Szervusz.Igen kicsit valóban gyengusz a doboz, ezt úgy oldottam meg, hogy a trafó alá tettem egy gumi műszer talpat.Plusz a hátsó lemez és a fenék lemez közé betettem két távtartót (a méretét nem tudom már pontosan) a trafó mentén, így kicsit jobb lett a merevsége.A borda alatti lemez szakaszt meg maga a borda kontra táp panel eléggé jól tartja mivel 3 távtartóval van lecsavarozva.

Hát ez az hogy mostmár sehogy(így utólag belegondolva)

Esetleg valami helyettesítőjét nem-e tudnátok ajánlani?

Mevan a BD 244 helyettesítője:BD243

ÜDV köbzoli!Köszönöm a segítséget! Mostmár legalább tudom hogy mit lehet helyette!
A hűtő bordám 15X11cm-es ,3cm-es bordákkal.
A másik 13,5cmX5 cm-es ,3cm-es bordákkal!
Valamelyik remélem hogy jó lessz!
Ha kész leszek biztosan töltök fel képeket az oldalra,csak az a baj hogy még csak az alkatrészgyűjtésnél járok.

BD ökölszabály: Páros: PNP, PáratlaN: NPN

Nálam sajnos ez a lehetőség nem volt meg, nekem kisebb dobozom volt, abba volt belezsúfolva minden. A 400Va-os EI vasmagos trafó miatt legalább 1/2centire "foghíjas" volt az előlap és a fenéklemez. A hátlap az nálam cserélve lett 4-5mm-es ALU lemezre, sokkal jobb lett a hőátadás. Érdekes, a tranzisztorok bírták is a folyamatos 2-3A-es terhelést. Csak a trafó nem. :eek2:

Köszönöm! Ez nagyon hasznos lesz. Amúgy jogos gondolat, hogy egy nagy áram felvételű eszköz saját tápot kíván, mindössze szerettem volna egyszerre több dolgot egy eszközzel megoldani. De ha nem megoldható akkor labor tápot külön próbálok építeni. Köszönöm még egyszer.

Hello!
Látom nem válaszolnak.. Cseppet magasra tetted a mércét. Nem csak a PIC-nek kell 12 bitesnek lenni, az áramkör kialakításának/nyáknak is "tudni kell róla". A felbontás azért nem egyenlő a pontossággal. A 12 bit, feltételezné a szabályzó és a táp minimum 0,2 ezrelék pontosságát. Ami egy kalibrátornál talán kevés, egy tápnál meg sok/felesleges..
A kimenő áramot, talán nem a kimeneten, hanem az áteresztő tranyók előtt kell mérni. Akkor nem változik a CMRR szintje 0..20V között.
üdv! proli007

Azzal sok minden változik ha 26V váltó helyett csak 20V váltót tudok neki beadni? Az Alkotó féle 0-30V 0-3A -esről volna szó!Szerintem változik az áram meg a feszültség,de a tápegységnek működnie kell. Nem?

Az a baj hogy nagyon rossz a netem (modemes sim-kártyás) És állandóan fagy lefele,úgy csinált minthogyha egyszer sem rakta volna oda,én meg nyomtam neki mint süket a csengőt!

De időközben találtam egy régi Unitra rádiónak a trafóját,ami körülbelül 60-70W-os lehet és lead terheletlenül 30V-ot. Ezzel már lehet hogy többet érek!Csak akkor már szerintem a 0-50V / 0-5A .-eset kellene építeni. Mert a 30V*1,41= 42,3V

szia!
Terheld meg, es egybol nem lesz 30V!
Trafot illik terhelt allapotban merni.....
A masik: az Alkotos tap 24V-rol ketyeg, igy illik min24-26V AC-rol megtaplalni.

Szerintem...



Ha 70W-os, akkor 50V-on ---> 1.4A,
de meg 30V-on is csak 2.3A-t tudsz kicsikarni belole.

Akkor muszáj leszek egy normális transzformátor után nézni! Köszönöm az útbaigazítást!

A 70W-os, az mar korrekt kis darab (is) lehet.
Csak az igenyeid kell hozza allitanod.
a 30V es 2A az mar eleg sok mindenre.
Ha pedig meg van a nagyobb trafo,
akkor mar csak a beallitasokat kell modositanod az Alkotos leiras alapjan.

