Köszi de én egyenlőre maradok a tranzisztorosnál

Kár, hogy az összes tipped fals: kettő PNP, a harmadik bár NPN, a BDX67, viszont darlington.

Valóban, akkor miért nem aktivizálod magad, és keresel neki te magad oda valót? Kritizálás helyett segíthetsz is neki akár. Ja, hogy te nem ezért vagy itt? Akkor bocs. Persze csak az téved aki dolgozik! Egyébként a második a BDX.

Helósztok
Pc tápot át lehet alakítani labor tápegységnek?
Ha igen, akkor az hogy lehetséges?

Én nem tudom mi az IGBT. Nagyjából utánanéztem, de amit találtam, az alapján nem egyértelmű, miért jobb ez, mint több párhuzamos tranyó.
Néhány típust megnéztem, aminek a feszültség és áram határai magasabbak, de a teljesítménye alig több mint egyetlen tranyóé, de bőven elmarad a "4 db-os garnitúra" mögött.
Mi kerülte el a figyelmem, mi a "jobbság" benne?

Szia.
A lényeg a "modul" szóban van. Nem hagyományos IGBT-re váltom ki, azok valóban nem tudják a 4db 3055-által nyújtott teljesítményt, hanem IGBT modulra. : Bővebben: Link Bal felül megtalálod az adatlapját. Azért a 220A kollektoráram, és a 780w max disszipációt nem pótolja 4 db 2N3055. A modul FET bemenetű, tehát nem szükséges nagy áram a meghajtásához. Azért tetszik még, mert megmenekülök al L-idomtól, bár nagyon jó hőelosztást nyújt, de én írtózom a sok pepecs munkától ami vele jár, illetve a szigetelő gyűrűkben sem bízok mindíg. Bár utóbbiból léteznek biztonságosabb darabok. Ami viszont a fő ok, az az, hogy itt nincs olyan, hogy egyik gyengébb és hamarabb nyit. Egyszerű a szerelése, viszonylag nagy felületen csatlakozik a bordához, nem kell szigetelni, két csavarral felfogatom és máris lehet izzítani. Nem utolsó sorban ilyenem van itthon, 3055-öm , megfelelő L idomom, és szerelékeim sajnos nincsenek, így kézenfekvő megoldásnak látom ezt.
Üdv. Doncso

Igen, át lehet, sőt, szimmetrikus labortápnak. : Bővebben: Link

Ha tudsz szerezni kis maradékfeszültségű IGBT-t (olcsón), akkor jó lenne kisfeszültségű lineáris üzemhez is, de ezt már tárgyaltuk régebben: Bővebben: Link

Igen emlékszem, hogy beszéltünk erről, onnan tudom, hogy egy oldala is elviszi a tápot bőven, a másikat pedig G-E összekötésbe kell helyezni. Sajnos nem tudok másikat szerezni, ilyenem van itthon csak.

Teszteld, próbáld ki. De a gyártók nem ajánlják a nagy drop matt, és ami ezzel együtt jár, a veszteség. Ez a 600V-os határeset. Emlékszem, régebben is szóba került ez a modul.

Annyira részletesen még nem tárgyaltuk ki. Mekkora lehet a drop ha 40v ról járatom majd? Egyáltalán ki tudom majd nyitni teljesen?

A teljes kinyitás általában kapcsolóüzemnél fontos. Gondolom itt egy sima áteresztőtápról van szó, ahol semmilyen előnye nincs a FET-hez képest, hacsak nem az, hogy ingyen rendelkezésedre áll ez az egyébként nem olcsó félvezető.

Igen, áteresztő elemként lesz. No majd próbálgatom mit lehet kihozni belőle.

Na és persze az is egy nagy előny, hogy házilagosan gyakorlatilag tönkretehetetlen egy ilyen kaliberű modul, kivéve, ha sztatikus feszültség megkóstolja a nyitott gate-et.

Hát, igen, én is elég bitangnak nézem, azért ez sem utolsó szempont. Nem bízom valahogy a tranyókba annyira mint ebbe, az előző tápomnál (spafi) használt hamis BD249-ek folyamatosan tönkre mentek, igaz összeválogatva nem voltak. De 2-3A től 4db áteresztő közül az egyik csak úgy elpukkanjon, amikor tisztességesen alászilikonozva, L idommal szerelve és nagy bordával hűtve? Az igazság az, hogy szeretném végre elfelejteni, hogy hogyan néz ki a labortápom elseje, ha érted mire gondolok. Egy egy ilyen modullal, és jó nagy bordával, esetleg még egy hővédelemmel megtolva , jó esélyt látok erre. A sztatikus feszültséges tönkretételt pedig, ahogy régebben mondtad, úgy ki lehet védeni, hogy a nem használt gate-t az emitterre kötöm, nem? Na lehet ma nekiugrok, és ki is próbálom asztalon. A panelek végül is már készen vannak. Lényegébe, szükségem van nekem a 3055-ököt meghajtó tranyóra? Elvileg elhagyható nem? Bővebben: Link

Ebben a meghajtás-dologban Proli007 FET-es tápegysége ad segítséget.

Olyat építettem már, jelenleg azt használom, csak ott is kiváltottam a kis TO220-as FET-eket egy darab IRFP460-ra, azóta atombomba biztos. No majd lenézem arról. Köszönöm a segítséget.

Ez valóban nem olyan, mint amiket én néztem.
Az adatlapi rajz szerint (mellékeltem), ebben két "tranzisztor-blokk" van, amik sorba vannak kötve. Csak az egyiket használod ezek közül? Tulajdonképpen egy ilyen egység kompatibilis a tranzisztoros áteresztő fokozattal, vagy egyéb módosításokat is igényel?
(Akinek nincs ilyen a polcon, az nagy beruházás elé néz, ha ilyet akar használni.)

