Fórum témák
» Több friss téma |
Szerintem ott is kereshető a különbség, hogy ugye a szalagosoknak jóval "durungabb" mechanikájuk van, mint egy kazettásnak, vagy egy cd-lejátszónak. Vagyis az adathordozó jellege is befolyásolhatja a készülék megbízhatóságát, élettartamát.
Szerintem, ha megnézzük azt, hogy mire lenne képes a mai technológia (szalag+elektronika+fejek minősége) lehet, hogy ez lenne a legjobb eszköz analóg jelek archiválására. Tehát ha valaki valamilyen analóg folyamatot szeretne rögzíteni valamilyen okból, lehet, hogy ilyen eszközhöz nyúlna. És itt jön a képbe, az idő, mert egy szalagos magnó biztosan évtizedekig megőrzi az információt, és akár 20 év múlva egy sufniban is előállítható egy olyan eszköz, ami ezeket a szalagokat lejátssza. Egy cd, vagy dvd ehhez képest nagyon érzékeny jószág. Nem csak a karcolás miatt, de például, nedvesség, hőmérséklet változások, nagyon nagy kárt tudnak tenni bennük.
(Persze, sok hátránya is van a módszernek, és eléggé feltételes módban fogalmaztam.)
Igen is és nem is.A Philips 4418-ban kicsi dc motorok (alig nagyobb a kazettás magnókénál) vannak, igaz 3 darab.
Idézet: „Azon nem vitatkozom hogy egy kazettás magnó vagy egy átlagos szalagos magnó versenyben tudna lenni egy komoly mechanikával és elektronikával rendelkező hifi videó magnóval.” Szerintem nem is kel nagyon különbséget tenni közöttük. Mert egy hifi videó lebontott tetővel, véleményem szerint, akár felfogható egy szalagos magnónak is :vigyor2: , mely 1/2 colos szalagra dolgozik, de a forgófej miatt a videókra jellemző rögzítési útvonallal, ezáltal relatív nagy szalagsebességgel. Mindezt, ha jól tudom, ő is analóg módon teszi.
nos a fordulatszám váltás volt a legegyszerübb. ez ugyanis egy külsöforgorészü asszinkron motorral müködött aminek a tengelyéröl lapos szijjal ment a meghajtás. itt semmi mást nem kellett tenni mint a duplájára emelni a meghajto csonk átméröjét. a problémák ezután jöttek. mert ki kellett venni a lendkereket is, és a bellsejét (üreges) teleönteni olommal hogy a nyávogása is elfogadhato legyen, meg ki is kellett centirozni. a szalagpályát is át kellett fabrikálni. két marha nagy (20mm) szalagvezetö görgöt kellett esztergálni bele, az eredeti csuszo szalagkoptatok helyett. az eredeti konbinált fej repült. helyére két akai (permaloy mert ferrit még nem volt) fej lett beletaposva, kinkeservesen. az eredeti elektronika is a megfelelö helyre került. (kuka) helyére az akkori legjobb (ua739) ic-vel megépitett külön felvevö és lejátszo erösitö lett beépitve. (pontos korrekcios számitási képletek rt 1969/9) ezek után már egész türhetö volt. persze miután a külsöforgorészes motor okozta indukcios brummal megküzdöttem. ezután akadt a kezembe egy cikk amiben azt taglalták hogy ha az elömágnesezést leveszem a felvevö fejröl és egy szembeforditott külön fejre viszem kicsit eltolva kb egy sebesség lépcsönyit nyerhetek. (mindha 38-on menne) ennek kivitelezése viszont egy mechanikai rémálom volt. a negyedik fejnek (ide jo volt a kibuherált eredeti konbinált fej is) el kellet férni ott ahol már a három sem nagyon akart, ráadásul együtt kellett mozogni a fejtaposo filcekkel és a gumigörgövel, és mindezt halál pontosan. persze ennyire penge lakatos nem vagyok, de szerencsémre volt egy ilyen drehás haverom aki rendelkezett az ide szükséges gépekkel. én eltáncoltam neki azt, amit egy töltöttkápsztábol jol bevacsorázott éjjszakai rémálmaimban megálmodtami, és ö meg kifaragta. ez a ketyere, vagy tiz évig müködött a késöbbiekben vásárolt gx4000 társaságában. hangminöségben semmivel sem volt rosszabb, söt... csak hát az a "jo" tesla mechanika... hát az jonéhányszor szétesett. letörtek a müanyag nyomogombok, elgörbültek a vezérlö reteszek, stb. ezekkel nem tudtam mit kezdeni. igy aztán érdemei elismerése mellett a legmegfelelöbb helyre költözött. a kukába. és ez igy is van jol. miután sikerült szereznem egy pana 850 hifi videot, az akaitol is megváltam. és nem is sirom vissza egyiket sem.
