Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Ha ezt a kapcsolást jobban megnézed,akkor láthatod,hogy a műveleti erősítő figyeli a kimeneti feszültséget,és ha a feszültségosztón eléri a referenciafeszültséget,akkor földre húzza a soros tranzisztor vezérlését,azaz kikapcsolja. Tehát kapcsolóüzemben dolgozik,még ha nem is a klasszikus értelemben. De ennek a szabályzónak a kimeneti hullámossága nem hasonlítható össze a soros áteresztő tranzisztoros szabályzókéval. Amíg a soros áteresztőnél a szabályozás gyorsasága és a szűrés minősége a meghatározó,addig ennél a kapcsolásnál a kimenő feszültségnek csak átlagértékével számolhatunk,mivel hogy közel 0 és a referencia által meghatározott érték között fog változni. Tehát ez valójában nem az, aminek látszik -első ránézésre.
De akkor mi van a MOSFET-es kimenetű tápegységekkel? Ott is gate van és mégis szépen működik, hullámosság nélkül. Proli007 labortápja
Amit mpisti írt az az IGBT-s szabályozásra igaz, amiről te linkeltél rajzot. Proli007 tápjában viszont nem IGBT van hanem FET, ezért arra ez nem igaz. A FET piszok gyors (tud lenni).
A régi TELMES TR 9158-ban (ez egy magyar gyártmányú 0-40V 0-10A-es táp) a soros áteresztő tranzisztorok disszipációját úgy tartották viszonylag alacsony értéken,hogy a hálózati egyenirányító rész az egy féligvezérelt tirisztoros graetz híd volt. A feszültség értékének az állítása vitte a tirisztorok gyújtásszögét is. Tehát a pufferkondikat csak akkora feszültségre töltötték fel, ami a maximális áram mellett is biztosította a stabil kimeneti feszültséget. Nincs előttem a szervizkönyve,de azt hiszem 4V-al volt a pufferköri feszültség nagyobb,mint a stabilizátor kimenetére beállított feszültség. Ezzel az eljárással elérték,hogy a beállított kimeneti feszültség értékétől függetlenül az áteresztő tranzisztorok vesztesége mindig közel azonos maradt. kadarist által betett rajz akár alkalmas is lehetne a tirisztoros rész kiváltására, de a kimeneti feszültség minősége megköveteli a soros áteresztő alkalmazását. Persze,ha nem asztali stabilizátort akarsz építeni,amelynek a kimeneti hullámossága néhányszor 10mV , hanem egy adott funkcióra kell,ami nem követeli meg a tiszta egyenáramot -akkor az említett kapcsolás neked megfelelhet.
Hát ez bizony nagy tévedés! Kadarist által berakott kapcsolás esetében attól függ, hogy tud-e lineáris üzemben menni, hogy az opamp vagy az IGBT a gyorsabb. Ha az opamp visszacsatolásában van (frekikompenzáló) kondi akkor bizony ez egy analóg szabályzó. Az rajz pedig, a működési elvet szemlélteti, egy elvi rajz, nem egy konkrét kapcsolás.
Attila! Proli tápja is menne IGBT-vel. A FET és az IGBT 2 alapvető dologban különbözik: sebesség, és maradékfeszültség. A FET nyitott állapotban ellenállás jellegű, az IGBT dióda jellegű karakterisztukát mutat.
Mindkettőből építhető lineáris táp, és mindkettő sokkal gyorsabb, mint a sima bipoláris (teljesítmény)tranyók. Neked kéne szinte a legjobban tudni, hogy áteresztő FET-el jobb tápot lehet építeni (mint bipoláris áteresztőtranyóval), de kissé más kapcsolástechnika kell hozzá. Az IGBT-re is ez igaz - felfogható úgy mint egy FET bemenetű gyors tranzisztor. Ha pl. nagyfeszültségű áteresztő tápot kellen építeni (400....1000V) akkor az IGBT lenne az egyik legjobb választás, mint áteresztő elem....
De azt mondjátok már meg, hogy Proli007 tápegységében akkor most milyen üzemmód alakul ki? Szerintem tiszta lineáris. Ezt az analógiát követve IGBT-re is lehetne alkalmazni ezt a kapcsolástechnikát, persze nagy előnyök nélkül, de mégis kísérleti szinten. Közben ekkold részben válaszolt.
Ha megnézed Proli007 tápjának a FET-ek G-S elektródái közé tett zener feszültségét,abból világosan látszik hogy a FET-ek abban a tartományban dolgoznak,ahol a lehető leggyorsabban lehet őket vezérelni( mellékelt adatlap 6.ábra). A kimeneten elhelyezett 100µF-os kondenzátor biztosítja -a kis belső ellenálláson túl- stabil értéktartását a kimeneti feszültségnek. Ha a kimeneti feszültség értékét beállító műveleti erősítő komparátora elég szűkre van méretezve,akkor akár néhány mV-os pontossággal tudja tartani a beállított feszültséget. De ha a mellékelt adatlapot megnézed,akkor látod,hogy ezek a fetek milyen kicsi D-S ellenállásúak,szemben az IGBT-kel, ahol nem beszélhetünk soros ellenállásról,csak C-E feszültségesésről. Emiatt is inkább a nagyobb feszültségszinteken való alkalmazásokra találták ki őket,ahol a FET-ek átmeneti ellenállása már komoly veszteségforrás.
