
Mivel még a keltetés korai szakaszában történt ez a baleset és a tojások nem hűltek 25 C alá, simán túlélik.Valamivel később kelnek ki, de ha rossz lesz a kelési arányod, nem ez lesz az oka.
Az első néhány napban a tojások ha 25 C alá hűlnek, lelassul, majd leáll az embrió fejlődése. De csak leáll. Viszont 20 C alatt el is pusztul! A keltetési idő előrehaladtával a tojásban lévő embrió egyre kevésbé tűri ezt a fajta túlhűtést. A 18-19. napon már ha 25 C fokra hűl le a tojásban lévő csibe, el is pusztul. Ismételten hangsúlyozom, a keltetés hőfokát taglaló táblázatokban nem a tojás, hanem az azt körülölelő levegő hőfokát adják meg! A keltetés elején a tojás, mivel nem termel jelentősebb mértékben hőt, a környezete hőfokát fogja átvenni. A bújtatáskor viszont már teljesen más a helyzet. Például ilyenkorra a levegőnek 36,5 -37 C fokot javasolnak. A csibe testhőmérséklete viszont 39 - 40 C fokos! Az alacsonyabb hőfokú levegő amiatt kell, hogy a csibe le tudja adni a környezetének a fölös hőt, különben hőgutában elpusztul. Ebből is láthatod, bár fontos lehet a tojás hőfokát figyelni, de szabályozni a keltetőben a levegő hőmérsékletét szokták.
Koszonom a megnyugtato szavaidat valamint a jotanacsokat. Igyekszem tanulni a temaban.
Sziasztok! Gondoltam megosztom a végeredményt is veletek. A "CÁJG" kikeltette a csibéimet. Sajnos az egyik adag tojásban sok volt záp. 60 darabot tettem bele (2x30) ebből 34 volt fias a lámpázásnál és most kelt ki az utolsó is 25 darab lett belőle. Végül is elégedett vagyok vele mert nem a gép hibája ami nem kelt ki . A 2 éves fiam őrzi őket alig tudom elimádni a ládától miben vannak
Sziasztok, 70 darab kiscsibe kelt ki a 150 tojaskabol. Amibol lampazaskor 129 volt jo. Erdekes eszrevetel a 22-dik napon amik keltek jo reszt nyitott koldokkel keltek.
Olvastam olyat is hogy a paratartalom, fertozes, rossz tojas minoseg. A paratartalmat stabilan 75-80% kozottre raktam keleskor. Ez okozhatja?
Szia! Nem igen értek hozzá,de valami gond lehet nálad ha csak 70 kelt ki 129-ből.. Nem volt túl alacsony a keltetési hőmérséklet? Mikor haltak el az embriók? Én meglámpáztam többször is volt mi korai stádiumban pusztult el "vérgyűrűs" volt,három a tojásba fulladt bele. Egyet a 22 napon császárral szültem meg de megmaradt Nálam már a 20. napon kikelt kettő
Hat nem tudom, mert nekem 20nap vege 21-22 nap keltek ki. Ami azt jelenti hogy elmeletileg a keltetesi homerseklet jo volt. Az elhalas valalmikor 16-dik nap utan kovetkezhetett be mert akkor lampaztam oket es akkor meg mind eltek (4-5 sotetebb heju talan-talan gyanus volt). 5-6 darab, meglikasztotta a tojast, csak nem tudtak folytatni. A tobbi meg egyszeruen befuladt, nehanyat feltortem ugy nez ki teljesen ki voltak fejlodve, csak nem tudtak kibujkalni.
Gondolok meg egy masik problemara: nagyon meszes/kemeny nalunk a viz (kutbol). Szerintem megkemenyitette a tojasok hejat, es meg is folytotta oket mivel le vizkovesedett a tojas. (latszott nehanynak az aljan ahogy osszegyult). Ha minden jol megy, ma berakok meg 60 darabot, desztilalt vizzel parasitva. Lam ugy milyen arany jon ki. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2015
"Lam ugy milyen arany jon ki." Hú ha! Ha arany jön ki, én is keltetek.. Csak a tyúkot kellene megkeresni ami ezt a tojást tojja.
Nem igazan szeretem az ekezeteket.
Pedig a magyar nyelvű írás ékezetek nélkül használhatatlan. Bátran használd az anyanyelved!
Szia!
