Biztos lehetsz abban, hogy 1 póluspárú motornál a segédfázis eltolása 90 fok. Ha nem az lenne, mit művelne forgásirányváltásnál?
Egy eset van, ahol a segédfázis eltolása nem 90 fok. A rövidrezárt menetes indítás. De azok a motorok csak egy irányba indulhatnak.

Bocs hogy beleszólok, úgy tudom vannak olyan egyfázisú motorok aminek a tekercselése megegyezik a 3 fázisuéval, csak a bekötése nem. Ilyenkor látszatra 120 fok a tekercseltolás. De mivel két fázistekercsazonos frekvenciájú feszt kap, így a geometriai középpontja itt is 90 fok a segédfázishoz képest. Erbe jó írta.
A generátoros üzem pedig a motor kialakításától, teljesítményétől függ, hogy mekkora kondi(k). és hogy kötve, milyen fordulattól gerjedjen fel. Ezt csak kikisérletezni lehet a szélgéphez, mert a fordulat itt nagyon tág határok közt van, nem úgy mint a robbanómotoros agregátornál.

Igen osztom a véleményed. Láttam én is hasonlót, össz 3 vezeték jött ki a motorból, azonos keresztmetszettel. És minden variációban, ugyanannyi tekercsellenállás volt mérhető! A másik megoldás ahol valóban két tekercs van, három vezeték,ott az egyik pozicióban a két tekercs ellenállás összegét mérjük. Ez lehet két egyforma vagy különböző tekercs. Ha különböző akkor a kevesebb ellenállású, esetleg vastagabb keresztmetszetű a "fő" fázis tekercs.

Én is osztozom az álláspontokban, eltekintve egy-két, lehet,hogy csak elírási hiba miatt tényként vett adattól. Mindenképp alátámasztom a sokféleséget a magam több évtizedes villamosipari elméleti és gyakorlati tapasztalatára is támaszkodva. Én is több oldalnyi egyedi motortípust, eseteket tudnék felsorolni, nincs értelme. A gulyi forgómezős modellezésével sincs gondom, de én a probléma szűk gyakorlati alkalmazhatósága miatt nem akartam vektor, integrodifferenciál egyenletek szintjén vizsgálódni. Az 1f-ú aszinkr. motorok ipari alkalmazása igen szűk, jórészt "Mari néni" részére gyártják, hogy a kakasának tudjon kukoricát darálni a vasaló helyére bedugva. Ezért is 1-1,5 kW felett nagyon ritka példányok. Ha valaki kényszerből mégis ilyet használna szélerőműben, mindenképp a saját motorján elmélkedve, MÉRVE kell döntenie. Ezt könnyíthetné meg a laccika (már lehet, hogy megbánt, de remélem nem visszavont) mérési felajánlása.
Magamban én se teszem félre végérvényesen ezt a problémát, de pillanatnyilag a szélmérőm külső hőmérséklet változás miatti hibakorrekcióinak egyszerű, ezért olcsó megoldása bőven kitölti az erre fordítható időmet.
Persze figyelek, ez nem kimenekülés!

Apropó!
Fenntartom az álláspontom, hogy, ha valaki mégis ilyen generátort használna szélerőműben, meg kell oldani a fordulatszám stabilizálást (terhelésszabályzással, vagy a szélkerék aerodinamikai szabályzásával) - nem egyszerű feladat.

Ez így igaz, asszinkron generátor nemigazán alkalmas szélgenerátorhoz, szinkron generátor viszont jól szabályozható a gerjesztéssel változó fordulatszám esetén is. A frekvencia változik ugyan, de gondolom az nem olyan nagy baj, ha úgyis egyenirányítva lesz.

Igen kicsit eltértünk a témától, még egy gondolat az egyfázisúhoz: 1tekercs, párhuzamosan 1kondi, és kész. Működnie kell (szerintem)..! Más,: az aszinkron generátor (szerintem) azért is jó szélgéphez mert beinduláskor nem fékezi feleslegesem a rotort így könnyedén fel tud pörögni, szemben az állandó mágneses forgórészűvel(amit többen is javasoltak) Az is megfordult a fejemben, hogy javíthat a dolgon egy nagyobb lendkerék amit egyszerűen ráteszünk a tengely végére, így lesz egy kis tartalék energiánk a hirtelen felgerjedésre, és a földközeli hirtelen széllökéseket is kompenzálná valamilyen szinten.!?