Az elso darabom 19.5V es 1.95A-t tud.

Köszi a választ.

A DAC/ADC eleve valamilyen külső SPI buszos megoldás lenne (LT1446, LT1448, ...), ezek valószíleg sokkal pontosabbak mint egy PIC. A PIC feladata csak SPI kommunikáció, LCD vezérlés, nyomógomb -és PC kapcsolat kezelése lenne.
A műveleti erősítők kis zajúak/ofszet/drift...stb.

Jó ötlet, hogy az áramot a tranyók "előtt" mérjem. Eddig úgy gondoltam, hogy csak a tranzisztorok "után" tudom mérni kellően pontosan a kimeneti áramot. Jobban megvizsgálva lehet, hogy ez nincs is így. Esetleg bipoláris tranzisztorok helyett MOS-FET-eket is használhatnék, ott csak egyetlen Id áram van.

Felmerült bennem egy kérdés, méghozzá a következő:
- 30V/5A (max. ~180W disszipáció) lenne a labortápom, szabályzóelemnek melyik lenne a jobb megoldás? Egy nagy teljesítményű FET, vagy inkább 2-3 kisebb párhuzamosan kapcsolva?
Úgy gondolom hogy 1db jobb megoldás lenne, találtam is néhány erre alkalmas FET-et ( IRFP260NPBF: 200V;46A;280W;TO247), de a gyakorlatban ez valóban bírná?A hűtőborda batár nagy (30x11,5x6cm).

Mar sokan es sokszor elmondtak, igy csak ismetelni tudom az itt "tanultakat" / hallotakat.
A homegfutassal lesznek gondjaid, azzal nem tudsz mit kezdeni.

En a tobb kisebbre szavaznek ennel a teljesitmenynel.
40W-nal /20Vx2A/ 1FET van enyemben
a 40V * 4A-nal 3db 2N3055 van bent..

Hiába nagy a hűtőborda, de az 1 db félvezető belülről megfő, mire áttudná adni a bordának a hőt! Nem csak a teljesítmény számít itt már, hanem, hogy mennyi hőt milyen gyorsan tud a bordára juttatni a félvezető. Márpedig több elemen, ez megoszlik, míg 1 db esetén egy hirtelen bekövetkező kimeneti zárlatnál, a hő belülről tönkreteszi!

A conrados gyáriban két párhuzamos tranzisztor van,no és egy előválasztó,ami 13V és ,20V körül megcsapolást vált.Én előszabályzás,megcsapolás nélkül ezeket a tápokat már csak erősítő vizsgálatra használnám .Hiába raksz akármekkora bordát 150W az 150W .Ez már egy szoba fűtése ősszel/tavasszal ráadásul feleslegesen.Lehet nem fogod soha kis feszültségen maximummal terhelni, de még 12V 5A esetén is min 90W a veszteséged. (lehet nem megy tönkre ,de a fogyasztás csökkentés hosszú távon megtérül.)

Mélyen egyetértek. Nincs párja egy ügyes "kis" labortápnak.

Köszönöm mindenkinek.

Én is pont ezekre a problémákra gondoltam amit írtatok, úgyhogy maradok is az eredeti tervemnél, 3 db-ot párhuzamosan kapcsolok, és azok is viszonylag nagy teljesítményűek lesznek, lehet ebből amit említettem.

És még egy kérdés, bipoláris tranzisztor lenne jobb vagy FET? Csak azért mert tranzisztorom van itthon, a FET-et meg venni kellene.

Hali !
Én is játszok, ill játszottam labortáppal.
Nálam is a szabályzott pozitív ágban van az áramfigyelés, az áteresztő fokozat után. Differenciál erősítővel oldottam meg, pontos válogatott ellenállásokat használva, és még trimmerpotival kiegyenlítve nagyon pontos tud lenni. Az árammérés után csak a feszültségszabályzáshoz szükséges osztó van, teljes feszültség mellett is csak 0.2-0.3 mA fogyasztással.
Differenciál kapcsolásnak az előnye , hogy az OPA bemenetére csak a kimeneti feszültség fele kerül. Nem kell különleges (magas működési-, illetve magas bemeneti fesz tűrésű) opa ahhoz, hogy értelmes kimeneti feszültséget elérjünk.
Az áteresztők előtt, főleg ha azok tranyók, és nem fetek, biztos hogy nem mérnék áramot. A hőmérséklet, és az kimeneti áramerősség jelentősen kihat a tranyók áramerősítési tényezőjére, ezzel más és más bázisáramot kell adni nekik, azt pedig nem mérjük..

