Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Muzeális készülékek-alkatrészek restaurálása
Témaindító: Kutyuli, idő: Márc 29, 2008
Témakörök:
Majdnem lemaradt. Gyártója és tipusa "STANDARD REX",1931 vagy 32-es évjáratú.
A 18 000 dinár itt nálunk bagónak számít egy ilyenért. Ennél sokkal rosszabb állapotban lévő és kevésbé ritka gépekért is elkérnek ennyit. (Pl ez, bár ez valóban nem gyakori darab:Bővebben: Link Még nem érték el a minimálárat sem. Én 80-100 000 ft-ra tippelek.)
Üdv.Akor egy cipöben járunk,én még a muteromnál lakok,a fizetésemböl szoritottam volna ki az árát,ha birtam volnag,egyébként semmi pénzért nem adtam volna túl rajta ha sikerül hozájutnom.
Nos mint az egyszeri király,egyik szemem sir mert nálunk a falumban még nem juttam hozá magyar készülékhez és ez lett volna a sok hazai közöt az elsö,az eszmei érték miatt is(bár mint kábeltévés sok padlást megmásztam már),a másik szemem meg ha nem ís nevet.de legaláb megkiméltem a zsebemet ezek szerint.
Egyébkén a havi fizetésem 20 000 dinár,amit mégy igyis négy részletben kapok el,úgyhogy ez egy elég komoj kiadás lett volna ha megnyere az aukciót.
Nem gondoltam volna hogy ilyen széthúzás van... Én még diák vagyok, így örülök ha nagy ritkán hozzájutok valami kommersz készülékhez. (Mire meg munkám lesz, a most ritka készülékekhez már csak aranyáron lehetlesz hozzájutni)
Más: A halványult fényű, de még működőképes EM4 ill EM81 varázsszemeknek hogyha nagyobb anódfeszültséget adok (pl egy sokszorozóval) akkor tudok javítani valamennyire a fényerejükön? Persze évente ha bekapcsolom a gépeket, csak olyan "jobb híján" megoldásként gondolom.
Hogy az általad kiszemelt készülék neked mennyit ér azt igazán csak te tudhatod. Persze sokat számít, hogy anno mennyi példányt gyártottak le, és abból mennyi a még megsaccolható fellelhető darabszám. Ami sokat nyomhat a latban, hogy milyen az állapota. Minél eredetibb, még nem restaurált (még ha nem is működik) példány sokszor sokkal értékesebb, mint egy ismeretlen egyén által belepiszkált kategória. Sok olyan készülékkel lehet találkozni, amit restaurálás címszó alatt inkább csak tönkretételnek nevezhetnénk, és még képesek arany árban árulni. Az általad kiszemelt példány ritkább darabnak tűnik, de szembetűnő benne a pótlás is. Viszont azt tudni kell hogy minden gyűjtő életében eljön az a pillanat, kinek hamarabb kinek később, hogy a gyűjteményt át kell adni az elkövetkező generációnak. Ezért ne vedd túlzottan a lelkedre, hogy lemaradtál róla, lehet később még egy hasonlót is kifoghatsz olcsón, vagy valamelyik padláson találsz kábelezés közbe és még ingyen a tiéd lesz. Szerintem sokkal inkább meg is fogod azt becsülni. Veled örülnék ha rálelnél egy ilyenre
Köszönöm a válaszokat tisztelt fórumtársak.Padlásmászkáláskor már ritkán látni régi készülékeket,mert már rég kidobták öket,lomtalanitáskor pedig a fémgyüjtök öszeszedik öket korán reggel.Egy helyen látam edig a padláson egy magyar Orion rádiot,úgy néztem néprádió volt.
Igen, tudsz. Egy öreg szakembertől tudom, ő kipróbálta a saját gyenge EM80-as csöveivel és a beszámolója szerint vírítanak, mint az új, sőt! Duplázó elegendő. Persze tegyél be az ernyő és a duplázó közé némi ellenállást, óvatosságból. Pl. 100k-t. De kísérletezd ki. Én a látott duplázón is láttam ilyen ellenállást, bár nem néztem meg az értékét. (A duplázót magát láttam készen, de működni nem, mert nem volt alkalom megnézni akkor.)
Ja, ne az anódra kösd a nagyobb feszt, csak a világító ernyőre! Az anód az eltérítés feszültségét adja, nem a világítást. Összedobtam a kapcsolást is, segedelemnek Kétutas duplázó. Emlékeim szerint így nézett ki. A szaggatott vonaltól jobbra a lényeg, a többi csak a rákötés miatt. Ajánlott külön kis nyákon megalkotni és eldugni valahova a készülékbe.
Nekem bevált az is, hogy kicseráltem az ernyő előtétellenállását kisebb ellenállásúra.
Már ha van előtétellenállás az ernyőnél, többnyire nincs.
Sziasztok! Ma nekiálltam az Orion emblémás Badacsonynak, amit nagyon elbaltáztam. Szétszedtem, kitakarítottam. Na itt kezdődtek a bajok. Én balga kifehérítettem a fehér előlapot. Ez még nem lenne baj, csak a skálaüvegen is végigtoltam a kefét, és nagyon lekapta a festést. Az idegbaj és én lüke felkiáltások után azért csak befejeztem. Hálózati kapcsolót alaposan beáztattam majd kiráztam kifújtam, és meg is javult. Elsőre meg is szólalt kifogástalanul. Skálahúr csere, vissza a dobozba. Még egy meglepetés, ha bent van a saszi halkan szól. Kiveszem, tökéletes. vissza ismét halk.
