HALI! Ki tudna abba segíteni, hogy mi a különbség az STK402-90 és az STK402-90S között! Mert az S -es helyett beépítettem egy simát és szépen működött egy kis ideig egy kicsit emeltem a hangerőt és el is szállt!!! S hol lehetne ehhez a típushoz hozzáférni? Előre is köszi a segítséget! Dj! Ez az ic egy SONY MINI HIFI VÉGFOKA!!

Hello!
Segitséget szeretnék kérni...A kérdésem pedig az,hogy milyen tranzisztorok mennek tehnics erösitökbe? tisztára STK tranzisztorra hasonlit,csak azt irja rajta hogy SMI 2105,sehol se találok ilyet! Tehnics su-v97 470w az a bizonyos erösitő...

Jaj bocsánat nem tranzisztor hanem IC...

Hello!
Az STK-402-90S az egy gyári végfok, az STK402-90 az pedig egy utángyártott.
Nekem is ilyesmi van csak STK402-100S helyett én is STK402-100-at használok olcsóbb, de nem bírja sokáig.

Ha tudsz akkor gyűjts és vegyél egy gyári végfokot a hifidbe és vigyázz rá.

Hello nem is fogsz találni. Nincs. technics ezeket használta még: SVI, SVU
Ilyenek
De ha találsz is aranyárban mérik.

Igen SVI ic van benne.De gondolom semilyen stk-val nem helyetesithető?

Most akkor tehát az a végszó, hogy hangminőségre az STK-k általában jobbak, de gondolom típus is sokat számít.. Pedig az az érdekes hogy papíron a TDA-k tűnnek jobbnak. Ez a monolit technilógia mit jelent, miben más a TDA és az STK gyártása, mitől nagyobbak az STK-k?

Pitkin írta:

Papíron én is sok mindenkinél jobb vagyok, különösen, ha én írtam a papírt...
Tehát a monolit az egymás hegyén-hátán egy pacába minden, az STK meg egy megépített végfok, hőre, áramra, erősítésre, színre-szagra együttfutó alkatrészekből, csak rádobtak egy STK feliratú falvédőt.

Köszi, igaz teljesen még mindig nem értem, hogy érted hogy együttfutó? Részletesebben érdekelne a különbség, ez az egymás hegyén hátán dolog se világos, meg hogy az miben befolyásolja a hangminpséget?

A tranzisztorok vezérlés hatására a terhelésük függvényében - most nem csak a végtranyókra, hanem az egész tranzisztor komplexumra gondolok, különböző hőmérsékletváltozásokat él át, menet közben, mikor a zenét hallgatjuk.
Amikor egy tranyó a zene ütemére villámgyorsan hűl, melegszik, eközben változnak a tulajdonságai az erősítést, fázistolást, meg amit akarsz illetően. Ez a hőfok érzékenység különösen befolyásolja az áramkör paramétereit, amikor ráadásul tranzisztorpárokról beszélünk, amelyek a pozitív-negatív félhullámokat erősítik. Eleve jó szimmetriának kellene lenni ilyen esetben, de a kétféle - pnp-npn-ek gyalázatosan eltérnek egymástól.
A tranzisztorok erősítése különböző és alapjában nem teljesen lineáris a nulla és a teljes terhelés alatt, ezt különböző áramköri kunsztokkal, visszacsatolások, emitter ellenállások - próbálják kézben tartani. Ekkor jön a melegedés. megint egy sor változás, ami minden irányból eltéríti a tranyót, még sajátmagától is, attól függően, hogy milyen hosszan tart a jel. Folymatos színusznál a legjobban kézbentartható lenne a dolog, de sok finnyás audiofil persze változatosságra törekszik, így amikor megszólal egy hangszer, beleütnek a cimbalomba, impulzus jellegű lesz az árama tranyón és a melegedés is. Ekkor szanaszét szalad a tranyók együttfutása, nemcsak a felfutás nem lesz alakhű a kimeneten, de a negatív részei a dolognak természetesen sem lesznek szintén szimmetrikusak.
Végeredményben egy olyan, fárasztó hallgatású erősítőnk lesz, amit egyébként nagyon jóra tudunk mérni, csak hallgatni nem lesz jó.
A japcsik vagy 30 éve kitalálták, hogy nagyon pontosan gyártanak sorozatban alkatrészeket, - tranyó, dióda, ellenállás - aztán ráeresztettek egy megfelelő kompjútert, ami úgy összeválogatta az egyező tulajdonságokkal bíró alkatrészeket az erősítő építéséhez, hogy csak na. Ezeket a cuccokat aztán egyetlen nagy hűtőlapkára felragaszgatta egy másik gép és közben még farigcsált esetleg a kapcsoláson, hogy minden klappoljon. Ezt hívjuk STK sorozatú hangerősítő IC-k -nek.
A monolit ezzel szemben sokal kisebb területen van kifaragva, nyilván egy chipből, ahogy a nevéből következik. Annyit tudok róla, hogy magára adó hangamatőr házibulira, fésülködésre, vetés boronálásra és a bagzó macskák megdobálására használja. Amikor kíváncsi vagy minőségi zenékre, akkor az alsó minimum az STK lehet.

