Két fázisú?

Én is aggódok emiatt.
Az áramkör felrajzolása ellenére nem javasolnám a használatát. A hirtelen terhelés rákapcsolás miatt a gerjesztés szinte biztos, hogy összeomlik, előáll a prellezés. Még több relével fokozatos terhelés rákapcsolás persze megoldható, nem tetszik. A FET-snek működni kell. A potival mindenképp az adott rendszerhez be kell játszani. Nincs fizikailag elkülönült visszacsatolás, nem tudni, hogy 160-300 V közt hol áll be a stabil állapot.
...
A két fázis, gondolom 1 + segéd fázis. A 2f-ú bármelyik irányban, az 1+segédf-ú csak a gyárilag megadott forgásirányban használandó.
Elvileg és irodalmi adatok szerint igen. A motoros telj. 50-60 %-a várható, kW-ént 60-100 mikrofarad megfelelő teljesítményű kondenzátorral (Ld.: 926944 hozzászólásom). A 3f-nál szűkebb forgási sebesség tartományt sejtek. Jó lenne lemérni a laccikához hasonlóan mindannyiunk okosodására.

A relés kisérlet szerint lehetne létjogosultsága, de úgy emlékszem, hogy próbapadként eszterga gépet használtál. Ennek igen jelentős nyomaték tartaléka van. Szélkerékről hajtva a hirtelen terhelés "visszaránthatja", illetve biztos, hogy visszarántja a fordulatot a megindulásnál levő kis szélteljesítmények miatt, és összeomlik a gerjesztés.

Nem lehet kinevelni a népből, hogy a 220 voltos motor NEM kétfázisú. Rengetegszer megmagyaráztam, hogy két fázis 380 volt. 220 volt egy fázis és a null.

Ne menjünk ilyen irányba, de most kivételesen én is ráérek.
Jogos, azt sem, hogy 2000. január, 1-e óta a 380/220 V már 400/230 V, ez a kommunális hálózati feszültség is. A régebben gyártott motorok persze 220, vagy 380/220 V-sok (a 2f-ú is az utóbbi).

Nem nagyon van kétfázisú motor, hálózat meg pláne nincs. Az egyfázisú asszinkron motornak van segédfázisa, de ez nem kétfázis. A léptető motoroknál lehet találkozni külön vezérlés formájában kétfázisos jellel, de ez nem hálózat.

Minden eltérő vélemény ellenére a forgalomban lévő segédfázisos motorok egy része tökéletes kétfázisú motor (lenne). Egyforma a főfázis és a segédfázis tekercselése, 90 fokra eltolva. Emiatt egyszerűbb a forgásirányváltása, csak a kondit kell átrakni egyik végről a másikra. Nem pedig a segédfázis tekercs végeit átkötözgetni. Ha valódi 2 fázist kapna, tökéletesen üzemelne.
Ha valaki ilyent akarna generátor üzemben hajtani, ha mindkét tekerccsel egyforma kondenzátort kötne párhuzamosan, bármilyen irányba járathatná és jobb teljesítményt tudna levenni róla, mint a segédfázisú bekötéssel.

Nem akarok, és nem is szoktam senkit leminősíteni! De hülye kérdésre csak hülye választ lehet adni. Ha valaki értelmes kérdést tud feltenni , már az is bizonyos tudást sejtet. Ha valaki a motorját sem tudja beazonosítani, azt nem igen biztatnám ilyen jellegű kisérletezésre, mert azért lássuk be nem veszélytelen játék. Ne feledjük azt sem, hogy a kérdező azt sem közölte,hogy aszinkron motorról van -e szó!!??? Nagyon sok szivattyú készült soros gerjesztésű (komutátoros ,szénkefés) motorral, és abban is van kondi! Igaz csak zavarszűrés céljából, (hogy szivattyúzás közben is lehessen rádiózni)..... erbe: igazad van sok (kb 500W alatti) motor készül(t) két egyforma tekercsel pl: cetrifuga, mosógép motorok egy része, de a nagyobbakra ez nem jellemző.

Lassan összeáll a teljes kép.
2f-ú (azonos terhelhetőségű segédfázisos is) generátorként - ok, egyforma kondik, közös a nulla, 2 fázis 90 fokkal eltolt feszültséggel, 2, vagy 4 pólusú egyenirányítás és nyert ügy. A teljesítmény persze itt is a motoros telj. fele körül lesz.
1f-ú segédfázisos (seg. fáz. tekercs max. fél, 1/3 terhelhetőségű - nem tudom mi a helyzet generátoros üzemben:
- 2f, hídegyenirányítás a seg. fáz. áramterhelhetősége szerint (ennek 50 %-a), vagy a két tekercs össz. áramterhelhetősége; vagy 1f, graetz - a valós áramnak mindkét tekercsen át kellene folyni.
- Kondit nyilván mindkét tekercsre kell tenni - a seg. fázisra telj. árányosan kissebbt?
...vagy, hogy van ez?

