Fórum témák
» Több friss téma |
Ezen a képen meg láthatod, hogy a TV kép 2 félképböl áll és miután az összes képsor egy PAL SD képben 625, ha ezt elosztod kettövel ( 2 félkép) akkor kijön egy fél sor hasonlitsd össze a kép bal oldalán 622/623. sor verzus 310 sor a 313. Sor felében megjelenik a V szinkron azaz a képernyö a félsor után ugrik a másik félképre.
A hozzászólás módosítva: Nov 16, 2015
Leginkább vídeo szinkronjel, nem feltétlenül, és nem is kizárólag TV -ben használ(ták)ják.
A (fél)képváltó szinkronjel ahogy Massawa írta, a páratlan félsorban van, ezzel biztosítva, hogy minden második sor tartozik ugyanahhoz a félképhez, egymást fésűszerűen átlapolva. Ennek zavarcsökkentési okai vannak. Mivel a sor, és a képszinkron jelek egymáshoz képest szigorúan kötött helyzetben vannak, általában elég a képszinkron jelekre szinkronizálni. Persze ilyenkor a képernyőn a sorok egymásra rajzolódnak, élőkép megfigyelésekor elég zavaros tud lenni, de a szinkronjelek, ill a vállán levő szín szinkron jelek jól megfigyelhetők, a képtartalom ugyan nem. De szabványos mérőjeleknél megfigyelhető a képtartalom is, mert minden sorban ugyaz van, így a szabványos (fehér, fekete, szinkron) szintek arányai is. (Massawa linkjén láthatóan) Ha a sorokban levő információkra is kíváncsi vagy, akkor két időalapos szkópra lesz szükséged, ahol a vizsgálandó sorokat a második sugár késleletett idejű indításával tudod kiválasztani.
Ma már szerintem passzé az egész ügy, az uj TV-kben ( lapos) igen ritkán fordul ilyen jel elö, talán még a SCART bemeneten.
A lapos TV belül egészen más mechanizmusokat használ a képalkotásra.
Azért írtam, hogy "használ(ták)ják". Mert az Svideó az ilyen, bár az is kihalóban.
A hozzászólás módosítva: Nov 17, 2015
Üdv! Ismét én kérdezek
Ahogy folyamatosan ismerem ki magam az oszcilloszkópozás világában, úgy jön el, mennyi mindent nem tudok még. Arra lennék kíváncsi, hogy mire szolgál a "terminátor", és érdemes-e használni. Rengeteg netes videóban láttam, hogy egész karácsonyfát raknak össze T elosztókból, meg ilyen 50Ohmos terminátorokból. Amennyire tudom, nem szabad koax-kábellel összekötni az 50Ohm impedanciájú függvénygenerátort az 1MOhm-os oszcilloszkóppal, mert a kábelben visszaverődések keletkeznek, ami torzítja a jelet, és például meghamisítja a szép négyszögjeleket. Ha viszont használunk ilyen terminátort az oszcilloszkóp bemenetén, akkor ez nem történik meg. Erről tudnátok valami kicsit felfoghatóbb magyarázatot adni?
A terminátor nem más mint egy lezáro ellenállás amivel a hosszu vezetékek szabad végeit illik lezárni. A koax többnyire inkább 75 Ohmos, de van 50 ohmos is. Elöször is a nyitott csatlakozokon zavar juthat a koax hálozatba, és az is elöfordulhat, hogy a lezáratlan csatlakozokbol kijut valami a levegöbe.