Folytatás:
A differenciál erősítős árammérés miatt be kellet vezetnem negatív segédfeszültséget. Ez nálam 5 volt volt, de elég ha az alkalmazott OPA saturációs feszültségétől kicsit nagyobb, tehát akár 1 volt is bőven elég lehet.

Szia!

Én is hasonló megoldásra gondoltam, csak a differenciál kapcsolást egyetlen IC-vel (INA105 v. INA117 v. INA149) helyettesítettem. Milyen ellenállásokat(pontosság, anyag) és OPA-t használtál?

Ha 0,1ohm az áramérzékelő ellenállás értéke, akkor 1mA áram mellett 0,1mV lesz az OPA bemenetén. Ehhez nagyon kicsi offset feszültségű/driftű OPA kellene (OPA4188), vagy offsetkompenzáció. Továbbá nagyon nagy CMR.

Lehet, hogy röhögsz most, de a deszkamodellben LM324 van. Ellenállások is csak 300 kOhm 1%-os natúr szénréteg , plusz egy 5kilós potival lett beállítva a "szimmetria"(nullázás). A söntellenállás 0.1 ohm nálam is.
Mivel a diff erősítőnek 0.5-ös az erősítése ezért a hibákat nem erősíti fel.
Végső verzióba opa454-est rendeltem, mert elsősorban a magas kimenő feszültség volt a cél, és nem pár mA-es tartományban a pontosság.
(labortáp a cél és nem egyenfeszültség referencia)
Nálad pedig el lehet gondolkodni a extrém kis driftjű, vagy a chopper stabilizált erősítőn.

Sziasztok.Jelentem alássan elkészültem.
Kb. fél órát már járattam,de majd csak két hét múlva lesz alkalmam megnyúzni huzamosabban,mert szabadságra megyek addig meló/elektro szögre akasztva.Akkor teszek majd fel jobb képeket a ki mit építettbe.

Sziasztok!

Én is elkészültem a labortápommal.
Aki tanácstalan, hogy melyik tápot építse meg annak ajánlani tudom, valamint a képekkel esetleg ötleteket is adhatok a dobozolás terén. Az elején én is tanácstalan voltam, aztán Alkotó fórumtársunk hasznos útmutatásaira hallgatva és saját felhasználási területem (ami zömmel audiotechnikai eszközök élesztése, szervizelése) figyelembe vételével megépítettem az általa továbbfejlesztett RT1994/11-12 lapszámban megjelent kapcsolást és nem csalódtam.
Ha az építés során ezen a fórumon fellehető dokumentációk alapján járunk el és a megépítéskor sem követünk el hibát a helyes működés garantált.

Mi került a dobozba:
- Alkotó féle ?v.1.4.2? (50V 5A) tápot építettem meg duplán, hogy a szimmetrikus táplálás lehetősége is adva legyen.
- Az áteresztő tranyók (hűtőborda) hőmérséklet figyelését és hűtését Proli007 által kidolgozott ?NTC-FAN7??el oldottam meg.
- Az áram és feszültség értékének kijelzésére PM-438 DC panelmérőket használtam (ezekkel van némi problémám, amit a ?DC panelműszer tapasztalatok? fórumon (hsz. #1259352) írtam le. A probléma sajna továbbra is fenn áll!)
A táp összeszereléséről és élesztéséről készült képeket megnézhetitek Bővebben: Link

Szeretnék még egyszer köszönetet mondani Alkotónak és Proli007-nek és mindazoknak akik tudtukon kívül is segítettek azzal, hogy saját megvalósításaikkal tapasztalataikkal ötleteket adtak nekem itt a fórumon.

Üdv:metabo123

Frankó lett.
Az előlapot hogy készítetted? Nyomdai?

Gratula.
Mindkét tápon látszik a gondos kéz nyoma.
:kalap:

Köszi!
Az előlap FrontDesigner3-al terveztem és egy dekoros barátom nyomtatta dekorfóliára. Ezt követően kapott egy un: víztiszta fóliát fedőrétegnek.