Gondolom, úgy képzelték, hogy az eredeti bekötés szerint. Főtekercs közvetlen, segédfázis kondival sorba. Ki kellene próbálni. Eltérő segédfázisnál hiába kötnénk egyformán a főfázissal, eltérő feszültséget adna le, ami csak legfeljebb az örvényáram fenntartásához járulna hozzá. A soros kondis viszont valóban nagyon szűk fordulatszámtartományban lenne jó, a soros rezonancia környékén.

? Az eredeti motorbekötés szerint, vagy 2f-ú bekötés szerint 2f-ú hídegyenirányítással - utóbbi hagyná az eltérő tekercsfeszültségeket (áramosztó). Az utóbbinál biztos, hogy mindkét tekercsre kell külön kondi, mindkét tekercsnek kell meddő a gerjesztéshez.
Járjunk már a végére!

Eltérő menetszámú, térkitöltésű, más vastagságú huzalból készült tekercseket hiába gerjesztesz, nem fognak egyforma feszültségeket leadni.
2f bekötés és hídegyenirányításra csak az egyforma tekercses alkalmazható.
Segédfázistekercsesnél a segédfázist csak az örvényáram fentartására használhatod. Ahhoz pedig jó az eredeti bekötés.

Úgy gondolom, hogy a segédfázisra csak az egyfázisú asszinkron motor elindításához van szükség. Generátor üzemben a segédfázisra szerintem nincs szükség (miért is lenne) ezért a segédfázis tekercselése csak a helyet foglalja a hornyokban. Az általa előállított áramot hasznosítani csak úgy lehetne, ha a menetszámok, és a vezetékátmérők azonosak a főtekercsével. Ezt is csak egyenirányítás után összeadva, az eltérő fázis miatt.
Ha csak egyfázisú a tekercselés, a megfelelő (szinkron fordulatszám feletti) fordulatszámmal forgatva működnie kellene. A felgerjedést a vasban levő remanens mágnesesség hozza létre. Lehet, hogy tudatlan vagyok, de kondi nem tudom mire kellene, és mit okozna. (kis Honda generátoron sem láttam)

Aszinkron motor csupán a remanens mágnességtől nem nagyon gerjedne be. A kondenzátor segítségével kialakul egy meddőáram, ami a forgórészben létrehoz a fordulatszámtól kissé elmaradó forgó mágneses mezőt (slip), ami biztosítja az állórész felgerjedését a tekercselés és a kialakítás megengedte határig. Ha nem lenne rajta kondenzátor, ez az öngerjedés nem érné el a kívánt feszültséget és nem is lehetne terhelni.
Ha nincs kondenzátor a Honda aggregátorban, akkor ott ezt a gerjesztést más módon oldják meg.
Egyfázisú motort valóban használni lehetne generátoros üzemben a segédfázis tekercs kihagyásával is.

Egy kérdés: Mi történne, ha csak a segédfázis tekercsére kötnénk a kondit, a főfázisra+csak a fogyasztót? Így mindkettőt tudnánk hasznosítani. Amikor a háromfázisúval kisérleteztem, próbáltam csak kettő tekercsre kötöttem kondit (véletlenül) akkor is felgerjedt.

Én úgy tanultam, hogy a 2fázisú (egyfázisúnak nevezett) üzemi kondenzátoros motorok főfázistekercse üresjáratban generátoros üzemben van.
Így szerintem a hálózat megszűntetése után is felgerjedve maradna (a fordulatszám természetesen külső nyomatékkal fenttartva).
Ha valaki próbálkozik, akkor ezt is megvizsgálhatná.

Abban az üzemállapotban az a motor 2Fázisú volt.
3F aszinkron simán megy 2Fázisról (egy fázis kimaradása..), csak a gépet kevesebb teljesítménnyel lehet igénybevenni

Elvileg tapasztalható is 2F aszinkron állványos köszörűknél, ahol van világítás, kikapcsolás után a világítás egy darabig még megy (egy ilyen köszörű még jó sokáig pörög, mert csak a csapágy és légsúrlódás lassítja + a generátoros üzeme, ha ez így van).

