Köszönöm, így már könnyebb értelmezni...


Akkor lehet én értettem félre valamit, mert úgy emlékeztem, hogy 1amper a maximum ezeknek a töltő IC-knek és azzal számoltam, hogy ha a 1k-ról indítom a PROG ellenállást és ezzel sorbakötök egy potmétert(jelen esetben 2,2k-s) akkor tudok 1amper kezdettel tölteni vele de ha akarom kisebbre is tekerhetem, hogy kíméljem a bemeneti oldalt.

Túlajdonképpen most 4,75Vdd-vel és kis "hűtőbordával" a lábakon sikerült is elérni 1.1 amper áramfelvételt a bemenetet, tehát akkor csak tud ez 1amperen tölteni ha akar.

Azt is észrevettem, ha csak pár száz millamperes dugasztápról hajtom meg a stepdownon keresztül, akkor kevesebb ampert tud kinyerni és ígyis tud tölteni csak kevesebb amperrel (pl. 320mA áramfelvételt mértem az 1Kohmos PROG állásban), tehát a potméter amit arra terveztem, hogy korlátozzam az áramfelvételt ha a bemenet nem terhelhető eléggé lehet fölösleges is, mert ha símán 1kOhmon hagynám a PROG-ot akkor követné a bemenet terhelhetőségét.

(Elméletileg a prog-ot be sem kell feltétlen kötni ha jól vettem ki a pdf-ből és akkor lebegő módban tölt, ami nem tudom mekkora max átmenő áramot jelent.)

Ha nem tartod be a speckóban szereplő paramétereket, akkor "ki tudja mi történik". Ahogy mondani szokták: a gyártó nem garantál semmit, hogy abban az esetben mit fog művelni az áramkör. Vagy azt, amit szeretnél, vagy nem.


Ilyen nincs, hogy "kevesebb ampert tud kinyerni". Azért látsz kisebb áramot, mert nagyobb terheléssel indít, emiatt leesik a táp feszültsége, és ezért leáll a töltés. Nyilván ezt ciklikusan műveli, mert ahogy leáll a töltés, a lecsökkenő terhelés miatt megint visszaáll a feszültség, és megint beindul. Egy multiméterrel nyilván nem is látszik ebből semmi. Viszont nem biztos, hogy ez az oszcilláció jut tesz az alkatrészeknek...


Ezt én is olvastam, aztán pár fejezettel odébb meg azt írják (elég összeszedetlen azért a leírás), hogy ha lebeg, akkor az áramszabályozás nem megy - és ebből következően le is áll a töltés. Azt is írják, hogy így lehet letiltani az IC működését.

Arra gondoltam úgy is feltölthetném az egycelláról üzemelő beépített aksis készülékeim celláit, hogy kivezetem a beépített Li-poli aksik pólusait vezetékkel, majd töltés gyanánt párhuzamosan rákötöm a már feltöltött Li-poli sok párhuzamos cellából álló segéd pakkomat.
Csak egy megfelelő ellenállást kellene közbeiktatnom.
Úgy számoltam, hogy a lemerült cella beáll 10perc alatt úgy minimum 3.6Voltra (de inkább 3.7V az) a feltöltött pakkom pedig 4.2Volton van max.

A feszültségkülönbség max 0.6Volt lenne, ehhez 0.6Ohm ellenállással max 1amper áram áramolhatna míg kiegyenlítődnek.

Működhet ez a módszer, vagy az energia nagy része elveszne az ellenállás melegedésén (ami 0.6Watt max)?

Szerintem még mindig így gazdaságosabb, mint a pakkomból stepuppal 5voltot előállítani és usb töltő módban tölteni a berendezéseket amelyek töltés közben általában még a kijelzőt is bekapcsolják stb. és még fogyasztanak is közben rendesen.

A töltés vesztesége elöször is megduplázódna, plusz a töltés csak addig folytatódna lassuló ütemben, amíg a két akksi feszültsége ki nem egyenlítődik. Akksival tölteni akksit nagyon veszteséges.

Amelyik gyári akkupakk 2cellás (csak 2 kivezetést használ a hozzáadott töltő) ott is 8.4Voltot kell neki adni és majd kiegyensúlyozza a belső védőáramkör, vagy azoknak lehet kicsit több feszültséget is adni?
Bár mondjuk kétlem mert lehet abban is van túlfesz védelem áramkör is és akkor nem is engedi tölteni, jól gondolom?

