Mert még az acélmagvasnál is hatékonyabb a fedezék mögé bújtak ellen -hiszen kis térfogatú-nagy tömegű mag. Majdnem úgy működik, mint a kumulatív -annyiban, hogy az ólomtöltet felgyűrődik a fedezéken, a mag pedig áthatolva az ólmon forrósodik, és a kisebb átmérője és a felvett hő miatt áthatol. (Bár távoli hasonlat, hiszen máshonnan a melegedés)

De a tömeg még mindig nem "szerepel a képletben" ...

Szerintem más oka van annak, hogy a mag áthatol - akár acélon is.
A Kalasnyikov lőszer acélmagvas, tanították amikor katona voltam.
Az áthatolásra példa: Hogyan lehet egy tűvel átlyukasztani egy pénzérmét?
Kipróbáltam, működik. Ha megpróbáljuk egy kalapácsütéssel megoldani, nem sikerül, eltörik a tű.
Ha olyan vastag szappandarabot faragunk ki, amibe teljesen eltűnik a tű - vagyis olyan vastag darabot veszünk, amiben éppen nem látszik ki se a hegye, se a foka. Ha ezt rátesszük a pénzérmére - ha jól emlékszem 2 Ft-ossal próbáltam - ráütünk a tű fokára, az átüti az érmét.
Nem tud a tű oldalra kihajolni és emiatt üti át az érmét. Lövedék dettó így működik...

Ezt el tudom fogadni. Mivel a páncélökölben is egy kis rézlemez viszi végbe a pusztítást, hasonló okok miatt.
De még mindig nem tudjuk miért ólomból van a lövedék.

Ha ez így önmagában igaz lenne, akkor nem vennék körbe ólommal. Akkor nem egyszerűbb lenne magát az acéltűt kilőni?
Kell az ólom (és nem abból van a lövedék, hiába állítja Frédi, hiszen köpenyben van az ólom), hogy kis térfogat-nagy tömeg legyen. A mag pedig úgy működik benne, ahogyan írtam. A felforrósodás is lényeges. (Egyébként az acélmag ront a tömeg-térfogat arányon. Akinek telik rá, ezért nehezebb dolgokat használ magként)

Nem ólomból van. Tönkre is menne a huzagolás.
De lényeges rész az ólom, és már többen elmondtuk, miért.
Lehetne nagyobb tömeg-térfogat arányú is sz ólom helyett -ha van miből.
A kumulatív-ot is mondtuk (amit páncélökölnek nevezel). Nem rézlemez van benne. Inkább egy fagyitölcsérhez hasonlítanám, hogy az is értse, aki nem látta. Bár, lemeznek is hívhatúnk egy idomot, de akkor a cső is egy lemez

Tetszett ez a feladat Bár már van vagy 20 éve, hogy fizikaórán voltam, így, ha hibázok, akkor elnézést

Az ólomgolyó sűrűsége 24,12 szerese a lucfenyőnek. Tehát ugyanakkora golyó esetén a tömege is ilyen arányban van. Ugyanaz az erő 24,12 szeres gyorsulást okoz a fagolyón, így a fagolyó ugyanazon idő alatt 24,12 szeres sebességet érne el az ólomhoz képest. Melyiknek lesz nagyobb a mozgási energiája, amelyiknek a sebessége nagyobb, vagy amelyiknek a tömege?




Ha több, mint húszszorosa a mozgási energia, akkor miért nem fagolyót használunk, hát ez pusztítana, hol a hiba? Ott, hogy a cső hosszát nem vettük figyelembe, amikor elhagyja a lövedék akkor már nem gyorsul tovább.

Legyen a cső hossza s. Mennyi időt tölt a fagolyó a csőben?



És az ólom?



arányaiban



Tehát a fagolyó csak ötöd annyi időt tölt ott. A sebessége így már máris csak az ötöde lesz az előzőnek, hiszen kevesebb ideig hat rá az erő, kevesebb ideig gyorsul. 4,8 szerese lesz a fa sebessége az ólom sebességének. Most így állunk:



No, ez már kisebb, mint az ólomé.