- Szerintem mindenképp célszerű lenne MEGNÉZNI, hogy a segédf. kondi a mezőtorzításával ront, vagy segít a hatásfok, teljesítmény meneten. Igazából én is úgy gondolom, hogy a főtekercs kondival elég - meg kellene győződni róla.
- A lendkerék ötlet se rossz. Én csak kialakítanám a rászerelés lehetőségét a generátoron (itt a legnagyobb a fordulat). Lehet, hogy az össz. forgási tehetetlenség a generátor forgórészével együtt, és a szélkerék aerodinamikai tehetetlensége együtt megoldják a hirtelen széllökések gondját. Mindenképp célszerű rákészülni.
- Még kevés pontosítás az aszinkr. gen-os álláspontomhoz:
I. Az én építési irányom a közvetlen (nem a méregdrága hálózatvezetett szinuszos inverteres - 10-20 kW-ról van szó) generátoros hálózati betáplálás 0,4 kV-n. Itt a 3f-ú szinkron, vagy aszinkron generátor (és semmi más) jöhet szóba. A szélkereket csak a tsr függvényében (egy állandó fordulaton) kell vizsgálni. A 400/230V 3f-ú aszinkron motor generátoros üzemben megoldást pártolom a névleges fordulat feletti, veszteségeken alapuló fékező hatása (viharállóság, mechanikus vészfékezés) miatt. Radásul kedvező áron (kilóra) beszerezhető bontott, cserélt példánya - legfeljebb át kell csapágyazni.
II. Szigetüzemben is van létjogosultsága a 3f-ú szinkron, vagy aszinkron generátornak, akár az 1f-ú aszinkronnak is (ha működik?). Van, de csak akkor, ha megoldott a stabil elektronikus terhelésszabályozás, vagy a házi viszonylatban rendkivül bonyolult aerodinamikai fordulatszabályozás (állásszög, fékező, csűrő szárnyak, stb.).
III. Szigetüzemben sokkal egyszerűbb a házi készítésű páruzamosan forgó tárcsás PMG, a gyári, vagy motorból átalakított házi vasmagos PMG (le kell mondani a 2-3 m/s-s szelek energiájáról - nem nagy veszteség), 500 W-ig akár a gk. töltőgenerátor (500 W alatt úgyis kell akku, enélkül semmi értelme, ha csak nem boyler fűtésre kell - szoba fűtésére ennek a napi energiája "nudli").
...
Bocs Mindenkitől. Ma ilyen összefoglaló hangulatom van.

Üdv Gulyi88!
Említetted hogy a szabályzást kapcsolóüzeműleg is meg lehet oldani viszonylag egyszerűen, ehhez lenne egy kérdésem:
Állandó mágneses generátor illesztése fűtéshez. Én úgy tudom, hogy egy adott frekvencián működő integrált áramkör impulzusainak kitöltési tényezőjét potméterrel lehet állítani. Ezek szerint ez feszültség függő. Ha a generátor fordulattal változó feszültsége a kitöltést is változtatná, lehetne–e közelíteni a szélkerék teljesítmény görbéjéhez a generátor által leadott teljesítmény görbét. (az egyenesből görbét csinálni). Csak a véleményed érdekel, a megoldás nem.

feltételezések:
a szélrotor Pm=f(v) görbék maximumpontjai valamilyen köbös burkológörbét írnak le a v függvényében
(Pm max= f(v^3)).
Pm: befogott mechanikai teljesítmény
v: szélsebesség
A rotor fordulata v^1 szerint válzotik (az a fordulat ahol Pm max teljesítményt fog be a kerék, van visszahatás -> valóságban nem tudom mennyire lineáris.)
Pv=(U^2)/R -> (Pv=f(v^2))
Tehát egy köbös és egy négyzetes összefüggés, ezek lehelyezkedése csak 2 féle lehet vagy metszik egymást vagy nem (+ az origóbol indulnak).
Ha nem metszik akkor a generátor által leadott "natúr" teljesítmény mindig alatta marad a maximálisnak (Pm max ponton túl van mindig a munkapont ( Pm(v) görbén)).
Ha metszik egymást akkor metszéspont alatt Pm max pont elött van a munkapont, metszéspontban éppen optomális helyen lesz a munkapont, metszéspont felett meg az ami elöbb volt.
Be lehetne avatkozni, Ha egy DC/DC vel a terhelés elött a feszültséget úgy változtatnák meg, hogy az Umod=f(v^3) nek látszódjon, akkor Pm max és Umod görbe is köbös lenne, jellegre már jókvagyunk, ezután már csak konstans szorzással egybevégóvá kell tenni
(DC/DC ben a köbös jelleg képzés és a konstans szorzás).
DC/DC szempontból az lenne a jobb, amikor a nyers eredeti görbék nem metszik egymást (csak az origóban), mert akkor csak egy irányú konvertálás (feszültségemelés) kell, ehhez egy topológia kell csak.
ahhoz hogy a veszültséget második másfeledik hatványra tegyük leginkább mikrokontroller kellene, beírni diszkréten az értékeket (U^1,5)^2/R -> Pvmod=f(v^3).
Az egésszel csak az a baj hogy gyakorlatban nemtudom hogy a fenti feltételezések mennyire állják meg a helyüket.