Köszönöm szépen, mostmár értem, tehát akkor egy stk erősítő felfogható szinte tranzisztorosként is, mivel rendes tranyók vannak beépítve az IC-be, javíts ki ha rosszul mondom. Akkor ezekszerint egy STK-s erősítő még jobb lehet egy tranyósnál, mert szimmetrikusabb, válogatott stb. És gondolom akkor minél jobban sikerült összeválogatni, aszerint lesz II-es, V-ös, XI-es, stb. Az STK-nál még milyen jobb IC van?

Meg nem esküszöm rá, hogy a végződések miként tükrözik a minőséget, ha igen, de az adatlapjukon szereplő paraméterek alapján ki lehet választani a jókból a jobbakat.
Ott lehet azt is megfigyelni, hogy 8 Ohm-ra kedvezőbb az áramkörök teljesítőképessége, ez azért van, mert minél nagyobb áramokat kell leadni a végtranyóknak, annál problémásabb a linearitásuk. Ugyanis sok STK dolgozhat 8 és 4 Ohmra is, ésszerűen tervezett tápfeszültségekről persze. Nem tudom, őszintén, melyek a náluk is jobb végek, ha vannak, szerintem előtérbe azok a dolgok kerülhetnek még, amiket nem lehet a lapkára helyezni - kondenzátorok például. Ezek minősége is a végső finomhangolás része, sok egyébbel együtt.
Amit leírtam, nagyrészt egyéb, ezirányú leírásból merített dolog, kisebb tévedések - részemről - előfordulhatnak, de lényegileg helyén van - szerintem.

Köszi!

STK és monolit képek.
Ide pedig felraktam egy azonosító táblázatot, amiben látható a római számok jelentése.

Sziasztok! Van nekem egy ilyen STK4131 es IC-m. Valaki épített már ilyennel erölködőt? Érdemes ezzel építeni? Köszi! Üdv!

Bármelyikkel...
Nem hallottam még ócska STK szériáról, ha megvan, használd - szerintem.
2 x 20W 8 Ohm-on, ha elég, miért ne.

Hello! Köszi az infót, amúgy van egy TDA2005-s ic vel készült 2x10w os erősítőm, a szobámba bőven megfelel a hangereje, de jobb hangminőséget is el tudnék képzelni...Ez egy 12V 5 A es kapcsüzemű tápról megy...STK nak megfelelne ugyan ez a táp, vagy szimmetrikus kell neki?

Feltétlen szimmetrikus és áldozz annyit rá, hogy nem kapcsolgatós tápot teszel neki. 2 db 230/15V~ trafóval meg tudod csinálni, ha nem találsz hirtelen, vagy csinálsz 230/2x15V~ trafót. 80-100VA-es megtenné.
A kis TDA főtengely csapágyas autók erősítőibe lett kitalálva, és két kézen kell megszámolni a torzítását, tehát nem való, csak gőzmalom háttérzaj mellé.

Azért annyira nem rossz a helyzet TDA fronton, például bányásztam már TDA2003-as icket házimoziból, ami azért szépen szólott egy ideig... Gondolom sokmindentől függ a hangzás, és azt is figyelembe kell venni, hogy milyen jellegű zenét szeretne hallgatni az ember... Viszont látva egy STK belsejét, teljesítmény és hangminőség arányban jobbnak látszik mint egy kicsi lapkán kialakított áramkör...

Igen, néha építenek sokmindenből várat, de azért ez a +3 alkatrészből kialakított hangerősítő csatazajon kívül másra nem használandó. Vagyis jó útra lépsz az STK-val, amennyiben a zenei alapanyag is ki tudja mutatni magát. Válogatott Müezzin Dallamokhoz persze jó a TDA, de olyan zenékre, ahol több, netán akusztikus hangszerek is szerepelnek akár több is (!) és neadjisten vannak halk részletek, oda már jobb cuccok kívánatosak.
Remélem, hogy módodban lesz mindezt megtapasztalnod.

Amint sikerül hozzájutnom egy megfelelő trafóhoz hozzá is látok! Üdv!

Akik aggódnak az STK miatt, hogy 8 Ohm helyett 4 Ohmal szeretnék használni, azoknak fölösleges aggódniuk. 4 Ohmon a teljesítménye megduplázódik, az IC sem melegedik jobban mert halkabb tartományban is hangosabban szól mint a 8 Ohmos hang(falak)sugárzókkal. Persze csak óvatosan vele, ha nincs hűtés rajta 4 Ohmon ne tekerjük 100% -ra. Nekem az erősítőmben STK4181 van, egyik felén egy 4 Ohmos mélynyomó(30cm, 200W)+4Ohmos közép van, a másik ágán 2db 4Ohmos mélynyomó(2 x 200W, 20 centisek egy dobozban)+4Ohmos közép van.

