És azért hogy mutassak rettenetet is. Igy is el lehet költeni az ügyfél pénzét. Ezt nem én csináltam csak utolag voltam itt mert mi is adtunk le árajánlatot de csak a szenyvizet kaptuk a többit "profikra" bizták. Ök voltak akik a padlofütést ugy tekerték hogy egy az egyben belehuzták a csövez szigetelésbe majd letekerték az ajzatra és ezt megkoronázták egy hötükrös foliával. Ezekután kérdem én mitt lehet csinálni a kontárok ellen?

Sziasztok!
Hidraulikus sémát Ti mivel rajzolnátok? Van egy fűtési rendszerem, aminek lesz webes felülete, ahol egy sémára rá tudom tenni az értékeket, de még nem tudom, hogy hogyan álljak neki .
András

Lövésem sincs mivel rajzolnám de ha találtál valamit kérlek oszd meg mert engem is érdekel a dolog.

Miért mondod, hogy nem szép? Bár csak mindig ilyet látnék.

Most jelen pillanat riasztokat szerelek, na ott van azt böven kokler pl dobozkinyit és a kezembehullott a központ meg az aksi, de a vezetékelésre is van extra megoldás: patexpisztolyal felragasztva de még nem is a holkerba hanem csak ahol sikerült. Na mindegy mert ez nem is teljesen ide tartozik de van itt Érden is egy birgád akik hasonlo even dolgoznak mint én (többmorzés relé) de ott se szabad kinyitni a dobozt mert akkor kezdheted a kötést elörröl mert a doboz kiürül.
Boldog karácsonyt

Microsoft visio , office csomagba lehet jó drága, de benne van majdnem minden szakmához tartozó rajz. Csak nálam is demo bajok vannak, lettek.

Itt megint az a kérdés merül fel, hogy mi a drágább? Hagyni lehűlni a vizet két fűtés között, akkor sok energia kell a felfűtéshez, igaz lehetséges, hogy ez az energia meg van spórolva a két fűtési időszak között. Vagy a vizet állandó hőmérsékleten tartani. Ehhez nem kell a szivattyúnak állandóan járnia, elég, ha mondjuk óránként bekapcsol, megforgatja a vizet, egy hőérzékelő megméri a visszatérő víz hőmérsékletét, aztán ha kívül van egy sávon ( mondjuk 25 +/-2 fok, akkor beindítja a kazán. A víz felmegy 27 fokra, kazán kikapcsol és újra melegebb lesz a helyiségben. Egy óra múlva megint megnézi a hőmérő, hogy hány fokos a víz és ennek megfelelően vagy beindítja a kazánt, vagy vár továbbra is. Az, hogy félórát, vagy egy órát, vagy mennyit vár, az attól függ, hogy milyen a ház hőszükséglete. Vagyis, milyen a hőszigetelés, mennyit nyitogatják az ablakot, stb. Ehhez még szobatermosztát sem kell, kisérleti úton be lehet állítani, hogy hány fokon kapcsolgasson a kazán, meg a szivattyú. Végül is, a visszatérő víz hőmérsékletétől függ a padló hőmérséklete, attól meg a helyiség hőmérséklete. Nyilván, ez nem igazán automata, hiszen a visszatérő víz hőmérséklete nem tud arról, hogy kint hidegebb, vagy melegebb van.
Ezt lehetne megfejelni egy szobatermosztáttal, ami a visszatérő víz hőmérsékletét állítaná be. Vagyis, ő mondaná meg, hogy most magasabb, vagy alacsonyabb vízhőmérséklet kell. Nyilván, ha a víz állandóan mondjuk 25 fokos, akkor ezen csak kicsit kell változtatni, hogy a helyiségben melegebb legyen, tehát a felfűtési idő nagyon rövid lehetne. A magas padlóhőmérséklet azért kell, mert ha teljesen hideg helyiséget fűtünk fel, akkor a falak elnyelik a meleget és ehhez tényleg sok energia kell. Ha viszont már minden nagyjából felvette a kívánt hőmérsékletet, akkor a padló hőmérséklete alig fog különbözni az egyéb tárgyakétól. Vagyis, csak annyi energiát kell a padlóba belepumpálni, ami a helyiség hővesztesége a külvilág felé.
Gondolom, ezzel elérhető lenne az is, hogy ne lendüljön túl a szoba hőmérséklete a kazán kikapcsolása után. Gondolom, nem is lendülhetne túl, - vagy legalábbis csak minimálisan - hiszen a víz nem 40 fokos, csak mondjuk 27. Hiszen, csak nagyon kevés energiát kellett a padlóba pumpálni.
Itt az a kérdés, melyikmegoldás az olcsóbb. Vagyis ha leállítjuk a kazánt hosszabb időre, vagy pedig a vízhőmérsékletet tartjuk egy nagyjából állandó értéken. Ebben az is közrejátszik, hogy a benne lakóknak milyen a szokásuk. Ha pl. otthon dolgoznak, akkor folyamatosan kell a meleg. Ha eljárnak dolgozni, akkor már kétséges, hogy melyik megoldás a jobb.