És ezt eddig is leírhattad volna nyugodtan! Mert, hogy tapasztalataid alapján, ehhez a témához nagyon jól hozzá tudsz szólni!
Idézet: „Mert egy hifi videó lebontott tetővel, véleményem szerint, akár felfogható egy szalagos magnónak is , mely 1/2 colos szalagra dolgozik, de a forgófej miatt a videókra jellemző rögzítési útvonallal, ezáltal relatív nagy szalagsebességgel. Mindezt, ha jól tudom, ő is analóg módon teszi.” a hifi videonak ( audio) semmi köze sem a videokhoz sem a hagyományos magnokhoz. az egy 800khz vivöjü 150khz-es széleslöketü fm rádioval van rokonságban. annyi különbséggel hogy itt mind a két csatornának külön vivöje van. (nem mpx) és van benne egy 2x lineáris dbx. igy elméletileg messze jobb hangjának kellene lennie mint a cd-nek az összes analog szutokkal együtt. csak hát az elmélet és a gyakorlat közé megint az a fránya mágnesszalag áll. az összes drop-outjával nyulásával és a fej/szalag kapcsolat bizonytalanságával együtt. nem is beszélve a használati kopásrol.
Ok, utánanézek, köszönöm a kiigazítást.
Hat te aztan nem hazuttolod meg a becenevedet .
Te csak gondolkodjal azon miket mondasz a nagy tudasodbol kifolyolag .Meg nem lattam egyetlen ervedet se ami az igazi realis osszehasonlitasi problemakrol szolna.Csak ossze vissza puffogtatsz egy par altalad "ismert" adatrol amiket nem vagyok benne biztos hogy megertesz egyaltalan. A CD /DVD/HDD -re rogzitett anyag kis helyen fer el ezert hasznalja mindenki ,valamint tomoritve megy a streaming a netten .Ez egy nagy elorelepes es dicseretes .Meg egyenlore ismeretterjeszto nivon van de a minoseg remelhetoleg javul . Egy HFi azt hiszem 570m-es magnoszallag kb 10 Euro-ba kerul .Erre rafer ket CD -nyi zene 19-es sebessegen. ezen a penzen kb 50 darab CD-t lehet venni . Na kapcsolsz mar hogy miert is terjedt el ? Studiokban a HD digitalis hangrogzites es felfolgozas nagy elonye a minoseg-megorzes akarhany copy-paste utan. A digitalis vago/szerkeszto rengeteg gyors es elfogadhto minosegu feldolgozast tesz lehetove. Egy 24 savos studiomagno RENGETEGBE kerul es a hozza val szallag is nagyon draga. Egy igazan profi CD Player az ugy 2000$ koruli araon kaphato es ehez ha egy meg gyorsabb DA dekodert kapcsolnak hozza kivulrol meg 2000$ kiadsz ...meg ilyenek vannak Hirtelen ezt talaltam az elo amit a Google kiadott Mark Levinson 390S Audiophile High End Cd Player (Ł2,400) nezheted az arat . Nem hiszem hogy ilyet hallottal volna vagy hogy egy orsos HighEnd magnot halottal volna egy profi erositon ami az is belekerul ugy 100000$ -ba. Amugy mindenki USB Stick-rol mp3 player-rol halgat zenet manapsag az autoba vagy az utcan fulessel .Ez jo de olyan konyharadio nivon