Létezik rá kész megoldás, bár elsősorban a napelemnél ismertebb,de szeles töltésszabályzóknál is már láttam az MPPT kifejezést.
Szerintem is csak mikrovezérlővel valósítható meg. Vázlatos ismertetők szerint elkezd terhelni, majd összeszorozva az áram és feszültségértéket elmegy az elérhető max. teljesítményig. Ha ezt meghaladva csökkenni kezd a teljesítmény, visszalép. Ekörül játszadozva igyekszik a kivehető teljesítményt mindig az elérhető maximumon tartani. Az eszköz határértékein belül.
Napelemnél lényegesen egyszerűbb, mert nem kell akkora feszültségtartományt befognia, szelesnél sokkal szélesebb lehet.
Szeles MPPT
Szeles MPPT1

(U^1,5)^2/R -> Pvmod=f(v^3). Na ez így elvi hülyeség.
inkább:
U=f(v^1), Pv=f(v^2) és ebből legyen Umod=f(v^1,5) és akkor lesz Pvmod=f(v^3).

Egy elektros meg egy programozó szaki pár nap alatt készre kifejlesztene egy ilyen szabályzót, ami lépegetősen közelít a Pmax ponthoz.
DE mindenképpen kell egy hely ahol be lehet avatkozni a rendszerbe, (autogenerátor gerjesztésével, PMG nél egy külső DC/DC vel, esetleg a nagy ugrásokat a terhelés kapcsolgatásával kellene meglépni (ne menjen szélső határeset környékén a beavatkozó szerv.))
Ez lenne a legoptomálisabb mert bármely rendszerhez jólenne "önbeálló jellegű", nem kell méréseket sem végezni a rendszeren, sem bonyolult elméleti számításokba belemenni.
ezután én még a lapátszög szabályozásán is gondolkodnék (nem a mechán hanem az elektronikán), hogy a Pmax az tényleg Pmax legyen

Nehezen értem meg, amit beszéltek, és biztos rosszul tettem fel a kérdést. Mondom megint, csak másképp.
Tehát állandó mágneses generátor illesztése fűtéshez. A 884077 hozzászólásodban felrajzoltad a szélkerék és a generátor görbéjét. Arra gondoltam, hogy a generátor kimenetét egy kapcsoló üzemű félvezetővel kötöm rá a fogyasztóra, ami adott frekvencián, rövid idejű „tüske” sorozattal adja ki a terhelést. Ezzel leejtem a generátor teljesítményét a pillanatnyi szélkerék teljesítményre.
A fordulattal nő a szélkerék teljesítménye, de a generátor feszültsége is. Ezzel a növekvő feszültséggel a félvezetőt kapcsolgató áramkörben „tüske” idejét (a kitöltési tényezőt) növelem. Így a generátor teljesítmény görbéje már nem egyenes lesz.
Tudom, nem ilyen egyszerű az ügy, a félvezetőt nem négyszög jeleket visz rá a terhelésre, stb. De mi van, ha egy szakember a kiadott teljesítmény görbét a szélkerekéhez tudja igazítani? Egy egyszerű, de hatékony vezérlés lenne.

