Haat ,elegge fifikas a DC nagyfeszultseg a konnektorban ,aztan draga kapcsolouzemu DC-DC konverter kell a hasznalatahoz .Mindem kutyunek kulon kulon .Aztan az egyenaram nagyon veszelyes aramutes eseten , sokkal veszelyesebb mint a valtoaram.
SZoval meg utanna kell nezni .

Na, senki sem küld DC nagyfeszt a konnektorba.

Itt villamos erőátviteli hálózatról van szó, konyhanyelven távvezetékről. Nem fogyasztót táplálnak vele közvetlenül, csak energiaszállítást szolgál.

Ahol kell, ott DC/AC konvertálást végeznek és onnan már AC elosztással megy tovább a power, hagyományos 3 fázisú lokális hálózaton.

Igazad van, nézz utána

Pont hogy élettanilag a kisfrekvenciás váltakozóáram a veszélyesebb,nem is kevéssel...

Nos, van egy kis karácsonyi ajándékom számotokra.
Kb. 2 és fél hónappal ezelőtt készítettem egy két részből álló videót.
Az első részben a ZVS meghajtás frekvenciáját átlapítottam meg a FET-knél.
A második részben pedig fény derül a "tünci-münci" színű vezeték titkára.

Még valami, a videóban bemutatott mérést csak SAJÁT felelősségre szabad kipróbálni, az esetleges szkóp halálért NEM vállalok felelősséget!
A videókban mért értékek TÁJÉKOZTATÓ jellegűek.

Utólag is kellemes karácsonyt. Űdv. Alfa.

Még nem is mondtam, hogy még november eleje környékén fejeztem be egy után építéssel.
A neve: multitranszformátor
Még jó pároldallal volt róla szó.
Az alkatrészek(trafók) a lomex-l való, mert le volt értékelve. 1500 Ft-ból még ki jött.
Ja, a videón látható szerkezet először ráz, aztán kérdez(ha valaki óvatlan, de már nem is tud a kérdésre válaszolni).
Bővebben: Link
Nyugalom most nem fárasztok senkit szövegeléssel.

Az ilyen sorbakötéssel vigyázni kell, mert a trafók szigetelése nem biztos, hogy sokáig elbírja ezeket a kV-okat.

A dc. nagyfeszültséget nem lehet nagyobb távolságokra szállítani, pár száz km.re sem. mert nem transzformálható kisebb feszültségre, ráadásul a légkábel ohmos ellenállása Dc. fesz.nél nagyon sok veszteséget okozna, így a betáplált feszültséghez képest, az elszállított, távoli helyen megjelenő /leadott U, értéke feleakkora sem volna.
Egyáltalán nem gazdaságos, és kivitelezhetetlen is lenne, a valóságban.

Már vannak HVDC rendszerek. Transzformálni nem lehet közvetlen, tirisztorblokkokat használnak a szaggatáshoz, és úgy már lehet.
Bővebben: Link

Pont az a lényeg,hogy DC-nél nem folyik kapacitív áram a vezetékek között,ezért sokkal gazdaságosabban továbítható nagyobb távolságokra,továbbá a meddő áram okozta fázisjavításos macera sincs jelen mint AC-nál.Lényegében sokkal előnyösebb tulajdonságai vannak a DC-nek,csak azért nem olyan elterjedt,mert drága a kivitelezése.

Ezt egyszer én is kipróbáltam,csak én 2x3,3(6,6)kV-os láncot hoztam össze.A végeredmény végülis az lett amit Collector írt,az utolsó trafó szénné égett.

Ha valahogy le lehetne szigetelni a táplálást mondjuk 2kV-onként, akkor egész nagy feszültséget el lehetne érni velük, csak ez a feszültség növelésével hatványozottan drágul. Tehát 2kV-onként külön biztonsági leválasztótrafókról járatni a trafó blokkokat, és persze ellenütemben.

Mivel megszólítottál, válaszolok, de csak ismételni tudom, amit itt a szaktársak is leírtak, meg én is.

A DC rendszert csakis nagyfeszültségen (1 MV körül) lehet ilyen nagytávolságú átvitelre használni, de a hagyományos AC rendszer is ugyanilyen feszültségtartományban használatos erre, ebben nincs különbség.

Az ohmos veszteség az áram csökkentésével kompenzálható - ezért van a nagyfeszültségű átvitel. Ráadásul az AC hálózatot ugyanúgy megavoltos nagyságrendre kell szigetelni (750kV * gyök2 = 1060kV), viszont az effektív feszültség kisebb, tehát nagyobb effektív áram kell ugyanahhoz a teljesítményhez - növelve az ohmos elem hatását.

Az induktív ellenállásról nem is beszélve.

Az AC esetében a hullámhossz is számít, ezért 1500km-nél hosszabb távvezeték nem építhető rá. A DC-nél ilyen határ nincs.

De ezt már leírtam.
Meg a konvertálási lehetőséget is. Lásd kép, amin egy tirisztoros konverter látható. Meg itt egy ismertető.

Tehát használják, nem kivitelezhetetlen.

Túl sokáig nem szabad, de primer oldalt így is túl van méretezve(240V). Tanulmányoztam szerencsére jól elvannak szigetelve a tekercsek magtól, de max. 5kV-t bír.

Ez a trafólánc kb 4.3-4.4kV-s e-fölé nem is igazán szeretnék menni.

