Ezen a képen meg láthatod, hogy a TV kép 2 félképböl áll és miután az összes képsor egy PAL SD képben 625, ha ezt elosztod kettövel ( 2 félkép) akkor kijön egy fél sor hasonlitsd össze a kép bal oldalán 622/623. sor verzus 310 sor a 313. Sor felében megjelenik a V szinkron azaz a képernyö a félsor után ugrik a másik félképre.

Leginkább vídeo szinkronjel, nem feltétlenül, és nem is kizárólag TV -ben használ(ták)ják.
A (fél)képváltó szinkronjel ahogy Massawa írta, a páratlan félsorban van, ezzel biztosítva, hogy minden második sor tartozik ugyanahhoz a félképhez, egymást fésűszerűen átlapolva. Ennek zavarcsökkentési okai vannak. Mivel a sor, és a képszinkron jelek egymáshoz képest szigorúan kötött helyzetben vannak, általában elég a képszinkron jelekre szinkronizálni. Persze ilyenkor a képernyőn a sorok egymásra rajzolódnak, élőkép megfigyelésekor elég zavaros tud lenni, de a szinkronjelek, ill a vállán levő szín szinkron jelek jól megfigyelhetők, a képtartalom ugyan nem. De szabványos mérőjeleknél megfigyelhető a képtartalom is, mert minden sorban ugyaz van, így a szabványos (fehér, fekete, szinkron) szintek arányai is. (Massawa linkjén láthatóan)
Ha a sorokban levő információkra is kíváncsi vagy, akkor két időalapos szkópra lesz szükséged, ahol a vizsgálandó sorokat a második sugár késleletett idejű indításával tudod kiválasztani.

Ma már szerintem passzé az egész ügy, az uj TV-kben ( lapos) igen ritkán fordul ilyen jel elö, talán még a SCART bemeneten.
A lapos TV belül egészen más mechanizmusokat használ a képalkotásra.

Azért írtam, hogy "használ(ták)ják". Mert az Svideó az ilyen, bár az is kihalóban.

Üdv! Ismét én kérdezek
Ahogy folyamatosan ismerem ki magam az oszcilloszkópozás világában, úgy jön el, mennyi mindent nem tudok még. Arra lennék kíváncsi, hogy mire szolgál a "terminátor", és érdemes-e használni.
Rengeteg netes videóban láttam, hogy egész karácsonyfát raknak össze T elosztókból, meg ilyen 50Ohmos terminátorokból. Amennyire tudom, nem szabad koax-kábellel összekötni az 50Ohm impedanciájú függvénygenerátort az 1MOhm-os oszcilloszkóppal, mert a kábelben visszaverődések keletkeznek, ami torzítja a jelet, és például meghamisítja a szép négyszögjeleket.

Ha viszont használunk ilyen terminátort az oszcilloszkóp bemenetén, akkor ez nem történik meg.

Erről tudnátok valami kicsit felfoghatóbb magyarázatot adni?

A terminátor nem más mint egy lezáro ellenállás amivel a hosszu vezetékek szabad végeit illik lezárni. A koax többnyire inkább 75 Ohmos, de van 50 ohmos is. Elöször is a nyitott csatlakozokon zavar juthat a koax hálozatba, és az is elöfordulhat, hogy a lezáratlan csatlakozokbol kijut valami a levegöbe.
Az meg tévedés amit a függvénygenerátorrol hallottál.
A szkop bemeneti impedanciája pontosan azért nagy, hogy a lehetö legkevésbé terhelje a mért áramkört és igy abban ne okozzon zavart - azaz téves mérést.