Ez így nem működik. Egy feltöltött akksi feszültsége gyorsan leesik a névleges feszültség (3,7V) közelébe, ha terelni kezded. Akksi kapacítástól függ, hogy mennyire, de biztos, hogy nem 4,2V lesz, hanem inkább 3,8-3,9V.
De ezt magad is kipróbálhatod ha van akksid. Töltsd fel, terheld meg 1A-el, és nézd meg mennyi lesz a feszültsége.
Tölteni pedig csak feszültségkülönbséggel tudsz. Egy üres akksit egy másik teli akksival szerintem 30-40%-nál jobban nem fogod tudni feltölteni.

BÚÉK!

Volna még egy ötletem gazdaságosan tölteni a cellákat (pontosabban jelen esetben a párhuzamosan kötött celláimat) napelem cellákról, nemtudom működhetne-e, de remélem.

Ez lenne az ötletem: 9db Si napelem cellát (rövidzár áramuk 1Amper max) kötnék sorban, azoknak terheletlen max feszültsége így 4,5Volt lenne, majd sorba egy erős Schottky védődiódát amin a minimum feszültség esés tudtommal 0,34Volt (ha nem ez lenne még mindig köthetek 2db-ot is sorba).

Ezek mennének a litium cellára, így az áramgenerátor nem adhatna nekik sem túl sok áramot és egyből leesne a feszültsége ahogy a cella venne fel töltést amíg szápen el nem áári a terheletlen feszülség szintet ami 4,2Volt fölé meg nem tudna menni.
Nekem csak a cellafeszültséget kellene időnként figyelnem mikor éri el a azt ami fölé már nemtud menni.
Így kihagyhatnám az MCP7383X-et ami szintén csak korlát és hibalehetőség.

Működhet ez vagy így is lehetene túltölteni?

Már ezen a ponton hibás az elképzelésed. Schottky-dióda és Schottky-dióda között hatalmas különbségek vannak. Kis áramok esetén (mondjuk 1-10mA) akár 0.2 Volt alá is mehet a nyitófeszültség egyes típusokon. Ráadásul ez a szám jelentős mértékben függ a hőmérséklettől (növekvő hőmérséklet csökkenő feszültségesés), plusz még az egyforma típusból az egyes példányok között is van szórás.

Tehát ahogy feltöltődnek az akkuk, lecsökken az áram, és megnő a kimenő feszültség, ami szépen lassan tönkre fogja vágni őket.

Az egész gondolatnak amúgy egészen kevés értelme van, mivel a napelemek nem szolgáltatnak fix feszültséget, tehát tök kiszámíthatatlan a végeredmény.

Csak a maximum feszültség ami kiszámítható napelemnél és ezt akartam korlátozni, ezért 4,5Voltnyi cellát tervezek (4voltnyi kevés volna eleve és kell dióda is) ami nem tud fölé menni plusz a védő diódát, az áram pedig úgyis csak akkor megy ha a feszültségszint magasabb.
Majd olyan erősebb diódát nézek aminek van 0,3Volt esése illetve tesztelem majd pár cellán ha lesz napfény.

Egyébként mit árthat a cellának ha mindössze 1-10mA árammal esetleg 4,2Volt fölé menne rövid ideig vagy ha csepptöltésen maradna?

Én nem vennék rá mérget, hogy nem tud több kijönni belőle. Legalábbis nem hiszem, hogy tizedvolt pontossággal lehetne tudni ezt az értéket.


Ez itt a kulcs. Ha rajtahagyod, akkor sokat árthat. Meg kell oldani valahogy, hogy időben lekapcsold róla. Mivel alacsonyabb feszültségen meg nem tölt semmit a rendszered, így én nem látom az egész megoldásnak az értelmét, hiszen kiszámíthatatlan, hogy meddig kell rajta lennie. De nyilván nem engem kell meggyőzni

Köszi az infókat,
akkor lehet máshogyan kell megoldanom, erősebb diódát első körben és csak pár órát rajtahagyni figyelve a cellafeszültséget majd 4,1volt körül átváltani egy töltőIC-s módszerre pl. a MCP7383X-en keresztül tölteni, az meg jelezné, ha befejeződött.

Még az lenne a kérdésem, hogy a MCP7383X IC-n keresztül már ugye nem kell a bemenetre a védődióda, mert a töltő IC ugye nem engedi, hogy a lithium cellapakkból "kijusson az áram" a tápom felé, ami a napelem jelenleg. Tehát megspórólatom akkor a védődiódát?
Ha az MCP7383X-bemenetére kötöm a napelemem dióda nélkül az nem engedi, hogy a cellák azt tönkretegyék visszaárammal?