Erre már gondoltam én is.Lényegében egy leválasztótrafó is elegendő,csak a szekundert úgy kell kialakítani,hogy több jól elszigetelt kisfeszűltségű tekercsből álljon,de akkor is eléggé primitív megoldás ez így.Nekem mondjuk ez a trafó tetszett meg,Bővebben: Link,Bővebben: Link
Mindenbizonnyal itt is ellenütemről van szó.Csak a vasmag szerkezete az ami nem világos a számomra.Itt most valóban nyitott vasmaggal helyezi üzembe,vagy esetleg zárt vasmagról van szó amelynek a tekercsben látható "I" alakú mag csak egy része? Mindenesetre egy hálózati trafónál ez elég különös felhasználási mód.

Csak szét kéne kapjam a röntgentrafómat, hogy belenézzek, szerintem annak nincs baja, és 160kV szerintem megvan.

Szerintem nyitott mag van benne. Ha jól megfigyelted nincs benne hely külső keret számára.

Röntgentrafód is van? Azt ne mond hogy a helyi kórháztól kaptad.

Már raktam fel róla képeket.
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Még tavaly egyébként megmértem a kimeneteit, bár nem lettem előrébb vele, a rajz nem hozzá tartozik, de hasonló lehet a belseje (Bővebben: Link) Lehet elhozom majd a laborból az endoszkópot, és belenézek vele először.

Hmm, very nice. Lehet hogy módosítanod kell a bestéseken, ha bár nem biztos. De jobb ha bele nézel.
Amúgy ez lesz majd a DC táp 2.0? Mert Tesla tekercshez kicsit sok lenne.
Vissza terve a multi trafóra lehet hogy én is szimmetrikus DC tápot készítek belőle ami 10kV kimenettel fog rendelkezni. Csak mos nincs rá időm, mivel finom elektronikai cuccok építéseivel vagyok elfoglalva.

Ahogy elnézem valóban nem a legegyszerűbb feladat lenne szétszedés nélkül beüzemelni.Mondjuk az NT1-es nagyfesz trafó primer tekercsét még ki lehetne következtetni a kivezetések között az ohm-os ellenállások alapján,mivel ennek valamelyest kissebb ellenállásúnak kellene lennie a fűtőtrafók primerjeihez képest,de akár induktivitás méréssel is kikövetkeztethetőek a tekercsek.Viszont amíg az NK1 -es mágneskapcsoló érintkezői nyitva vannak,addig a kimenő nagyfesz aljzatokon nem jelenik meg feszültség.Ahhoz a mágneskapcsoló tekercsét is ki kellene keresni.Mellesleg kíváncsi lennék miféle érintkezők lehetnek ezek 160kV mellett.Ezen kívül még az NT1-es szekunderénél lévő NR1-es ellenállás értékét is meg kellene valahogyan tudni,mert lehet hogy sima áramkorlátként fungcionál,de az is elképzelhető,hogy valami primitív módon egyfajta biztosíték szerepét tölti be,akár a régi elektron TV-k sorkimenőinél.

Hát 50Hz szinusz + rúdvasmag,nem egy szerencsés párosítás.

Ó amíg el nem felejtem.
Aki látta a ZVS freki mérős videóim, meg próbálta reprodukálni a látottakat?
Kíváncsi vagyok néhány dologra.
Kinek sikerül a mérést elvégezni?
Kinek jött ki ugyan olyan jel a FET-eknél mit, nekem?
Ki vizsgálta meg két csatornás szkópal?
Ki mekkora frekit mért?

Akinek más eredmény jött ki, kérem jelezze.
Köszönöm.

Ahány zvs,annyi féle frekvencia.Én mondjuk az induktív hevítőnél ideális szinuszt kaptam,viszont 5-6MHz környékén már erősen torzult volt a jel.

A biztosító a 2. képen a bakelitlemezen van. Egyébként még van egy olyan fotó, ami eredeti állapotában készült, levágott vezetékekkel, abból talán ki lehet találni a funkciókat. Láthatóan az 50-esen van egy vaskosabb kivezetés, illetőleg az 50-60 kivezetés közt gyakorlatilag multiméterrel nem mérhetően kicsi az ellenállás, szóval nagy eséllyel az a primer tekercs (ha 1 fázisú a trafó, amit valószínűnek tartok). Már néztem egyébként kimenetet, és áramfelvételt, de nem nagyon történ semmi sem, ha jól emlékszem áramot is alig vett fel 50-60 közt toroidról, 20V-on 150mA. Ja egyébként valószínűleg valamilyen félvezetős egyenirányítás lehet benne, mert nincs kivezetve az egyenirányítócső fűtése, legalábbis semelyik kivezetéshez sem passzol.
Szóval furcsa dolgok vannak itt, a legjobb lesz szétkapni, csak a fedél hozzá van csavarozva a vasmaghoz, így csak emelővel lehet kiemelni a belsejét, ahhoz meg le kéne vinni a pincébe, vagy hegesztenem kéne egy jó nagy állványt kintre.

Most már engem is furdal a kíváncsiság,ha nem laknék messze segítenék szétkapni.

Jó, talán még esetleg talán valami hevedernek tűnő keret lehet, de a vastagsága talán 1-1.5 cm lehet.

Ugorj el ide hozzánk, Debrecen felé!
Van egy hintaágy- állványunk azzal a kocsibl a motort is kikaptuk, ugyhogy párszáz kiló meg sem kottyan neki.

Tényleg nem rossz ötlet szétkapni, és pl. dokumentálni.
Gondolom úgyis frissíteni akarod a weboldalad. Na egy jó kis leírás anyag.

Rádobom 2 méterről a bicikli csomagtartójára, és már tekerek is