Igen, azzal tisztában voltam, hogy az IGBT-k használatának nagyobb feszültségen van létjogosultsága. Ezt nemrég tisztáztuk is ugyanitt. A tápegység működésének magyarázatát köszönöm!
Végül is IGBT-teszteléssel foglalkozom, vagy mi :yes:
Mint ahogy korábban írtam,az IGBT ha kap egy olyan szintű töltést hogy bekapcsoljon,akkor az egész addig bekapcsolva marad,amíg ezt a töltést a G elektródáról el nem távolítjuk. Tehát az IGBT-t az adott kapcsolásban egy olyan kapcsolóként működik,amely egy adott feszültség átlagértékét biztosítja. Ez az átlagérték pedig attól függ,hogy milyen a bekapcsolt illetve kikapcsolt állapot aránya. Azt tudom hogy ez csak elvi rajz,nem pedig konkrét kapcsolás.
"Végül is IGBT-teszteléssel foglalkozom, vagy mi "
Akkor te bizonyára Cegléden vagy környékén laksz.. 
Üdv mindenkinek! Nem tudom hol tegyem fel a kérdésemet, ezért próbálom itt. Megépítettem az LM2576ADJ-vel a kapcsolóüzemű szabályozható tápot. Működik is szépen, viszont ha 12/21w-os izzóval terhelem, ami 1.75A, akkor 2voltot esik vissza a kimenő fesz. Ez természetes? Az induktivítás nem 150, hanem 120uH, csak ez volt itthon.
Szia!
Az áramforrásod képes ekkora áramot szolgáltatni? A pufferkondid elég nagy kapacitású?
Ugyanez a trafó(30W) az LM317-tel stabilan tartotta a beállított értéket. Csak azért szeretnék egy kapcsolóüzeműt, mert ez kevésbé melegszik. Graetz után 100/50-es, a végen 1000/35 van.
Mindig a Graetz után kell a nagyobb kapacitású puffer és a stabilizátor után a kisebb. Ezt a szabályt érdemes betartani, mert könnyem meglepetések érhetnek. A Graetz-után én egy 4700µF-os elkót javaslok.
 Nagyon köszönöm, már 2200/25-el is csak 3 tizedet esik, de keresek valahol 4700/50-et, úgy nyugodtab leszek. Mégegyszer köszönet!
Általában az 1000 µF / amper "szabályt" ha megjegyzed, nem lesz több ilyen gondod. Az 1.75 A-re a 2200 µF szükséges, persze tehetsz nagyobbat is.
Értem, én csak a 25V-ot keveselltem, mert a trafóból 22V AC jön ki, bár most találtam egy 2200/50V-osat, na az marad akkor benne. Mégvalami. Nem merem rövidrezárni a kimenetet. Illetve itt is van rövidzár és túlmelegedés védelem mint a 317-350-nél?
Bár nem beszélek english, de azt írja az adatlap, hogy védve van ez is, áramra is és hőre is: "Thermal shutdown and current limit protection "
Amit írtál csak részben igaz, ne vezzesük félre a többieket!
Idézet: „az IGBT ha kap egy olyan szintű töltést hogy bekapcsoljon,akkor az egész addig bekapcsolva marad,amíg ezt a töltést a G elektródáról el nem távolítjuk.” Ha kapcsolóként használjuk, akkor a FET ugyanezt csinálja. Idézet: „....az IGBT-t az adott kapcsolásban egy olyan kapcsolóként működik,.....” Nem! Pont az a lépnyeg, hogy az IGBT (mint ahogy a FET is) nem csak kapcsolóként működhet! Az IGBT hasolóan szabályozható analóg módon is, mint pl. a FET is, csak kicsit más a karakterisztikája. Idézet: „...az átlagérték pedig attól függ,hogy milyen a bekapcsolt illetve kikapcsolt állapot aránya...” Csakhogy nem csak ebben a 2 állapotban lehet az IGBT mint ahogy fent leírtam. IGBT-vel építhető lineáris táp, sőtakár A vagy B osztályú erősítő is. Más kérdés, hogy ez utóbbira ritkán használják, mert erre a célra nem a legoptimálisabb.
Úúú, mesterek, én már úgy belezavarodtam ebbe az egészbe, szóval van vagy nincs lehetőség a kiváltásra? Ha van, konkrét ötlet netán átrajzolatra hajlandó lenne e valaki? Proteusba vagy bármi más szimulátorba beviszem a tápot, csak valaki rajzolja át. Lenne rá vállalkozó szellem?
Tina-val szoktam dolgozni, de határidőt nem tudok mondani.
Megrajzolom TINa-ba is, csak átalakításban kellene egy kis segítség.
Sziasztok!
Megépítettem a V2.71 labortápot s a kimeneten 250-300mV van min. állásban. Hogyan lehetne legalább 100mV álá lecsökkenteni a feszt? Már van egy ilyen tápom s azon 50mV körül van a min. fesz. Ha valakinek lenne valami tippje szivesen fogadnám. Előre is köszönöm.
Nézegettem azt a 723 + 2x TL071 -el felépített rajzot. Valószinüleg nagyobb kompenzálókondi kell az opampokra (1....10nF), hogy ne gerjedjen!
Előfordulhat, hogy így már menne is (a meghajtótranyó sem kell)!!! Ha mégsem lenne jó így akkor mérni kell, és annak ismeretében kicsit módosítani....
Egyetlen problémám, hogy nem találom tnába a 723-ast.
 |
Bejelentkezés
Hirdetés |
