Üdvözlöm mindenkinek!!
4 µF-os az indító kondenzátor és megmértem 5,3µF-os lett. Az normális?

Szia!
Mihez való az a kondi? Általánosságban egy indító kondi 80.....120 uF.
Szerintem a tiéd üzemi kondi és az 5.3 µF inkább mérési hiba.
De ha tényleg annyi, az sem gond.

Ez egy feszültségszabályzóról beszélünk. 2db van belőle az egyik 4,1µF-os a másik pedig 5,3 µF-os azért szerettem volna tudni hogy normális-e.

Lehet ekkora szórása a kondiknak - gondolom, egymás után mérted mindkettőt.

Levettem mindkettőt és úgy mértem, de akkor mégsem baja. De azért köszönöm!

Hali!
10µF elkótól, a következő értékű kondi, 22uF?

Elvileg van 16 vagy 8.2µF is. Attól is függ mekkora feszültségre kell ...

63V ra kellene.

Szia!
Hestore: 15 µF 63 V van.

Hali!
Nem a legjobb kép, de hogy kell itt az értéket értelmezni? Van több ilyenem. Azt látom/gondolom, hogy 6,3V, de + előjelek mit takarnak? Tantál kondenzátor. Esetleg találok erre táblázatot/magyarázatot?

A "+" jelek a kondenzátor polaritását jelzik. 330 µF, 6,3 V.

A másik kettő kisebb csepp alakú is tantál. Azokon is kell lennie feliratnak, és polaritás jelzésnek.
A lapos, az kerámia. Szerintem azon is kell lennie értékjelzésnek legalább, mert egy sima sárga csík nem elég az azonosításhoz. Nézd meg nagyítóval, talán kiderül.

Köszönöm!

Az, hogy milyen színűek, mi a jelentősége?
Van kék, barna/sárga, ahogy vesszük.

További kérdésem, amivel nem szeretnék túl nagy hangot adni tudatlanságomnak, hogy hol javasoltak ezek a kondenzátorok?

Bővebben: Link

A csepp tantál kondik színének nem sok jelentősége van. Mindenféle csiricsáré színekben lehet velük találkozni. A TKI ( Távközlési Kutató Intézet ) is gyártott csepp tantál kondikat szép rikító sárga színben. A lényeg a kapacitás értéke, a feszültség, és a polaritás jelzése a + jellel.
Mivel a csepp tantálban nincs folyékony elektrolit, így az nem tud szivárogni, kiszáradni, nem forr fel hő hatására, és nem nyomja szét a kupakját. Gyártanak tantál kondit zárt műanyag tokozásban is.
Sőt van folyadék elektrolitos tantál kondi is, bár az ritkább.
Katonai és ipari berendezésekben előszeretettel használják ezeket. Persze bárhol másutt is alkalmazható.

Plusz, mivel nincs tekercselt fegyverzetük, ezért kicsi az induktivitásuk is. Olyan jók, mint a multilayer kerámiakondenzátorok, csak jóval nagyobb kapacitással, de kis méretben. Hidegítésre, nagyfrekvenciás szűrésre kiválóak.

Szerintem meg a legutálatosabb kondi a tantál. Nagyon sok szakad, vagy zárlatos egyeddel találkoztam javítások során. Ha meglátom valamiben azonnal kidobom onnan. Évekig pihentek (vagy 20 évig) a fiókomban 10u/35V-os tantálok. 90%-ának nulla volt a kapacitása. 40-50 éves puffer elkók még olyanok, mint új korukban.
A seregből úgy tudom mindig is ki voltak tiltva mert ha robban - pl. túlfeszültség miatt - szúrólángot lövell ki.
Az induktivitásuk valóban elhanyagolható, de cserébe nagy az ESR értéke.

Köszönöm a kimerítő válaszokat!

Rosszul tudod. Mi is gyártottunk katonai berendezéseket, és volt bennük elég sok tantál elkó.
Én eddig nem vetem észre ezt a fajta kapacitás csökkenést. De van elég sok 35-40 éves tantál elkó a készletemben, az említett TKI gyártmányból is egy sorozat, majd rámérek, hogy viselkednek öreg korukra.

Amit el tudok képzelni, hogy bánya, meg gázipari berendezésekben nem engedték, mert ott a robbanásbiztos minősítés nélkül nem lehet semmit működtetni. De azon a területen nem dolgoztam, így csak feltételezés.