van azaz ne legyen csond . Ebben a topic-ban a magnokrollenne szo .Amator gyujtok,tanulmanyozok,elektronistak hasznalni szeretnek ezeket a tehnikai csodakat .Mire? Hat egy profi studioban kell legyen minden ami letezett es mukodott eddig a vilagba. Jon valaki hogy van neki "patephon" bakeli lemeze amit szeretne CD-re atmenteni , feljavitva a minoseget zajt kiszurni stb ehez kell egy jominosegu mukodo regi 78-as fordulatszamu tolcseres -gramaphon lemezjatszo. Masok regi felig tonkrement szallagokkat hoznak amit szeretnenek felusijtani "kipucolni" atkopirozni sallagra vagy CD-re ehez is kell egy jominosegu sokoldslu magno.( tb tipusu is felsavos , egesz-savos ,ketsavos stb) .Baratom nemetbe vitt egy studioba regi szallagot igy feljavitani rengetegbe kerult de az emlekek fontosak voltak neki igy nem s?okalta a penzt. Es sok mas dolgol van meg szo a magnokat illetoen. Peldaul itt a karbantartasrol , felujitasrol , beallitasrol is szo van ha nem vetted volna eszre .Egyeseknek van rengeteg orokolt zene szallagon amit nehez megszerezni CD-n es nehez kiadni egy egy uj kompilacio kiadasert 50 Eurot atlagba .Es meg sok altalad nem is sejtet dologrol van szo.
Na hááát ez az a stilus, amit ezeken az oldalakon elvárunk egymástól.Üdvözöllek a fórumon.Nehezen,de csak kiderült,hogy nem csak az a stilus megy amivel kezdted.Ennek őszintén örülök.Gondolom,ezzel nem vagyok egyedül.Ide járnak olyanok is akik profik vagy akik már elértek egy bizonyos szintet,meg olyanok is akik kezdők.De a nagytudásuak nem éreztetik bántóan azt a fölényüket,hogy ők többet tudnak.Én is sokszor kardot rántok,amikor egy kezdő úgy indit,hogy ez meg az kellene neki,mert ő bizonyazt a valamit meg "akarja"épiteni,azt a valamit, ami egy gyakorlott pákaakrobatának is feladja a leckét.Aztán vagy kap egykis bátoritást vagy szeliden a tudomására hozza valaki,hogy talán mégsem ezzel kellene kezdeni.A hobbielektronika fóruma egymás segitéséről szól nem pedig az adott téma fikázásáról.Remélem a válaszomat nem tartod sértőnek vagy kioktatónak, mert a célom nem ez volt.Köszönöm a megtisztelő mindent kimeritő válaszod,én is igyekeztem reagálni a még oly késői időpont ellenére is.Jó éjszakát,üdv.sityu
Üdvözlök mindenkit! Én is orsós magnón kezdtem a pályát. Még olyan 6 éves lehettem amikor már ment egy zk-146os kezelése. Nagyon sokat hallgattam. Egy Philips bakelit lejátszóval egyetemben. 10 éves kor körül kaptam egy csöves zk 140est. Az volt igazán az első magnóm. Mostanság egy Grundig tk 545 a büszkeségem. Szijat kellett beletenni. Nagyon szépen szól. Vár javításra egy BRG M20, szintén szij csere mert nyávog. Meg egy zk 140t elektronikája . Képeket majd teszek fel.
