Rossz irányból próbálod megvédeni a tesztelendő eszközeidet.
A labortápnak kell megfelelően működnie! Legyen benne hővédelem. Legyen letesztelve! Egy óráig 1V és a maximális áram mellett. Rakj rá motort, izzót, kondit, zárogasd rövidre a kimenetet, stb. Ezeket túl kell élnie! Ha nem éli túl, akkor a labortáp hibás!

Ne haragudj, de az a táp nem a felső kategóriából való. Alaphelyzetben a középkategória alja - szerintem. Egy kezdőnek viszont tökéletes. Nem kizárt, hogy kapott hozzá egy marék hamisított félvezetőt - mint én is ( IC -k helyett lábas bakelitkockák jöttek. Mind a 6 az volt - nem is indult el. Arra meg igazán nem készül az ember, hogy 6 egyforma semmit kapjon.). Lehet rajta javítani, lehet kicsit tuningolni, de aztán eljut oda, hogy annyi pénzért egy jobb minőséget is össze tud dobni. Alaphelyzetben az a táp tudja, amit igértek hozzá - persze csak a megfelelő alkatrészekkel.

A legolcsóbb labortápnak is ki kell ezeket bírnia. Alkotós terv, Proli tervei, speciális IC-s labortápok, stb. Különben nem labortápnak hívnám, hanem csak sima tápegységnek.
Hogy valami olcsó, az sem lényeg. Úgy kell elkészíteni/beállítani, hogy strapabíró legyen. Max áram, bemenő feszültség, borda mérete, stb... Mind variálható.
Ez mondjuk az én véleményem. Ha valamit elkészítek, az legyen tönkretehetetlen és bolondbiztos.

Ne haragudj, de akkor az a táp ipari hulladék! Vagy akkor ne nevezzük labortápnak!
Egy labtáp nem hibásodhat meg, de legfőképp nem teheti tönkre a táplált berendezést, bármi baja van.

Idézet:
„nem teheti tönkre a táplált berendezést, bármi baja van.”

Kivéve user error esetén.

Na azért ezt nem igen lehet kizárni egyik itt közkézen forgo táprol sem, ha egy végtranyo zárlatban megy a másvilágra, nem igen láttam itt megoldásokat amit ez ellen védenének.

Igen, a HIKI féle labortápban (ezt az elvet másolta részben a RADELKIS is) van, tirisztoros megoldású.
A rajzon a Ti3 tirisztor kapcsol be, ha kimenet feszültsége meghaladja a beállítottat. A T15 tranzisztor gyújtja. A bázison akkor lesz negatív (nyitó) feszültség, ha a kimenet feszültsége dominál a referenciafeszültséggel szemben, helyes feszültség esetén itt 0V közeli feszültség van. A T16-os tranzisztor tiltja a tápegység előszabályzóját is, hogy ne dolgozzon a tirisztorra az áteresztő átütése esetén sem.

Köszi szépen a védőkapcsolásos tippeket !
Kovidivi alapvetően igazad van, csakhát az életben ezt az elvet olykor nehéz követni. Nyilván összehozható egy tuti tápegység, csak nem biztos hogy mindenki tud/akar annyi energiát és időt belefektetni. És itt nem csak az építéséről van szó, hanem a tudás és a tapasztalatok összeszedéséről ami egy tuti tápegység megépítésének feltétele. Nem feltétlenül lustaságból ( bár olykor az sem elhanyagolható ), hanem mert esetleg más téma viszi el az "erőforrásokat".

Tudunk neked ajánlani üzembiztos labortápot, még nyákot is kapsz hozzá, kipróbált, tesztelt, feljavított. Csak a borda legyen nagy, és legyen rajta venti is. Ez a topic lényege. Nekem egy régebbi verziójú Alkotó táp működik, évek óta, 70W-os trafóval. Kapok belőle 36V 2A-t.
Ezen nem kell semmit tuningolni, beállítod a maximális áramot és feszültséget a nyákot, és működik. A bordára kerülő tranzisztorokat pedig ne Ebay-ről vedd meg, azt megbízható helyről kell beszerezni, és akkor nem lesz gondod vele. 70W pedig akár egy TO-220-as toknak sem gond, de rakj be TO-247-est, és akkor bombabiztos lesz.

A tápegység már adott, újabbat nem szívesen építenék. Itt egy leírás róla.
A végtranzisztor itteni tanácsok alapján 2 db MJL3281A lesz.