Zárlatos tantált én is találtam már, de nem olyan gyakran, hogy emiatt kivágjam mindet. Utánanéztem, vannak területek, ahol valóban nem használható, például autó elektronikákban.
Viszont az ESR értéke állítólag jobb, mint az alu elkóké. Magas hőmérsékleten is használható, ezért is alkalmas a katonai hőmérséklet tartományra ( -50 - +125 )

Nekem is rossz tapasztalatom van a csepp-tantálokkal. A 80-as évek végén, illetve a 90-es évek elején még használtuk ipari környezetben táp hidegítésére, de olyan sok probléma volt velük (általában zárlatosak lettek), hogy "tiltólistára" kerültek.

A csepp-tantálok érzékenyek a túlfeszültségre, amik impulzus, tüske formában is érkezhetnek. Hagyományos elko-nál ezt a magasabb ESR csillapítja. Léteznek a fémtokozású úgynevezett "ezüst tantál" kondik is, ezeket alkalmazzák audió áramkörökben is, drágábbak. Felépítését nem ismerem.
Amit évtizedek óta nem értek: A jó hangúnak ismert NAIM NAP 250 erősítőben a két stabilizált tápegységben hagyományos elkókat alkalmaznak. Az erősítő panel meg tele van kommersz csepp-tantálokkal - jelútban is. Ami elvileg nem oda való, rossz hangja van, stb...Ötlet?

Valószínű, hogy azóta nagyon sokat javult a gyártástechnológia, mert mostanában is rengeteg tantál elkót lehet látni. Például a merevlemezek paneljein szinte kizárólag műanyag tokozású tantál kondik vannak. Számítógépes mérőkártyák, ipari elektronikai panelek mind rengeteg ilyet tartalmaznak.
Egyszerűen verhetetlen a hőmérséklet tűrés, és ennek kapcsán a hosszú élettartam tekintetében.

Talán mert ők nem a szájhagyományokra alapozzák a fejlesztéseiket.

Régebben én is azt tanultam, hogy a tantál kondenzátor milyen jó. Aztán azok a csepp tantál kondik amiket akkoriban be lehetett szerezni rácáfoltak erre. Nagy veszteség, zárlatra való hajlamosság, instabilitás, feszültségre túl kell méretezni, mert a normál üzemi feszültsége közelében is megdöglik egy idő után. Erősítőben is használtam régen, de rájöttem, hogy inkább csak rontott a hangján. Az újabb SMD tantál kondikkal viszont nincs rossz tapasztalatom, csakhogy manapság kerámia kondi is van 100µF nagyságrendben is, és pl. ESR szempontjából sokkal jobb - ezeknek a fő hátrányuk a feszültségfüggő kapacitás - ahol ez számít. Egyúttal ez maradt szinte az egyetlen előnye a tantál kondiknak: ezeknek nem függ a feszültségtől a kapacitása, ja: és van amikor kifejezetten szükség van némi ESR-re is, ilyenkor jöhet szóba. De pl. ha megnézünk egy számítógép alaplapot, vagy videokártyát, akkor valószínűbb, hogy kerámia és polimer kondikat találunk rajta... és esetleg lowESR alu elkókat.

Egy ismerősömnek egy elektronikával van baja. Most a csatoló kondikkal szenved. Én nem tudok tanácsot adni, ilyen tapasztalatom nincs.
A fólia kondikat egy 470k 330V dc-vel tölti és az ellenálláson egyes kondiknál 5-6mV marad és van amelyiken 1mV-nál kisebb. Szerinte az 5-6mV-os gerjedést tud okozni a RIAA fokozatában.
Valakinek tapasztalata ilyesmiről? Néhánytól 10-20 percig is az áramkörön méricskélte az írt értékeket...

Sziasztok!

Mire számíthatok, ha egy régi (kb. 80-as, 90-es évek alkatrészkínálatához kitalált) kapcsolást megépítek SMD alkatrészekkel, köztük SMD kondikkal? Egy régi hordozható magnó modernizálása a projekt, és ha már úgyis kap D-osztályú véget, BT modult, stb, inkább a magnófej erősítőjét és a basszus korrekciót is rátervezném egy panelre, hely szempontjából bőven odafér.

Nyilván a 100 µF nagyságrendű tápszűrőket meghagynám elkónak, viszont az ilyen 1-10 µF-os hidegítők, audio csatolók első látásra mehetnének modern multilayer kerámiával is. Lenne esetleg valami buktatója a dolognak, ami miatt ezek mégsem alkalmasak erre?

Egy magnó magnó nem a minőségek netovábbja, építheted SMD alkatrészekből.