Elfogadom, jogos.

Nem a szoba méretével van a gond, hanem a kialakításával. Tetőtérből leválasztott kb. 24-25 m² alapterületű a szoba. Viszont csak egy olyan fala van, ami szóba jöhetne elhelyezés szempontjából, csakhogy azon van két nagy ablak, s mindössze az a szakasza egybefüggő 1.2-1.4m, ami az ajtó felé néz, na ott meg egy szekrény lóg be A belmagasság eleve kicsi a legmagasabb pontján kb. 210cm. Nem ideális, ebbe a magasságba még a mennyezeti világítást is meg kellett válogatni...
Esetleg parapet jöhet szóba, ha kidobom az egyik radiátort, de egyelőre marad a szenvedés.
Köszi mindenkinek a hozzászólást!

Ha csak ez a probléma , többször csináltunk már olyat hogy ha nem volt függőleges hely akkor egy dobozt gyártattunk alá és arra szereltük fel a beltérit , de azt tudnod kell hogy a legtöbb klímakültéri zúgása behallatszik a tetőtérbe , mert rezgeti a cserepet-lécet ....

Sziasztok.
Komoly problémával küszködök és megpróbálom összefoglalni röviden.
Adott egy 12 lakásos apartmanház központi hőszivattyús hűtés-fűtéssel.
A fűtés padlóban, a hűtés a mennyezeten gipszkarton mögött .
Tavaly ősszel adták át a házat s már a fűtés se volt tökéletes, de mert felső emeleti (40 nm) és 23-24fok anélkül is volt hogy bekapcsoltuk volna a termosztátot, nagyon nem foglalkoztunk vele ill alkalomszerűen van csak használva nyaralóként.
Feltűnő volt hogy már akkor se tudtam növelni a lakás hőfokot.
Most át lett állítva nyári hűtésre de az sem működik.
Az építtető mutatja hogy a többi 11 lakásban működik a rendszer, azaz hűt.
A keringető szivattyú (DAB evosta 2) működik, ha a termosztát (computherm e280), kapcsolja.
Az induló osztón 18fokos a víz, érezhetően hideg, a visszatérő 20 fokos.
Az áramlásérzékelő mutatja ha bekapcsol, vagy kikapcsol.
Golyóscsapok nyitott állásban, a szivattyú áramlását mutató nyíl az osztó felé mutat.
Kb 4 napja folyamatosan megy de semmi hűtő hatás, a belső hőmérséklet el se mozdul 36fokról lefele.
A gipszkarton nem hideg, nem jön le a hő.
Látom hogy az építtető is teljesen tanácstalan.
Mi okozhatja ezt? Képeket tudok küldeni a szerelvényekről.
Köszönöm a segítséget előre is!

Szia,
nem vagyok épületgépész, de szerintem a 18°C kevés hűtés előremenőnek.
Azt ki tudod deríteni, hogy a többi lakásban is ilyen hőlépcsővel működik-e?

Nálam szintén GK mögött vannak a mennyezethűtés panelek, egy geotermikus hőszivattyúval.

Első körben ahhoz, hogy rendesen működjön a mennyezet hűtés, ahhoz az előremenőt kb. 3°C-al feljebb kell tartani mint a harmatpont, de a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten, mert a mennyezethűtés nagyon rossz hőátadású mindig. 30°C és 40%RH mellett a harmatpont 15°C-ra adódik. Nálam is 18°C-os előremenővel üzemel, de konstans 24°C fokot tartok télen-nyáron.
Ha 35°C-ot mérsz ahogy írod, akkor az előremenőt nem célszerű 18 fokon tartani, mert 35°C és 40%RH mellett a harmatpont 20°C-ra adódik, így kockáztatod a penészesedést a páralecsapódás miatt. 18°C fokot akkor alkalmazz, ha már csak állandósult, hőntartás állapot van.
Illetve kb. 3°C-os dT-t kellene tartani azért előremenő-visszatérő között.

Második fontos, hogy a mennyezet hűtésnek mindenképpen paneles kialakításúnak kellene lennie (erről ha jól olvason nem írsz). Mindegy, hogy gyári panel, vagy külön panel + egyben csatlakozás nélkül tekert cső. De minden képpen kell egy növelt hőleadó/hőelvonó felület. (Példa a panelre)

Harmadsorban a panel fölött mindenképpen szükséges hőszigetelő réteg, minimum "pokróc", de inkább rendes ásványgyapot hőszigetelés.