tévedés ne essék én nem a gyüjtöket bántom. söt. mint irtam minden tiszteletem az övék. én végijártam a hamgrögzités összes keserves lépcsöjét. szaladgál is a hideg a hátamon ha rá gondolok. jelenleg számomra már csak a hdd tárolás az egyetlen elfogadhato mod. amig nem találok jobbat ezt használom, aztán majd gyorsan elfelejtem. az elönye a kiszámithato minöség és a stabilitás. én nem bántom az mp3-at sem megvan annak is a helye. (gépzene 320kb/s tökéletes) de ha valaki azt mondja hogy az ö szalag spulniztato nyávogoja ilyen meg olyan szépen szol, hát attol röhögögörcsöt kapok. legyen az akár egy revox b77 is. persze az analog technikának is vannak kimagaslo minöségü képviselöi. mert ha valaki mondjuk beethoven 5. szinfoniáját halgatja lehotka gábor elöádásában a mátyás templombol egy diektvágott bakelitrol, azt semilyen digitális technika nem tudja überelni. de a többség hungaroton pepita lemezröl hallgatja zalatnai cinit ahogy elnyávogja hogy tölcsért csinál a kezéböl, ugyanilyen minöségben. vagy még roszabbat. hát akkor már inkább a cd.
Szerintem pont a mechanikai problemak es a szallag dinamika adja azt a specifikus hangot amit az emberek jonak hallanak.A fontos hogy a halgatok jonak/kellemesnek erezzek, ehez az elektroncsoves elektronika meg jobban illik .Kb. ez az amit az emberek szeretnek benne a szallag torzitas a hatarolt dinamika miatt valamint a motor "rangatasa" ami egy modulaciot visz a hangzasba igy gazdagitva a harmonikustrtalmat.
Vegyuk a CD 44.1 KHz 16 bit ..90dB dinamika , ujabban agyonkomprimalt es felpiszkalt felveteleknek a dinamikaja roszabb mint a magno 30-40dB-je volt regebben. Ugyanezt teszik 192KHz/24bit en ugy hogy minek az az orult nagy dinamikai atfogas?. Talan folkzene, klasszikus zene es Jazz felveteleket lehet normalis jominosegu felvetelekkel kapni de a "konnyuzene"-be mar el lehet felejteni .Termeszetessen most mar hiaba ternenk vissza a magnoszallagra az orulet elindult es itt van. A szallaggal az a baj hogy nem lehet tarolni tul hosszu ideig karosodas nelkul ,at kene orsozni neha ,konstans homerseklet es nedvesseg kornyezetbe tarolni ...Itt mennek tonkre a szallagjaim (sajnos) es masoke is .Kinek van mar ideje befuzni egy szallagot alapon.Na meg a lecsokkent kereslet miatt felment az ara a magnoszallagnak. Mndenfele "soft" van arra hogy magno hangzast szimulaljanak de nem sokat segit ami bizonyitja hogy a problema nem olyan egyszeru aminek tunik. .Legjobb atmasolni magnora es aztan visszamasolni egy egy csatornat a digitalis mixer-bol .mar is csoda tortenik es megjon a kivant hangzas. A digitalis tehnika altal kibovult dinamika es hangsav nem sok oromot hozott ,csak bosszusagot esetleg ,a "szub basszus" orulettel ..na meg a 5+1 es 7+1 mokakkal .ami gyerekjatekoknak es film efekteknek valo csak..de nem akarok belemenni ebbe a temaba. A CD /DVD/es hordozhato memoriak elsosorban a kis meretuk es nagy kapacitasuk miatt nagyon vonzoak . Ha a felvetelt jol csinaltak a 44.1/16 bit is nagyon jol szol foleg ha profi a lejatszo cucc . Sokan hasznaljak ahogy mar emlitettem egyes hangszerek hangzasanak javitasahoz a magnora valo masolast majd vissza masolast a HDD-re . Valoszinuleg meg lehetne valositani egy jo programot/ programcsomagot egy szuper algoritmussal .De valoszinuleg hogy egy par studionak es meg egy par amatornek nem erdemes kidolgozni kikiserletezni. Altalaba mindenfelet a "kioregedett " haditechnikatl hozznak at a szorakoztatoiparba az ottani idejetmult fejleszteseket .Amit ott fejlesztettek atveszik es kicsit kifrizurazzak es piacra dobjak.Es termeszetessen a nekik megfelelo formatumokat reszesitve elonybe ami nem mindeg a minoseget tamogatja hanem a ceg erdekeit esetleg a kompatibilitast ( de csak egy "bevezeto" ido utan hogy ne essenek ki a piacrol). A tarolasi kapacitas valamint a tarolasi idot nezve ugy latszik hogy a HDD a legjobb es legkifizetodobb .Plus a HDD-n lehet egy "refresh"-el ujja varazsolni a rogzitest veszteseg nelkul. A CD/DVD-krol nem tudni hogy menyit tartanak ,konnyo a hamisitasuk es nem lattam cegjelzest beolvasaskor Kirja milyen CD/DVD player van a PC-be de soha se lattam a CD tipusat -gyari vedjegyet amit nem lenne problema a "boot sektor"-ba tobb mas format specifikacio koze tenni.Igy legalabb tudna az ember mire rogzit egy anyagot es kb hany evre garantaljak a minoseget /olvashatosagot. van mar CD-m amirol mar nem lehet mindent "leolvasni" .Tehat ez se tat tobbet mint a szallag.Egyetlen elonye a tarolassal kapcsolatossan hogy atmenteskor a minoseg megmerad mig magnoszallag atmasolasakor mar elegge romlik a minoseg.
