Remélhetően az egyenlet rendezését meg tudod oldani.

Szemköpszti befogó mérete volt a kérdés, tehát tg(7).

760 [cm] * tg( 7 * ( pi /180 )) = 93,316266286207489262015663400173 [cm]

Ezt akartam, köszönöm

Bocsi, de miért a pi/180?

Radián:
Bővebben: Link

Az okés, de hogyan jön ez a képletbe?

Onnan, hogy valószínűleg MS EXCEL -lel számolta ki, és annak a számolókájában a szöget radiánban kell megadni.
Bővebben: Link

Egy meglévő műszaki rajzot akarok megerősíteni rajz programmal mivel a vonalak és a felirat is épp hogy látszik. Melyiket javasoljátok? A painttel az a bajom hogy nehéz a vonalat egyenesbe hozni mivel párhuzamosan elcsúszik. Olyanra gondoltam hogy kijelölök egy kiindulási és egy végpontot és összeköti.

Vektoros legyen. Pl. GIMP. Azzal mindent lehet. Valamint ingyen van.

Nem akarok belevauzni, de a Gimp pixeles editor. A Photoshop alternatívája. Az Inkscape az Illustrator vektoros megfelelője. Természetesen ez is ingyenes. A Paint nem rajzolóprogram Maximum oviban. Én alap, jó minőségű vektoros rajzokhoz az OpenOffice-t is használom (zömében). Sok oka van ennek. Az egyik, hogy akár A0-ás rajzlapra is lehet dolgozni, századmilliméteres pontossággal és több lapot is lehet katalogizálva tárolni benne. Egyben képes a vektoros és a pixeles képeket is használni. Sőt pdf-et is tud olvasni, módosítani, hála az Apache-nak. Most éppen egy pdf-ben kapott éület alaprajzra rajzolok rá vektoros szimbólumokat, villamos jelöléseket. A végeredmény terv lesz, A3 formátumban. Sokkal kevesebb vesződség, mint például újrarajzolni AutoCAD-ben. Ráadásul Layereket is kezel, ki-be tudom kapcsolni a szükséges fóliákat.

Rajzold újra, van rá program. Solid edge 2d rajzoló része. Ingyenes addig de regisztrálni kell. Az egész lejön de termékkulcsot csak a drawhez kapsz. Melóba fullos van, elég sok rajzot szoktam csinálni. Napi rekord 24, de még 2 napig kerestem a hibákat. Persze a 24 az munka melletti szorgal.i feladat.

3D CAM-nek jó a SolidEdge, de 2D-ben kész rémálom. Annál még a Sketchup is jobb 2D-ben, igaz annak a feliratozása lenne kínlódós. Kivéve a fizetős változat. Abban viszont durva a dokumentálási lehetőségek tárháza. Tud 3D ábrát linkben kezelni egy dokumentációban, robbantott rajzokat stb. Ha változtatsz a rajzon - módosul a 2D dokumentációban is. De ingyenes szoftverben OpenOffice Draw-nál jobbat még nem találtam. Pedig párat végigpróbáltam már ZX Spectrum Art Studio óta . AutoCAD 1.0-n tanultam a CAD-et is.

PhotoScape ajánlom. egyszerű pici program.

Meglátjuk melyik jön be. Most a Krita nevű programot tesztelem.

2 óra alatt 24 rajz az nem annyira rossz. A többi 2 nap a tűrések kitalálására volt. Mert szerelhető kell hogy legyen. Az sem mindegy egy összefúrt alkatrésznél honnan adom a méretet, mert ha rosszul akkor lötyögni fog, ha jól akkor feszül ahogy kell ( csavar- anya összefúrás). Az sem hogy kell-e alászúrni a menetnél vagy sem. Azok kitalálása 2 nap volt. A rajzon majd a tizede aláhúzott méret, azaz nem arányos konstrukció miatt. A festékréteg vastagság kitalálása oroszrulett volt...

Nálam 16db villamos elosztó összes felirata készült el 1 nap alatt OpenOffice Draw-ban, ha már mennyiség. Nem mellesleg a fájl 24kb (nem elírás). Az elosztók 1000mm szélesek és készülékegység pontosnak kellett lennie a feliratoknak. Az összes elosztó egyetlen fájlban van, lapozható füleken. Így a teljes projekt belefért egy kis méretű fájlba és bármikor visszakereshető. Ugyanígy dokumentálom a sajtát rendszerünk terveit is. 52 kb-ba belefért az összes alap tervlap, ami a rendszer használatához alapszinten elegendő. Evotronics tervezői támogatás Természetesen az odg a natív formátum a fájlból. A pdf már csak egy gombnyomás belőle, de így könnyebben megnézheti, akinek mégsincs feltelepítve OpenOffice, vagy LibreOffice. A rajz így azért használható nagyon jól, mert a szöveges részek gyorsan átírhatóak, sablonként felhasználhatóak - nem vonalak. Nem azt mondtam amúgy hogy a SolidEdge rossz lenne, hiszen használtam is, de jobbkézzel balfülvakarós néha. CAM-ra nagyon jó volt, ha valamilyen amorf testet kellett gyorsan megrajzolni. De egy egyszerű kiegészító tető gerendázat macerásabb volt vele, mint például a Sketchupban. Hajlásszög, gerendák végeinek kiképzése stb. Mindkettőben csináltam, amikor a házunk részleteit terveztem az anyagmennyiség számítások miatt. A Sketchup gyorsabb volt és szintén ingyenes. Ráadásul a végeredmény renderelhető többféle motorral. A mellékelt képen az eredmények. Természetesen a szaktudást, a méretek felvételének mikéntjét egyik sem pótolja. Csak hatékonyabbá tudja tenni a szerkesztést. Igaz nálam még mindig a papír és a ceruza a leggyorsabb. Csak nehezebben reprodukálható.

Igazad van:

De Janinak nem való, az biztos...

Matematikában a trigonometrikus függvények (sin, cos, tg, arctg) argumentuma radiánban értendő. Egyes kalkulátorok megengedik a fokban ill. új fokban történő számítást, de pl programnyelvek csak radián -t használnak.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy radiánban kell a szöget megadni, de én egyetlen olyan embert/matematikust/fizikust sem ismerek aki egy adott szög mértékére radiánban gondolna. A szöget határozottan fokban képzeljük el, így beszélünk róla, csak tudjuk hogyan lehet ezt radiánba átváltani.

Ahogyan a Photoshop sem nyákrajzolásra, de akinek kalapács van a kezében, könnyen szögnek néz minden feladatot. Az biztos, hogy a Paint jó gyerekek készségfejlesztésére, sőt, amikor nem volt jobb, régen egy teljes épület alaprajzát, és erősáramú rajzát megcsináltam benne, de soha többé (Win 3.1). Iszonyat melós volt. Akkor kezdtem el az AutoCAD-et tanulni. Az sem kis munka, de legalább vektoros és layer orientált volt. Használtam már Aldous Freehandet, Illustrátort, QuarkXpresst, Indesignt is ilyen munkákra, mert éppen az volt kéznél. Azok is jobbak voltak, de utólag mondjuk a Freehandes munkákat már nehéz lenne megnyitnom. Még az illustratoros és QuarkXpress-eseket is problémás. Az OpenOffice legalább önmagával kompatibilis maradt és 1 gombnyomás a pdf. 2000-ben készült a szakdolgozatom, de a mai napig fájlkompatibilis és megnyílik, továbbszerkeszthető. Gyakorlatilag kevés olyan program van, amiben ne dolgoztam volna eddig. 3D Studio-t is a legelején már kipróbáltam, amikor egy nemzetközi kiállításra 3D modellt kellett előállítani egy AutoCAD-es fájlból, még 1999-ben. Kipróbáltam a Cycas-t is - ez főleg 3D-ben szuper kis Linuxos, illetve multiplatformos német program. Kicsi az erőforrásigénye. Csak egy-két kép a tudásáról. Szóval van választék bőven.

A sok szóba került program nagy részének még a nevét sem tudom kiejteni, de AutoCAD-et már láttam. Nem tudom összehasonlítani a rajzok elkészítésének időigényét, de az AutoCAD egy nagyon hatékony eszköz (és ehhez mérten durván drága).
Inkább azt lenne jó boncolgatni, hogy ha valaki kap PDF-ben vagy képként egy rajzot, akkor azt miért akarja szerkesztgetni. Ezeknek a formátumoknak éppen az a célja, hogy a címzett ne piszkálja, hanem használja fel. A készítő szándéka a szerkeszthetőség lenne, akkor jó eséllyel a forrásformátumot adná oda (erre van példa, én a tervek zömét így kapom meg).

