A nyitófeszültségek összege nyugodtan lehet nagyobb, mint az effektív feszültség, de a szűrőkondenzátort úgy kell méretezni, hogy a feszültség ne essen a nyitófeszültségek + egyenirányító nyitófeszültség + regulátor nyitófeszültség összege alá. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy a szabályzó mekkora teljesítményt tud disszipálni. Az adatlapban a teljesítmény optimális hűtésre vonatkozik, ezt ne felejtsd el!

Sziasztok. Rejtett világítást eszközölök, a következő elgondolással. 18 m ledszalag lesz körbe a plafonon. Úgy gondoltam, elég fél teljesítménnyel járatni őket, hiszen főleg hangulatfénynek szánom, nem fővilágosításnak. Háromféle tápellátás közül még nem tudtam dönteni. Első egy kapcsitápos megoldás, amit kb 10,5 V-ra állítok be, így kb fél teljesítményt kapok. Viszont így a szalag mellé be kell húznom egy vastagabb kéteres vezetéket, amit méterenként rákötök a szalagra, ugyanis a szalag ilyen hosszon már nem fogja tudni az ampereket továbbítani. Következő verzió, hogy 24 (21) V-os rendszert alakítok ki a szalagból, így négyszeres belső ellenállás miatt jóval vékonyabb kisérővezetékre lesz szükségem. Megfelelő tápom ehhez is van. Harmadik lehetőség, hogy méterenként sorba kötöm a ledszalagot, így kapok egy kétszáz egynéhány voltos rendszert, viszonylag alacsony áramfelvétellel. Ez mehetne úgy, hogy nem kellene behúznom mellé külön vezetéket. Az előtét felépítése a következő lenne. Folytótekercs, egyenirányító híd, puferkondi. A folytó, az megfelelő teljesítményű fénycső folytótekercse lehetne. Azért gondoltam folytóra és nem előtétkondira, mert attól kicsit parázok, a nagy bekapcsolási áramlökés miatt, valamint a teljesítmény faktor is jobb lenne. Bár ezen a pár watton nem annyira számít. Ez a harmadik verzió tetszik a legjobban, csak itt nincs galvanikus leválasztás. Szeretnék tőletek tanácsot kérni, melyik verzió életképesebb.

Szia! Jól hangzik a soros kapcsolás. Hosszú-távon esetleg előfordulhat rész-ág szakadás, amitől az áram kevesebb tagon fog megoszlani egy szalagon belül, így van egy kis suicide hajlama.

Üdv. Méterenként 20 db hármas tag van. Egy tag szakadása 5 százalékkal növeli a tagok áramát, ha a fele elpusztul, azt is kibírja. 7000 forint volt 45m, tehát tartalék is van. Ami aggaszt, hogy nem vagyok itthon és valaki idegen látogató kíváncsiságból benyúl a perem alá. Én kiskoromban (néha még mist is) mindenbe belenyúltam. Nem tudtam megállni, hogy ne nézzem meg a belsejét valaminek. Behúzhatnám áttetsző csőbe, de akkor már nem egyszerű az esetleges javítás. A cső ára pedig összemérhető a vastagabb kéteres vezetékkel.

A szabályzón hűtésére nem is gondoltam. Talán azért, mert nincs rajta hűtőfelület. Ennek utánanézek, köszönöm!
De azt nem értem, hogy mi van akkor, ha több ledet kötök az áramkörbe, mint az effektív feszültség. Ebben az esetben, csak a hullám magasabb részén nyitnak a ledek, vagyis jobban fog villogni?

Az egyenirányító után kell egy kondenzátor is. Az tárol némi energiát, ezért a feszültség közelít a csúcsfeszültséghez. Az effektív feszültség csak addig érdekes, amíg meg nem tudjuk határozni a csúcsfeszültséget. Villogni akkor fog, ha a feszültség a nyitófeszültség alá esik - minél nagyobb kapacitású a kondenzátor, annál kevésbé fog villogni.
Kis segítség a kondenzátor méretezéséhez.