hát nem tudom. én a hangrögzités folyamán szeretném pontosan azt visszakapni mint amit bevittem. és pont ugyanazt. semmit se tegyenek hozzá és ne vegyenek el. a mai "cd" technika ezt tudja. az hogy segghülye botfülü hangmérnökök a mai cd-k re 20db dinamikát tesznek ez nagyon siralmas. de ennél még az lenne borzasztobb ha még analog zajt is kevernének hozzá. (megtették) egyébbként a hangrögzitést kivéve én is kizárolag analog párti vagyok. de azért csöves dolgokat már nem engednék be a lakásba. szerencsére a félvezetö fejlesztések már utolérték a csövek szinvonalát. talán egy kicsit már meg is haladták. izlés dolga.
Kár, hogy bezáródott az ilyen beszélgetésekre nyitott topikom, de akkor folytassuk itt.
Idézet: „de ennél még az lenne borzasztobb ha még analog zajt is kevernének hozzá.” Kevernek is. Pláne a POP műfajhoz, ahol szinte minden gépi/mű. Kutatások bebizonyították, hogy az így nagyon letisztult, zajmentes, mesterséges hangok leterhelik az emberi agyat, s egy idő után zavaró lesz. Pláne, ha a dinamika is állandó. Lehet ezt egy zajgenerátorral, vagy egy szalagoson áteresztett megoldással is megtenni. S meg is teszik. Idézet: „azért csöves dolgokat már nem engednék be a lakásba.” Ne is tedd! Milyen jó dolog minden nap a kútról hozni a vizet, s lavórba melegíteni a sparhéton, hogy megtudj mosakodni. A világért sem kell a csöves víz! Idézet: „szerencsére a félvezetö fejlesztések már utolérték a csövek szinvonalát. talán egy kicsit már meg is haladták. izlés dolga.” Hogy mi-miben jobb, az mérhető, s nem ízlés dolga, nem úgy mint a kút kontra csapvíz esete. A félvezetős technikáknál is számtalan apró hiba van, ami a hanghűséget befolyásolja. Manapság már csak azért közelíti meg a félvezetős a csöves élethűségét, mert mindenféle korrigáló, javító trükköket belepréselnek a rendszerbe, hogy valamelyest élethűbb legyen. És itt megint nem ízlésekről van szó, hanem arról, hogy a félvezető betörésekor aratott a pici méretével, kis energiaszükségletével, noha akkoriban nem volt olyan jó minőségű még. Viszont, innentől csak ezt fejlesztették tovább, nem pedig a csövest. Hallgass meg egy 60 éves csöves hangzását, meg ugyanazokból a csövekből (alkatrészekből) épített mai konstrukciót. Egy régi, gerjesztett hangszóróval, elégtelen hálózati szűréssel, hevenyészett kimenővel ellátott rendszer él az emlékeidben. Te írtad, haladni kell a korral. Úgy Isten igazából hallgattál azóta mostanában, jól megépített csövest? Nem csak kutyafuttában, hanem időt szánva rá.