Hozzá ért a trafó csavarja a hangszóróhoz, és ez okozta a bajt. Csavar megfordít és orvosolva is lett a probléma. Csak a skálaüveget ne barmoltam volna el.
A következő kérdésem a "trafó készítése" című témába is elférne mégis itt teszem föl. Mivel kimenő trafóról van szó. 2db-ot kellene megtekernem az alábbi adatokkal: Primer 3200 menet 0.1 mm zománc huzalból, Szekunder 72 menet 0.65 mm zománc huzalból ECL82-es csőhöz. A problémám csak az, hogy a 0,1 mm helyett csak 0,2 mm-es drótom van. Ha ugyan azt az eredményt szeretném elérni ezzel a dróttal akkor mit kell megváltoztatnom, hogy jó legyen a végeredmény?
Némi előrelépés ZK140 ügyben. A filcet pótoltam (az eredeti szétporladt, ennek a helyére ragasztottam fel egy méretre vágott darabot), így tisztább lett a hangja. Amit kaptam felvételes szalagot, hát a felvétel minősége nem épp a legjobb, viszont kipróbáltam, a saját felvétele egész tisztán szól. Nem mondom, hogy HiFi hangminőség, de nem rosszabb (lehet hogy jobb is) egy hasonló korú kazettás, tranzisztoros gépnél.
A felvétel átkapcsolásról még annyit, hogy észrevettem, akkor némul el a készülék (és innentől kezdve a felvételi vezérlésre sem reagál a varázsszem!), amikor egy bizonyos szint feletti jel kerül a bemenetére. Ehhez elég megfogni a bemenet melegpontját. És ha áll néhány napig, akkor egyszer csak újra megszólal, szóval nem igazán értem a dolgot...
Mérj feszültségeket, lehet, hogy a táp gyengélkedik (2x50uF), de lehet az is, hogy csatolókondi(-k?) hiba(bemelegedve szivárog).
A menetszám nem változhat. Számítsd ki, hogy a 0,2 huzallal elfér-e az adott ablakban! Ha igen, nincs gond, ha nem, akkor csakis a vékonyabbal mehet a dolog-vagy nagyobb vasra tekersz, de ezesetben át kell számolni a menetszámokat.
Üdv mindenkinek
Került hozzám egy ilyen szerkezet, ami a képeken látható. Még eddig csöves cuccal nem volt dolgom, ezért nem tudom hogy hogyan áljak neki. A hiba jelensége az, hogy akár hová tekerem kapcsolom a keresőjét, csak ilyen sistergéses, van amikor gerjedéses hang jön belőle semmi más. Hol keressem a hibát, melyik részén? Egyáltalán ez mikori készülék lehet? Köszönöm! Üdv: Zoltán
Nagyon szep allapotban van. 1958-59 kozott gyartottak. Itt talalhatsz rola informaciot.
Köszi az infót, akkor nem mai darab.
Valóban szép állapotban van. Ahogy nézegettem, még ebbe nem túrt bele senki. Talán egy ezrest akkor megért
Ez Gyönyörű és nagyon jó állapotban van, Gratulálok hozzá!
Hát egy ezrest mindenképpen .
Nagyon szép, állapota is több, mint rendben. Grat hozzá.
Újra szóól a rádióóó?..
Sikerült szóra bírni, egy vezeték hagyta el magát a forgókondijánál. Kossuth és Bartók szépen jön rajta, meg pár külföldi csatornát is sikerült megszólaltatni. Az az érdekes hogy ennek egyik potija se recseg, nem mint az új cd-s magnómnak?. Pedig ez több mint 2éves Amint lesz egy kis időm neki állok megtakarítani, és egyből más lesz a kinézete. Üdv!
Jól sejtem-e hogy ez a LÖVE-OPTA Luna 3741W(vagy 3742W)? Irígykedem, de vígaszul szolgál, hogy ma kaptam egy Orion779-et jó állapotban,apropo tudja-e valaki, hogy milyen lakkozás van rajta(nem politur-szerintem, de lehet,hogy mégis?)
Ez pontosan egy LÖVE-OPTA Luna 3741W, és teljesen gyári állapotba.
Akitől kaptam ő azt állítja hogy ez még javítva soha nem volt, mondjuk nem is látszott rajta semmiféle beavatkozás. Nagyon szépen szól, most délután még próbálgattam, és jónak tűnik. Ha egyet visszalappozol, akkor ott még vannak róla képek. Üdv!
Sziasztok!
RB 5 -ös orosz csőről tud valaki valamit? És ER21A csőről? Köszi a válaszokat. Üdv. RB 5 -ös csőről kép az apróhirdetésemben van.
Köszi az infót.
Ólomdobozba rakom ezt az ER21A-t, nehogy rádióaktív legyek
Nagyon szívesen
Nekem is van egy ilyenem. A béta bomlás nem nagy hatótávolságú ez esetben, az üvegbúra, pláne a külső levegő elnyeli.
Kérdezek egy butaságot. Ha béta bomlással is lehet elektronokhoz jutni akkor miért vacakolunk a fűtéssel?
Mert a fűtés nem radioaktív. Azonfelül az említett eszköz tiratron: gáztöltésű kapcsolótrióda. A tirisztor csöves őse. Ebben a vezetés ionizált gázzal történik, az elektronok csak a gáz ionizálását szolgálják, nem ezek a fő töltéshordozók.
Normál vákuumcsövek elektronigényét csak nagyon erős, koncentrált radioaktivitással lehetne kielégíteni. Az eredmény durva lenne, mert a béta bomlás nem lassú elektronokat termel. |
Bejelentkezés
Hirdetés |