Használj akkor vízmentes változatot. Az be van vonva egy vékony szilikon réteggel. Nem lehet csak úgy megfogni. De vannak kész sínek is, amiknek olyan a kialakítása, hogy nem fér bele az emberi ujj. Azt azért nem ártana eldöntened, hogy az életvédelem a fontosabb, vagy a javíthatóság. Mellesleg lehet 1:1 leválasztótrafót is használni, vagy szegmentálni több - kisebbb feszültségű- szakaszra.

Üdv. Természetesen az életvédelem az első.

A kérdés költői volt..

A kondenzátor egyébként mennyire szükséges? Az eredeti kapcsolásban ugyanis nem szerepelt, s én így sem látom vibrálónak a fényt.
Ha beteszem, az növelni fogja a fényerőt, mivel az átlagos feszültség megemelkedik? Vagy csak stabilabb lesz a fény?

Első hozzászólásodban egy blokkvázlat szerepel (forrás?), nem tartalmaz lényeges elemeket: például biztosíték, kapcsoló, pufferkondenzátor. A kondenzátor nélkül egy 100Hz villogót építenél.

A 100Hz már egész sima, a 100Hz-es tévé is egészen szemkímélő.

Persze csak akkor ha van 100Hz-es adás is... A LED-re visszatérve. Sokat számít a LED színe is. Én sokszor használtam kontrollként 1 diódával egyenirányított hálózati feszültséget piros LED meghajtására 22-47k-n keresztül. A pirosnál nem is tűnt fel annyira a vibrálás.

Ebbe inkább ne menjünk bele.

Söt van 200 meg 400 Hz-s TV is s mindegyiken ugyanaz a müsor láthato, csak bizonyos esetekben jobban....
Söt a moziban ( amig filmröl vetitettek) is 75 Hz-s volt a fény pedig csak 24 kocka van a filmen másodpercenként.

Már meg is építettem, de valóban, sem kondenzátor, sem biztosíték nincs benne.
Ezek szerint ez így villog, csak túl gyorsan ahhoz, hogy tudatosan észleljem.
Nem tudom, hosszú távon ez mennyire lenne zavaró vagy akár látásromboló. (Régebben tán az első fénycsövekkel is valami hasonló baj volt.) Most hideg fehér LED-ek égnek benne.
Megpróbáltam a belinkelt kalkulátorral kiszámolni a szükséges kapacitást, de már ott elakadtam, hogy mekkora ingadozást adjak meg a feszültségben?
Úgy gondolom, hogy ez az ingadozás az effektív feszültség felett lesz, tehát megadhatok akár 10V-ot is? Ez esetben ugyanis csak 40_uF-os kondi kellene, ami remélem nem fogja érezhetően késleltetni a bekapcsolás sebességét. Ugye elektrolit kondit kell majd tennem bele?
Lehet, hogy a kondenzátor a kikapcsolt állapotbani halvány pislákolást is meg fogja szüntetni? Ezt csak félve kérdezem, nehogy megint átrepítsenek egy másik topic-ba.

Világításra (nem jelzőfénynek) használt LED, és egy TV, vagy monitor más lapra tartozik. Az, hogy a leglassúbb emberi érzékszerv nem veszi észre, egy dolog.

A LED nyitó feszültség (plusz a graetz és a szabályzók maradékfeszültsége) és a csúcsfeszültség különbsége a megengedhető maximális hullámzás. A graetz egyenirányító miatt a frekvencia 100Hz. 400-450V elkót használj.

Megpróbáltam összedobni egy kalkulátor félét az ONsemi honlapon található AN és DN doksikból.

Nagyon köszönöm! Ha jól látom, ez arra a kapcsolásra készült, amit még nem csináltam meg.
Megpróbáltam kitölteni a már megépített kapcsolásomra, amiben csak 75 LED van, és 2 db CL40M45 40mA-es áramkorlátozó maximum 45V-tal.
A CCR gondolom a regulátor adatai. Ez 45V vagy 90V (mert 2x45V)?
Mit írjak a W_TPD-hez? A maximális teljesítményt, amennyit tud disszipálni a két regulátor?