Mi van akkor, ha a lendületet nézzük:




Hűha, az ólom lendülete meg ötszöröse, mint a fagolyóé. Becsapódik és t idő alatt áll meg, mekkora erőt fejt ki?.




Tehát ez a szerencsétlen ólom golyó ötszörös erőt fog kifejteni becsapódáskor. Szóval messzire fával, hatásosan ólommal érdemes lőni

És még egyszer elnézést, ha benéztem valamit, de nagyon szívesen fogadom és meg is köszönöm a javítást

Talán, mert "durva" kemény?

A Metalloglóbusznál havi szinten több tonna lőszer alapanyagot gyártottam/gyártottunk. Jártunk üzemlátogatáson a lőszergyárban is, láttam/láttuk hogy készül ...
A "normál" lőszer réz bevonatos acélköpenyben lévő ólom. A réz bevonat miatt nem megy tönkre a huzagolás. Tehát belülről kifelé: ólom - acél - réz.

Erről beszéltem...
Nem ólom önmagában. Te végig ólomról beszéltél -van is benne sok, de megtévesztő, ha azt mondod: ólomból van.

Valóban tölcsér alakú és a robbanás után kifordulva egy vékony tűvé alakulva üti át az acélt.
De ez még mindig nem magyarázza meg a "laposföld hívőknek" miért nem fából gyártják a lőszert.

Akkor kérem a javítást hozzá. Köszönöm!

Végülis leírom akkor szavakkal, hátha így érthetőbb lesz képletek nélkül.

A fa könnyebb, ezért magasabb torkolati sebességet ér el, messzebbre is repülhet ezért.

Az ólom lassabb lesz, mert nehezebb, de nagyobb energiával csapódik be, nagyobb lesz a lendülete kisebb sebesség mellett is, de nem fog olyan messzire repülni, mint a fa (ugyanabból a puskából kilőve), a kisebb sebesség miatt.

Ez volt fenti hozzászólás lényege (amúgy jó a levezetésem és helyes, ez van).

Egyéb okok, amiért nem használunk fát:
Nem túl "stabil", pl. könnyen törik, a párától megduzzad, deformálódik, nem lehet annyira pontosan alakítani, mint a fémet, jobban súrlódik a csőben, stb. Köpenyben használható, sőt bizonyos esetekben gyakorló lőszerben használják is, mert olcsóbb, mint az ólom és gyakorlásra, ahol nem cél a nagy energiájú becsapódás, ott pont elég. Nem igazán lehet belőle halálos lőszert csinálni, márpedig a lőszer célja ez.

Ha már nagy energiájú becsapódás. Volt szó itt a szegényített uránról. Ugyebár tudjuk, hogy ez egy melléktermék amit ügyesen használnak. Több, mint 1,5x sűrűbb az ólomnál ezért kiváló több dologra is, pl. sugárvédelemre, meg magnak lőszerbe, mert át lehet vele "ütni" a páncélt. Az előbbi hozzászólásomban láthattuk, hogy nagyobb sűrűségű anyaggal nagyobb mozgási energiát tudunk elérni alacsonyabb sebességen is, hát még nagyobb sebességgel. Na, de nem csak úgy átütjük vele, mintha kővel dobálnánk. Ezek a lövedékek akkora energiával csapódnak be, hogy ettől fel is hevülnek. Ez a felhevülés természetesen hat a páncélra is, azonnal oxidációs folyamatot indít el, így képes magát átfúrni az oxidáció miatt gyengült páncélon, gyakorlatilag átégeti és átfúrja magát, majd ekkorra már olyan forró is lesz, hogy jó esetben a bejutás után felgyújtja a belteret.
A legtöbb páncéltörő mag esetében nem is az alakja a legfontosabb, hanem az, hogy ne pattajon le a páncélról. A tankoknak ezért van kevés "egyenes", meróleges sík felülete, hogy lehetőleg ne tudjon rá 90 fokban beesni lövedék. Így nagyobb eséllyel pattan el róla. Erre megoldás, hogy olyan képlékeny burokkal látjuk el a magot, ami becsapódáskor odatapasztja és nem engedi elpattanni róla.