Igen csak az egyiket használnám. Azt , hogy mennyire kompatibilis nem tudom, még csak most szeretném tesztelgetni, hogy lehet vezérelni. Sajnos nem két forint, ebben igazad van, biztos nem ruháznék be ilyenre, de ha már van itthon 4db , kettőt csak elhasználok a két tápra, másra úgysem használnám fel. Mindenképp megosztanám a tapasztalatokat. Remélem beválik a dolog.

Ezen a képen jól látszik, hogy a modulbeli két IGBT ebben az esetben valójában négy darab és kettő-kettő párhuzamosítva van a disszipáció eloszlatása miatt.

Igazad van. Én sem értem az ilyeneket. Hol vannak akkor, amikor segítséget kell nyújtani?
Amikor írsz valamit, akkor egyből előjönnek, hogy így, meg úgy kellett volna.

Te milyen igbt modult használsz a tápodhoz? Mit tud a tápod? Milyet fűt a modullal max terhelésen? (például 1 volt kimeneti fesz, és maximális áramkorláttal)

Végül is erősítőt is lehetne belőle nem?

Zolikám, az előző oldalon be linkeltem Alkoto-nak az adatlapját az IGBT modulomnak. Szerintem elég bitang darab. A tápot még most építem, még nincsen kész. Alkoto tervei alapján az Rt-s tápegység lesz, az 50v5A-es táp, felhúzva 7A-re (723+2*TL071), és duplán, szóval két külön táp lesz benne, kettő darab 300VA beag torroid trafóval.

A kételkedőknek és kötekedőknek írnám :
Tudom hogy 50v7A nagyobb trafót és óriási bordát kíván, tisztában vagyok vele, tudok számolni, viszont tudok ezekkel együtt élni, nem fogom rövidzárban hagyni a tápot napokig, a 7A csúcsba lesz, azt meg ki fogja bírni a trafó , sőt még 8A-t is kibír egy ideig. Egyébként is képtelenség lenne hosszú távon elfűteni 600w-ot amit majd tudni fog a táp. Nem bíztatok ezzel senkit butaságra, saját magamnak csinálom, mindössze megosztom a tapasztalataimat ezen a téren.

Csak humorizáltam simpikém.

Az adatlapot megtaláltam, de már nem tudtam módosítani a hozzászólásomon.

Frekiváltókban használják főleg a tranzisztor modult, én is onnan bontottam. Manapság mindenhol az IGBT megy. Volt a cégnél egy frekiváltó meghibásodás, egy 300A-es ABB frekvenciaváltó leolvadt, az nki-k helyett. Abban úgy van megoldva, hogy az igbt-modul kapásból egy 3 fázisú rendszerré van összeépítve, rajta egy atmegás vezérlés nyákkal mindennel. Na ez így ahogy kettérobbant. Ment vele a diódahíd, egyéb kondik stb. Javítási ktsg ca 900e. Kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető a modul ebben a formában. Vajon miért

Na, kezdődnek a problemák. Nem akar kinyitni a modul. + feszültségre igen, de maga az áramkör nem nyitja. Keresgéltem, gondoltam elsőre inkább összerakom egy sima tranyóval, hogy lássam jól működik e. Naná, hogy nem. Szóval most elkezdem szépen keresni mi lehet a probléma.

Az IGBT-k nyitásához minimálisan 12V,de inkább 15V szükséges. Tehát ne akard analóg szabályzóhoz készített emitterkövetővel,vagy hasonlóval vezérelni,mert ezt az eszközt nem erre találták ki. Amit még érdemes figyelembe venni,hogy ha a Gate feszültség elér egy kritikus értéket(ez típustól függően 20-30V közé esik) akkor a Gate réteg átüt,és zárlatos lesz a kapcsolóeszköz.
Ha a Gate elektródát egyszer bekapcsoltad,az addig bekapcsolva marad,amíg a tárolt töltést ki nem sütöd,azaz a Gate elektródát az Emitterrel össze nem zárod. A fentiekből látszik,hogy ez a félvezető teljesen másképpen működik,mint a bipoláris tranzisztor. Az ilyeneket inkább kapcsolóüzemű tápokban szokás használni. Én még nem láttam olyant,hogy áteresztő tranzisztor helyett,azonos kapcsolástechnikával IGBT-t használtak volna. Az IGBT alkalmazása úgy lenne elképzelhető,hogy egy PWM vezérlővel meghajtott IGBT-vel töltenek közbenső köri pufferkondikat,amelynek a feszültsége 1-2V-al magasabb,mint a kívánt kimeneti feszültség. A kimeneti feszültség stabilitását áteresztő tranzisztorral biztosítják. Így az áteresztő fokozat vesztesége minimális lesz annak ellenére,hogy komoly áram folyhat át rajta. Az IGBT-k vesztesége pedig a kapcsolóüzemnek köszönhetően marad alacsony.

Szia!
Ha áteresztős tápegységben lehet MOSFET-et használni, akkor IGBT-t is. Más kérdés, hogy van-e értelme. Az IGBT-k gate-küszöbfeszültsége 5V körül van, tehát ezen a feszültségen már igencsak kezdődik a nyitott állapot.

Értelek. jól mondod, ha egyszer kinyitottam, addig nyitva is maradt, amíg nem "emitterizáltam" , viszont azt nem mondtam, hogy egy az egybe fogom betenni a 4db 3055-helyett, nyilván nem is működne helyesen. Mint írtam, próbálkozom vele, mert sok előnyét látom egyetlen modul használatának, mint sok tranyónak. Ha van konkrét elképzelésed, hogy lehetne vezérelni, vagy beilleszteni áteresztő fokozatnak ebbe a kapcsolásba, ne tartsd magadban.