Nem biztos, hogy tetszeni fog amit írok. ...ma berakok meg 60 darabot.../i] Kár szegényekért! Nem élő szervezeteken kellene kikísérletezni egy gépet! Előbb talán ki kellene deríteni, mi is volt a baj oka. 129 jó tojásból kikelt 70 darab. Én ezt nem tekinteném sikernek! A katasztrófa szó közelebb áll hozzá. Főleg az elpusztult csibék szemszögéből nézve! [i]Az elhalas valalmikor 16-dik nap utan kovetkezhetett be...... ...A tobbi meg egyszeruen befuladt, nehanyat feltortem ugy nez ki teljesen ki voltak fejlodve, csak nem tudtak kibujkalni Gyanús nekem, hogy a napi hűtéssel és a szellőztetéssel komoly bajok voltak! Szegények egyszerűen nem jutottak levegőhöz! A kísérletezgetés előtt el kellene olvasni néhány, a keltetéssel kapcsolatos szakkönyvet! Remélem én látom csak ilyen sötéten a helyzetet. Jó lenne hinni, hogy én tévedek!
A szelloztetes rendszeres volt. A gepen van szellozteto, az oladalan hol beszivja a levegot, es a tetejen ahol kimehet. Azonkivul a napi hutes is folyamatosan, szabalyosan megvolt.
Mivel amik keltek pontosan 20-23 nap kozott keltek ezert nem valoszinu hogy a homerseklettel volt a gond. Beszeltem 2-3 tenyesztovel, akik szinten azon a velemenyen vannak hogy a kemeny viz okozhatta a problemat. Az egyik kuldott leirast a geperol ahol hangsulyozva van a desztillalt viz hasznalata. A kiserletezgetes cimszo azert enyhe tulzas szerintem. Legalabbis nem erzem magam olyan fajtanak aki elvezettel csirke embriokat nyirbal. A keltetesi szakirodalom sajnos elegge hianyos (magyar, roman, angol). Azonkivul amik vannak azok is tobbnyire fajta specifikusak. Mikor sajat keresztezett fajtakkal dolgozol, vagy "tanyasi" tojasokkal azokra nem feltetlenul ervenyesek pont azok a szabalyok.
A víz nálunk is kemény. Nálam egy tálca van bent miben egy tetőknél alkalmazott úgynevezett párologtató fólia van mi ha vizet ér eloszlik a felületén (olyan szövetes de műanyag) Az utolsó napokban még fújtam a keltetőtérbe is és a hűtés végén a tojásokat lepermeteztem elég jól szinte fojt rajtuk a víz.Olvastam lehet ecetezni is a vizet de nem mertem kipróbálni. Vannak nagyon kemény héjú tojások is amit nem tud a kis csibe kilyukasztani és belefullad..A tojást ha sokat tapogatják,megtörlik az végzetes lehet és ez nem az elején jelentkezik.Sajnos van,hogy dönteni kell a csibe sorsálól ha ki is kel mert beteg,hibás. Ma egyet sajnos oda kellett csapnom a betonra (nem szenvedett) mert nem tudott menni,enni,inni és a többi folyamatosan csípkedte nem bírtam már nézni,hogy szenved a kicsike
A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2015
Szia!
Ne higgy a e tudósoknak! Idézet: „Beszeltem 2-3 tenyesztovel, akik szinten azon a velemenyen vannak hogy a kemeny viz okozhatta a problemat. Az egyik kuldott leirast a geperol ahol hangsulyozva van a desztillalt viz hasznalata.” Gondolom párásítasz és nem locsolod a tojásokat. A kemény vízből felszáll a lágy víz, a kemény (mész) kicsapódik a vizes tálca falára. Próbáld ki talán egy erősen sós vizet forrald, a végén ott marad a só, az edény falán, peremén. Semmi szükség sincs desztillált víz párásítására. A sokk befulladt csibe csak a rossz keltetési technológia okozhatta! Egyébként valóban jó lenne, ha magyarul írnál, az ékezet nem szeretet kérdése.
Szia!