Akkor ezt tudod értékelni

Csináltam már ilyet is de csak utolagos bekötés volt egy müszaki embernél, ö vezetékelt, ö furt, nekem csak be kellet kötni a dolgokat de a kivitel hasonlo volt. Sajnos itt is igaz mint mindenhol hogy a kontárok akadályoznak minket a kiteljesülésben de ha egyszer sikerül elnyomni akkor talán beláttyák az emberek hogy ha a jó szakembert keresik meg akkor a füttése is jól fog müködni és nem minden hülyeségért a gépész a hibás.

Nálam puffer tartályról megy a fűtés. Szeretném kipróbálni, hogy a keringtető állandóan menjen és a szobatermosztát csak a motoros keverőt állítgassa. Jelen pillanatban egy házilag épített PIC-es vezérlő vezérli a keverő szelepet. Így tulajdonképpen csak a megfeleő szoftver kellene hozzá. Viszont én csak az előremenőt mérem. Állandó hőmérsékletet tartok a padlófűtéssel (tehát nincs felfűtés). Nem elég ilyenkor bemeneti adatnak az előremenő vízhőmérséklet és a szobatermosztát jele? Van valakinek tapasztalata vagy ötlete?

Ha folyamatosan megy a szivattyú, az elég kártékony hatással van a saját élettartamára, meg a pénztárcádra. Áramot fogyaszt...
Én azt nem látom, hogy minek kell ehhez az előremenő víz hőmérséklete a pic-nek? A szobatermosztát méri a hőmérsékletet, adja a jelet a pic-nek, az meg tekergeti a keverőszelepet. Egyszer csak beáll egy olyan helyzetbe, ahol a szoba hőmérséklete pont a megkívánt érték. Ehhez egy jó nagy időállandójú PI ( arányos-integráló ) szabályozókör kell. Ezt meg lehet csinálni diszkrét alkatrészekkel is, csak az a baj, hogy a műveleti erősítőkkel több órás időállandókat már nehéz kivitelezni. Van más megoldás is, számlálókkal, stb, de a pic-kel egyszerűbb, mert szoftveresen sokkal egyszerűbb nagy időállandókat megvalósítani.. Ezekhez nem értek, de valahogyan biztos meg lehet csinálni.
Amit korábban javasoltam, az az árammódusú kapcsolóüzemű szabályzók adaptálása padlófűtéshez, de az nem analóg, hanem szakaszos fűtés. ( Egyébként lehet teljesen analóg is, de akkor mindig jár a szivattyú.) Ettől még lehet a szobahőmérsékletet nagyon pontosan tartani. Tehát, ezek egy szabályzást alakítanak ki. Ha szabályozás, akkor minden külső zavaró tényező ellen tudnak dolgozni, tehát nem kell külső hőmérsékletérzékelő, meg ilyesmi. Azt is tudni fogja, ha egy ajtót nyitva hagysz, feljebb tekeri a vízhőmérsékletet és így kiszabályozza azt az energiaveszteséget, ami kimegy az ajtón. Ettől még lehet használni ilyesmit, ezek az előrecsatolások, tulajdonképpen, szabályozás nélkül beavatkoznak, persze, csak nagyon kicsi mértékben, ezek kompenzáló jellegűek, elsősorban azért, hogy gyorsabbá tegyék a beavatkozást.
Szoftvert meg akkor lehet írni hozzá, ha pontosan tudod, hogy mit kellene csinálnia a pic-nek. Illetve az egész rendszernek. Valahol, erről kellene szólnia ennek a topicnak, de én pont ezeket a dolgokat nem látom benne...

Sok mindenben igazad van. Ez a téma nagyon illik ebbe a topikba, és jó ha minél többen elmondjuk a véleményünket. Azt gondolom, hogy a fűtés költségének elenyésző százalékát adja egy keringtető fogyasztása. Az élettartamuk is nagyon hosszú és karban is lehet őket tartani. Az előnye, hogy a padló hőmérséklete egyenletes. Nyilván a külső hőmérséklettől függően nem mindig ugyanolyan a hőmérséklete, de nincs az a nagy hőingadozás. Főleg az átmeneti időszakban (tavasz, ősz) probléma ez. Én most manuálisan (a keverőszelep beállítási hőmérsékletének változtatásával) próbálom a keringtetőt minél hosszabb ideig járatni. Nagyon jó. Biztos vagyok benne, hogy ez a jövő. Ráadásul 7 hónapos ikreim vannak, folyton csúsznak-másznak. Abban viszont egyetértek, hogy elvileg a vízhőmérsékletre nincs is szükség. A késleltetéseket pedig ki kell kísérletezni. A külső hőmérsékletben már nem vagyok annyira biztos. Valószínűleg alacsonyabb hőmérsékleteknél gyorsabban kell reagálni a rendszernek.