Hogy egy idevágó kérdés is legyen: mitől van az, hogy a magnó motorja gyorsabban forog a kelleténél? A Grundig TK 545-ről van szó
Ezt hogy érted? Amúgy minden magnón van egy fordulatszám szabályozó, esetleg ez állít hatódott el.
Tehát konkrétan a motor forog gyorsabban mint kéne, és egyébként a görgő rendesen lenyomja a szalagot, és minden funkció üzemel?
Nagyon szép magnó! Elvileg belülről így néz ki: (vagy hasonló: 745)
Így van, a motor forog gyorsabban, a mechanika rendben van.
Az a kép a 745-ösről készült Tiéd?
Fordulatszám szabályzót nem láttam rajta, csak a kapcsoló választja le a hálózatról, közöttük nem láttam semmi mást.
Kerestem már, de sok magyar oldalt nem találtam. Kapcsolási rajz kellene de nem hiszem hogy sokat segítene.
Na, kimondtad a varázsszót,
Idézet: „ízlés dolga” erről győzködünk napok óta. Nem azért hallgatok orsós magnót, mert jobban szól. Tudom, hogy nem szól jobban, de jól igen. Arról nem is beszélve, hogy milyen emlékeket ébreszt pl. bennem, mert apám is orsós magnórol küldte nekem a zenét kiskoromban, és Ő tanított meg, hogyan kell kezelni. Azért, mert Neked a hangrögzítés az életed, vagy az volt, és végigszenvedted minden fokozatát, attól még nem technikai analfabéta az, aki az általad utált, régi vackokért rajong. Nem kell leszólni sem a régi technológiát, mert a mai digitális világot sem nagyon lehetett volna mire felépíteni, ha azok a régi analóg masinák nem lettek volna, mint ahogyan a legújabb Mercedes kamion sem tudna hol közlekedni, ha a régi, szutyok és elavult IFA-k segítségével nem építették volna fel neki az utakat. Személy szerint én ezért is tartom nagyra a régi technikát.
Tiszta a szíj pálya. Nemrég tettem bele az újat. A vastagsága megegyezik a régivel.
És ezért szóba sem jöhet, a 220-230v váltás. Pedig arra gondoltam először.
Felvetődött másoknál is, de egy másik magnó amit ugyanilyen motor hajt nem gyorsabb a kelleténél. Nem lehet menetzárlat? Arra hogyan reagálna a motor?
Erről a 220-230 váltásról jut eszembe: Néhol "nem igazán sikerült a váltás", nem nagyobb a feszültség 220-nál, néhol annyi sincs.
Idézet: „Hogy egy idevágó kérdés is legyen: mitől van az, hogy a magnó motorja gyorsabban forog a kelleténél?” találkoztam már ilyennel. asszinkron motoros magnonál felvételkor gyorsabban teker. ez abbol adodhat hogy a törlöoszcilátor valahogy belezavar a motor áramkörébe. valosinüleg a segédfázisba. valahogy jobban le kell árnyékolni a motort és rendszerét. Nyomatékosan kérlek, használj nagybetűket mondatkezdéskor, úgy mint a többiek. Köszönöm. szamóca
Nem találtam erről a magnóról az 1980-as Magnósok évkönyvében semmit, de a leírások többségében aszinkron motorokat jelölnek, ezekhez a készülékekhez. Valamelyik másikban lesz, ha Magyarországon forgalomba került.
Egy két rajz, motorbekötésekről, hátha segít:
A váltás, csak névváltás volt. Persze van ahol ténylegesen át is álltak, de ahol a tűrésbe belefér, ott még nem. 2003-tól +/-10% a tűrés. Nem tudom, hogy a tűréshatár tervezett csökkentése megvalósult-e.
Magnóra visszatérve. Szerinted mennyivel forog gyorsabban? |
Bejelentkezés
Hirdetés |