Mindenképp javaslom a tirisztoros védelem utólagos beépítését, azzal a kiegészítéssel, hogy a tirisztor, és az áteresztő tranzisztor közé tégy egy a táp maximális áramánál valamivel nagyobb üvegcsöves biztosítékot, ez a tápodat is megvédi a tartós túlterheléstől.
A tirisztor gyújtását úgy kell beállítani, hogy a nyers feszültség elérése esetén kapcsoljon, ekkor rövidre zárja a kimenetet, és kiégeti a biztosítékot is.

Szerintem a HIKI gyújtási megoldása jobb, mert itt a mindenkori beállított feszültség felett kapcsol, nem a legnagyobb üzemi feszültség felett. A biztosítós megoldás viszont jó, itt nem lehet az előszabályzóba beavatkozni (mert nincs).

Szerintem elég, ha a legnagyobb üzemi feszültség felett kapcsol, mert ha zárlatba megy az áteresztő, akkor mindegy hol állt előtte az üzemi feszültség szabályzó. Meg egyszerűbb is.

Ha a tirisztor a legnagyobb üzemi feszültség felett kapcsol, akkor az éppen vizsgált "fogyasztónak" már kampec - nem ?
Különösen, ha az egy LED (volt).

Nem olyan bonyolult a HIKI megoldása sem. 1 tranzisztor, és csak ki kell keresni a feszültségbemenet pontot a hibajel-erősítőn. Én is hatalmas előnynek látom, ha a beállított feszültség felett "vág be", nem a felső határ felett. Annak nem sok értelmét látom már, akkor már - valószínűleg - úgyis mindegy.

Egyébként anno több megégett HIKI táp volt, mert ugye akkut akartak vele tölteni, és a beállított érték vagy alacsonyabb volt vagy még be sem volt kapcsolva, és ezért megszólalt a túlfeszvédelem ( belső tápfeszültség nélkül is működhetett), az az 1 Ohm, egy akkura kapcsolva nem igazán jó ómen. Az újabb verzión tettek bele egy soros diódát, ami ezt kiküszöbölte, persze 10A üzemi áram miatt ez termelt némi meleget

Beállítasz mondjuk 5 V -ot a LED + soros ellenállásra. Ha átüt az áteresztő tranzisztor, akkor rögtön felugrik a kimeneti feszültség a nyers feszültségre. Ekkor kell a tirisztornak begyújtani minél hamarabb, ami rövidre zárja a kimenetet, és egyúttal kiüti a biztosítékot is. A tirisztor bekapcsolási ideje néhány us, ha ennyi időre elviseli az áramköröd a túlfeszültséget (túláramot) akkor jó, ha nem, hát nem.
Mivel a tirisztorok gyújtási árama viszonylag nagy szórást mutat, és a gyújtást érdemes gyorsítani is, szükség van egy tranzisztorral ami komparálja a túlfeszültséget, és a lehető leggyorsabban gyújtja a tirisztort.

Mondjuk azért kevéssé örül az ember, ha egy 10 db-ból álló TTL áramkörnek adod az 5V-ot, és felugrik 62V-ra (egy 40V-os esetén). Ott mindenki megy a levesbe. Ha 7-8V-nál megakasztod, ez valószínű elkerülhető.... Na, mindegy, nem ér több szót ez, mindenki maga tudja, mi, mennyire fontos neki.
Ui: Nekem volt ilyen csöves élményem, éppen egy ECC83-ast fűtöttem 6,3V-ról egy TR-9178-assal. Az áteresztő átütött, a cső kapta a nyers 56V-ot, a fűtőszál - mire odakaptam - már elégett. Ezt pl megvédte volna a HIKI megoldása.

Az az elv, amit az előző oldalon leírtam, mindent megvédene, ami elvisel +0,6V tápfeszt!
De úgy látom itt mindenki leragadt az ősrégi tirisztoros (áll)védelemnél....

Esetleg tennél fel róla bevált rajzot is (én tettem)?

Mivel elvről írtam, bevált rajzot nem tudok adni, max egy elvit, ha már nem volt érthető a pár mondatos működési leírás...

A bjt, poti, kapcsoló csak egy primitív szabályozót hivatott alkotni, az ábrán a kapcsoló zárása jelenti a szabályozó elem zárlatát. Ennek hatására kb 1usec alatt lezár a FET, és úgy is marad, tápfesz megszűnéséig, mivel némi pozitív visszacsatolással hiszterézis tartja ott...