50 Ohmos koax rengeteg helyen van. A professzionális rádióadóvevők, a mobiltelefon bázisállomások mind azt használják. Nagyfrekvenciás műszerekben inkább a 75 Ohmos a ritkaság.
A függvénygenerátor és a szkóp összekötéséről leírtak szóról szóra igazak, csak rövid kábel, kis frekvencia, "hosszú" impulzusok esetén nem számottevőek. Az viszont minden frekvencián és kábelhosszon igaz, hogy a generátor lezárt állapotban lévő amplitúdójának a kétszeresét lehet látni a szkópon lezáratlan tápvonal esetén. Generátora válogatja, hogy melyik feszültséget mutatja a generátor, de nagyon sokszor a lezárt állapothoz tartozót.

Valamikor még több volt (az elsö LAN hálozatok is ilyenek voltak).
Minden uj nagyfrekis koax hálozat 75 ohmos

Kiegészíteném, pld. nagyfrekvenciás generátoroknál alapvetően fontos a lezárás a szkóp bemenetén, hogy ne legyen reflexió. 50ohm a generáror kimenet, 50ohm lezárás a szkóp bemenetén.

A kábelhálózatokon túl is van élet... Azok tényleg 75 Ohmosok. A professzionális technikában az 50 Ohm a használatos.

Hogyan akarod lezárni a szkop bemenetét, ha azon ott van az 1MOhmos szonda?
Talán a generátor kimenetét kell lezárni egy spéci terminátorral amin van egy méröpont, ahova a szkop szondáját csatlakoztatod. A szkop soha nem lehet egy mérögenerátor vagy áramkör terhelése.

Csak ott van 50 Ohm, ahol elöre tudják milyen jelek mennek, az nem a professzionális technika kérdése hanem a feladaté.

Nem szonda, hanem 50ohm kábel köti össze, a szkóp bemenetén pld. T elosztóval 50ohm lezárás rátolva. A kérdező a szkóp bemenet előtti lezárásról kérdezett, erre gondoltam esetet, amikor kell lezárás. Alapvetően generátort nem szkópra szoktak kötni, de vannak esetek erre is.

Ez az amit pontosan nem volna szabad megtenni! Ki tudja mekkora jel jön a generatorbol stb. A szkop nem lehet soha az áramkör része, márpedig a sima T oszton azzá válik. ( ismered a szkop bemeneti impedanciáját?)
Azaz ha odakötöd a szkopot megváltizik a jelszint, forma stb. ( leterheled a jelet)
A szkop elemi része a szondája, azt nem volna szabad soha kiiktatni
Ezért kell a spéci oszto, T elem - amin átmegy a mérendö jel a generátorbol a másik illesztett berendezésbe és a szkopot a csillapitott (20-40 dB) elágazáshoz kötheted az eredeti szondával. Ezt bármikor odakötheted vagy leveheted anélkül , hogy befolyásolnád a mérést vagy a jelet.

20-40 dB-es csillapító után már semmi szükség az eredeti szondára, csak a helyet foglalja, hamisítja a mérést a földelővezetékével, meg csatlakoztatni is macerás...
Szerk: A generátor kimenő jelszintje ismert, generátorról leolvasható. A szkóp bemenő impedanciája jellemzően 1 MOhm, de a jobb szkópokra rá is van írva a bemeneti csatlakozó közelében, a párhuzamos kapacitással együtt.

Ez is igaz, de akkor miért van szkópomban belül bekapcsolható 50ohm terhelés a bemenetre.

A szonda illesztve van ( azt rendszeresen mérni kell a szkopon elöfordulo kalobráxios ponton és beállitani). Ha odakötsz egy mezei koax kábelt megnézheted, hogy azon milyen jelalakot lát majd a szkop. Egyszerü kiprobálni - szonda helyett a mezei koax kábelt érintsd a kalibracios ivhez.( és azon mindössze 1 kHz 500 mV jel van, a mérendo pö ponton meg ki tudja milyen és mennyi.
A szonda a szkop szerves része mindig azt kell használni, ha más kábelt használsz azt be kell mérni és ritkán sikerül kompenzálni ( illetve jo drága).

Több szondához van rátolható BNC adapter, az megoldja a földelést is. Az enyémek közül egyhez van.