A két CCR-et még nem próbáltam beletenni.Próbáld meg a kétszeres feszültséget beírni.
A Wtpd-hez a CCR adatlapján található értéket írd be.Vedd figyelembe azt,hogy megfelelő hűtést kell neki adni.AN és DN segít a hőmérséklettel kapcsolatban is.Ha növeled a LED-ek számát csökken a CCR által elfűtendő hő.Próbáld ki a számolásnál.

Ha 350V-os elkót teszek bele, az még jó? Szinuszos 230V-ra ha kiszámolom a maximális feszültséget, az csak 324V. Elvileg azt bírnia kell. Jól gondolom?

Hát. Lehet, hogy talán. Én 400V vagy 450V elkót tennék oda. (Akár egy "energiatakarékos" izéből is lehet bontani. Ha még jó, akkor már bizonyított )

Ha csak az van, épp elég a 350V-os is. Én pár lámpát építettem már, amiben 350V elkó jutott, évek óta hibátlanul mennek. Ha van nagy helyed, pc tápból, vagy más kapcsitápból tudsz bányászni 400V elkót, vagy a pc tápokban általában 2db 200V-os sorbakötve van, ha van annyi hely, hogy ezeket betedd, akkor az is egy járható út.

Üdv!

A tervem az lenne gogy 230V ról minél kissebb ráfordítással egy LED világítson.
Találtam egy megoldást.Led táplálása 230V ról
Az alkatrész beszerzése elég húzós, főleg a posta miatt.
Vagy ha van más megoldás akkor azt is jó néven veszem.

Amit meg akarok valósítani az egy hálózatban a 230V fesz figyelése.

Arra gondoltam ha a 230V al megvilágítok egy photodiódát akkor ezt ellenőrizve megkapom hogy van vagy nincs 230V a körben. Mivel még igazán olcsó és jó megoldást eddig nem találtam.

Amit mos használok az egy 230V os relé ami zárja az 5V kört. De ez elég költséges a maga 1600Ft-jával. Vannak olyan kis izzók amik 230V al működnek, de ezek hamar kiégnek.

Tulajdonképpen egy optocsatolót akarok összerakni mert azok is elég húzós árban vannak 230V nál.

Egy 100nF 250VAC X2 kondi 8mA árammal képes meghajtani egy optó LED-jét (vagy bármi mást). Kell még vele sorosan egy 1kohm ellenállás a csúcsok simítására.
Választhatsz, hogy az optóval antiparalel kötsz egy LED-et - ami jelzi a feszültség meglétét, de szükséges, hogy mindkét félperiódus használva legyen - vagy egy graetz kimenetére kötöd az optót (és vele sorba egy LED-et, ha kell).

Sziasztok! Keresem a legköltséghatékonyabb megoldást a műhelyem világításának a javításához. Eredetileg 2db halogéntükrös lámpatestre gondoltam és saját beszerzésű LED csövekre. 4db led cső világítana így. Az én lehetőségeim alapján 25-30eFt körül jönne ki az ár Tud valaki jobb, olcsóbb megoldást esetleg, ami már működik nála?

Szia,

IttBővebben: Link nézz szét.

Köszönöm! Azt hiszem megvan a megoldás. Egy FET-es áramgenerátor képében 70 db 1W-os led+ OBI alu sín, pillanatragasztós rögzítés. A többi is megy már vagy egy éve. 5600Ft az összes led, a többi megvan itthon. Az áramgenerátor már kész, tesztelni este már nincs hangulatom, mert már jártam pórul az esti világítás tesztekkel. Kellemetlen kibotorkálni a sötétbe felkapcsolni a kismegszakítót. Inkább nappalra hagyom. Meg este 8 után már túl fáradt a szemem - lehet, hogy a korral jár

Csak egy kósza ötlet: ilyen alkalmakkor én egy elemlámpát szoktam előbb bekapcsolni. Azóta nincs sötétben botorkálás a kismegszakítóhoz.