A leírásod alapján, mivel télen is és nyáron is problémás a mennyezet, az a gyanúm, hogy vagy hiányzik a lemez, vagy a hőszigetelés a fűtés fölött. Így nyáron fűti hátulról, télen hűti hátulról a rendszert.

Amit még írj meg nekünk légyszi, hogy pontosabban lássunk, hogy mi a helyzet:
- mennyezet kör áramlási sebessége
- hűtési ciklusidők (bekapcsolás, kikapcsolási időközök)
- egy vagy kétréteg GK van a mennyezeten
- emelj ki egy spotlámpát, vagy valamit ahol be tudod dugni a kezed, és nézd meg, hogy jár-e/húz-e a levegő a födém / tetőszerkezet és a GK között.
- írd meg, milyen hőterhelést számolt a gépész a hűtés méretezésekor, és arra milyen hűtési teljesítményű a hőszivattyú.

Egy ilyesmi ábrának kellene lennie a gépészeti tervben. Mellékeltem az enyémet.

A 36 fok mért hőmérséklet elírás, nem vettem észre, pedig át olvastam mielőtt hozzászólást írtam.
Az 26 fok lett volna.
A 12 lakásnak 1 hőszivattyúja van, s külön van mindenkinek leágaztatva .
A többi lakásnál működik.
Nem voltam ott az építésnél, ezért nem tudom milyen a kialakítása a plafonban.
Természetesen spot lámpánál be tudok nézni, illetve ha nagyon muszály a mennyezeti ledes lámpa alatt (30*30 cm ,ha kell-, megtudom vágni a gipszkartont.
A lakás 26fok, a termosztát 22re állítva, így 0-24ben megy a szivattyú.
Az osztó szó szerint cseppenésig párás.
A szivattyú maxra állított sebességű.
Gondolkodom még hogy lézeres vagy infrás hőmérővel rámérek a csőre.

Ahogy Topi írta a hőszigetelés és a növelt hőleadó-/hőelvonó felület a leglényegesebb, nem a hőfokmérés! Nézd meg a hőszigetelés és a lemezeket. Az a 18 fok rendben van, amúgy is írtad, hogy másik lakásban rendesen fűt, hűt a hőszivattyú. Azokba a lakásoka is ugyanolyan hőmérsékletű fűtő- hűtővíz megy.

Azt javaslom első körben próbáld meg megismerni, hogy milyen technológiával készült akkor a mennyezet, mivel is állsz szembe, attól is függ a megoldás.

Ezen felül, próbáld meg a szomszédokat is megkérdezni, mert rendben van, hogy az építettő szerint a többi lakásban működik, de az a legbiztosabb, ha Te magad kérdezed meg a szomszédokat.

Egy kis nézelődéssel pedig ki kellene deríteni a leágazás módját, például nem Te vagy-e a sor vége. A leágazás módja azért fontos, mert ha a leágazásnak van bypass ága, akkor a maxra állított keringetőd meghaladhatja a betáp nyomást, és saját magad vizét keringeted.
Ha önálló hidraulikával rendelkezik a lakás, akkor kell lennie egy olyan hőközpontnak, ahol a közös ág és a Te hidraulikai ágad lemezes hőcserélőn keresztül van összekötve. Ekkor is teljesen más a megoldás felé vezető út.
És akkor is más, ha az osztás nem hidraulikai hanem multisplit jelleggel maga a gáz hűtőközegen osztoztok.

Próbáld meg megismerni a legtöbb rendelkezésre álló infót a kialakításról, úgy közelebb tudunk kerülni a megoldáshoz is.

Elvileg az elején vagyok, a szomszéd helyiségben van a kazánház s elmondás alapján szigetelve van a GK felett.
A szivattyút kapcsoltam a legkisebb fokozatra is, kb 24 órára.
Olyan az érzésem, mintha mégse menne körbe a víz, mintha levegős lenne, bár a kis üvegcsében az osztón mozog a "szelep", a ki- be kapcsol a szivattyú.
Még ha rosszul szigetelt is, csak lenne 1-2 fok mínusz a plafonon.