Tehát ha csak a mélyeket párhuzamosan számoljuk, akkor egyik ágán 4Ohm terheli, a másikon 2Ohm. Az erősítő 2x50W -os az ic szerint, de 20 -as skálán 6 os fokozaton dőlnek a vasbeton falak. Sokszor döngettem már meg, volt buliban is ahol több mélylását köttünk rá, mind párhuzamosan, tehát volt rajta terhelés rendesen, de még mindíg él év virul, arról nem is beszélve hogy nagyon szép és tiszta hangja van!

Azért a rövidzárral vigyázni kell!

Ja és ha 8 Ohm helyett 4 alatt szeretnéd használni(több hang(fal)sugárzó párhuzamos kötéssel), kötelezően el kell látni egy normális hűtéssel, én ezt egy gyári AMD hűtőbordával és coolerrel oldottam meg, a cooler is csak 5V -ról totyog, de az IC 35 fok fölé még nem ment akárhogy hajtottam meg(a trafó volt már 100 körül).

Nono! Jöhetnek gondok. (a számla meg a gondnok. ) Terhelő impedancia, kimenő teljesítmény- feszültség-áram összefüggéseket nem elnagyoltan kezelni.

Egyénként örülök, annak hogy itt valaki csupán unalomból pirossal javítgatja a hibákat, de legalább tenné úgy hogy a mondat utána helyes maradjon és ne essen szét atomjaira! Így most ha valaki ki akarja szedni ebből, hogy mit is akartam, legalább 10x el kell olvassa!

Gratulálok ennek az ügyes valakinek, további szép munkát ezután is! Na meg ha valakinek gondja van az írásommal, akkor íron pü -t, és ne csessze szét a mondataimat ha nem tud egy épkézláb mondatot írni magától.

Mégegyszer köszönet érte, lehet dislikeolni uraim!
(Minden tiszteletem és elnézésem a hangnememért azoktól akiket ez nem érint!)

Szia![OFF]
Meg lehet szokni, itt fenyítés jár a helytelen szóhasználatért, először piros jav. aztán lóval 4 egyenlő részre szaggatás. Utána ennél is komolyabb figyelmeztetés. A wikipedró ugyan ismeri a h.ng.al - nem akarom terhelni a lovakat - de itt nem szeretik.
Baffle, mondta az angol anno - emiatt aztán szét is esett az egész gyarmatbirodalmuk, úgy kellett nekik.Ehol ni: Link

1 Csupán nem unalomból, hanem azért mert helytelen amit leírtál.
2 Nem kell helytelenül használni a szakkifejezéseket, és nem lesz mit javítani.
3 Zárójelbe téve, és pirossal kiemelve a helytelen, és utánaírva a javított helyes kifejezés. Miért kellene 10-szer ezt elolvasni?
4 Nem írok privátot. A cél, hogy mások is lássák, és ebből okulva, innentől helyesen használják.
5 Tudok egy épkézláb mondatot írni. Nézz utána mit, hogy hívnak, és azután támadj!

Az a jó, hogy a szabadon szerkesztett Wikikédbe a szerző leírja a helyes meghatározást, (amit Whitefülnél olvasott) azután ő is helytelenül használja.

[OFF]Mindenesetre én már betörtem... Csatlakozom a vájtszeműekhez és egyből kiszúrom a helytelent.

Sziasztok!
Én egy stk404-70 et szeretnék helyettesíteni. Yamaha yst sw015 -ben tette a dolgát, aztán megnémult.
Sikerült hozzájutni a teljes szerviz doksihoz, Ebből kiderült, hogy szerencsétlen kis ict messze az ajánlott tápfesz fölött, közel a max megengedettel járatták. Ez okból talán jobb lenne, ha egy nagyobb tesót építenék be.
Én a 404-130 at néztem ki. Az adatlapok alapján annyi a különbség, hogy az ajánlott tápfesz már +-45V (a tápom +-40V) . Ezenkívül van három plusz lábikó! A 130 asnál az 1-2 es közé a tokon belül egy ellenállás van kötve, ami a blokkdiagram szerint semmi mással nincs kapcsolatban, és a gyári ajánlásban sincs bekötve. Ezeket a lábakat nem használnám. A másik különbség, hogy szintén a 130 asban mindkét végtranyó emittere kivan vezetve. Míg a 070 es egy emitter ellenállással megy, addig a 130 ra még egyet be kéne aplikálni.
A 130 mellett szól, hogy a HQ nál jelenleg is van!
Szerintetek működhet?

Szia!Ahogy nézem ugyanugy kell bekőtni a lábakat csak a 3-tól kell számozni a másik ic-t(3-as egyes helyett,4-es 2helyett).Kicsit végignézed a két adatlapot látod te is.Amit hozzá kell tegyél az még egy 0.22R ellenálás.Általában igy találkoztam én is az STK-s erősitőkkel nagy tápon halytják,de a trafó-n lecsőkken mert az alulméretezett.Ha +-40V-od van és 8Ohm-os a hangfalad akkor ajánlanám a figyelmedbe a tda7294-es végerősitőt amivel olcsóbban kijőnél és rővidzérvédelem,hővédelem is van.A hangja menyire változna nemtudom.Nekem volt stk-m is most tda7294-es (simpla,hid) van,én megvagyok elégedve vele.