Szevasztok!
Ha jól értem, a cél, hogy minden szélsebességen a lehető legnagyobb teljesítmény legyen kivehető a terhelésen, ami ohmikus (fűtőszál, akku). Más cél nem nagyon lehet.
Ennek a optimalizálásnak szerintem legkritikusabb pontja a szélkerék tsr függő hatásfok csúcsa. Minden szél.seb-nél ilyen tsr érték szerinti fordulaton kellene a sz.keréknek forogni. Ezt az opt. tsr-t azonos kivitelű szélkerék görbéjéről kb. leolvasni, vagy pontosan megmérni lehet. Legyen ez pl. 2,8.
A h.fok görbe a tsr, vagyis a sugár, a szögsebesség (fordulat) és a szélsebesség együttes függvénye: hf=f(tsr)=f(Rw,v)
(betűkészlet miatt w=omega)
v - változik, de nem tudom befolyásolni
R - állandó, ha szabályzom seregély riasztó kereplő lesz belőle
w - vagyis a vele egyenes arányban levő fordulatot befolyásolhatom aerodinamikailag (nehézkes), vagy a terhelés szabályozásával
Tehát a terhelés szabályozásával a tsr=Rw/v (az w/v arány) optimálison tartható.
Mérni w-t (pl. generátoron frekvenciát), mérni a szélsebességet. A kettő arányát képezni (analóg szorzás, vagy aritmetika) és ezt hasonlítani az optimális tsr-hez tartozó w/v-hez. A különbséggel (hibajellel) beavatkozni a terhelés oldalon. Szikr. gen-nál a gerj.szab-ba, PMG-nél egyenáramú szaggatóval.
Az érzékelési tartomány 0-100 szoros - analóg is figyelhető; a beavatkozási tartomány pontossági igény kérdése, 0-50-100 A közt megoldható; a viszonyítási érték (opt. tsr-hez tartozó w/v) fix analóg feszültségértékhez, vagy digitálisan egy számértékhez rendelhető.
Érzésem szerint analóg is megoldható az egész, vagy a nagyobb bátorságot (logikai áramkör ismeret, tervezés, programozás) igénylő digitális módon is.

Hogy miket ki nem ásol a netről! Az MPPT vezérléssel szépen megcélozták a szélgépeket. Biztos hogy rövid időn belül meg is jelenik ez az elektronika. Nekünk valószínűleg jobb lenne egy egyedileg beállítandó, de olcsó megoldás is. Bár már bíráltak érte, de én mindig nézem a megtérülést is, mert szerintem lényeges szempont.

Én is ebbe az irányba törekszem házilagos kivitelezésnél. Az Enercon, Vestas, stb. nagy gépeken ilyeneket használnak. Hogy én ilyeneket nem fogok magamnak megcsinálni, az biztos!

Vagyis az olcsóság, minél gyorsabb megtérülés irányába.

A célt jól fogalmaztad meg, de amit utána leírsz, az nagyon távol áll attól, amire én gondoltam. Talán azért, mert nem vagyok szakember, főleg nem elektromos, így a leírásom biztos nem pontos. Abban viszont biztos vagyok, hogy amire gondoltam, az megér egy kis átgondolást.

Az MPPT szabályzó létező, forgalmazott eszköz. Pontosan azt végzi, amit a szaggatásos terhelésszabályzóról leírtál, gyakorlatilag btoti is ugyanazt írta, csak kicsit bonyolultabban. Valóban megoldható analóg módon is, de ma a mikrovezérlőkkel már sokkal egyszerűbben, olcsóbban és stabilabban megvalósítható. Persze olyan programozók kellenek hozzá, mint gulyi88.
Nem a hardver része a drága, hiszen az alap, a mikrovezérlő, már 200-300.-Ft/db. (Van itt az asztalomon 8-10 db, az összes nem került 4000.-Ft-ba. Van 260.-Ft-os is) Néhány apróság+a nagyteljesítményű rész együtt is csak töredéke a kapható vezérlők árának. Ami az igazi érték, az a beégetett program.
Lehetne a fordulatszámot is figyelni, de semmi jelentősége. A teljesítménycsúcs "kitapogató" algoritmus mindenképpen a maximálisan kihozható energiát hozza ki a generátorból és biztos vagyok benne, hogy ezt majd az optimális fordulaton teszi. Még akkor is, ha a TSR-t nem tudnánk tökéletesen meghatározni.
Nem lesz belőle a kapcsoló üzem ellenére sem kereplő, hiszen a szélkerék fordulatszáma össze sem mérhető a szabályzó kapcsolási frekvenciájával, ami több KHz lehet.
A korábban már többször is bemutatott egyszerű komparátoros üzemű szabályzó is működhet több KHz-en, de annak kapcsolási frekvenciája nem fixen meghatározott, hanem az áramköri elemek, elsősorban a hosszú bekötő vezetékek induktivitása határozza meg.