A töltendő cellák igen bivalyerősek, 8db 18650 van párhuzamosan kötve, 18Ah kapacitással, az ha direktbe menna a napelememre kiégetné egyből a visszaáram illetve a cellapakk sem úszná meg.


Most amúgy nincs normális műszerem bemérni a celláimat, de sorbakötöttem 9db-ot és csak mutatós voltmérő műszerem van kéznél, azon üresjáratban dióda nélkül valami 4,5-5volt körüli értéket láttam de mivel "mutatós" a műszer pontosan nem tudom megállapítani.
Így dióda nélkül rákötöttem egy PSP-re ami 5voltról működik, az aksiját addig kivettem belőle és ment róla rendesen, annál a kb 250mA terhelésnél amennyit a PSP fogyaszt a napelemen nem esett jelentősen a feszültség.
Mondjuk ezek a napelem cellák max 3,6Amperesnek lettek eladva, de szerintem inkább 1,6amperesek lehetnek

Elvileg szerintem ez meg tudná hajtani az MCP7383X-et is ha nemkéne még közéjük dióda és azon keresztül is tölthetném a lithium pakkot 1amper kezdeti árammal.

A '831/2 data sheet explicite írja, hogy max 2uA csoroghat visszafelé.

köszönöm!

Még egy kérdés, lehet benne van az is az adatlapban, csak annyira nemértek ezekhez.

A töltés végét hogy veszik észre ezek az IC-k?
Arra tudnék gondolni, hogy amikor elérte a 4,2voltot akkor már 4,2volton tartja az IC a kimenetet és amikor egy adott küszöbértéknél kisebb áram csorog csak a cella felé akkor veszi úgy, hogy fel van töltve.
Azaz tulajdonképpen a cella jelzi, hogy felvan töltve, mert már nem vesz fel 4,2Volton jelentős áramot és ezáltal "megállítja" a töltést és csak csepptöltésre vált ami persze nem jó ha úgy marad, de figyelhetném ha csökken az áramfelvétele.
Ez lenne a módszer rá, vagy ezt is rosszul gondolom és nem elég a csorgadozó áramot figyelni?

Valaki megtudná mondani hogy milyen áron illetve hol lehetne beszerezni magyarországon ezt az MCP73831-es vagy 2-es IC-t ?
Tud valaki mondani egy boltot mert webárúházból sem akarok annyira rendelni ?
Max akkor ha minden törik-szakad!

Bocsánat nem néztem körül itt alatta jelzi hogy lehet rendelni a hestore-on! XD
Látszik régen hsználtam már a fórumot!

A HEStore-ban is árulják egyik-másik Microchip IC-t, ill. a magyarországi disztribútornál (Chipcad) bármelyik Microchip IC-t beszerzik vagy raktárról adják.

Köszi!

Esetleg tudnál küldeni ilyen kapcsolási rajzot?

Vagy te is azt építetted meg ami az adatlapon van?

Nem vagyok olyan pro de lehet megpróbálom beállítani egyedül az ellenásokat rajta , úgyis lelehet olvasni a grafikonokról!

En most csinaltam egy 73837-essel fel amperes toltot. Ha kell, el tudom kuldeni a nyaktervet TANGO2-ben. msop10-es tokot hasznaltam.

Hovedelemre vigyazni, mert erzekeny ra.

Hát a sima kapcs. rajz elég lenne !
Megtervezem magamnak , kell a kihívás.
Én Eagle-ben szoktam tervezni !
MIlyen az a TANGO 2?

Köszi!

A mintakapcsolást csináltad meg?

Te ez nagyon jó kis IC még az aksi hőmérsékletét is tudja figyelni!
Tuti megcsinálom csak az a gond hogy a hestore-on nincsen!
Te hol vetted meg?
Nemm nagyon akarok futárral szenvedni!

Mondjuk PIC-el is meglehetne oldani dehát ahhoz meg setét vagyok egy kcsit hogy megírjam hozzá a programot!

En a ChipCadtol vettem.
A Tango2 az egy regi, DOS-os aramkortervezo, de en szeretem. XP alatt is fut.
Persze, hogy a gyari mintakapcsolast csinaltam meg. Miert kellene valtoztatnom rajta?