Az meg tévedés amit a függvénygenerátorrol hallottál. A szkop bemeneti impedanciája pontosan azért nagy, hogy a lehetö legkevésbé terhelje a mért áramkört és igy abban ne okozzon zavart - azaz téves mérést. Idézet: „A koax többnyire inkább 75 Ωos, de van 50 Ωos is.” 50 Ohmos koax rengeteg helyen van. A professzionális rádióadóvevők, a mobiltelefon bázisállomások mind azt használják. Nagyfrekvenciás műszerekben inkább a 75 Ohmos a ritkaság. A függvénygenerátor és a szkóp összekötéséről leírtak szóról szóra igazak, csak rövid kábel, kis frekvencia, "hosszú" impulzusok esetén nem számottevőek. Az viszont minden frekvencián és kábelhosszon igaz, hogy a generátor lezárt állapotban lévő amplitúdójának a kétszeresét lehet látni a szkópon lezáratlan tápvonal esetén. Generátora válogatja, hogy melyik feszültséget mutatja a generátor, de nagyon sokszor a lezárt állapothoz tartozót.
Valamikor még több volt (az elsö LAN hálozatok is ilyenek voltak).
Minden uj nagyfrekis koax hálozat 75 ohmos
Kiegészíteném, pld. nagyfrekvenciás generátoroknál alapvetően fontos a lezárás a szkóp bemenetén, hogy ne legyen reflexió. 50ohm a generáror kimenet, 50ohm lezárás a szkóp bemenetén.
A kábelhálózatokon túl is van élet... Azok tényleg 75 Ohmosok. A professzionális technikában az 50 Ohm a használatos.
Hogyan akarod lezárni a szkop bemenetét, ha azon ott van az 1MOhmos szonda?
Talán a generátor kimenetét kell lezárni egy spéci terminátorral amin van egy méröpont, ahova a szkop szondáját csatlakoztatod. A szkop soha nem lehet egy mérögenerátor vagy áramkör terhelése.
Csak ott van 50 Ohm, ahol elöre tudják milyen jelek mennek, az nem a professzionális technika kérdése hanem a feladaté.
Nem szonda, hanem 50ohm kábel köti össze, a szkóp bemenetén pld. T elosztóval 50ohm lezárás rátolva. A kérdező a szkóp bemenet előtti lezárásról kérdezett, erre gondoltam esetet, amikor kell lezárás. Alapvetően generátort nem szkópra szoktak kötni, de vannak esetek erre is.
A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2015
Ez az amit pontosan nem volna szabad megtenni! Ki tudja mekkora jel jön a generatorbol stb. A szkop nem lehet soha az áramkör része, márpedig a sima T oszton azzá válik. ( ismered a szkop bemeneti impedanciáját?)
Azaz ha odakötöd a szkopot megváltizik a jelszint, forma stb. ( leterheled a jelet) A szkop elemi része a szondája, azt nem volna szabad soha kiiktatni Ezért kell a spéci oszto, T elem - amin átmegy a mérendö jel a generátorbol a másik illesztett berendezésbe és a szkopot a csillapitott (20-40 dB) elágazáshoz kötheted az eredeti szondával. Ezt bármikor odakötheted vagy leveheted anélkül , hogy befolyásolnád a mérést vagy a jelet. A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2015
20-40 dB-es csillapító után már semmi szükség az eredeti szondára, csak a helyet foglalja, hamisítja a mérést a földelővezetékével, meg csatlakoztatni is macerás...
Szerk: A generátor kimenő jelszintje ismert, generátorról leolvasható. A szkóp bemenő impedanciája jellemzően 1 MOhm, de a jobb szkópokra rá is van írva a bemeneti csatlakozó közelében, a párhuzamos kapacitással együtt. A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2015
Ez is igaz, de akkor miért van szkópomban belül bekapcsolható 50ohm terhelés a bemenetre.
A szonda illesztve van ( azt rendszeresen mérni kell a szkopon elöfordulo kalobráxios ponton és beállitani). Ha odakötsz egy mezei koax kábelt megnézheted, hogy azon milyen jelalakot lát majd a szkop. Egyszerü kiprobálni - szonda helyett a mezei koax kábelt érintsd a kalibracios ivhez.( és azon mindössze 1 kHz 500 mV jel van, a mérendo pö ponton meg ki tudja milyen és mennyi.
A szonda a szkop szerves része mindig azt kell használni, ha más kábelt használsz azt be kell mérni és ritkán sikerül kompenzálni ( illetve jo drága).