Na így már értem, mit beszéltetek Gulyi88-al. Aranyos játék lehet a mikrovezérlő programozása, szívesen foglalkoznék vele, csak én nem ilyesmire vagyok berendezkedve, és leragadtam a régi módi dolgoknál. Lehet, hogy ezekre az információkra ha alszok egyet, másképp fogom látni a dolgokat. Egyenlőre még tetszik az alap ötletem, mert ahhoz nem kell program, csupán két-három ismert funkciójú potméter tekergetése, és a rendszer megfigyelése, hogy reagál a dolgokra, na meg a jelenlegi ismereteimmel egy ilyen vezérlést talán össze is tudnék rakni.

Ügy érzem közös hajóban evezünk, csak a Mit akarunk? utáni második kérdés: Milyen pontossággal és persze mennyiből? után gondolkodunk más, önmagukban szerintem helyes úton.
Az automatikus szabályozás feltétele, hogy mérünk - összehasonlítunk egy FIX értékhez (ez függvény is lehet) - beavatkozunk. Ha az összehasonlítás fix értékhez hiányzik, akkor az csak szabályozás és nem automatikus. Pl. a korábban felbukkant és elfelejtett FET-s lágyindító.
A Gulyi és az én eszmefuttatásom szerintem is párhuzamos, én a tsr függő hatásfokgörbét szúrtam ki, Gulyi a két teljesítmény GÖRBÉT, csak ott kell a programozó, a beégetett szoftver. Én a végzettségem és tapasztalatom szerint számomra egyszerűbb és talán olcsóbb analóg irányba gondolkodom.
Ha megnézzük a nagy erőművek szabályzását (tanulni a nagyoktól kell) mindegyikben ott van a szélmérő (tsr, Reynolds-szám).
PMG-nél az indító nomaték lágyindítás kérdése. A kivett telj. szerintem a terhelő ellenállással (ami fix), vagy a fordulatszámmal szabályozható - a disszipatív telj. szabályzó csak a telj. elosztását szabályozza, a szaggató meg visszahat a fordulatra. Ezért, a fordulattól független külső szabályozhatóság miatt lett világszám Jedlik Ányos dinamó-elve.
A szinkron és egyéb külső gerjesztésű gen-nál a gerjesztésszabályzó végzi a hatásfok optimalizálást, ami telj. szabályzást is jelent. Itt a viszonyítási alap, a fix érték a hálózat, vagy zener feszültsége. Ezt esetleg meg lehetne fűszerezni a szélkerék, akár közvetett fordulatszabályzásával.
Tehát azt mondom, hogy találjunk ki egy minimális forrasztgatási tudással is összerakható, olcsó automatikus szabályozást, amiért biztos nem fog pl. az Enercon EU milliókat igérni, de nekünk jó lesz. A másik irány remek cél lehet egy ifjú mérnöknek, programozónak.
Jó lenne legalább blokséma szinten látni valamit (egyszerűt, olcsót).
...
A kereplőn a mechanikus sugár, lapátszög szabályzást értettem.

Udvozletem !Szeretnek epiteni egy szel altal meghajtott aramgeneratort ami 50-max 100W os kellene legyen nem tudom milyen motorral erhetem el es ha van megoldas akkor eleg ha beteszek a gerjesztett aram es direkt fogyasztas koze nagy teljesitmenyu kondenzatororkat? Az elvem kivitelezheto vagy nagy hulyeseg,keptelenseg?

A kerdes lennyege hany V os motor kellene es azt miben kaphatok ? Es fogyaszthatom az fejleszztett energiat direktben aksi nelkul ?

Hogy hány voltra van szükséged azt csak te tudod. Ettől függ a motor. A termelt energiát természetesen használhatod akku nélkül, ha folyamatosan elegendő szél van hozzá, ami igen ritka.

Nekem 12 V kellene akkor hany V os motor kell pl jo egy 12V os ablaktrolo motor ? Es akkor milyen muszert kellene epitsek a motor es az aksi koze hogy toltse az aksit es ne legyen baja persze?

Egy ablaktörlő motor biztosan kevés. Olvasgass vissza mindent megfogsz tudni.

Hát ha 12volt fesz kell neked akor egy 24 volt os dc motor legalább kell vagy nagyobb, így előbb eléri a megfelelő feszültséget az aksi töltéséhez, és kisebb áttétel is kell ekkor

Motor
Itt például vannak dc motorok, itt nézz körbe, de készíthetsz is magadnak generátort, de ahhoz egy kicsit még szerintem informálódnod kellene

Valaszaitok koszonom:-bd