Szia!
A padlófűtésed szivattyúja jelentős összeggel rövidíti meg a kasszád, évente egy 100W-os szivattyú kb 22 000 ft áramot eszik meg. Ha csak nem egy ilyen szivattyúd van. Amúgy a gondolatmeneted teljesen jó, az összes gyári komolyabb szabályzó ezt csinálja, mármint a külső hőmérsékletfüggő előremenő szabályzást. Ha csak 1-2 helyiséget fűtesz padlóval, akkor mást nem is kell tenned. Ha több helyiséged van, akkor helyiségenként zónaszabályzást kell kiépíteni, vannak okos termosztátok, amik nem engedik kihűlni a padlót, és a ki-be kapcsolásokkal modulálnak. De természetesen Piccel is meg tudod ezt csinálni.
A jövő úgy néz ki, hogy a szabályzó leszedi a netről az időjárás előrejelzést, és úgy korrigálja a külső hőmérsékletet.
András

[off]

Az ilyen termosztátokkal azért csak óvatosan. Hőszivattyúk kompresszorát és/vagy hatásfokát nagyon tönre tehetik. Épp szívok most egy ilyen megoldással.

Hát aki hőszivattyú kompresszort szobatermosztáttal kapcsol, az még egyéb zsiványságra is képes lehet! Azt hiszem, a puffertartályt pl ezért találták ki! Annak a hőmérsékletét lehet időjárásfüggően szabályozni, erre is van gyári megoldás, meg lehet építeni is.
András

Ez egy családiház ahol 11 zóna van. Tehát nem kicsi. Ha érdekel a probléma lényege akkor privát leírom mert itt hosszú lenne és nem is ide való.
Puffer azért nem illik inverter vezérelt kompresszor mögé tenni.

Persze érdekel, de ha padlófűtés vezérlés is van benne, akkor szerintem ide is írhatod! Ez levegő-víz hőszivattyú?

Engem meg az érdekelne, hogy egy ilyen hőszivattyú 1 KWh hőenergia előállításához mennyi villamos energiát igényel? Mondjuk, a bemenő levegő hőmérséklete nulla fokcelsius.

Végül is igazad lehet. Holnap leírom mára elfáradtam. Címszavakban: Intelligens szobatermosztát, zónák, motorok, levegő-víz hőszivattyú, időjárásfüggő szabályozás, dt szabályozás, hidraulikus leválasztás, inverter technológia.

Az a levegő-víz hőszivattyú amit én forgalmazok és ...:
2C levegő/35C víz előremenő esetén 4,6 COP. Vagyis 1kW villamos energia=4,6kW fűtés. Ezt aztán cifrázhatjuk rendesen!

Mi a típusa? Adatlap?

Szerintem ilyeneket találsz a hőszivattyús cégek honlapjain, azt hiszem +7 fok körül szoktak megadni 3,5 COP-t , ez kb ekkora szorzót jelent. Tehát 1 kW villannyal csinál 3,5 kW hőenergiát.

Most nézem, hőszivattyúban nem nagyon lehet neked újat mondani!

Azért az elég nagy különbség, hogy 2 fok, vagy 7. És még nagyobb, a 3,5-et, meg a 4,5-et vesszük. Különösen, hogy nagyon messze áll a kettőtök adatai egymástól. Vajon mibe kerül a fűtés, ha csak -8 fok van odakint? De inkább nem kérdezek semmit, aki meg tudja fizetni egy ilyennek a beruházási költségét, azt valószínű a villanyszámla sem érdekli...

Hát igen, szerintem ez egy soha meg nem térülő beruházás. Legalábbis piaci áron beszerezve. Mondjuk a napkollektor mellett van szorosan a megtérülési ideje.

Azért ott a Geo ill. H tarifa is!
Holnap tényleg leírom mert nekem szívügyem ez a kérdés. Szép estét.

Meg a karbantartási, javítási költségek is...

Mondjuk ez halmozottan igaz a gázfűtésű rendszerekre is! Bár komoly fenntartásaim vannak a hőszivattyús fűtéssel kapcsolatban, de ha az éves karbantartás díját, és pl 10 év várható szervizes díját hozzávágjuk a fűtésszámlához, hát lehet, hogy mégis a hőszivattyú nyer.

Vagy nem. Ezt ki kellene számolni, de azért nem ártana beletenni a beruházás költségeit is... Mondjuk egy rendesen megtervezett padlófűtéssel, ami azzal kezdődik, hogy a ház egy megfelelő helyre, megfelelő tájolással , stb van megtervezve és megépítve.

Teljesen igazad van, ritka az, amikor normális tájolással sikerül felépíteni a házat. A talajszondás fűtések árából mondjuk én inkább világ körüli útra mennék, meg vennék egy komoly gázkazánt, de tényleg vannak, akiknek semmi sem drága.