A gyakorlatban ezt sokféleképpen lehet megvalósítani, ez csak egy a sok közül. a lényeg az, hogy követi a mindenkori kimenőfeszt, és amikor megszűnik a kapcsolat a beállított, és a reális kimenő fesz között(pl zárlatos szabályozó elem), akkor egy szempillantás alatt lekapcsol, amint 0,6V-al megnövekedik a feszültség a beállítotthoz képest...

Ennek a kapcsolásnak ugyanaz a baja, mint e felmerült hibának. Az áteresztö tranzisztorokon folyik minden áram ( legyen az FET vagy NPN) és ezek zárlata nem védi (védheti) meg a kimenetet a nagyobb feszültségtöl. Ezért jobb a "primitiv", de bevált, a kimeneti feszültséget +0,6-1,5V-l követö tirisztor vagy bjt. Azokon alaphelyzetben nem folyik semilyen áram és igy a meghibásodásuk is kizárt, csak akkor kerülnek "helyzetbe", amikor baj van. Azaz a védelem teljesen független a táp müködésétöl. A lényeg ott kell, hogy legyen, hogy a védelem rövidrezárja a kimenetet, és igy tartja amig valamilyen hagyományos biztositék nem ég ki.

A tirisztoros kapcsolástechnikát alkalmazták a gyakorlatban, mint említettem, a HIKI TR-9120-ban, és a RADELKIS TR-9174-esben is. Arra gondoltam, ha már említetted e megoldást, erre bármely gyári készülékben van-e példa? Mert - ha nincs - akkor annak valószínűleg praktikus oka van.... Ha igen, viszont egyszerű onnan kiollózni, ahogy én is tettem.

Ez nagy tévedés! Alapvetően más terhelésnek van kitéve a kapcsoló FET, és teljesen másnak a szabályozó elem! Meghibásodni max ez utóbbi tud, helytelen méretezések esetén(vagy valami előre nem látható okból), de a kapcsoló FET gyakorlatilag nincs kitéve igénybevételnek, mivel néhány mohm ellenállásán, néhány A áram mellett is elhanyagolható a disszipáció(gyak 0), így mitől is menne tönkre?!

Nem tudok róla, hogy hasonló formában ez alkalmazva lenne!! Régi cuccokban azért, mert akkoriban még nem voltak ilyen FET-ek, bjt-vel pedig ugyan megoldható szintén, de ott már azért keletkezik disszipáció is, tehát hűteni is kell, ami macera, és a meghajtása is bonyolultabb már... -> nincs nagy értelme az egésznek!
De, alapban én is azt gondolom, ennek a megoldásnak csak ott van értelme, ahol extra fontos a biztonság, hogy semmilyen körülmények között ne kerülhessen veszélyesen magas fesz a kimenetre! Egy labortában nem ebben kellene gondolkodni, hanem a szabályozó elemeket kellő biztonsággal, tartalékkal méretezni! Ezt semmi más nem helyettesíti....

Azért azt tegyük hozzá, hogy az alkatrészek ma előforduló silánysága, és a disszipáció - alacsony kimenőfeszültségen történő - csökkentésének hiányosságai vezetnek ide. Gyári készülékben nem találkoztam olyannal, ahol valamilyen erre irányuló intézkedés ne történt volna. Nem sorolom az alkalmazott módokat, úgyis mindenki találkozott vele. Ezt a problémát itt "erőből" kezelik, és - ha minden stimmel - még tartósan működik is. Ha viszont bármi hibádzik, akkor lehet baj.

De átfolyik rajta az egész áram, ami ugyanolyan gond mint a szabályzoelemen. Ilyen alapon a szabályzoelemet is a végtelenségig tul lehet méretezni, hogy ne menjen üzemszerüen tönkre, de ez nem zárja ki az olyan hibát amikor E-C zárlat áll be - bármilyen okbol.
Alapvetöen a kimenetet kell rövidrezárni, ha tulfeszültség jelenik meg és ennek maradando állapotot kell okoznia ( biztositék szakadás stb).. Ezeket a feltételeket a te megoldásod nem garantálja.

Jól elvagytok ...
Egy 2.000 Ft -os tápba ki fogja ezt belebűvészkedni ???


Ugyan is onnan indultunk el. És, mint mondottam volt, nem is biztos, hogy megéri abba belerakni ...

Annak a tápnak, illetve az erről szóló vitának itt semmi helye! Ugyanis az akkor nem labortáp!!
Mindjárt kérek is moderációt...

Ha valakinek érzékeny, drága áramköre van, az rakjon e táp bemenetére rakjon szupresszor diódát, és megoldotta az áramkör védelmét.