Több szondához van rátolható BNC adapter, az megoldja a földelést is. Az enyémek közül egyhez van.
Azért mert van kalibrált 50, 100 ohmos mérökábel is de azok méreg drágák és vigyázni kell, mert az a belsö terhelés nem bir el sokat pl. Egy ado ( lehet az vacak CB ado stb) egyböl kiirtja ha egyenesen a szkophoz kötöd. Azt hiszem ez nem is igen tartozik már. a HE keretébe.
A 20-40 dB csillapitás nem a szkop védelmére kell ( arra is természetesen ha nagy szintü jelek vannnak a mérendö hálozatban) hanem arra, hogy a szkop ne tudja befolyásolni a jelet.
Persze hogy van, meg olyan is amibe banándugokat lehet dugni, de egy modern müszerhez ilyesmi már nem valo ( talán 3 éve dobtam ki egy szkopot ami banánhüvelyek voltak a bemeneten - igaz' higy csak 5 MHz-ig ment.
A szonda nincs önmagában a szkóphoz illesztve, máskülönben nem lehetne más típusú, osztású mérőfejeket használni szkópokhoz, márpedig lehet.
Amikor kalibrálsz, akkor a szonda és az oszcilloszkóp bemenete által alkotott rendszert kalibrálod. A szonda az oszcilloszkóp bemenetével egy olyan feszültségosztót alkot, aminek alsó és felső tagja egy-egy párhuzamos R-C tag. Ezt kell a szondán lévő kapacitás változtatásával úgy beállítani, hogy az ohmos és a kapacitív osztásarány is ugyanaz legyen. Ekkor jó a frekvenciamenet, minden frekvencián (vagy legalábbis elég széles tartományban) ugyanolyan az átvitel, ekkor nem torzul a jelalak, ugyanaz lesz az csillapítás a jel összes harmonikusára.
Ez csak egy fém hüvely, aminek egyik vége a BNC aljzat fém hüvelyébe szorul (bajonettzár nincs rajta), másik vége a szonda test gyűrűjére szorul, a BNC aljzat belső csatlakozását a szonda mérőcsúcsa oldja meg (aminek átmérője azonos az 50 Ohm -os BNC tüskéjével). A banándugós hasonlat szerintem nem illik ehhez
Ha a műhelyem nem költöztettem volna odébb néhány tíz méterrel, akkor fotóznám. Egyébként olyan, mint a kép jobb szélén: Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2015
A szonda nagyon is illesztve van, s ha egy másik szkop szondát veszel azt is illeszteni lehet ( mindegyikben ott a kalibrálo trimmer, a mezei koax kábelben ilyesmit hiába keresel).
Te irod mi a teendö a mérökábellel, ha olyan kábelt kapcsolsz a szkophoz, amiröl fogalmad sincs milyen lesz jelalak ( nem tudod kompenzálni), mennyire illeszkedik a bemenethez, honnan fogod tudni, hogy mit mérsz? A hozzászólás módosítva: Nov 20, 2015
A szondának az osztáson túl van egy másik nagyon komoly jelentősége. A mérőcsúcs és szkóp bemenete között lévő koax méterenként százvalamennyi pF kapacitása helyett 1:10 osztást használva csak tizenvalamennyi pF terheli a mért áramkört.
Igy igaz. Probálj meg egy nagyfrekis cuccot bemérni egy 100 pF-s szondával.
Tényleg?
(Miután leírtam a kalibráció lényegét, szerinted ezt nem tudom? Vagy 25-30 éves nagyfrekvenciás áramkörökben szerzett tapasztalat, oszcilloszkópos, mérővevős, spektrumanalizátoros mérések után tudok pár dolgot... )
Az előbbit részben egy korábbi hozzászólás miatt írtam. A csillapító és a szonda kapcsolata miatt. Az illesztetlen és erős kapacitív terhelést a csillapító sem szereti.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |