Az említett viszonylag kis teljesítmény elegendő egy átlagos zenehallgatáshoz?

Ugyan nem engem kérdeztél, de lényegében érintett vagyok, mert nálam két ECL86 zenél 30 négyzetméteren. Még sosem volt maxra tekerve, pedig időnként szeretem a hangos zenét.

Nagymértékben függ a hallgatott zene műfajától. Erősen változó dinamikájú felvételekhez alkalmatlan, még nagy érzékenységű (92-95dB) hangsugárzókhoz is kevés az a max. 2W ami tud egy ilyen A osztályú végfok. Opera, kevés hangszert, inkább akusztikus hangszeres zenéhez megfelelhet.

Szerintem ehhez valamilyen Fostex-es hangfal kellene, annak meg komoly ára van...

Megerősíted a sejtésemet.
Korábban próbálkoztam mérésekkel meghatározni mekkora trafóigénye van egy erősítőnek, ha feltételezünk egy átlagos spektrumú zenei anyagot (ritkán hallgat szinuszt, vagy négyszögjelet az ember). Ennek során, az időnként éppen clippelő hangerő esetén is a névleges teljesítménynek csak 15-25%-a a hálózatból felvett teljesítmény átlaga (tehát nem kell a trafót ésszerűtlenül túlméretezni). Viszont a csúcsokban rendszeresen előfordulnak pillanatnyi jelentős kiugrások, amik egy 2-3 W-os erősítőnél már problémásak lehetnek.

Nekem éppen elég.

Idézet:
„csak 15-25%-a a hálózatból felvett teljesítmény átlaga”

Rengeteg SE végfokot építettem és bemértem. Beállított munkapont Ia x Ua ami a cső anóddisszipációja, ennek 25% volt a kivehető teljesítmény, minden mérésem ezt bizonyította.
Lehet mérni kicsit nagyobbat is, de az már 10%, vagy, még nagyobb torzításnál mérhető. Ami már nem lehet alkalmas minőségi zenehallgatásra.