Volt szó a köpenyről, miért nem csak ólom a golyó? Mert túl lágy. Nem tud átütni keményebb anyagokat, elkenődik a csőben, deformálódik, melegszik és meglágyul. Kis torkolatsebesség mellett használható, ott még hasznos is volt réges régen, hogy kente a csövet. Nagyobb torkolatsebesség esetén már nem jó. Magnak azért jó, mert sűrű, könnyen megmunkálható, így olcsón lehet belőle kicsi de nehéz magot csinálni. Hogy ez miért jó nekünk az ott van fenn.

No ennyit erről a témáról.

És most Te jössz, had lássuk, hogy tényleg mindenki laposföld hívő-e rajtad kívül.

A náci hasonlatot kikérem magamnak, kérem a hasonlókat a jövőben kerülni! Köszönöm!

Kérjük, hogy ezt a parttalan vitát, és a személyeskedést szíveskedjetek a fórumon kívül intézni!
Köszönjük.

Lehet, hogy ez (is) egy olyan, amit inkább ne akarjak/akarjunk megérteni...

...és egyúttal károsan feltapad a cső falára.
Elöltöltős fegyverekről

Nem csigázom az érdeklődőket, ezért különösebb komment nélkül ...

Az "ideális" ferde hajítás röppályája nem veszi figyelembe a légellenállást. Képlete nem tartalmaz semmilyen, a test tömegére vonatkozó adatot, mert az az egyenlet felírása és rendezése folyamán "kiesik/eltűnik".
Ezért az ideális ferde hajítás távolsága független a mozgó test tömegétől.

A légellenállás kis sebességek esetén a sebességgel egyenesen arányos, az arányossági tényező a test alakjától és felületétől függ. Hol itt a tömeg ?
Nos, egy adott keresztmetszetű "csőbe" azonos külső méretek mellett, egy nagyobb sűrűségű anyag ugyebár nehezebb lesz.

A ferde hajításnál fellépő sebességvektort fel lehet bontani függőleges és vízszintes sebességvektorokra.
Mivel a légellenállás folyamatosan hat mind vízszintes, mind függőleges irányban - úgy felfelé, mint lefelé - ezért a mozgás pályája nem parabola hanem ballisztikai pálya lesz. Ha egy mozgó testre erő hat ( a légellenállás ereje ) ezért sebessége folyamatosan változik.

A "valós vagy reális" röppályákat ballisztikai képletekkel lehet leírni.

Nem ragozom tovább:

Egy tetszőleges 't' időpillanatban a sebességek:

y_t = y_(t-1) + v_y(t-1) x dt - (g x dt²)/2

x_t = x_(t-1) + v_(t-1) x dt - (a_x x dt²)/2

Illetve a gyorsulások:

a_y = -g - ( π x k_y x A_y x v_y x SQRT[v_x² + v_y²])/(2 x m)

a_x = - ( π x k_x x A_x x v_x x SQRT[v_x² + v_y²])/(2 x m )

Ahol:
v_x : a test vízszintes irányú sebessége
v_y : a test függőleges irányú sebessége
π : a közeg sűrűsége
k : az alakra jellemző légellenállási együttható x és y irányban is
A : a test  a mozgás irányába mutató keresztmetszete x és y irányban is
dt : a vizsgált időtartam
m : a test tömege
g : nehézségi gyorsulás
a : a test gyorsulása(lassulása) a t időpillanatban
SQRT : nem tudok gyökjelet beírni én nem képeket másolok valahonnan, ezért ami a zárójel mögött van, az mind a gyök alá megy - értelemszerűen.

Ki lehetne fejteni bővebben, de innen már tisztán látszik a kérdésemre a válasz.
( Aki nem látja, számolja ki. )

Ami meg az említett nevet illeti. Ő egy olyan tehetséges ember volt, akit az ellenségei is elismertek. Ő a vészterhes időkben is tudott a fából vaskarikát alkotni. Valószínűleg ólomgolyót is ... Sajnos rosszkor élt rossz helyen. Viszont az alkotásai egy része a mai napig is látható.

Részemről itt a vége ...

Remélem a képletekben nem írtam el semmit.

Nézegettem én itt az összes képletet, de csak nem értem... Vegyünk pl. egy 75 mm-es sima csőből kilőtt romboló gránátot. A kezdősebességet és a hatótávot hogyan tudja megoldani az a pici ütőszeg, hogy a lövedéket olyan messzire eldobja...? A többit értem.

Azért ez már nem 7. osztály.

Ez nagyon egyszerű, hajitó töltet van benne, és fenékgyújtó.
Te is jó messzire elhajitanád ami a mancsodban van, ha jól a fenekedbe lőnek.

Az esetek többségében fordított arányosság van a felület és az energia között.
Hogy egy gyakorlati példát említsek, vegyünk például egy téglát, és egy műszaki rajzszöget. Helyezzük mindkettőt legnagyobb felületével lefelé egy-egy sámlira, majd huppanjunk rá. Könnyen belátható, hogy az ici-pici rajzszögről nagyobb energiával ugrik fel a kísérletben részt vevő személy.

Szerintem attól függ, hogy mi van benne, mivel a férfi ember sok minden elvisel, ha úgy adódik...

Ezt az "energia kinyerés kajából" tétele tartalmazza. Márk Hürk Molibdosik állapította meg -716 -ban. Kihagytad, a tű hosszával viszont egyenesen arányos a kinyert energia.

Nagyon elbonyolódott a téma, jobb lenne kezdeni a kályhánál. Törzsfejlődés, ősközösség, halászó-vadászó gyűjtögetők, vasazók. Szerintem mindenképp érdemes visszamenni az intelligencia hajnalára, ott vannak ugye a barlangrajzok. Azokat eleinte csak annyinak tartották, hogy két mamut megy valahova, jólvan. Aztán cizellálódtak az ábrázolások, egész történeteket olvashat ki az értő szem. Nem régen fejtette meg az egyik képsort a híres kutató - Dr.Med.Prof. Kancsku Kambali kiropraktikai analizátor.
A barlang rajzon egy emberalak csinál valamit, magasba hajít valamit villás faággal, ami egy másik emberre esik, majd a barlanglakók fogják egymás hasát. Talán vidámak...? Eleinte törzsi beavatásnak gondolták a kutatók, aztán kiderült, tényleg így van. A legkorszerűbb kormeghatározó technika szerint a következő történt:
- Mi az? Feldobják barna, leesik csupa sz.. a pofád.

Ma nagyon sok TV vetélkedő még mindig elmarad ettől a nívótól, vagy csak ugyanott toporog.
Kicsit hihetetlen a történet, a kutató is inkább anagramma lehet, de ha én mondom...?
Remélem mindenki megnyugodott.

Még oda sem értünk.

Legalábbis jónéhányan nem.

Igen, túl egyszerűen fejeztem ki, nem lehet általánosítani.

"A #2476808. hozzászólás a(z) Felajánlás, azaz ingyen elvihető témában módosításra került szerkesztők által, felhasználói bejelentés miatt!
Nem íjuk ide a telefonszámot!"
FELHASZNÁLÓI BEJELENTÉS MIATT!
Mint a dedóban!

Ahelyett hogy örülnél, hogy más gondolkodik helyetted, ha már nem sikerült.
Vannak trollok, amik mindenfélét csak úgy jelentgetnek mert nem tetszik nekik, de ez teljesen jogos volt és örülhetnél inkább neki, hogy leszedték a nyilvánosba kirakott számod.
Én is láttam, de már nem jelentettem, mert többen is válaszoltak és biztos jelentették, de ez olyan, amit a te érdekedben le kell szedni, ezt kéne megérteni és nem felháborodni, hogy valaki a te érdekedben lépett.
De majd ha napi 20 reklámhívást és adathalász smst kapsz akkor rájössz nem érdemes kirakni a számod kereshető oldalra.

Én nem szoktam megadni a telefonszámom senki ismeretlennek, így választások előtt mégis , szinte hetente jönnek hívások ismeretlen vagy nem nyilvános számokról ...
Mennyi jönne, ha még meg is adnám nyilvánosan ???