A kisérletek kezdeti szakaszában 3db 60w-os körte volt a terhelés csillagba kötve. Mikor az egyik kondi saruja lecsúszott a remegéstől, akkor is világított mindhárom égő, tehát a kondi nélküli tekercs is termelt!!

Kezd bosszantani, hogy nem értem.
A 2f-ú, 90 fokban eltolt azonos tekercselésű teljesen analóg a 3f-úval - ezt aláírom, sőt én is ezt állítom. Azért vagyunk kénytelenek min. 3f-t használni, hogy a generátorból kijövő vezetékek másik végén is forgó mágneses mezőt tudjunk létrehozni, szinkron, aszinkron motort üzemeltetni.
...a segédfázisos eset, ahol nem egyforma a két tekercs és nem is feltétlenül 90 fokkal van eltolva egymáshoz:
A köszörű világít - ok, de rajta is van a kondi a segédfázison. Az "úgy tanultam" is ok, én is így tudom.
A szlip egyik deffiníciója szerint a forgó- és állórész forgó mágneses mezőinek fázisszög különbsége. Ez pedig a seg. fáz. tekercs kihagyásával (egy tekerccsel) nem képzelhető el, bár kettővel sem - ez a megközelítés nem jó.
A rövidrezárt forgórészű gép remanenes mágnesességtől véletlenül üresben felgerjedhet, de meddő nélkül nem terhelhető. De szép lenne a világ, ha terhelhető lenne.
...
Nem teljesen hasalt tipp:
Hagyjuk meg a segédf. eredeti motoros kondenzátorát, tegyünk a főtekercsre is kondit (~kW/40-60 mikrót) - így mindkét tekercs meddője biztosított. Forgassuk az erdeti szlip szerenti szinkr. feletti fordulaton. Lehet, hogy a motoros fordulattal ellentétes irányba, mert a seg. tekercs nem biztos, hogy 90 fokkal van eltolva.
Meg kellene mérni, akár másra úgysem használható mosógép motorral. (Nekem nincs fordulatszabályzós esztergám, más próbapad szerűm se - ez udvarias célzás.)

Vettem a célzást , mostmár engem is érdekelne. Ha lessz időm keresek valami motort amin van szíjtárcsa aztán adok az érzésnek! Azt se felejtsük el,hogy sok egyfázisú villanymotor segédfázis tekercse NEM ÁLLADÓ ÜZEMŰ!! csak induláskor van szerepe. Nyomógombbal, vagy relével indúl.

Kösz!
Én pedig addig igyekszem befejezni az elektronikus szélsebesség mérőt (2-300 Ft anyagár), és beszámolok róla, ha működik. Esetleg más is megtudja építeni, használni.

Az egyfázisú motort úgy lehet elképzelni hogy a gépben 2darab szinkron frekvenciánval fogó mágneses mező alakul ki, DE az egyik ellentétes irányba forog!
Azaz álló állapotban a 2 mező szlipje a rotorra nézve azonos, a nyomatékaik ugyanakkorák ellentétes irányúak Meredő=0.
Ha megforgatjuk valamely irányba, akkor 2 szlip megváltozik, egyik csökken a másik nől (gondolom nem kell magyarázni miért...), és a gép felfut arra amerre bepörgettük. Indítónyomaték tehát nincs!
Segédfázis alkalmazásakor az egyik mező nagyobb lesz mint a másik, tehát már lesz egy forgó de nem szimmetrikus mező, ennek lesz már indítónyomatéka, és elindul.
Az üzemi kondenzátoros motorokon kb akkora a kondenzátor hogy névleges terhelésénél a forgó mező közelítőleg szimmetrikus körforgómező legyen, Így üresjárásban NEM szimmetrikus, emiatt jár nyugtalanul!
(egy kondenzátor egyetlen terhelési állapotban képes létrehozni a szimmetrikus körforgómezőt)

Szélsebesség mérőn már én is gondolkoztam, egy pici kis mágnes forgórészű szinkronmotor, +pici(jelképes) terhelés egy ellenállással .A tengelyre propeller és kész. A szélsebességgel arányos lenne a feszültség, de az áram is. Ennyi az egész, csak hát kellene egy műszer amihez lehetne kalibrálni.!? Te milyen irányba indultál?