Azért mert van kalibrált 50, 100 ohmos mérökábel is de azok méreg drágák és vigyázni kell, mert az a belsö terhelés nem bir el sokat pl. Egy ado ( lehet az vacak CB ado stb) egyböl kiirtja ha egyenesen a szkophoz kötöd. Azt hiszem ez nem is igen tartozik már. a HE keretébe.
A 20-40 dB csillapitás nem a szkop védelmére kell ( arra is természetesen ha nagy szintü jelek vannnak a mérendö hálozatban) hanem arra, hogy a szkop ne tudja befolyásolni a jelet.

Persze hogy van, meg olyan is amibe banándugokat lehet dugni, de egy modern müszerhez ilyesmi már nem valo ( talán 3 éve dobtam ki egy szkopot ami banánhüvelyek voltak a bemeneten - igaz' higy csak 5 MHz-ig ment.

A szonda nincs önmagában a szkóphoz illesztve, máskülönben nem lehetne más típusú, osztású mérőfejeket használni szkópokhoz, márpedig lehet.
Amikor kalibrálsz, akkor a szonda és az oszcilloszkóp bemenete által alkotott rendszert kalibrálod. A szonda az oszcilloszkóp bemenetével egy olyan feszültségosztót alkot, aminek alsó és felső tagja egy-egy párhuzamos R-C tag. Ezt kell a szondán lévő kapacitás változtatásával úgy beállítani, hogy az ohmos és a kapacitív osztásarány is ugyanaz legyen. Ekkor jó a frekvenciamenet, minden frekvencián (vagy legalábbis elég széles tartományban) ugyanolyan az átvitel, ekkor nem torzul a jelalak, ugyanaz lesz az csillapítás a jel összes harmonikusára.

Ez csak egy fém hüvely, aminek egyik vége a BNC aljzat fém hüvelyébe szorul (bajonettzár nincs rajta), másik vége a szonda test gyűrűjére szorul, a BNC aljzat belső csatlakozását a szonda mérőcsúcsa oldja meg (aminek átmérője azonos az 50 Ohm -os BNC tüskéjével). A banándugós hasonlat szerintem nem illik ehhez
Ha a műhelyem nem költöztettem volna odébb néhány tíz méterrel, akkor fotóznám. Egyébként olyan, mint a kép jobb szélén: Bővebben: Link

A szonda nagyon is illesztve van, s ha egy másik szkop szondát veszel azt is illeszteni lehet ( mindegyikben ott a kalibrálo trimmer, a mezei koax kábelben ilyesmit hiába keresel).
Te irod mi a teendö a mérökábellel, ha olyan kábelt kapcsolsz a szkophoz, amiröl fogalmad sincs milyen lesz jelalak ( nem tudod kompenzálni), mennyire illeszkedik a bemenethez, honnan fogod tudni, hogy mit mérsz?

Ez mire valo? Földeled a bemenetet?

A szondának az osztáson túl van egy másik nagyon komoly jelentősége. A mérőcsúcs és szkóp bemenete között lévő koax méterenként százvalamennyi pF kapacitása helyett 1:10 osztást használva csak tizenvalamennyi pF terheli a mért áramkört.

BNC dugót képez a szonda végéből.

Igy igaz. Probálj meg egy nagyfrekis cuccot bemérni egy 100 pF-s szondával.

Tényleg?
(Miután leírtam a kalibráció lényegét, szerinted ezt nem tudom? Vagy 25-30 éves nagyfrekvenciás áramkörökben szerzett tapasztalat, oszcilloszkópos, mérővevős, spektrumanalizátoros mérések után tudok pár dolgot... )

Az előbbit részben egy korábbi hozzászólás miatt írtam. A csillapító és a szonda kapcsolata miatt. Az illesztetlen és erős kapacitív terhelést a csillapító sem szereti.

Igy más, nem értettem a leirásodbol. Ez jo dolog, ha gyakran kell BNC csatikon mérecsgélni. Ilyen adaptereket és is használok.