Egyszerű a válasz. Például rengeteg pályázaton indulunk, ahol fontos a reakcióidő. Ha pdf-ben kapsz egy kérdőívet - így azonnal szerkeszthető és küldheted is a választ úgy, hogy nem esik szét a dokumentum, mint mondjuk MSWord doc fájloknál. AZonnal kész a válasz, mehet vissza a feladónak. Apple gépeken az első natív dokumentum formátum a pdf és a ps volt. Legfőbb előnyük, hogy nem ugranak szét mondjuk egy más oldalbeállítás, vagy karakter típus használata esetén, hiszen kiadványszerkesztői szemmel készültek, nem szövegszerkesztőivel. A word - szövegszerkesztő. Az OpenOffice zömében alkalmas többszáz oldalas dokumentációk kiadványszerkesztői minőségű megalkotására. Más a szemlélet. A QuarkXpress etalonnak számít kiadványok létrehozásánál. Az OpenOffice nagyon hasonlóan épül fel. Sok dolgot a word is "megtanult", de például a word rajzolója - gyalázatos. Az OO önálló eszközként hozta át a StarOffice (SUN) háttérből a draw komponenst.

Elég baj, hogy nem ismersz. Én sem matematikus, sem fizikus nem vagyok, mégis seperc rájöttem, hogy radiánról van szó.
Egyébként a radiánban való számolás korrekt, végül is a legkisebb hibát adja, mert csak a számolás végén alakítódik át hétköznapi ember számára ismert fokban megadott szöggé.
Ahogy látod, a fokban való számolásban négy tizedesig szokás elmenni (négyjegyű függvénytábla biztos ismerős) de ez a végtelen tizedes számmal való számolás elég nagy hibát okoz.

Ezt mindig az adott illetőtől célszerű megkérdezni, de pl. én is jártam már úgy több esetben, hogy egy pdf-ben kellett volna átírni valamit mert csak az létezett, a forrásfájl nem volt hozzáférhető. Morogtam is rendesen miatta, amíg meg nem találtam az Acrobat DC programot, ami teljes mértékben szerkeszthetővé tette nekem a pdf-et.

Öööö.....???
Legyél elnéző velem, de nem értem miről akarsz meggyőzni.
Egészen jól tisztában vagyok a radiánnal, ami önmagában nem is ér semmit, hiszen a Pi-vel szokás kombinálni, akkor válik értelmessé.
Az én célom annak hangsúlyozása volt, hiába adjuk meg a szögeket radiánban, attól még fokban gondolunk rá.
Nem tudom elképzelni azt a párbeszédet, mikor a merőleges vágást valaki "fél Pi radián"-ként akarná nekem elmondani. Hasonlóan nehéz lenne elfogadnom egy 15°-os emelkedő esetében ennek valahány Pi radiánban való megadását.
A radiánban való szögmegadás csak azért tűnik pontosabbnak mint a szögként megadott, mert a Pí értéke tetszőlegesen pontos lehet, így annak töredék részei is.

Megpróbáltam egy kicsit tájékozódni az ajánlott program kapcsán. Ez a hivatalos álláspont.
Ha jól értem, akkor itt a "szerkesztésnek" nagyon pici kis ösvényét jelenti csak az aláírás, és a megjegyzés beszúrás lehetősége.
A PDF kitalálásának az volt a célja/értelme, hogy bármilyen programmal is hoztuk létre az eredményt, azt egységes formában lássuk, pontosan megegyezően a készítőjének szándékával.
El se tudok képzelni egy olyan globális leképezést, ami képes lenne mindent szerkeszthetővé tenni. Ha én egy térbeli modellezővel renderelek egy nézetet, azt simán tudom PDF-ként publikálni, na de ennek szerkeszthető visszafejtése megoldhatatlan. Hasonlóan vélekedek a karakterek sokfélesége betűtípusa, színe nagysága kapcsán, ami szintén nagyon vitatható módon lenne csak leképezhető.

A PC saját számológépe fokban kéri a szöget a szögfüggvényekben.

Amit te találtál, az a reader, ez ingyenes. Viszont az Adobe Acrobat már keményen fizetős, s az valóban szerkeszt (amit lehet, mert ugye egy képből készített pdf-et, továbbra is képként fog kezelni). A PDF-nek van már 3D megjelenítője is, amit szintén lehet szerkeszteni, az általad említett betűtípus dolgok pedig beágyazott betűtípussal megoldhatók (viszont ezzel van kis macera, mert, ha nem ágyazzák be és nincs fent a gépen, akkor kinézni még ugyanúgy fog, de szerkeszteni már csak másik betűtípussal lehet).
Nézz csak meg egy normális (kereshető) adatlapot! Abban a szövegek szövegként kereshetőek, a képek pedig képek. Sőt! a megfelelően mentett PDF sok esetben visszaalakítható CAD formátumra is (ehhez az kell, hogy a tartalma vektorgrafikus maradjon).