Szerintem az ellentétes forgásirány nem stimmel.
Hálózati üzemnél ez lenne az ellenáramú féküzem.
A segédfázis által elzorzítótt tér csak az egyik irányba foroghat (amerre motorként elindul, az irány a segédtekercs bekötésétől függ: egyenesen vagy fordítottan van-e bekötve).
Ha szigetüzemben a másik irányba fogatjuk, akkor szerintem nem lesz meg a pozitív visszacsatolás, így nem gerjedhet fel.
Nem tudom hogy az öngerjedéshez kell-e a segédfázison a kondenzátor, vagy elég lenne a főrázisra tenni, így én is azt mondom amit te, legyen mindkettőn.
Felgerjedés után elvileg a segédfázis kondija nem kell már (talán nagy indítókondi kapcsolásával könnyíthető lenne a felgerjedés, hasonlóan mint indításnál az extra indítónyomaték.)

Még 1 ötlet: Ha van közöttünk autó(villamossági) szerelő, az biztosan el tudná mondani hogyan működik a modern autókban elektronikus légtömeg mérő?? Szerintem szélsebességre ugyanolyan jó lenne, csak irányba kell állítani.

Elvileg van izzószálas kivitel, összefüggései:
ellenálláshuzal (R= hőmérsékletfüggő), rajta konstans áram folyik, így hőt disszipál. Az áramló levegő hűti a drótot!
Ha ismert a beáramló levegő hőmérséklete (ezzel kompenzálva a mérést), akkor a dróton eső feszültség eléggé arányos lesz a keresztmetszeten áthaladó légtőmeggel.
Tulajdonképpen egy függőlegesen kihúzott cekász esetében még irányba sem kell állni!

Szerintem várjuk meg laccika felajánlott mérését. Az üzemi seg.fázisú motorok generátor üzemét tudtommal egyetlen tankönyv, vagy szakkönyv sem tárgyalja. Nyilván ilyet gyártani badarság lenne, de ha használható, valamelyikőnknek jól jöhet. Akár ideiglenes kényszermegoldásként 1-1,5 kW-os betonkeverő, terménydaráló, stb. motor.
Egyébként forgó mágneses mezőt egy tekerccsel nem tudom, hogy lehet létrehozni. Szerintem csak lüktetőt, ha a tekercs maga nem forog.
...
Laccika: a mechanikus szélmérő elv ok - nyomtatók stepping motorja, PC ventillátor motor, barkács 3-5 V-s DC motor, stb. Én viszont a pl. levesmerő kanalak tengelyre szerelésétől is meg akarom magam kímélni, inkább IC-ket forrasztok.
AZ alapötlet: Ha egy egyenáramú hídba hőmérséklet függő tagot(-okat) teszünk a híd hibafeszültsége erősítés után mérhető, a fesz. szintek komparálva akár vezérlésre is használhatók. Így működnek az elektronikus hőmérők. Ha a híd két hőm. függő tagjából az egyiket a szélbe, másikat szélárnyékba tesszük és azonos teljesítménnyel kicsit fűtjük őket - a szél (a hűtés) erőssége arányában változik a híd hibafeszültsége, erősítés, mérés, a fesz.mérőt szélsebességre lehet kalibrálni. A két elem együttes hatásként kompenzálja a külső hőmérséklet változást (-20 - +40 fok), kisebb mérési hiba.
Kalibrálás - autó tetőcsomagtartó, 1-1,5m keményen rögzített (nem pókozott) rúd, hogy a kocsi feletti légsebesség torzulás ne zavarjon, kis forgalmú, egyenes aszfalt út vasárnap de., 4-5 szöri mérés sorozat a km óra 10-20 %-nyi hibájának csökkentésére.
Remélem beválik 2-300 Ft táppal együtt + a deprez műszer (multiméter nem jó, a skála sajnos nem lesz lineáris), ha nincs.

Igazad van a lüktető mezővel.
De azt fel lehet bontani (elméleti síkon!) 2 egymással szemben forgó azonos szögsebességű és amlpitúdójú mezőre. Ezzel a modellel megmagyarázható az, hogy ha belökjük a motort, akkor az felfut abba az irányba.
A mező azután is luktető (tehát elvi 2 ellentétes irányú forgó mező). De mivel a forgórész már forog a 2 mezőhöz külön külön értelmezhető a szlip (nyomaték képletében meg ott van a szlip, az egyik irányú nyomaték csökken (a hozzá tartozó szlip ( 0 > S > -2 ellenáramú fék)
a másik irányú nyomaték meg nől (0 < S < 1 motor üzem)
nem egy egyszerűen emészthető dolog

*ellenáramú féknél -1> S >-2