Beszereztem pár R300-as MULTIFUSE-ot és beépítettem a 18650-es pakkomba, sorba kötöttem a cellával.
(3 ampernél nagyobb merítés/töltés, rövidzár megakadályozására.)

Nem találtam még számomra értelmes leírást, hogy igazából mikor mennyi ezeknek az ellenállása, csak néhol annyit, hogy töltés merítés közben veszteség van rajtuk mert valamenyi ellenállása ezeknek mindig van, és nem pont 3ampernél kezdi növelni az ellenállását az R300-as multifuse, pl. az 1.1amperesnél 800mA-t írtak tripping kezdetre és 500mA alatt írják, hogy "nem avatkozik be".

Találtam egy általános leírást, ebben a 15-16-ik oldalnál írják, hogy ha a speciális arra gyártott verziós alacsony induló ellenállásos (18-30 milliohm talán) 85fokon leoldó multifuse-t építem litiumos pakkba akkor hogy kell bekötni a beépített védőelektronika mellé és akkor csökken a rezisztencia a pakkban.

Ezt persze olyan (mobiltelefon akku) pakknál írják, ahol van elsődleges védelmi áramkör a pakkban és esetleg másodlagos is.

Nálam semmi nincs csak a PPTC, tehát nekem ugye ez nem csökkenthet semmi rezisztenciát?

Itt van az ismertető:Bővebben: Link

Ahol van ilyen védő áramkör ott ez a multifuse hogy csökkenti a pakk ellenállást azt meg tudja esetleg valaki magyarázni?

Sziasztok!
Van 4 akkum, egy akkupack-ból származik, tehát a koruk és a töltések száma azonos. Sorba kötöttem a 4-et, és 10ohmmal terheltem őket, közben mértem a cellák feszültségét. Sorban merültek 2.8V-ra a cellák, azokat kivettem. Így egy maradt. Ez lenne a legerősebb cella? Vagy ez a mérési módszer semmire sem jó?

Ez a sorbakötöm módszer semmire sem jó... Amit a legerősebb akksinak gondoltam, egy másik teszt alapján hasonló eredményt produkált, mint amit a 2. legrosszabbnak gondoltam.
Lemértem 5 akkumulátort, 10ohmmal terheltem le őket, külön-külön, mértem az időt, és a feszültséget. Ez a táblázat született. Eléggé személetes. Lemértem az ellenállásokat, 0.1 eltérés volt csak, ezt is beírtam a táblázatba.
Ért valaki Excelhez? Szeretném kiszámolni a kapacitást is, ehhez szoroznom kellene az eltelt idővel a leadott teljesítményt. Ha csak simán megpróbálom, teljesen falsch érték jön ki...

Üdv! Az a kérdésem lenne, hogy a mellékelt kapcsolási rajz elvinné a mellékelt módon összekapcsolt akukat. Persze a feszültség duplázva lenne. SONY US186506R akukról lenne szó.
Köszi!

Ha eredetileg sorba voltak kötve, akkor először teljesen fel kellene őket tölteni. (nem sorba kötve, hanem egyenként ) Ez után várhatsz egy két napot megmérheted mennyit esett a feszültségük (jó adat az önkisüléshez) Ha egyformák, akkor a kisütésük következik. Ebből a kapacitásuk becsülhető. A sorba kötés csak az akkuk különbségét erősíti. Töltésnél a kisebb kapacitású túltöltődik, kisütésnél a kisebb kapacitású túlságosan kisül. (minél rosszabb annál jobban rongálja magát...) Így ha a pakkból kiveszel egy akkut az igazából nem ismert töltöttségi állapotban van (lehet akár jó is csak a többi miatt nem töltődött fel)

Sziasztok,

az lenne a kérdésem, hogy alacsony hőmérsékleten töltés/merítés mennyire árthat a celláknak vagy zavarhatja meg a töltésvezérlőt?

Most egy IMAX B6 profi töltővel töltöm és merítem a celláim, hogy újrakondicionáljam őket, de csak 10 fok körüli a hőmérséklet mivel nincs fűtés abban a helyiségben.

Tudtommal a 10fok az tárolásra pont ideális és kicsi az önkisülés, de okozhat-e pontatlan értékeket a töltésnél, vagy merítésnél?

Én azt tapasztalom hogy némelyik 4,2Voltra feltöltött cella feszültsége igen hamar leesik 4.05-4,11Volt közé, pedig ezt eddig nem tapasztaltam náluk.

A cellák öregednének ennyit, vagy csak az alacsony hőmérsékleten töltés kavar be?