Néhány kép a rendszerről.

A szivattyú

Termosztát

Azt fel tudnád skiccelni, hogy hogyan is van a keringető szivattyú? Egy egyszerűsített vázlatot arról, hogy a fő trönk előremenő és visszatérő után Nálad, mi hogy van kötve?

Hát ezen a képen nincs áramlás. A szivattyú éppen állt? Ha nem akkor valószínűleg légteleníteni kellene, vagy jobban kinyitni azokat a szelepeket, vagy a szabályzókat!

Ha jól értelmezem: az előremenő ág elején van a szivattyú, amelyiken az áramlás szabályozó. A szivattyú oldalán is arra mutat az áramlás-irány.
A visszatérő az mehet vissza a hőszivattyúra.
Szivattyú ki-be kapcsolásra az áramlás-szelepe le és fel mozog.

Igen, figyelmetlen voltam és nem vettem észre, a képen kikapcsolt állapotban van a szivattyú.
Előző képen látható bekapcsolt állapota is.

Van felszerelve egy egy normál on-off klíma, ha ki szeretném cserélni inverteresre, akkor a rézcsövek maradhatnak, vagy azokat is ki kell bontani mert más a csatlakozás?

Nem fontos kibontani , elég átmosatni -átfújatni hogy a régi olaj kikerüljön belőle . De érdemes cserélni ha nincs bevésve , mert megkeményedett és így már nehéz bánni vele .

Először is, elég furcsa megoldást alkalmaztak, viszont nem látok visszacsapó szelepet a mellékelt fotókon, az ilyen kialakítás esetén szükséges lenne / szivattyúba beépítve.

De a legfontosabb lenne a légtelenítést elvégezni először. A légtelenítő nincs teljesen lezárva esetleg?

Magam is azt gondolom, illetve megkérdezve több fűtés-szerelőt hogy a légtelenítés elvégzése lehet hanyag, mert nem kellene bonyolultnak lenni a rendszernek.
Volt aki a szivattyú elhelyezését is furcsálta, hogy nem a visszatérő ágra van kötve, hanem az előremenőbe.

Sziasztok! Mobil klímával kapcsolatos kérdésem lenne. Van egy De Longhi PAC AN97 gép. 2.7 KW, 10700btu. Egy 3.5KW-os gép jobban tudna hűteni,függetlenül attól,hogy kevesebb a btu? Egyáltalán mit takar ez a btu kifejezés?Köszönöm előre is a válaszokat!

BTU
De ha ez a link nem működik, akkor:
BTU

Köszönöm a linket,átolvastam. Viszont még mindig azt kérdezném,hogy nagyobb KW-os mobil klíma jobban hűthet,ha a BTU viszont kevesebb?

Én nem néztem a linket, de a BTU az egy angol mértékegység a teljesítmény jelölésére. Egy 9000 BTU klíma az kb 2,5 kW, egy 12000 BTU az kb. 3,5 kW. Ez kéz a kézben jár, mint a coll és a centiméter. Tehát egy nagyobb kW hűtőkapacitású gép jobban hűt, a BTU is magasabb lesz.
Ha nagyobb a kW érték de a BTU kisebb, akkor valaki valamit elírt…

Akkor van egy másik link.
Az én olvasatomban a BTU azt jelenti, hogy mennyi hőt tud elszállitani készülék, kW pedig hogy ehhez mennyit fogyaszt, a kettő közötti különbség meg a hatásfok. De szoktak emlegetni COP-ot is, majd elmagyarázza aki ezzel foglalkozik és ért hozzá.

Mindkettő a hűtő teljesítmény számszerűsítésére szolgál ebben az esetben. A felvett villamos teljesítményt és a hatásfokot most ne keverjük ide.

Ez is egy olvasat, és nem mondom hogy nem igaz.

Egyébként igazad van, csakhát nem én találtam ki, hogy használjuk a BTA-t, mert sokkal nagyobb szám. Szerintem olyan lett ez, mint a PMPO.
Vettem egy klimát, 2 kW-os.
Az enyém meg több mint 500 BTA-s.
Az a jobb oldali egészen cuki, azzal a vézna kerekeivel.