Ez itt is egy hatalmas hiba van! Idézet: „a tojásokat lepermeteztem elég jól szinte fojt rajtuk a víz.Olvastam lehet ecetezni is a vizet” Nem locsolni kell, hanem permetezni, úgy, hogy a permet piciny víz gömbök legyen a tojáson és ne vízfilm! A sok víz megakadályozza légcserét! A másik ostobaság, az ecetezés! Kedves keltető barátom, kis kémia: a mész lúg, az ecet sav. Kettő találkozásánál halad a nulla felé, egymást közömbösítik. Az eredmény, kapsz egy rugalmas burkot, a csibe nem tudja törni a mészfalat, mert rugalmas! Következés képen a csibe megfullad, mert nem kap levegőt! Az utolsó napon a csibe már tüdővel lélegzik! A természet kitalálta a tojás statikáját, belűről könnyen törik, kívülről befelé nehezen törik. Javaslom a szakkönyvet: Bővebben: Link
Igen parasitok (egy fem talca, ami alulrol futva van), es naponta 1 alkalommal hutes utan szoktam permet szeruen spriccolni.
Tenyesztok ajanlottak hogy az utolso 4 nap folyon le a tojasokrol is a viz es ezt 4-5 orankent rendszeres csinaljam meg. Valalmint az ecetes vizet is ok ajanlottak. A gyakorlati tapasztalat tobb mint a konyvek. Bar ugy tunik az en esetemben nem vallt be. Legyszives javitsd a linket mert nem mukodik. Koszonom.
Mérted is valamivel a páratartalmat? Annak az értéke az előírt határokon belül maradt?
Csak a józan eszedre kellene hallgatnod! Hol láttad azt, hogy a kotlós tollából folyik a víz? Tojást keltetsz, nem vízipálmát! Mások szerint nem is víz, egyenesen ecetsav folyik ilyenkor a tojásokra. Miért nem inkább kénsav, vagy egyenesen királyvíz? Az még az aranytojást is megpuhítaná! Eszméletlen hülyeségek tudnak makacsul gyökeret verni az emberek agyában. Idézet: „A kiserletezgetes cimszo azert enyhe tulzas szerintem. Legalabbis nem erzem magam olyan fajtanak aki elvezettel csirke embriokat nyirbal.” Megkérlek, ne magyarázz bele olyan dolgokat, amit nem írtam! Nem azt mondtam, hogy csirkeembriókat nyirbálsz. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmedet, ha keltetőgépet építesz és azzal keltetésbe fogsz, ezzel a döntéseddel élőlények sorsa felől határozol. Nem mindegy milyen jó lesz az a gép. Az sem mindegy, mennyire vagy szakmailag felkészülve a feladatra. Vedd észre, a csibék életére megy ki ez a "játék"! Az, hogy felelősségteljesen, vagy felelőtlenül döntesz, csak rajtad múlik!
IQNUKU válasza Neked tökéletes, javaslom fogadd meg.
A javított link: Bővebben: Link
Az igaz,hogy a kotlós alatt nem csepeg a víz de nem is áramlik a levegő olyan drasztikus mértékben mint a légkeveréses gépben. Kelés előtt jól be szokják permetezni,hogy én is tettem és csak kettő fulladt bele a többi szépen kikelt magától (illetve egyet megcsászároztam de az is él nem is tudom melyik volt az) Az a víz pillanatok alatt elpárolog a tojásról nem befolyásolja a légzést szerintem.Permetezem bent a gépben melegen tartott vizes pumpás permetezővel nem locsolom ez fontos!
Én tyúktojásokat SOHA, SEMMILYEN körülmények között nem locsolok! Mégis sokkal jobbak a keltetési eredményeim.
Idézet: „Kelés előtt jól be szokják permetezni....” Fenéken billenteném azt, aki ilyen hülyeségekkel traktálja a kezdő keltetőket! Az előkeltetés alatt csak a mindenkori előírt páraértékeket tartatom a gépem páraszabályzójával. Nincs semmilyen locsolkodás. Bújtatási szakaszban, a kényszerű ajtónyitás, például a napi hűtés után, - hogy minél hamarabb vissza tudjon állni a pára a szükséges 70-75% szintre -, permetezek vizet pl. az ajtóra és egyéb semleges helyre. De még véletlenül sem a tojásokra! A tyúkok ösztönösen irtóznak a víztől. Tehát a természetben szóba sem jöhet semmiféle "locsolkodás"! Víziszárnyasoknál kissé más a helyzet, de ott sem kell nyakra-főre locsolni! Bővebben nem taglalom, mert nem ez a topik témája! A hozzászólás módosítva: Máj 8, 2015
Nincs igazad! A tojás nem lehet vizes! Lég pára kell! A
Idézet: mindent meg magyaráz. Javaslom Neked is. http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1789495.html#1789495 „szokják” |
Bejelentkezés
Hirdetés |